Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1983. március 26., szombat Izraeli járőr Bejrút utcáin (Fotó: Newsweek — KS) Dél-libanoni helyzetkép Amerikai tengerészgyalogosok képzik ki a libanoni katonákat (Fotó: U. S. News and World Report — KS) A megszállás mindennapjai Útkeresés Suomiban A reggeli és a délutáni csúcsforgalomban több száz gépkocsi torlódik össze Bejrut déli kijáratánál: várják, hogy egyenként átvergődjenek a földtorlaszba vágott szűk kapun, a gépfegyveres izraeli őrszemek szigorú szűrőjén. Szerencsések, ha egy-két óra várakozással megússzák, de előfordul, hogy egész napra is lezárják a Dél-Libanonba vezető tengerparti út hosszabb-rövi- debb szakaszát — például, amikor támadás ér egy izraeli katonai konvojt vagy járőrt. Ilyenkor pokollá válik az országúton rekedt autósok élete. A merénylet térségét körülzárják, igazoltatnak, tüzetesen átkutatják a gépkocsikat. Ha gazdátlanul parkoló autót találnak, minden teketória nélkül felrobbantják: biztos, ami biztos, hátha időzített pokolgép ketyeg benne. A megszállók szemmel láthatóan idegesek. Lassan egy éve, hogy a fővárosig hatolva elfoglalták az ország déli felét és még mindig nem Százegy ország gondjai Politikai szótárunkban régóta polgárjogot nyert a „harmadik világ” fogalma. Üj-Delhiben, az el nem kötelezettek nemrég befejeződött konferenciáján mégis sokan nyíltan kifejezték idegenkedésüket e szóhasználat ellen. Az ellenérzést könnyű megérteni: a találkozón ugyan csaknem kivétel nélkül a fejlődő országokhoz tartozó államok vettek részt, de köztük számos kérdésben oly nagy a különbség, hogy politikailag külön „világot” aligha alkothatnak. Az indiai fővárosban rendezett csúcsértekezlet legfőbb tanulságai épp e kérdéshez, a sokszínű mozgalom egységéhez kapcsolódnak. Az el nem kötelezettek csoportja az újonnan felvett négy taggal 101-re nőtt. Az imponáló számú tagállam között viszont sokszor szinte lehetetlennek látszik bármilyen közmegegyezést létrehozni alapvető politikai kérdésekben. Űj-Delhiben mégis sikerült megalkotni a konferencia átfogó politikai dokumentumát; sikerült egyetértésre jutni abban, hogy az ENSZ keretében gazdasági világkonferenciát kellene összehívni. Megegyeztek egy békefelhívásban is, amely síkraszáll amellett, hogy az Indiai-óceán békeövezet legyen, a Kösikerült leszámolniuk a „terroristákkal11: a libanoni nemzeti ellenállási front harcosai hol Bejrút, hol Szi- don, hol Tyr környékén nyitnak tüzet az izraeli konvojokra, aknásítják el előttük az utakat, fogadják őket távirányítással robbanó bombákkal. De bármily veszélyes is a tengerparti út, a Bejrútban vagy vidékén dolgozó, ügyes-bajos dolgaikat intéző emberek kénytelenek vállalni a kockázatot. Az útmenti boltok, vendéglők is nyitva tartanak, a vevőt leső zöldség- és gyümölcsáru- sok sem mondanak le a remélt bevételről. Ahogy mondani szokták, az élet megy tovább. A városokban, falvakban, sőt a földig bombázott palesztin menekülttáborokban is folyik a háborús romok eltakarítása, az elviselhető életfeltételek megteremtése. A gazdaság talpra- állását megnehezíti, hogy Izrael az egyoldalúan megnyitott határon keresztül elárasztja olcsó ipari és mezei- és Közép-Kelet, Latin- Amerika és más válságzónák problémáit ne fegyverekkel, hanem tárgyalóasztalok mellett oldják meg. Mi az alapja bármiféle konszenzusnak ebben a szerteágazó mozgalomban? Mindenekelőtt a jogos viszolygás a neokolonializmussal és minden olyan imperialista törekvéssel szemben, amely visszaél ezen országok gazdasági sebezhetőségével. Hisz a tagállamok gondjai — részben a gyarmati világból öröklött problémák, részben a modern tőkés monopóliumok szerepe következtében — szoros rokonságban állnak egymással. Ezért is tartja őket össze mindenekelőtt egy új gazdasági világrend* létrehozásának igénye, amelyben kiszolgáltatottságuk fokozatosan csökkenhetne. Az el nem kötelezettek nem tudnak eltekinteni atzőgazdasági termékekkel Dél-Libanont, csődbe juttatva a háború következtében versenyképtelen helyi üzemeket. Az izraeli kormány északi határa biztonságára hivatkozva az esetleges csapat- kivonás után is ragaszkodik a dél-libanoni katonai jelenlét fenntartásához, de addig is „gondoskodik” a közvetett ellenőrzés sokrétű megszervezéséről. Az izraeli zsoltba szegődött Haddad őrnagy Szidon környékéig terjesztette ki szakadár „államának” határát. Az izraeli megszállók újabban libanoni, sőt palesztin „nemzeti gárdákat” szerveznek a megvásárolható, együttműködésre kész csoportokból és a jövőre nézve részletes felmérést készítettek a „megbízható”, illetve a gyanús, ellenséges elemekről. A tavalyi invázió óta elfogott palesztin gerillákat, baloldali harcosokat az an- szári internálótáborban őrzik. E sorok írója találkozott Anszárból szabadult patól, hogy a fegyverkezési hajszát erőszakoló Nyugat évi 650 milliárd dollárt pocsékol katonai célokra, vagyis olyan összeget, amiből meg lehetne oldani a fejlődő országok súlyos adós- ságterheit. Bár a mozgalom mind több tagja válik önellátóvá élelmiszer-ellátásban, a mezőgazdaság fejlődésének üteme sokszor alig haladja meg a lakosság növekedését. Fidel ' lro utalt is rá, hogy hetvv fejletlen országban az egy főre jutó élelmiszer-termelés egyenesen visszaesést mutat, helyzetük így valósággal katasztrofális. A fejlődő országok közti különbségek ugyanakkor arra indítják a jobb módú tagállamokat, hogy Észak—Dél párbeszéd mellett kezdeményezzék a Dél—Dél kapcsolatot is, ami egyszerűbben annyit jelent, hogy az ipari tőkés országok protekcionizmusával lesztin fiatalokkal, akik elmondták, hogy kegyetlen, embertelen bánásmódban volt részük. A hat-hétezer fogolyból legalább ezer beteg, mert huzatos sátrakban,* fűtés, meleg ruha, elegendő takaró nélkül vészelték át a hideg, csapadékos telet. A rossz élelmezés, a sokféle fertőzés veszélye csak súlyosbította körülményeiket. A libanoni helyzeten eddig a diplomáciai lépések sem javítottak. Jó pár hónapja folynak — amerikai részvétellel — az izraeli—libanoni tárgyalások a megszálló csapatok kivonásáról — mindeddig eredmény nélkül. Közben Izraelben is mind nagyobb tömegek követelik, hogy hívják haza Libanonból a napról-napra súlyos veszteségeket szenvedő hadsereget. Menahem Begin kormánya azonban hajthatatlannak tűnik: Tel-Aviv mindenáron le akarja szüretelni a katonai agresszió poszemben próbálják meg az egymás közti gazdasági kötelékeket erősíteni. A lényeg az — és ebben rejlik a legnagyobb összetartó erő —, hogy mind a 101 ország úgy érzi: egy esetleges háborús katasztrófa elsősorban a leggyengébbeket sújtaná, tehát fejlődésükhöz mindenekelőtt a világbéke megőrzésére van szükség. A sok párhuzamos politikai elgondolás és érintkezési pont között talán ez a legfontosabb, amely ezt a másfél milliárd embert ösz- szefogó mozgalmat a legdöntőbb kérdésekben a szocialista világ közelében tartja. Az ENSZ-ben és más világfórumokon ezért — Delhi utón még inkább remélhető — a közös fellépések mind gyakoribbak és hatékonyabbak lesznek. Szabó L. István Amikor az év elején meglepetésszerűen kimaradt a kormányból a Finn Népi Demokratikus Unió, mindenki tudta, hogy ezzel a lépéssel az idén esedékes parlamenti választás korteshadjárata vette kezdetét. Különös dilemmát fogalmazott meg akkoriban a világsajtó, latolgatva a várható eredményt. Azt a kérdést tette fel, hogy vajon a márciusi választáson az emberek az urna előtt a mai gazdaság- vezetést eredménynek vagy hibának minősítik-e? Vagyis a szociáldemokrata (SZDP) többségű kormány javára vagy kárára írják? Az áremelkedés és a munkanélküliség jogossá tette a kérdést, a választól pedig a kabinet jövője függött. Jó osztályzat Nos, a válasz most megérkezett, mégpedig meglepő körítéssel. A szociáldemokrata választók jó osztályzatra méltatták pártjukat. Hozzásegítették, hogy az eddigi 52 helyett — előreláthatólag — 58 képviselőt küld- hessen a 200 tagú parlamentbe. önmagában ez nem meglepő, csupán az SZDP programjának realitásáról és a választók realitásérzékéről beszél. A többi párt eredménye azonban elgondolkoztató, még akkor is, ha a parlamenti számarányokban különös eltolódás nem történt. A hírekből tudjuk, hogy az SZDP mellett csak a jobboldal erősödött, bár nem a sokak által jósolt és várt mértékben. A jobboldali, konzervatív Nemzeti összefogás Párt ugyan hiú reményeket táplált, nagy méretű megerősödésre, amely révén kormányképessé válik, de a szélsőségesen jobboldali, demagógiával operáló Finn Vidéki Párt az eddigi hét helyett tizenhét képviselővel ágálhat az Edus- kuntában. Igaz, ez a szaporulat önmagában nem változtat a belpolitikai színskálán, hiszen a két, jellegzetesen jobboldali párt, mintegy 64 képviselőjével szemben a két baloldali pártnak együtt — a Finn Népi Demokratikus Unió visszaesése utón is — 85 Az amerikai elnök legújabb űrfegyver-bejelentése látványosan megoldotta a Fehér Háznak azt a problémáját, hogy nincs mondanivalója „eurohadászati” témakörben, s hogy nincs észszerű kompromisszumos javaslata a kudarcba fulladt „nullaváltozathoz” képest. Ronald Reagan napjaink égető aktualitása helyett az évszázad végének hadászati kérdéseihez nyúlt, gondolván, hogy amit most bejelentett, az most hat, s hogy mi lesz másfél évtized múlva rohamosan változó világunkban, lényegtelen, akkor már senki sem fog emlékezni a szavakra. Valójában semmi kivetnivaló nincs abban; hogy valaki gondoskodik a védelméről. Nem elképzelhetetlen már mai ismereteink szerint sem olyan technika, amely a kozmikus térségen áthaladó rakétákat hatástaparlamenti mandátuma van, ami csak eggyel kevesebb a korábbinál. A mérleg nyelve? A baloldal jövendő egysége egyelőre azonban kétséges. Úgy hát a különben nem túl súlyos középpórtok súlya aránytalanul megnőhet. Megeshet, hogy ők lesznek a mérleg nyelve, s hogy ennek megkérik az árát. Gyakorlatilag természetesen csak Finnország belpolitikájában állhatnak elő követelésekkel, de kérdés, hogy kívánságaik mennyire illeszthetők be a szociáldemokraták stratégiájába? További probléma: e várható polgári követelések mennyiben érintik a két baloldali erő esetleges ismételt összefogásának lehetőségét? A fő kérdés, amely körül a hosszúnak ígérkező kormányalakítási tárgyalás foroghat, Suomi gazdasági élete. Nincs kilátástalan helyzetben a finn gazdaság, de bizonyos bajokat haladéktalanul orvosolni kell, hogy tovább léphessen, s ez nem lesz könnyű. Kulcskérdés, hogy kinek a terhére lehet áldozatot kérni a viszonylag szűk esztendőkben? S ez mór nem csupán gazdasági, hanem politikai kérdés. Kényszerű teendők Semmi kétség, a Szociáldemokrata Pártnak volt és van elképzelése a kényszerű teendőkről. Politikájuk gyakorlatias és rendelkeznek az „elnöki párt” előnyével, ami az új parlament négyéves ciklusának küszöbén egyértelmű előny. A kompromisz- szum mértékének megtalálása, vagyis az első lépés, amely nem csupán a párton múlik, nem lesz könnyű. Egyedül a szociáldemokraták — kisebbségi kormányként — aligha vállalkozhatnak a kormányzásra. Egy jövendő koalíciónak viszont nemcsak taktikailag, hanem stratégiailag is szilárdnak, egységesnek kell lennie, mégpedig hosszú időre. S ez a koncepció e pillanatban még nem rajzolódott ki. lanítja, esetleg megsemmisíti. Az a körülmény azonban, hogy az Egyesült Államok lázasan folytatja a hadászati támadó fegyverrendszerek mindhárom csoportjának, a szárazföldi (MX), a tengeri (Trident) és a légi (B—lb) fegyverrendszereknek a fejlesztését, gyártását és ezek rendre megjelennek az USA fegyvertárában, más megvilágításba helyezi a bejelentést. Nem a támadó „elrettentési” koncepciónak valamiféle „tiszta védelmi” koncepcióval való felváltásáról van szó, hanem az amerikai hadászati támadó eszköztár bevetése „büntetlenségének” biztosításáról. összeállította: Huppán Béla litikai gyümölcsét! Böcz Sándor Indira Gandhi és Fidel Castro (középen) az új-delhi találkozó elnöki emelvényén (Fotó: UPI—MTI—KS) Firon András Űrmanőver A laikusok félrevezetése Az Egyesült Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ÄTADJA a következő üzleteit. 7. sz. Élelmiszerbolt, Lőrinci, Árpád út 105. 9. sz. Élelmiszerbolt, Lőrinci, Bem u. 34. 17. sz. Húsbolt, Lőrinci, Árpád út 171. 7. sz. Italbolt, Lőrinci, Árpád u. 105. 8. sz. Élelmiszerbolt, Selyp, Vörösmajor 21. sz. Zöldségbolt, Petőfibánya, piactér 22. sz. Zöldségbolt, Mátravidéki Erőmű 14. sz. Élelmiszerbolt, Apc, Rákóczi u. 48. 16. sz. Húsbolt, Apc, Fő út 15. 26. sz. Zöldségbolt, Apc, Petőfi u. 9. sz. Italbolt. Apc, Fő út 1. 10. sz. Italbolt. Apc, Rákóczi u. 48. 28. sz. Zöldségbolt, Rózsaszentmárton, Apci u. 13. 29. sz. Zöldségbolt, Rózsaszentmárton, Kilián u. 2. 16. sz. Italbolt. Rózsaszentmárton, Munkásőr u. 10. 5. sz. Presszó, Zagyvaszántó, Szabadság tér 14. 11. sz. Italbolt, Zagyvaszántó, Szabadság tér 14. A pályázatokat 1983. április 15-ig kérjük benyújtani a központba. LŐRINCI, Árpád u. 88. A versenytárgyalást ugyanitt tartjuk. 1983. április 29-én. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a közgazdasági osztály ad. EGYESÜLT KÖRZETI ÁFÉSZ 3021 LŐRINCI, Árpád u. 88.
