Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-24 / 70. szám
I NÉPÚJSÁG, 1983. március 24., csütörtök 3. Képviselők vitatták meg AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ülésszakát is a már megszokott alapos előkészítő munka előzte meg. A képviselők a megyékben, a parlamenti bizottságokban már hónapok óta vizsgálják, értékelik a közrend, a közbiztonság helyzetét, a bíróságok, ügyészségek munkáját, a törvényesség érvényesülésének tapasztalatait. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagjai már előzetesen meghallgatták és megvitatták a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész parlamenti beszámolójának fontosabb tételeit is. Ezeken az eszmecseréken a képviselők általában elégedetten nyugtázták, hogy — bár a bűnözési statisztika némi emelkedést mutat — országunkban továbbra is szilárd a közrend, a köz- biztonság, a bírósági ítélkezésben, a nyomozóhatóságok, ügyészségek munkájában érvényesülnek a törvényesség követelményei. Több képviselő is felvetette azonban: egy-egy kirívóan súlyos bűncselekmény joggal kelt aggodalmat a közvéleményben. Sokak véleménye szerint a garázda jellegű, erőszakos bűnesetek elkövetőivel szemben még példamutatóbb, szigorúbb ítéletekre lenne szükség. Az előzetes viták során felmerült az a kérdés is, vajon miért emelkedett azoknak a bűncselekményeknek a száma, amelyeknek a tettesei ismeretlenek maradtak? Bár kétségtelen tény, hogy itt elsősorban kisebb súlyú, vagyon elleni cselekményekről van szó, mindenképpen nagyobb figyelmet kellene fordítani a nyomozások eredményességére — vetették fel a képviselők. A jogos kritikát elfogadták az illetékesek, de annyit azért hozzátettek: a sértettek hanyagsága, felelőtlensége is szerepet játszik ebben. Egyre gyakrabban fordul elő ugyanis, hogy az ittas állapotban lévő kifosztottak semmire sem em- ' lékeznek azon kívül, hogy eltűnt a pénzük, a legritkább esetben tudnak személyleírást adni támadójukról. S ha már a sértetteknél, az ő közrehatásuknál tartunk, érdemes megemlíteni azt a tapasztalatot is, hogy sokan szinte tálcán kínálják a lehetőségeket a bűnelkövetésre. Hosszan lehetne sorolni erre példákat a nyitott gépkocsikban árválkodó értékes magnóktól, rádióktól, az íróasztal tetején hagyott páncélszekrénykulcsokon át egészen a konyha- szekrényben felejtett tízezrekig. A LEGFŐBB ÜGYÉSZ országgyűlési beszámolója részletesen foglalkozik majd az egyes bűncselekménykategóriák gyakoriságával, a megyék „fertőzöttségével”. Csakis ezeknek az adatoknak, jelenségeknek pontos ismeretében vonhatók le ugyanis azok a következtetések, amelyek a bűnüldözés, a megelőzés további stratégiájának kidolgozásához szükségesek. Ezúttal csak egyetlen elgondolkoztató jelzés: feltűnően nagy a különbség az egyes megyék bűnügyi helyzete, közrendje, közbiztonsága között tízezer lakosra számított bűnelkövetéseket tekintve BácsJKiskun megye vezeti a kétes értékű rangsort, s sereghajtó pedig — ami ez esetben jó érzéssel töltheti el a helybélieket — Heves megye: a lakosság létszámához képest itt történik az országban a legkevesebb bűncselekmény. A megyei képviselőcsoportok ülésein igen sok szó esett a bűnözés utánpótlását jelentő fiatalkorúakról. Voltak, akik határozottabb fellépést követeltek a szi- pózás ellen, beleértve akár a kényszergyógyítás jogi lehetőségének megteremtését is. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy ma még igen körülményes a rendszeresen munkakerülő életmódot folytató, csavargó fiatalokkal szembeni szigorú hatósági fellépés, amire pedig nagy szükség lenne. Többen bírálták a javítóintézeti nevelés hiányosságait, amelyek előbb-utóbb a bűnözési statisztikákban is tükröződnek. A TÖRVÉNYESSÉGNEK természetesen nemcsak a büntető ítélkezésben, hanem a polgári, a gazdasági, a munkaügyi perekben is érvényesülnie kell. Évente több százezer ilyen jogvita kerül az igazságszolgáltatás elé, az állampolgárok közérzete szempontjából tehát egyáltalán nem lehet közömbös, milyen gyorsan, megnyugtatóan sikerül ezeket lezárni. Több képviselő kifogásolta a hónapokon, sőt olykor éveken át húzódó pereket. Az illetékesek válasza: az igazságügyi kormányzat, s a Legfelsőbb Bíróság is mindent megtesz az ítélkezés „időszerűségének” javítására, ez azonban semmiképpen sem mehet a törvényesség rovására. A bírósági munka javuló színvonalát jelzi, hogy a perek 75—80 százaléka már első fokon lezárul, a felek nem fellebbeznek, megnyugszanak az ítéletben. A „maradék” 20—25 százalék jó része viszont minden elképzelhető fórumot megjár vélt igazának kiharcolásáért, s ezzel gyakran a valóban jogos panaszok intézését lassítja, nehezíti, örvendetes jelenség, hogy némileg csökkent a törvényességi óvások száma, ami azt jelenti: az alsóbb fokon hozott ítéletek döntő többsége megfelel a törvényeknek, a jogpolitikai követelményeknek. A Legfelsőbb Bíróság igen nagy figyelmet fordít ítélkezési és elvi irányító tevékenységén kívül arra is, hogy az egyes jogvitákban felmerült tapasztalatokat jelezze az illetékes minisztériumoknak, országos hatáskörű szerveknek. A képviselők ezt igen fontosnak tartják, hiszen a szignalizáci- ók nyomán történő intézkedések újabb törvénysértések, jogviták megelőzését is lehetővé teszik. az említett témákból IS érzékelhető, milyen sokszínű, valamennyiünket érintő beszámolókat tárgyal meg most a parlament plénuma. Joggal remélhetjük, hogy a képviselők állásfoglalása irányt mutat majd az igazságszolgáltatás, a kormányzat vezetőinek: melyek a legfontosabb feladatok a szocialista törvényesség további javítása érdekében. Megszűnt a vizes gázkitörés Battonyán Battonya mellett, a Kő- olajkutató Vállalat 144-es föltáró kutatófúrásánál kedden keletkezett vizes gázkitörés szerdán reggel 9 óra 32 perckor megszűnt. A kutatófúrásnál 509 méterig már elhelyezték a csöveket, ezt követően 525 méterig továbbhaladtak, amikor egy fúrócsere során az elért mélységben elhelyezkedő homokkő-tárolóból metángáz kíséretében nagy menynyiségű forróviz tört a felszínre. Mint szerdán reggel műszeres vizsgálattal meg is állapították, a gáz mennyisége nem volt veszélyes, robbanástól tehát nem kellett tartani. Ennek ellenére a kellő óvintézkedéseket megtették. A további munkákra a vízfeltörés kedvezőtlenül hat, ugyanis nagy mennyiségű homokot, iszapot hozott fel. A törvényességről - Hevesben Interjú dr. Patkó Benjamin megyei főügyésszel Az országgyűlés mai, tavaszi ülésszakán a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve a legfőbb ügyész ad tájékoztatást — az őket megválasztó — képviselőknek. A napirenden ezúttal egyebek között a törvényesség helyzete, érvényesülése szerepel. Erről a témáról képviselőink is tanácskoztak a legutóbbi csoportülésükön dr. Patkó Benjamin megyei főügyész beszámolója alapján. Ezt követően kértük meg, hogy lapunkban is értékelje a törvényesség érvényesülését. — A törvényesség lényege az, hogy az állam minden szerve az érvényes jogszabá. lyok alapján működjék és azokat az állampolgárokkal is tartassa be. A törvények megtartása és megtartatása a törvényesség legfőbb eleme. Ennek részeként szoktunk beszélni a gazdálkodás, az állami, államigazgatási szervek működésének törvényességéről, és az állampolgári fegyelemről. — Mennyiben van lehetősége a megyei ügyészi szervezetnek feltárni az esetleges törvénysértéseket? — Az ügyészség a szocialista államszervezet részeként az Alkotmányban és az ügyészségről szóló törvényben meghatározott feladatokat végzi. Felügyeletet gyakorol a nyomozások törvényessége felett, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, s ellátja a büntetésvégrehajtás törvényessége feletti felügyeletet. Közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, államigazgatási szervek, a gazdálkodó szervezetek és az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák. Kötelezettségeink teljesítését szolgáló módszereink sokrétűek. A törvényesség helyzetére, az állami, állampolgári fegyelemre tudunk következtetni a különböző ügyészi és a felkérésünkre más szervek által végzett vizsgálatok megállapításaiból, a hozzánk érkező beadványok, panaszok, kérelmek vizsgálatából, a bíróságon folyó polgári, gazdasági és munkaügyi perekben kifejtett ügyészi tevékenységből, valamint a tanácsok, a népi ellenőrzési bizottságok testületi ülésein szerzett tapasztalatokból. — Mikor és milyen esetekben, témakörökben folytattak és folytatnak ügyészi vizsgálatot? — Az utóbbi három évben 27 átfogó vizsgálatot végeztünk 436 szervnél, majd 44 esetben tartottunk utóvizsgálatot. Ellenőriztük egyebek között a szabálysértési, a kisajátítási, a fegyelmi és kártérítési eljárások, ja tagsági viták intézésének törvényességét, az építésügyi szakigazgatási tevékenységet, a tanácsok rendeletalkotását, a csökkent munkaképességű dolgozókra vonatkozó jogszabályok betartását. Rendszeresek a munkavédelmi vizsgálatok, amelyeket a szakszervezeti és a mező- gazdasági munkavédelmi felügyelettel közösen végeztünk. A legfontosabb tapasztalatunk az, hogy a vizsgált területeken alapvetően érvényesül a törvényesség, rend és fegyelem van. Szólnom kell azonban arról, hogy egyetlen olyan vizsgálatunk sem volt, amely ne állapított volna meg valamilyen jogszabálysértést. Nem mindig vizsgálják ki például az üzemi balesetek okait, s a balesetet szenvedett dolgozót nem mindenütt segítik jogainak érvényesítésében, ellenkezőleg: őt igyekeznek kizárólag felelőssé tenni. Többször találkoztunk eljárási szabálytalansággal, a döntések, az intézkedések indokolatlan elhúzódásával, sem. mitmondó indokolásokkal. Tapasztaltuk a hatósági döntések végrehajtásának gyakran jelentős elhúzódását is. Fontosnak tartjuk, hogy az állampolgárok ügyeivel elsőként foglalkozó szakigazgatási dolgozók lelkiismeretes, szakszerű munkát végezzenek, s igyekezzenek elejét venni a véget nem érő vitáknak, a panaszáradatnak, mert vannak visszatérő pa_ naszkodók... — Melyek azok a bűncselekmények, amelyek jellemző arányban szerepelnek a megyei bündzési statisztikában? Milyen okokra vezethetők ezek vissza? — Az ismertté vált bűn- cselekmények 55—60 százalékát a vagyon elleni támadások teszik ki. A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények többsége visszavezethető a sértett szervek ügyviteli, szervezeti fogyatékosságaira, a bizonylati fegyelem lazaságára, a külső és belső ellenőrzés gyengeségeire, a vagyontárgyak nem megfelelő őrzésére. Az okok között találjuk az anyagellátás hiányosságait, a beszerzési és értékesítési problémákat, de a magas jövedelemre munka nélkül való törekvést, a harácsolást is. A másik téma: emelkedik a közlekedési bűncselekmények száma, túlnyomó többségük az emberi figyelmetlenségre és fegyelmezetlenségre ve- vethető vissza. Különösen veszélyes az ittas járművezetők részvétele a közúti közlekedésben. Az ügyészi szer. vezet határozott és következetes abban, hogy az ittas vezetőket a bíróság tiltsa el a járművezetéstől. Tavaly 320 esetben került sor ilyen intézkedésre. A garázda, erőszakos bűn- cselekmények körében az utóbbi években elszaporodtak a csoportosan elkövetett bűncselekmények. Különösen a fiatalkorúak és a gyermekek által elkövetett rablások száma emelkedett: az elmúlt évben 32 rablás 62 elkövetőjét vádoltuk meg, közülük 16 fiatalkorú volt. Magas a súlyos testi sértést, a garázdaságot, az emberölést, illetve annak kísérletét elkövetők száma is. Az állampolgári fegyelem, a család és különösen a gyermek iránti felelősség fokmérője a tartási kötelezettség teljesítése. Ennek elmulasztása miatt az elmúlt évben 132 esetben történt vádemelés. Sajnos, nagy számban kellett szabálysértési eljárást folytatni az állampolgárokkal szemben: a tanácsok csaknem három és fél ezer, a rendőrség több mint ötezer ügyben. Az állampolgárok zöme a közlekedés szabályai ellen vétett, de szép számmal akadtak a mások tulajdonát megkárosítók, a garázdák, verekedők vagy a tankötelezettséget megszegők. Az említett bűncselekmények és szabálysértések összességében a megye közrendjét és köz- biztonságát alapvetően nem veszélyeztették. A bűnözési statisztika egyik mutatója a tízezer „vétőképes” — 14 éven felüli — lakosra jutó ismertté vált bűncselekmények száma: tavaly az országban ez 126 volt, megyénkben 78,5. Ezzel a megyék között a legkedvezőbb helyen állunk, gondjaink ellenére is... — Hogyan őrködik az ügyészség az állampolgári, személyi szabadságjog felett? — A nyomozások feletti felügyelet gyakorlásával az ügyészség azt a törvényességi, jogpolitikai követelményt tartja szem előtt, hogy alaptalanul senki ellen ne induljon büntető eljárás, ugyanakkor egyetlen bűnügy elkövetője se maradjon felderítetlenül. A személyes szabadságot legsúlyosabban korlátozó kényszerintézkedésre — az előzetes letartóztatásra — az elmúlt évben a bűnügyek 7,9 százalékában került sor, az országos 8,7-hez képest. Az ügyészi szervezet nagy felelősséggel ügyel arra, hogy a személyes szabadságától senkit ne lehessen alaptalanul megfosztani. Ez azonban nem jelent indokolatlan humanizmust: a személyes szabadság korlátozása mindig érzékeny területe volt az emberi, állampolgári jogoknak. E jogok megsértésének elkerülése ma is fontos törvényességi, s ezáltal politikai feladatunk. — Miként hangolható össze a bűnüldöző és az igazságszol(Fotó: Perl Márton) gáltató szervek munkája a megelőzésben? — Ezek a szervek azzal segíthetik leginkább a jogsértések megelőzését, hogy feltárják, elemzik azok okait, és kezdeményezik megszüntetésüket az intézkedésre hivatott szerveknél. A megelőzés tulajdonképpen a bűnüldöző és az igazságügyi szervek feladatait és főként lehetőségeit messze meghaladó követelmény, ugyanis a bűnözés társadalmi jelenség, ezért az ellene való fellépés társadalmi ősz. szefogás kérdése. Vegyünk néhány példát: az alkoholizmus elleni hatósági intézkedések csak akkor érik el céljukat, ha a munkahelyek, a lakóhely, a kereskedelem, s a különböző közösségek nem hunynak szemet a túlzott italfogyasztás felett. Ha a járművet ittasan vezető, a családja és a munkahely biztonságát italozó magatartásával zavaró ember szemben találja magát a szűkebb környezet és a társadalom elmarasztalásával. Ha igyekszünk közösen feltárni a válások okát, s megakadályozni a családok széthullását, amelyek következtében évente csak megyénkben hét-nyolc. száz gyermek kerül hátrányos helyzetbe, mert amíg létezik alkoholizmus, szülői felelőtlenség, addig lesznek veszélyeztetett gyermekek, akikből a bűnözés utánpótlása verbuválódik. A társadalom segítőkész erői részéről vannak pozitív példái a megelőzésnek. Töb. bek között a közlekedésbiztonsági tanácsokra, a munkahelyeken működő önkéntes rendőri csoportokra, valamint a társadalmi tulajdont védő tanácsokra gondolok. A bűnüldöző és az igazságügyi szervek ezek segítségére támaszkodva dolgoznak, s érzik felelősségüket a társadalmi összefogás szervezésében, hogy megkeressék a leghatékonyabb módszereket — mondotta befejezésül dr. Patkó Benjamin. — Köszönjük az interjút. Szilvás István Az 1000. H uszadik évfolyamában jár népszerű hetilapunk, a MAGYARORSZÁG, ezen a héten jelenik meg az 1000. száma. A jubiláris szám a rendkívüli alkalomhoz illő, rendkívüli terjedelemben, 96 oldalon kerül az olvasók kezébe és rendkívüli tartalommal is. Ezt már egy közvéleménykutatás tanulságai szerint formálták, s mert például az olvasók nagy többsége a legnagyobb érdeklődéssel az „öt világrész száz lapjából” című rovatot fogadja, ezért most 16 oldalas a külföldi lapszemle. Természetesen a külpolitikai tájékoztatás a hetilap első számú feladata, az 1000. számban is számos elemzés található az amerikai politikától az albán helyzetig. Szó van az olajárak alakulásáról és az osztrák választási kampányról. Több új sorozat indul az 1000. számban: az arany szerepéről például és „Lakás-világpanoráma” címmel az egyes országok lakásviszonyairól, az útlevél magyarországi történetéről és az USA „hátsó udvaráról”, Közép-Amerikáról. A rendkívüli alkalomból még humor is kerül a MAGYARORSZÁG hasábjaira, a rejtvénysorozatban pedig keresztrejtvény is felbukkan. Ami viszont nem rendkívüli: a tudományos rovatban érdekes cikk szól arról, hogy rendkívüli-e mostanában időjárásunk. A kulturális rovatban előzetes híradás a legilletékesebb tollából: mit mutat be az idén a Körszínház? S ugyancsak illetékes ad körképet a magyar irodalom külföldi fogadtatásáról. A gazdaságpolitikai cikkek között például ' a bárányok sorsáról lehet olvasni. A sport tárgyú cikkek olimpiai esélyeket éppúgy latolgatnak, mint azt, hogy mit érhet egy labdarúgó aláírása? A nőolvasókat 20 év konfekciójának áttekintése érdekelheti, a mindkét nembelieket pedig — a szex. hullámvölgy. Az 1000. szám alkalmát a lap szerkesztői megragadták arra is, hogy fölidézzék a MAGYARORSZÁG két évtizedes történetét és bemutassák a lap munkatársait, szóban és képben. Hirdetés is van bőven a 96 oldalon, de a cikkjellegű és -értékű írások hasznos információkat szolgáltatnak és a népgazdaság helyzetéről is képesek körképet, adni. x
