Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. március 25., péntek 3 Az országgyűlés tavaszi ülésszakáról jelentjük Képviselőink az ülésteremben (Folytatás az 1. oldalról) ©álja a társadalom védel­mét. A beszámoló kitért arra, hogy az állampolgárok biztonságának egyik alap­vető követelménye: az emberi élet és a testi ép­ség hatékony büntetőjogi védelme. Az ilyen jellegű bűncse­lekmények száma évek óta azonos szinten mozog. Az utóbbi időben növekedett az anyagi haszonszerzésből, a különös kegyetlenséggel el­követett emberölések szá­ma. A közvéleményt is ért­hetően nyugtalanították ezek a cselekmények, melyeknek helyes jogi megítélése kér­déseiben a bíróságok ítél­kezése egységesebbé vált. Az utóbbi két évben is a vagyon elleni bűncselek­mények álltak számuknál fogva a bűnözési statiszti­kában az első helyen; bíró­ságaink fokozott büntetőjo­gi oltalomban részesítik a köztulajdont. Dr. Szilbereky Jenő el­mondta, hogy a közlekedési bűncselekmények az összbű- nözés 13 százalékát jelentik. A közlekedési fegyelmet sú­lyosan sértik az agresszív járművezetők, a közúti közle­kedés jelenlegi helyzetében még a viszonylag kis meny- nyiségű szeszes ital fogyasz­tása is súlyos közlekedési baleset veszélyét idézheti elő. Ezért indokolt az ittasan ve­zető és főként az így balese­tet okozó járművezetőkkel szemben a határozott fele­lősségre vonás és a járműve­zetéstől való eltiltás. A be­számoló foglalkozott az ál­lampolgárok egymás közötti jogvitáival, amelyeknek szá­ma évente 150 ezer volt, a hagyatéki végrehajtás és más eljárások további 150— 200 ezer ügyet jelentenek a bíróságok számára. Mindezek ellenére nem több a jogvita, a per nálunk, mint más or­szágokban. A Legfelsőbb Bíróság el­nöke emlékeztetett a gyermekelhelyezés kérdé­— Az ügyészi tevékenység­nek is része van abban, hogy a Magyar Népköztársaságban továbbra is jó a közrend és a közbiztonság — mondotta dr. Szíjártó Károly. Hazánk­ban szilárd a törvényesség. Az állami, gazdasági és tár­sadalmi szervek kötelessé­güknek megfelelően biztosí­tották a törvényes rendel­kezések betartását, betarta­tását. A legfőbb ügyész szólt ar­ról, hogy a bűnözés mér­téke az utóbbi években emelkedett. Ennek ellené­re struktúrája, veszélyes­sében a múlt évben meg­jelent új irányelvekre. Az irányelv kiemeli, hogy a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, aki nagyobb felelősséget tanúsított a há­zasságban a gyermek nevelé­sében, gondozásában, ellátá­sában. A beszámoló foglal­kozott a fogyasztói érdekvé­delemmel^ a szellemi alkotá­sok hasznosításával kapcso­latos jogszabályokkal, vala­mint a gazdálkodó szerveze­tek közötti szerződések ta­pasztalataival, a vitás esetek bírósági gyakorlatával. A törvényesség egyik je­lentős garanciájaként emlí­tette dr. Szilbereky Jenő, hogy a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíróságok bármely jog­erős határozata ellen — a Legfelsőbb Bíróság előtt — törvényességi óvást emelhet, ha a határozatot törvénysér­tőnek, vagy megalapozatlan­nak tartja. Figyelemre mél­tó, hogy a bírósági ügyek 75—80 százalékában az ítéle­tek első fokon jogerőre emelkednek. Végezetül a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyoz­ta : az igazságszolgáltatás olyan erő, amely hatékonyan védi, alakítja társadalmi vi­szonyainkat, formálja az em­berek tudatát, társadalmunk­ban azonban számos állami és társadalmi szerv és té­nyező együttes erőfeszítése szükséges a továbblépéshez, az egészséges közmorál, köz- gondolkodás megalakításához, továbbfejlesztéséhez. sége és területi megoszlá­sa alapvetően nem válto­zik. Ez is arra utal, hogy vissza­szorítása hosszú távú és össztársadalmi feladat. 1982- ben csaknem 140 000 közvá­das bűncselekmény vált is­mertté, s ez a megelőző év­hez képest 3,6 százalékos nö­vekedés. A bűnelkövetők száma tavaly 77 174 volt. A bűnözés okainak folyamatos elemzése nélkülözhetetlen és fontos feladat, amely kiindu­lópontja a bűnözés megelő­zésére és visszaszorítására irányuló össztársadalmi tevé­kenységnek és a bűnüldözés irányításának is. Dr. Szíjártó Károly részle­tesen beszélt a bűnözés köz­vetlen és közvetett okai kö­zött továbbra is jelentős al- koKolizmusról és a munka­kerülő életmódról. Mint mondotta: az alkoholizmus megelőzésének lehetőségei között a jogi szabályozás ke­rek egészet alkot. Az, hogy az alkoholizmus elleni küz­delem mégsem hoz nagyobb eredményeket, nem a jogsza­bályalkotásra, hanem a jog- alkalmazás és a végrehajtás hiányosságaira vezethető vissza. A munkakerülő, élős- di életmód az elkövetett bűncselekmény és a szabály- sértés mellett a társadalom­nak még számos területén okoz erkölcsi és anyagi kárt. Ezért az ilyen személyek felderítése és a társadalom számára hasznos munkára szorításuk az eddigieknél Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolóját tartja nagyobb figyelmet és haté­konyabb intézkedéseket igé­nyel. A bűnözés megelőzése ér­dekében a legsürgősebb fel­adataink közé tartozik — mondotta a legfőbb ügyész —, hogy tartalmasabbá te­gyük, kiterjesszük a foglal­kozást azokkal, akik életkö­rülményeik miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben él­nek, különösen törődve az ilyen fiatalokkal. Az ügyészi szervezet e követelmények teljesíté­sére, a nyomozás ügyészi felügyeletére különös gondot fordított az el­múlt időszakban Is. Dr. Szíjártó Károly beszámolója Munkatársunk telefonje­lentése) Amikor képviselőink meg­érkeznek az Országházba, először az üléstermet körül­ölelő folyóson lévő asztalok egyikéhez lépnek: itt fek­szik az a „jelenléti ív”, amelyen valamennyiük ne­ve szerepel. S a név mellett egy üres rubrika a kézjegy­re vár. Ezúttal is sorban aláírták a nevüket ott, ahol az ábécé -szerint következ­nek. Csak érdekességként említem meg, hogy Úszta Gyula például kilencven- nyolcadik a sorban, s 52­ként jegyzi részvételét az ülésszakon Kádár János. Szűkebb hazánk képviselői közül ezúttal csupán Kom­játhy Aladár neve mellett maradt üres a rubrika: be­tegség miatt nem tudott el­jönni a tavaszi ülésszakra. Csoporttársai mondták is, hogy ennek ellenére, a te­levíziót nézve bizonyára az ülésteremben érzi magát... ★ A Heves megyeiek egyéb­ként ebben a teremben majdnem szemben foglalnak helyet az elnöki pulpitussal. A sajtópáholyból jól látni, hogy képviselőink miként reagálnak egy-egy expozé­ra, felszólalásra. Nos, nem dicsekvés, de a parlamenti tudósító is éppúgy kihúzta magát, mint ők, amikor dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész a következőket mond­ta: — A bűnözés területi vál­tozásai azt jelzik, hogy az elmúlt évben Nógrád, Bor­sod, Szabolcs-Szatmár, He­ves és Békés megyében tíz, illetve 2,4 százalékos nagy­ságrenden belüli mértékben csökkent az ismertté vált bűncselekményeTf száma, másutt mindenütt növeke­dett. .. A karzaton vendégként szemlélődő, érdeklődő megyei jogászok a szünetben ezzel kapcsolatban jegyezték meg: — Reméljük ez a csökke­nés a jövőben csak fokozó­dik. .. A rövidre szabott szünet­ben Fábryné Dobai Ilona a közlekedés- és posta ügyi mi­nisztert, Pullai Árpádot ke­reste meg, hogy megtuda­kolja: a tervezett KRESZ- módosítás lehetővé teszi-e a gépjárműforgalom teljes ki­tiltását az egri sétáló bel­városból? — Ez elsősorban nem a KRESZ és nem KRESZ- tábla kérdése — válaszolta a miniszter —, hanem a helyi tanács döntésén múlik. 'Mert ha egyszer az érintett és védett területre nem me­hetnek be — a tiltó jelzé­sek értelmében — a gép­járművek, akkor ennek a rendelkezésnek helyben kell érvényt szerezni. Mint ahogy megoldották ezt a főváros­ban, vagy hogy egy hasonló várost említsek, Kecskemé­ten is. De majd utánanézek a dolognak... — nyugtázta a képviselői reagálást a köz­lekedési tárca vezetője. ★ Zsídéi Istvánná egyik ven­dége Forgó János, a mát- raderecskei Rákóczi Tsz el­nöke volt. A folyosón sé­tálva találkoztak a. község egykori szülöttjével. Falu­végi Lajossal, aki az isme­rősök láttán egyből azt kér­dezte, hogy mi újság ott­hon. .. — Mert igaz, ami igaz, elég régen jártam már De­recskén. .. — vallotta be a helybeliek elnézését kérve. A közös gazdaság vezető­je a kérdésre válaszolva ar­ról informálta Faluvégi La­jost, hogy a nehéz körül­ményekhez képest szépen boldogul a tsz. Negyven- milliót hoz a Gagarin Hő­erőműnek végzett földmun­ka, 25-öt a fémtömegcikk- gyártás, illetve a gépcsoma­golás. Jelenleg 32 ezer ba­romfit és hétszáz hízómar­hát gondoznak a közelmúlt­ban kiváló címet elért szö­vetkezet tagjai. — És most készülünk a falugyűlésre... — vette át a szót a képviselőnő. — Mi a község mostani gondja? — Kultúrház kellene, ezt szeretné a falu, s a tsz áll­ná is a költségek felét — hangzott a válasz, amelyet még egy mondattal megtol­dott a képviselőnő és a tsz- elnök: — Ha az ideje engedi, szívesen látjuk a falugyűlé­sen. .. it Az onszág vezetőinek, s a képviselőknek egyaránt hosszú napjuk volt tegnap a Parlamentben. Az egyna­posra tervezett ülésszak sok munkát adott valamennyi­üknek, s számos olyan újabb teendőt szabott meg, amely­ről Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára így fogalma­zott: — .. .Alkotmányos kötele­zettségünk, hogy az állam- hatalmi feladataink végre­hajtásával erősítsük szocia­lista államunk törvényes rendjét. Szilvás István Faluvégi Lajos, Zsidei Istvánná és Heves megyei vendégel tár­saságában (Fotó: Perl Márton) A nyomozások során a legnagyobb gondot a bűn- cselekmények elkövetőinek felderítése okozza. Az utób­bi években emelkedik az is­mertté vált bűncselekmé­nyek száma, ugyanakkor a felderített elkövetők száma csökken. 1982-ben 39 400 fel nem derített bűncselekmény volt, s ez az előző évihez képest tízszázalékos növe­kedést jelent Dr. Szíjártó Károly meg­állapította: az előző beszá­moló óta eltelt időszakban számos olyan új rendelke­zés jelent meg, amelynek közös célja a termelés, a szolgáltatások és a kereske­delmi ’tevékenység javítása, a fogyasztók igényeinek ki­elégítése és a hiányok kikü­szöbölése. A rendelkezések közötti esetleges rések, hiá­nyosságok, rendezetlenségek kihasználását meg kell aka* dályozni, s azt is, hogy egyesek ügyeskedéssel mun­ka nélkül vagy munkájuk­kal arányban nem álló jö­vedelemhez juthassanak. A legfőbb ügyész kitért a munkaügyi perek tapasz­talataira, a munkafegyel­mi helyzetre, a gazdálko­dási fegyelem erősítését szolgáló ítélkezési gyakor­latra is. Beszámolója végén kiemel­te: a törvényesség követel­ményei a jövőben is azt igénylik a bűnüldöző és más jogalkalmazó szervektől, hogy az alkotmányos rendet biztosítsuk, a bűnözés és a jogsértések megelőzése ér­dekében fellépjünk és er­re mozgósítsuk az illetékes szerveket, az állampolgáro­kat. ★ Ezután felszólalások követ­keztek. A vitában hozzászól­tak: dr. Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk.), dr. Röder Edit (Bp. 51. vk.), dr. Lukács János (Zala m. 3. vk.), dr. Juhász Tibor (Bács- Kiskun m. 19. vk.), Németh István (Hajdú-Bihar m. 9. vk.). Papp Lajos (Szolnok m. 8. vk.), dr. Fodor István (Pest m. 15. vk.). A vitában elhangzottakra dr. Szilbereky Jenő. a Leg­felsőbb Bíróság elnöke vála­szolt. A felszólalásokat nyug­tázva elmondotta: az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának észrevételeit hasznosnak, a Legfelsőbb Bíróság számára jogpolitikai iránymutatásul szolgálóknak tekintik. A fi­gyelmet felhívó felszólaláso­kat, helyenként kritikai meg­állapításokat a Legfelsőbb Bíróság hasznosítani fogja a továbbiakban. ~ Az országgyűlés a Legfel­sőbb Bíróság elnökének be­számolóját, valamint a fel­szólalásokra adott választ jó­váhagyólag tudomásul vette. Dr. Szíjártó Károly, leg­főbb ügyész válaszában rá­mutatott : a felszólalások nagy társadalmi felelősség- érzetről tanúskodtak, az el­hangzott észrevételeket, ja­vaslatokat ennek megfelelő­en hasznosítani fogják. Több képviselő foglalkozott azzal — emlékeztetett a legfőbb ügyész — miként lehetne még eredményesebbé tenni a nyomozásokat. Ez a feladat a rendőrségre és az ügyé­szekre fokozott felelősséget ró. A bűnüldöző tevékeny­ségnek offenzívnek kell len­nie — hangsúlyozta. ★ Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk követ­keztek. Orlovácz György, Tolna m. 8. vk., a Nagydorogi Általános Iskola tanára a művelődési miniszterhez in­terpellált az általános isko­la V. osztályában a félévi osztályzás visszaállításának témakörében. Köpeczi Béla művelődési miniszter válaszában el­mondta, hogy a részkérdés, amelyről a képviselő szólt, felhívja a figyelmet az érté­kelési és az osztályozási rendszer más hiányosságaira is, amelyeket orvosolni kí­vánnak. A miniszter java­solta, hogy az osztályozás visszaállításával várják meg az 1984—85-ös tanévet, ami­kor bevezetik az új értéke­lési és osztályozási rendszert. A miniszteri választ az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Nagy Sándor Somogy m. 1. vk., az Állami Ifjúsági Bizott­ság titkára a lakás­igénylési betétek nagysága, valamint az ifjúsági takarék- betét lakásigénylési letétként történő élfogadása tárgyában interpellált a pénzügymi­niszterhez, az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökéhez. Hetényi István pénzügy- miniszter válaszában el­mondta, hogy az igénylési letétekkel kapcsolatos eljá­rásokat 338 tanácsi rendelet­ben szabályozták, és az ösz- szegek megállapításánál a szociális szempontokat álta­lában messzemenően figye­lembe vették. A teljes ösz- szesítés még nem készült el és elképzelhető, hogy a ren­deletek egy kis részénél va­lóban az elvárhatónál na­gyobb terhet rónak az első lakásukra váró fiatal háza­sokra. Elmondta, hogy a kor­mány a közeljövőben jelen­tést hallgat meg a lakásren­delet végrehajtásának eddi­gi tapasztalatairól és ígére­tet tett arra. hogy a beszá­molót kiegészítik az inter­pellációban felvetettek rész­letes elemzésével. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel a parlament tavaszi ülésszaka — amelyen az el­nöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal. Péter János és Cservenka Ferencné — befejezte munkáját. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents