Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-24 / 70. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 24., csütörtök SZOVJETUNIÓ Szvetlána, az űrhajósnő A „sztár” egyszerű ruhában, fiatalos frizurával, festeren arcán kedves mosoly- lyal jelent meg a moszkvai sajtóközpontban: Szvetlána Szaviekaja, a Szovjetunió második űrthajósnője az újságírók kérésére szakított időt arra, hogy szűk körben válaszoljon a feltett kérdésekre. A 34 esztendős Szaviekaja iránt, úgy tűnik, nem szűnik az érdeklődés: miközben az űrrepülés már szinte mindennapos — Gagarin 108 perce és a Berezovoj—Le- begyev páros legutóbbi 211 napos űrrekordja között több mint 20 esztendő telt el és vagy száz űrrepülés valósult meg — a nők űrhajózása ma még szenzáció számiba megy. Szaviekaja útja nyomán, akárcsak korábban Tyeres- kova űrrepülése idején, ismét fellángolt a vita a nemek egyenjogúságáról. Az űrhajósnő erről szerényen csak annyit mond: az űrhajózás szempontjából alig van különbség a két nem között. Férfiak és nők azonos felkészítésben vesznek részt és a repülés során is azonos feladatokat teljesítenek. Ha egyáltalán mégis van valami eltérés, úgy az a nők javára van: az ő szervezetük ugyanis általában jobban alkalmazkodik új körülményiekhez, így a súlytalansághoz is. Ez az alkalmazkodás pedig nem is olyan egyszerű feladat: az első nehéz 24— 36 „a kielégítő közérzet” velejárója lehet a fejfájás és a hányinger is. Szaviekaja elmondotta: általánossá vált az űrhajózással foglalkozók körében az a nézet, hogy a „vegyes csapatok” bevetése igen jó eredményekkel kecsegtet. Az expedíció, amelyben Sza- vickaja is részt vett tavaly augusztusban, rendkívül gazdag volt tudományos eredményekben. „Érdekes lenne egyszer csupa nőkből álló legénységgel kísérletezni” — mondja, majd az „aggódó” újságírók megnyugtatására hozzáfűzi: van elegendő női űrhajósjelölt, akár egy egész csapatot is ki lehet állítani belőlük. Ha azonban neki kellene egy legénységet összeállítania — mondja Szaviekaja — elsősorban az emberi kvalitásokból, a felkészültségből és a végrehajtandó feladatból indulna ki, semmiképpen nem abból, ki férfi és ki nő. Arra a nem először feltett kérdésre, vajon miért telt el annyi idő Tyereskova útja után a következő női űrrepülésig, Szaviekaja elmondta: egyrészt sokáig nem is szerepelt napirenden ilyen terv, másrészt nem voltak meg a műszaki feltételek. Ma már azonban az űrállomás több külön helyiségre osztható, így van mód a munkára, pihenésre és — bár nem egyszerű — a tisztálkodásra is. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy Szvetlána Szaviekaja és a következő női űrhajós indulása között mór jóval kevesebb idő fog eltelni, mint az első és a második között. Hogy milyen a Föld felülről? Hát gyönyörű — mondja, és hozzáteszi: neki a Född éjszakai képe tetszett a legjobban és ezen belül is azok a Földön érzékelhetetlen, igen gyakori, nagy villámlással járó viharok, amelyek éjszaka az északi félteke fellett dúlnak. Repülni ismét szeretne, persze, hogy szeretne: tanul, edz, állandó készenlétben áll. De azért nem bánná azt sem, ha a következő útra dublőze indulhatna — róla csak annyit árul el, hogy szőke. Magánéletéről nem szívesen, szűkszavúan szól. Férje, Viktor, pilóta — dehát ez a legtöbb repülős családban így van. A kollégától nagyobb megértést várhat az ember a nehéz pályán. Viktor eddig is mindenben támogatta Szvetlána ambícióit. Az űrhajósnő munkanapja jelenleg olyan, mint bárki másé. Reggel, felkelés után reggelit készít — de ez néha Viktor feladata — azután dolgozik. Pihenésként szeret moziba járni, kedveli a természetet, szívesen olvas. Gyermekük még nincs: ez ezután következik. Az ideális házasságról van elképzelése, de — vélekedik — az ideálokban az a szép, hogy soha nem érjük el őket. A volt ejtőernyős világbajnok és beriepülő pilóta úgy érzi, mindenre van még ideje. Hiszen még fiatal, s az általánosan elfogadott nézetek szerint az űrrepülők felső korhatára 50—55 év körül jár. Tervei: természetesen az űrhajósok között marad, készenlétben. Annál is inkább, mert korábbi sportrepülő tevékenysége miatt szükségét érzi annak, hogy csúcsformában tartsa magát. És kitudja, mikor kerül sor újabb űrutazásra, hiszen egy rövidebb út után az űrhajós elvben már akár pár hét múlva újra indulhat. Szvetlána Szavickaját hallgatva az ember úgy érzi, mi sem egyszerűbb, mint egy jól előkészített űrexpedícióban részt venni. „Repülésem során ijesztő dologgal nem találkoztam, és ennek így is kell lennie, — mondja. — Az ember az ismeretlentől ijed meg, de ha jól felkészítették, nem találkozhat ismeretlen helyzettel.” Az újságíró azonban, aki már járt Csillagvárosban és ott sok történetet hallott, tudja, hogy adódhat előre nem látható körülmény egy űrutazás folyamán. Az alapos felkészülés éppen azt biztosítja, hogy ez se érhesse váratlanul az űrhajóst. Ha mindegy is, férfi vagy nő az illető, annyi bizonyos: ember kell, hogy legyen a talpán. Horváth Júlia JUGOSZLÁVIA H ibridkukorica-export Jugoszláviában nyilvánosságra hozták a tavalyi mezfigazdasági eredmények adatait. Ezek szerint 1981-hez képest 8,9 százalékkal növekedett a jugoszláv mezőgazdaság termelése. Különösen nagy eredményeket értek el a kukoricatermesztésben. Európai rekordnak számít, hogy 1983-ben 11 millió 137 ezer tonna kukorica termett az országban. Ez 14 százalékkal több az előző év termésénél. A Zemun Polje-1 Kukoricanemesítő Intézet munkatársai az elmúlt 10—13 évben komblnatlv módszerekkel — laboratóriumi és szabadföldi kísérletek sorával — kiváló tulajdonságú hibrideket állítottak elő. A bőtermő, kártevőknek ellenálló és a különböző éghajlati viszonyokhoz jól alkalmazkodó hibridek már az egész országban elterjedtek. Az Intézet hlbridkukorlca-vetőmagvai keresettek a világpiacon. A kutatók számításai szerint jelenleg két és fél millió hektárnyi területen hasznosítják a Zemun Polje-i hibrideket. Az exportot a belgrádi HIBRID Vállalat bonyolítja. Legjelentősebb partnerei a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK, Csehszlovákia, Olaszország, Irak, Irán és Kína. Szépek, kecsesek — és öntudatosak A pályaválasztásba nincs másnak beleszólása (Fotó: ORBIS — KS) CSEHSZLOVÁKIA Libuse lányai — kalapban „Mi LibuSe lányai vagyunk” — mondják a prágai nők, s a mondatnak mindig van valami öntudatos zön- géje, Libuáe, a cseh ősmondák világának hercegnője, az államalapító Premysl Óráéhoz ment feleségül, de leányhadserege ezek után inkább meghalt, mintsem hogy a férfiak parancsának engedelmeskedjék. És később is: a Moldva mentén újra és újra hallattak magukról a nők. A huszita időkben kiharcolták, hogy istentiszteletet tarthassanak és prédikálhassanak, majd ismét a legendák világából: a Szent Vitus ka- tedrális óriás harangját, a Zsigmondot, amely mindmá. ig a legnagyobb egész Csehországban, a férfiak képtelenek voltak a 99,6 méter magas toronyba beemelni, mert minden kötél elszakadt. Segített azonban a király lányának esze. Levágatta a prágai lányok haját, különleges darut tervezett, beemeltette a harangot, majd mielőtt a kíváncsi férfiszemek megismerhették volna a gépezet fortélyát, összetörette a szerkezetet... Ez még nem válás... A mai nők öntudata nem legenda. És nem csak a mondákra épül, hanem a jelen törvényeire (ámbár nyilvánvaló, hogy a törvények nem véletlenül szzületnek!) Tavaly Csehszlovákia 15 millió 369 ezer főnyi lakosságának 51,2 százaléka volt nő. A nők számbeli „többsége” megszokott, szinte valameny. nyi európai országban. Itt inkább néhány csehszlovákiai sajátosságot említenénk. Kezdjük mindjárt a családjogi törvénnyel. Ez nem kevesebbet ír elő, mint hogy a házasságban „a partnerek kötelesek hűségesek lenni egymáshoz”. És ugyancsak’ kötelezi a törvény mindkét felet, hogy a családi ügyek, ben közösen határozzanak. A csehszlovák jogrendszerben soha nem szerepelt a „családfő” fogalma. A férfi tehát — a nő akarata ellenére — nem határozhat a család életének egyetlen lényeges ügyében sem. Természetes, hogy a nő sem dönthet a férfi nélkül. És ha végképp nem tudnak megegyezni? Akkor a családi civódásban — bármelyikük kérésére — a bíróság dönt, s ez nem válóper! Ám van egyetlen kivétel. Sem a nőnek, sem a férfinak nincs szüksége párjának beleegyezésére ahhoz, hogy milyen foglalkozást űzzön, s a munkában hogyan- érvényesüljön. Érdekes, hogy a házastársak kötelesek kölcsönösen el. tartani egymást, még akkor is, ha nem élnek együtt. Ha a bíróságnak kell ebben döntenie, az elv az, hogy a két házasfél anyagi és kulturális színvonala elvben egyenlő legyen, s egyenlő maradjon. És más családi viták? A fontos ügyekben ismét mindkét fél beleegyezése, aláírása szükséges, különben a döntés érvénytelen. Mennyire? A férj például — de a feleség sem! — nem adhat el, nem vásárolhat ingatlant, autót, s más drága holmikat. És ilyenkor, ha nincs összhang, bármelyikük kérésére ismét a bíróság dönt. .. .de ez már igen! Azt jelentené ez, hogy Csehszlovákiában eszményi minden házasság, válás talán nincs is? Semmiképp. Sok a válás. 1981-ben 116 ezer 581 pár lépett frigyre egymással, de 34 ezer 595 házasságot felbontottak. Hogy kik akarnak válni elsősorban? A nők. A válóperek 64 százalékát ők adták be. De mi történik a válás után? Ha valamelyik házastárs nem tudja fenntartani a válás után a korábbi életszínvonalát, kéri, hogy volt házastársa segítsen ebben. Ha nem hajlandó, akkor a bíróságtól kér döntést. Érdekes, eddig a válástól számított öt éven át fizették az ilyen hozzájárulást, de most ősszel a parlament kiegészítette a törvényt: a határidőt eltörölte. A nő életében természetesen kulcskérdés a gyerek. Ha szül, 26 hetes szülési szabadság illeti meg; de ha egyedül él, mert özvegy, elvált, vagy leány, akkor 35 hét a szülési szabadság. Ez idő alatt a fizetés 90 százalékát kapja. Gyes ugyan nincs, csak fizetetlen szabadság a gyermek kétéves koráig, viszont minden gyerek érkeztekor a mama kétezer korona egyszeri segélyt kap, majd pedig természetesen családi pótlékot: egy gyermek után havi 180, kettő után 610, három után 1150 korona családi pótlék jár, és így, arányosan tovább. Erős törvény Ilyen erősek a nők? A szokás, a törvény erős. A 7,4 millió munkavállaló közül 1981-ben 3,4 millió nő volt, de bizonyos dolgokat tilt számukra a törvény. Nem szabad föld alatti munkahelyen, alagútfúrásban, nem szabad semmiféle rezgéssel járó munkában részt venniük, nem emelhetnek 15 kilónál többet és negyvenéves koruk alatt tilos éjszaka dol- gozniok (kivéve a kórházakat, gondozó otthonokat, telefonközpontokat) . Kemény törvények? Feltétlenül. De a törvényhozásban — a parlamentben — a képviselők 28 százaléka, a tanácsoknál 34—35 százaléka nő. S aki azt gondolná, hogy mindezek túl elvont, általános ügyekben döntenek, nos, a szakszervezetek vezető szerveiben gyakorlatilag minden második tisztségviselő szoknyát visel. Szoknyát, de kalapot is. NDK Tolószékben a vonaton LENGYELORSZÁG A varsói Nagy Színház jubileuma Az idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját a varsói Nagy Színház. Klasz- szicista stílusú épületét 1816 és 1833 között építették Ko- racci (1792—1877) tervei alapján. De nem ez volt a város állandó színpada. Varsó legelső kőszínháza 1765-ben nyílt meg Ponia- towski Szaniszló (1732—1798) király kezdeményezésére a híres Szósz-kertben. Később áttelepítették a Krasinski térre, s csak 1833-ban nyerte el végleges otthonát a Színház téren. A színház tündöklésének a második világháború vetett véget. Az épületet 1939-ben német bombatámadás érte, később további károkat szenvedett. A színház kistermében — amely csodával határos módon csak kissé sérült meg — 1945 decemberében már megtartották az első előadást a felszabadult Varsóban. Leoncavallo Bajazzók című operája hangzott el ezen az első, háború utáni színházi estén. Az újjáépítés 12 évet vett igénybe. A színház 1600 nézőt befogadó épületében helyreállították a háború folyamán kiégett régi részeket is. A megnyitó előadást 1965- ben tartották. Nem egyszer leküzdhetetlen akadályokkal találják szembe magukat a testi fogyatékosok, rokkantak: lépcsők, szűk bejárati ajtók állják el útjukat. Az NDK vasúttársasága széles körű felmérést végzett abból a célból, hogy megállapítsa: mit tehetne a saját területén, a vonatokon, vasútállomásokon a tolószékbe kényszerítettek mozgásának megkönnyítésére, de még mindig legalább ötvenezer olyan ember él az országban, akiért az eddiginél többet kell tenniük a vasút és általában a tömegközlekedés dolgozóinak. A tolószékre szorulók természetesen eddig is utazhattak az NDK-beli vonatokon. Közlekedésüknek csupán a vasúti kocsik nem mindig elég széles ajtaja volt az akadálya. Ilyen esetben az összecsukható tolószék tett jó szolgálatot. Az itteni vasútvonalakon sok olyan vagon is gurul, amelynek egyik fele a személy-, a másik pedig a csomagszállításra alkalmas. A testi fogyatékosok, (akik egyébként évente négyszer 75 százalékos kedvezménnyel utazhatnak az NDK-beli vasútvonalakon, kísérőik pedig teljesen ingyen), tehát akár saját járműveikben ülve tehetik meg az utat a vasúti postakocsikban. Minden vasúti személykocsi 11., 13., 15., és 17. számú ülését a rokkantaknak és testi fogyatékosoknak tartják fenn. Ugyanígy fenntartott helyük van a városi villamosokon, autóbuszokon, a gyorsvasúton, illetve a helyközi buszokon is. A minap egy újsághír tudósított arról, hogy a hal- berstadti vasúti járműjavító dolgozói vállalták: a másodosztályú vasúti kocsik középső ajtajának kapaszkodóit áthelyezik oldalra, ezzel 80 centiméter széles helyet adnak a rokkantkocsik föl- és lerakásához. A vagonok oldalán messziről jól látható piktogrammok jelzik ezeket az ajtókat. Az NDK vasútjármű-ipara nemrég azt a feladatot kapta, hogy ezentúl olyan személy- vagonokat is gyártson, amelyekben a tolókocsival közlekedőknek külön fülke áll a rendelkezésükre. Az ilyen vasúti kocsikban orvosi kupét is berendeznek. A vasúti járműfejlesztési intézet mérnökei és technikusai tolókocsiemelőt szerkesztettek, amelyeket most próbálnak- vizsgáztatnak a lipcsei fő- pályaudvaron. Az NDK újonnan épülő, illetve korszerűsítés alatt álló pályaudvarain már nagy figyelmet fordítanak a rokkantjárművekre szorulók mozgásának megkönnyítésére. A tolókocsival közlekedők számára lejtős feljárókat építenek az aluljárókban, illetve peronokon. Kulcsár László BULGÁRIA Gyermekkonyhák Szófiában A dolgozó nők szabad idejével kapcsolatos szociológiai felmérések és a mindennapos gyakorlat szerint a legtöbb időt a főzés veszi el az asszonyoktól. Különösen nagy gondot kell fordítani a házimunkára ott, ahol kisgyermek is van. Ezen a helyzeten próbálnak változtatni a Szófiában sorra alakuló gyermekkonyhákkal. Egyre többen veszik igénybe például a főváros Dimitrov kerületében minta, szerűen működő gyermekétkeztetési vállalat konyháinak szolgáltatásait. A vállalat központi konyhájában laboratóriumi körülmények között dolgoznak a szakácsok. Külön helyiségekben készülnek a hús-, a hal-, a zöldségételek, a levesek és a cukrászati termékek. Az ételek gyorsan és higiénikusan kerülnek a vevőkhöz. A menü a gyermekgyógyászati intézet szakembereinek receptúrája alapján áll össze napról napra. A korszerű „ételgyár” napi 1200 komplett ebédet ad ki olyan kisgyermekek részére, akik. nek egyelőre nem jutott hely a bölcsődékben. összeállította: Gyurkó Géza
