Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 71. szám AB A: 1983. március Z5., péntek 1,40 FORINT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKÁRÓL JELENTJÜK Elősegíteni az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését Csütörtökön délelőtt 10 órakor Ismét megteltek az országgyűlés üléstermének széksorai: megkezdődött a tavaszi ülésszak. Törvényhozó testületünk fórumán megje­lent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Politikai Bizottság más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg a tanácskozást, megemlékezve a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Tóth- Ist­ván képviselő, az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának volt tagja, a Közleke­dési és Szállítási Dolgozók Szakszerveze­te központi vezetőségének elnöke munkás­ságáról. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését, melyet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tudomásul vett. Ezt követően az országgyűlés tudomá­sul vette a népköztársaság Elnöki Taná­csának jelentését az 1982 téli ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. A népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója, 2. A Legfelsőbb Bíróság elnökének be­számolója. 3. A legfőbb ügyész beszámolója, 4. Interpellációk. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára — eleget téve a testület alkotmányban rögzített kötelezettségének — beszámolt a népköztársaság Elnöki Tanácsának munkájáról. tüntetést a szocialista építés és a kultúra területén vég­zett kiemelkedő munkájáért. Katona Imre szólt az utób­bi időben egyre bonyolultab­bá vált nemzetközi helyzet­ről, a növekvő feszültségek­ről. Nemzetközi kapcsolataink közül kiemelte azoknak a magas szintű tárgyalások­nak a jelentőségét, ame­lyeket a Szovjetunióval és más testvéri szocialista országok politikai, állami vezetőivel folytattunk. , Dr. Szilbereky Jenő, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke be­számolóját tartja Végezetül megállapította: az Elnöki Tanács az ország- gyűléstől kapott megbízatása alapján az alkotmányos elő­írásoknak megfelelően végez­te feladatát. Az Elnöki Tanács beszá­molóját a képviselők jóvá­hagyólag tudomásul vették. Dr. Szilbereky Jenő beszéde A Legfelsőbb Bíróság el­nöke bevezetőben kiemelte: az évi kereken 90 ezer bűn­ügy, 150 ezer vagyon- és családjogi, 20 ezer munka­ügyi, 15 ezer gazdasági per ellenére országunkban mil­liók éLnek békességben, tisz­telik, megtartják a törvénye­ket, becsülettel végzik mun­kájukat Az állampolgárok döntő többsége tehát önként követi a jogszabályok előírá­sait. Ennek jó társadalmi előfeltétele hazánk szilárd belső politikai helyzete, s kifejezésre jut ez az embe­rek jogi tudatában is. A Legfelsőbb Bíróság és a bí­róságok jogalkalmazása ki­egyensúlyozott, az ítélkezés során egységesen érvényesül a törvényesség, a jogszabá­lyokat társadalmi céljaink­kal összhdngban értelmezik és alkalmazzák. Az új Bün­tető törvénykönyv több mint három éve van hatályban. Ma már megállapíthatjuk: a büntetőtörvény kellően szol­(Folytatás a 3. oldalon) Katona Imre beszéde Az Elnöki Tanács az el­múlt három év alatt is azon dolgozott, hogy feladatainak végrehajtásával erősítse szo­cialista államunk törvényes rendjét; jogszabályalkotás­sal, határozataival előmoz­dítsa szocialista társadal­munk építését, elősegítse a napirenden levő és jövőt formáló feladatok végrehaj­tását. A legutóbbi beszámoló óta eltelt években eredmé­nyesen munkálkodott min­denekelőtt az államélet fej­lesztéséért, demokratizmusá­nak további kiteljesítéséért, közigazgatási rendszerünk egyszerűsítéséért. Szólt az új jogszabályok­ról, amelyek a természet- védelemről, az alkoholis­ták kötelező munkaterá­piás intézeti gyógykezelé­séről, az anyakönyvekről, a muzeális értékek védel­méről, az egyesületekről, a külföldre utazásról s az útlevelekről rendelkeznek. Az a cél — mutatott rá —, hoev olyan jogszabályok lép­jenek hatályba, amelyek elő­segítik mind az állampolgá­ri jogok érvényesülését, mind pedig az állampolgári köte­lességek teljesítését. Az Elnöki Tanács a kor­mány javaslatára három év alatt összesen 97 törvényere­jű rendeletet alkotott. A szá­mokat illetően el lehet fo­gadni azt az észrevételt, hogy sok a törvényerejű rendelet, ám azok megalkotása az élet közismerten felgyorsult ha­zai és nemzetközi igényei­ből indult ki. Fennáll azon­ban a jogi túlszabályozás ve­szélye. A jogszabályozásban az ésszerű, színvonalas szak­mai-igazgatási munkát nehe­zítő, elveinkkel ellentétes je­lenségek megszüntetése ál­landó és sürgető feladat. Az Elnöki Tanács titkára kiemelte: a jogalkotás de­mokratizmusát az állampol­gárok közvetlen részvétele az előkészítésben rendkívüli módon erősíti, s e munkához hatékony segítséget adnak az országgyűlési bizottságok. A törvényességről szólva hang­súlyozta : hazánkban törvé­nyes rend van. Alkotmányos "rendünk szilárd, alaptörvé­nyünk és a többi szabályok, rendelkezések megfelelően érvényre jutnak. Az Elnöki Tanács a beszámolási idő­szakban döntött állampol­gársági ügyekről, hívatásos bírókat választott, s élt al­kotmányos jogával, a kegye­lem gyakorlásával. Ez idő­szakban csaknem 18 ezer személy és 29 kollektíva ka­pott az Elnöki Tanácstól ki­Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára a népköztársa­ság Elnöki Tanácsának be­számolóját terjeszti elő A KISZ KB elismerése a Mátravidéki Fémművek fiataljainak Harmadszor is: vándorzászló Rácz Ernő (jobbról), a KISZ KB osztályvezető-helyettese adja át a vándorzászlót Tóth Tibornak (Fotó: Szántó György) Egy esztendő eredmények­ben gazdag mozgalmi és ter­melő munkájáról adott szá­mot tegnap Sírokban meg­tartott küldöttgyűlésén a Mátravidéki Fémművek KISZ-bizottsága. A 340 ifjú­kommunista képviseletében megjelent küldöttek, vala­mint a gyár gazdasági, párt- és társadalmi vezetői már előzetesen megismerhették a bizottság írásos beszámoló­ját, amit Tóth Tibor titkár szóban is kiegészített. A hozzászólások is meg­erősítették, hogy a gyár if­júkommunistái tevékenyen részt vettek a múlt évi jó gazdasági eredmények eléré­sében, mozgósítottak a fel­adatok végrehajtására. Gya­rapodott a mozgalmi munká­ba bekapcsolódó fiatalok száma, különösen a fizikai dolgozóké. Társadalmi mun­kavállalásai közül említésre méltó, hogy 30 ezer forinttal járultak hozzá a Margitszi­geti úttörőstadion építéséhez. A fiatalok közül sokan a környező községekből járnak dolgozni és lakóhelyük ifjú­sági, valamint úttörőszerve­zeteiben is aktívan tevékeny­kedtek. Németh László, a Mátravidéki Fémművek ve­zérigazgatója többek közt arról szólt elismeréssel, hogy a fiatalok élenjárnak a gaz­dálkodás szükségszerű meg­újulásának keresésében, a szellemi tartalékok feltárá­sában és hasznosításában. A KISZ egri járási bizott­ságának elismerő tartalmú és hangvételű minősítését Villangó Pál járási titkár ismertette a küldöttgyűlés résztvevőivel, majd bejelen­tette, hogy a Mátravidéki Fémművek KISZ-bizottsága eredményes munkájával ki­érdemelte — ezúttal immár egymás után a harmadik év­ben — a KISZ Központi Bizottságának vándorzász­laját. Ne csak „tűrjük”, hanem szervezzük is az idegenforgalmat Megyei tanácskozás Egerben Az idegenforgalmi fő sze­zont előkészítő megyei ta­nácskozásra került sor csü­törtökön Egerben. Ez alka­lommal Miskolczi László, a megyei .tanács kereskedelmi osztályának vezetője előbb a tavalyi tapasztalatokról szólt, amelyek — mint mondta — lényegében meg­egyeznek az országossal. Jóllehet, a kereskedelmi szállásférőhelyek az elmúlt évben lényegesen bővültek, csökkent ezeken a tartózko­dás. Kedvező viszont, hogy nem mérséklődött az érdek­lődés a szocialista országok részéről s élénkült a nyuga­ti turisták kedve szép tája­ink iránt. A tranzitforgalom növeke­dését nemcsak megyénk közismert természeti és tör­téneti értékei, hanem leg­újabb törekvéseink is segí­tették. A fásítások, a tájvé­delem, a Bükki Nemzeti Park, a kereskedelmi és vendéglátóipari fejlesztések, illetve az, hogy határozottan javultak a közlekedés felté­telei, a korábbinál jobban felénk fordították a figyel­met. A műemléki helyreál­lítás, az egri vár rekonstruk­ciója azonban még mindig elég lassú, az Agria-játékok vonzása meglehetősen kor­látozott, Bánkúton, Felső- tárkányban, kiváltképpen pedig talán a Felső-Mátrá- ban, Mátraszentimrén na­gyon hiányzik a közművesí­tés, ezért számottevőbb lá­togatással még jó ideig nem számolhatunk. Bár már a magánkereskedelem is egy­re jobban osztozik a felada­tokon, nem sikerült még ki­használni adottságainkat a falusi túrizmus terén. Vá­roson, népszerűbb kirándu­lóhelyen is előfordulnak za­varok az ellátásban — kevés a szezonális „kitelepedés”, a Mátra felső részéről egy­szerűen kivonult a ZÖLDÉRT, nyáron még a nívósabb üz­letekben sem hűtik az italo­kat — kevés az ízléses, érté­kes tájjellegű ajándéktárgy. Gond, hogy ma is csupán terv a demjén—egerszalóki üdülőközpont kialakítása, csupán a tárgyalások folynak Eger új SZOT-gyógyszálló- járól s lassú az előbbre lé­pés a Tisza-vidéken. Bágyi Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese hangsú­lyozta, hogy oz eddiginél sokkal jobban kell igazodni az idegenforgalomhoz, még inkább versenyezni a ven­dégért s természetesen: a belföldiért is. A vendégfo­gadásban szükséges a minő­ségi vonások erősítése, a szerényebb helyeken is meg. engedhetetlen a környezeti kultúra ma még meglevő sok hiányossága. Nemcsak kiránduló- és üdülőhelye­ink, hanem utaink, útszéle- ink tisztasága, szépítése is fontos. S központi, IFA-tá- mogatások nélkül is megold­ható számos feladat, ha nem föltétlenül csak a nagy ter­vek s a költséges megoldá­sok felé törekszenek az in­tézmények, vállalatok, szö­vetkezetek. Több hozzászóló is készsé­get mutatott a helyzet javí­tására. Elhangzott például, hogy a Heves megyei Ide­genforgalmi Hivatal az idén további 90 ággyal bővíti ol­csó szálláshelyeit, legalább 60 új szakképzett idegenve­zetővel biztosítja a színvo­nalasabb kiszolgálást sok egyéb mellett. Törekvések vannak az idegenforgalmi irodák egymás közötti, illet­ve a vendéglátókkal való kapcsolataik eredményeseb­bé tételére s a borkombinát is többet vállal az idegen- forgalmi tennivalókból, mint eddig. Nem csupán „tűrni”, hanem szervezni is akarják a vendégjárást.

Next

/
Thumbnails
Contents