Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-22 / 68. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. március 22., kedd 5 HOLLANDIA: VILÁGELSŐ II tulipán története A liliomfélék családjába tartozó tulipán-nemzetség­nek eredetileg mintegy 50 faja ismert. Neve a perzsa „toliban”-böl származik, amelynek jelentése: turbán, s nyilvánvalóan a virág alakjára utal. A kecses vi­rág valószínűleg ázsiai ere­detű, a sztyeppeken volt az őshazája. Onnan a perzsák és a törökök útján került Közép-Európába, majd még nyugatabbra, Német-Alföldre 1557-ben jutott el a tulipán, ahol csakhamar annyira megkedvelték, hogy termesz­tése rendkívül intenzívvé vált. A krónika szerint a hollandok 1629-ben már ezer fajtáját ismerték és termesz­tették. Hollandia lett a tu­lipán új hazája Botanikai szempontból is nagyon ér­dekes jelenség, > ugyanis a tulipán rendkívüli alkalmaz­kodóképességről tanúskodik. A sztyeppék száraz éghajla­ta után nagyon otthonosan érezte magát a hollandok tengermelléki, csapadékban bővelkedő földjén is. A tulipánok alapvető pa­lettáját a következő színek alkotják: fehér, sárga, na­rancssárga, rózsaszín, piros és feket-piros. E színek kombinációjával jönnek lét­re az új színek és a külön­féle minták. A változatos­ságot a virág alakjának és nagyságának különbözőségei is növelik; lehetnek teljesek, simák, fodrosak stb. A tu­lipánt a hagymáról szaporít­ják. Csak a nemesítés, az elsődleges nemesítés alkal­mával szaporítják magról, ami meglehetősen hosszú ideig tart: hét év is eltelik, mire a magból a növény ki­virágzik. Hollandiát egyelőre még egyetlen országnak sem sikerült megelőznie a tuli­pántermesztésben. Egy koo­perációs megállapodás értel­mében hazánkban is foglal­koznak a holland tulipán­hagymák szaporításával. Ké­pünkön: egy e célra létesí­tett szabadföldi kertészet életébe pillanthatunk be a virágzás időpontjában. (KS) Aforizmák Hogy valakit embernek tartsanak, ehhez nem elegendő az, hogy a kutya a barátja. (Űj-zélandi kutyák tréfája) ★ A rosszindulatú emberek az igazságot egy kanál szurok­ba fojtják. A jóakarók — egy kanál mézbe. (H. Léon, francia humorista) ★ A sors csapásai miért, miért nem, leggyakrabban övön alul találnak. (Általános megfigyelés) ★ Amikor egy jó gondolattal több lesz — egy jó emberrel kevesebb lehet. (Dél-afrikai rendőrök szájhagyománya) ★ Akik arra születtek, hogy csúszómászók legyenek, szíve­sen hívják ki csúszás-mászási versenyre azokat, akik arra születtek, hogy repüljenek. (A repülők megfigyelése) ★ Temérdek időt lehet megtakarítani, ha valaki a divat utáni hajszát összeköti az infarktus előli futással. (Dior, francia ruhatervezőnek tulajdonított mondás) ★ Ha borban az igazság, akkor a mellé felszolgált előétel­ben is bizonyára van valami helyes dolog. (A Fidzsi-szigetek iszákosainak népi bölcsessége) ★ Megtörni valakit olykor könnyebb, mint szelíden vállon veregetni. (A „Hogyan lehet gúzsba kötni az embereket, vagy kötelet fonni belőlük”? c. babiloni könyvből) ★ A némaságot következetesen megőrizni kényelmesebb, mint a pénzt; a hallgatás kamatja gyorsabban növekszik. (Urartu állam karrieristáinak népi bölcsessége) A farmernadrág regénye Most, hogy az úgynevezett military stílusú, tehát a zöl­des, drappos anyagokból varrott, s csillagos, sávos „rangjelzésekkel” ékített ru­hadarabok divathullámát is átvészelte a hagyományos farmeröltözet, elmondhatjuk: a blue jeans, tehát ez a kék­vászon nálunk is újból kiik- tathatatlan ruhadarab lett. Koptatja javában öreg és fiatal, ám amíg tesz-vesz benne, aligha érdekli, kinek az agyából pattant ki a far- mernadrág-csdnálás kétség­kívül zseniális ötlete. No®, a blue jeans — ez a szókettős egyébként a Geno­vában gyártott kékvászon angolos elnevezése — atyja Levis Strauss bajor fiatalem­ber volt, aki 1854-ben hajó­zott át az Üjvilágba, s ahol aztán ama genovai fehér, il­letőleg indigóval kékre fes­tett vásznakkal kereskedett. Kereskedett is, de megvarra- tásukra sem volt rest, s lé­vén ezek a matériák tartósak, elsősorban nadrágokat készí­tett belőlük. Strauss úr, mint afféle nyughatatlan sikervadász, hamarosan áttelepült az USA nyugati partvidékére, ahol jó sorsa összehozta egy rigai származású szabómes­terrel, Jacob W. Davissal. Mister Davis megrendelői­nek zöme marhahajcsárok­ból, aranymosókból és más hasonló alkalmi pénzkere­sőkből került ki, akik azt szerették, ha minél tovább hordhatják ruhadarabjaikat. Davis egy napon — talán azért, mert a vastag vászon varrására ráunt — tű he­lyett apró szögecseket vett a kezébe, és azokkal kezdte összeerősíteni a pantallók Készül a hazai farmer (MTI fotó — KS) nyugati partvidékéről — ahol elsősorban munkaruha volt — az 1930-as években került át a keleti partvidék­re, ahol viszont kellemes és kényelmes kirándulóöltözet­ként viselték. Még körülbe­lül húsz év, és szerte a föld­golyón föltűnik. Elsősorban az ifjú értelmiségiek, egye­temisták, főiskolások kaptak rá, olcsósága mellett azért isi, mert használata kifejezett valami lázadási. Aki fentiért öltött, arról tudni lehetett, hogy okkal, ok nélkül, de elégedetlen. Az 1960-as, 1970-es évek­ben vált annyira népszerűvé, hogy alig győzték a farmert szabni, varrni, no és termé­szetesen szegecselni a gyá­rak. Ontották nemcsak a kékvászon-nadrágot, de a hozzája illő dzsekiket, inge­ket is. Ez a szó szerint értendő tömegtermelés folyik ma is. Hiszen a farmerv Lseiét nél aligha volt általánosabb di­vat: hordhatja — hordja — ezt a nagypapa éppen úgy mint a tipegőjéből még ép­pen csak kibújt leányunoka. Magyarország egy kissé későn, de akkor annál na­gyobb erővel kapcsolódott be a farmergyártásba. A Május 1. Ruhagyár 1977-ben kö­tött szerződést az immár világcéggé terebélyesedett Levis Strauss birodalommal, mégpedig úgy, hogy Strau- ssék nemcsak a technológiai ismereteket osiztották meg a magyar partnerrel, hanem a munkaszervezési tudnivaló­kat is. darabjait. Újításával óriási sikert aratott: minden vala­mirevaló cowboy és sheriff ilyen szegezett viseletben akart díszelegni. Ez az eljá­rás napjaink farmerjainak díszítésében él tovább. Levis , Strauss ebben az újításban fölismerte a nagy- nagy üzletet, és a pofonegy­szerű eljárást megvásárolta DavistőL Szabóságokat, majd áruházakat nyitott. Minek kerteljünk: San Francisco egyik leggazdagabb embere lett. Ezek az ősfarmerek per­sze nem, egészen úgy festet­tek mint mai társaik, de a lényegben megegyeztek: a célszerű szabás, a tartósság, no és nem utolsósorban az olcsóság jellemezte. Érdekes megfigyelni a blue jeans világhódításának az útját. Az Egyesült Államok Utcakép farmerral A. L. éti umor ét elején — Tudja — közli pácien­sével az orvos —; önnek meg kell operáltatnia ma­gát. — Soha, doktor úr, inkább meghalok! — Ahogy tetszik. Az egyik nem zárja ki a másikat... ★ — Tudod, Dóra megtette az első lépést a válás felé. — Mit nem mondasz! De hát milyen lépést tett? — Férjhez ment! ★ Amikor a börtön előtt el­haladt egy csinos lány, az egyik cella ablakából meg­szólította egy fogoly: — Signorina, nem mon­daná meg, hogy ráér-e 1987. április 9-én este? ★ — Járt ön a vádlott há­zában a gyilkosság napján? — kérdi a tanútól a bíró. — Igen, tisztelt bíró úr. — Mondja el részletesen, hogy mit látott. — Amikor beléptem a szobájába, ő a sarokban állt, arca fehér volt, az ajkán fehér hab, a kezében penge csillogott... — És azután mi történt? — Azután... megfordult és tovább borotválkozott. ★ — Tudod, hogy Haroldnak miért van olyan nagy sike­re a lányoknál? — Nem tudom. — Amikor a bárban leül egy csinos leány mellé, ezt mondja: „Valójában nem is vagyok ilyen magas —, csak a pénztárcámon ülök.” ★ Egy skóciai repülőtér fö­lött az egyik pilóta műrepü­lő gyakorlatokat végez. A felesége a földről figyeli: — Mondja — kérdi az asszonytól a repülőgyakor­lat egy másik nézője —, nem fél, amikor a férje fej­jel lefelé repül? — Nincs miért aggódnom! Mielőtt a férjem felrepül, én mindig kiszedem a zse­béiből a pénzt! ★ — Ö istenem, a lányunk az éjjel megszökött! — mondja a férj a feleségé­nek. — Ne búsulj. A lányun­kat elveszítettük, cserébe vi­szont kitűnő hordozható lét­rát kaptunk! HOL EGYIKKEL, HOL MÁSIKKAL A kancsalság nem szé pséghiba A statisztikai adatok sze­rint a lakosság négy száza­léka kancsal. A kancsalság nem szépséghiba, de káros egészségi és lelki hatásai vannak. Napjainkban is sok kismamának jelent gondot, ha észreveszi, hogy gyerme­kének nem egészen szabá­lyos a szemállása. Nagyon helyes, ha a kis­mama felfigyel erre a rend­ellenességre, azonban csak orvosi vizsgálat derítheti ki, hogy tényleg fennáll-e a kancsalság. Csecsemőknél hathónapos korig gyakran előfordul, hogy a tárgyakat rögzítve a szem kancsalít. A csecsemők ugyanis éppen e korban még nem képesek a szemmozgató izmok teljes működtetésére. Az or­vosi vizsgálat során, műsze­rek segítségével, pontosan meg lehet állapítani, hógy a szemeknél az eltérés (kan- csalítás) befelé, kifelé (rit­ka esetben fel- vagy lefelé) irányuló. Előfordul „rejtett kancsalság” is, amely nem szembetűnő, csak orvosi vizsgálat derítheti ki a be­tegséget. Van váltakozó kancsalság, amikor a beteg gyermek hol az egyik, hol a másik szemével kancsalít. A kancsalság a szemek eltérő, nem párhuzamos ál­lása. A szemek bonyolult reflexmechanizmusában egyensúlyzavar lép fel, en­nek következtében az egyik szem szabálytalanul be­vagy kifelé kancsalít. Elő­ször csak időnként lép fel ez a jelenség, ha a gyermek fáradt vagy erősen figyel valamit. Később azonban állandósul a szabálytalan szemállás. Ha a kismama a , gyer­meknél ilyen zavarokat fe­dez fel, haladéktalanul vi­gye szakorvoshoz. Ennek a rendellenességnek a gyógyí­tását óvodás korban, ideá­lis esetben második életév körül kell elkezdeni. 4—8 éves korban sok-sok türe­lemmel és fáradsággal még eredménnyel javítható az állapot, de 8—10 év után kevés az esély a javulásra. Az arc kellemes összhang­ját zavarja a rendellenes szemállás. Ez természetesen kihat a lelkiállapotra is, kisebbségi érzést okoz. Ez a rendellenesség nem kendőz­hető el, javítani felnőtt kor­ban csak műtéttel lehet. Ha a gyermeknél állandó­sul a kancsalítás, akkor az eltérő szemállás miatt két­féle kép keletkezik a sze­mekben (kettőslátás), me­lyet az agy nem tud egybe­olvasztani. Mivel ez a kettőslátás zavaró, az agy csak az éles képet veszi figyelembe, a torz ké­pet reflexszerűen kikapcsol­ja. Így alakul ki az a gya­korlat, hogy a kancsal gyermek csak az egyik sze­mével néz, a másik szemét nem használja. A természet törvénye szerint az a szervünk, me­lyet nem használunk rend­szeresen, lassú sorvadásnak indul. Így a kancsalító szem is „tompalátóvá” válik. A másik szemre tehát kettős megterhelés jut. A gyógyító eljárás egyik módja: a nem kancsalító egészséges szemet szem­üvegkeretbe illesztett átlát­szatlan lappal eltakarja az orvos. Így a beteg, kancsal szemet használatra, látásra kényszeríti. Ezzel az egysze­rű eljárással sikerül a tom­palátást megelőzni. A szem­üvegkeretbe foglalt átlátszat­lan lap használatát körül­belül kétéves korban kell elkezdeni. Nagyon fontos, hogy a gyermek a szemüve­get az orvos előírásainak megfelelően viselje, mert csak így érhető el a kívánt eredmény. F. K. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL

Next

/
Thumbnails
Contents