Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-22 / 68. szám
Mérlegek mérlege a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlések tapasztalatairól 1. NÉPÚJSÁG, 1983. március 22., kedd A hét öröme-gondja Tarnazsadányban Fásítás jutalompénzből — Utak, járdák újulnak — Épül az öregek napközije — Hallgatag Merkur — Tiszta vizet a pohárba! Március elején jó hangulatú falugyűlés zajlott le a zsadányi művelődési házban. Mi okozta a jókedvet? Elsősorban Sárvári János igen sok eredményt tükröző tanácselnöki beszámolója, majd az a százezer forintot jelentő oklevél, amelyet a faluvirágoeftási versenyben elért második helyezésért Bacsó János, a megyei népfrontbizottság küldötte adott át a községnek. Ahogy hétfői beszélgetésünk során Csintalan Gyula vb-titkár megjegyezte: ezt a jutalmat nem akarják sokáig melengetni, hanem jórészt a település további virágosításóra, fásítására költik.. Természetesen lesz ennél nagyobb feladatunk is az idén — jegyezte meg a vb- titkár. — Így folytatni kívánjuk belterületi útjaink felújítását, amiben az Űt- felügyelet, valamint a KPM Egri Közúti Igazgatósága is segítségünkre lesz. Vagyis a Szabadság, Bajcsy-Zsilinsizky, Zrínyi, Hárnán Kató és Honvéd p teákat követően 1983- ban bitument kap a Vöröst lov tér, valamint a Táncsics és a Petőfi utca'. A lakosság társadalmi munkájára számítva ugyanakkor a Micsurin és a Táncsics utcák járdázatát is rendbe kívánjuk tenni. Tanácstagi beszámolókon, de a legutóbbi falugyűlésen is szóba került az öregek napközi otthonának az ügye. Szükségét a tanácsvezetés is érzi, ezért tavaly már megkezdtük az e célra kiszemelt régi malomépület rendbetételét. Egyelőre a kerítésnél tartunk, az idén pedig az épület átalakítási munkáit indítjuk el. Nem lesz könnyű feladat, mert a felújítási alapúkon lévő ösz. szeg magában kevésnek mutatkozik. De ha a lakosság, a szocialista brigádok ugyanúgy segítenek, mint ahogy 1980-ban az óvodánál tették, akkor remélhetőleg egy éven belül ezt a gondunkat is kipipálhatjuk. Elmondotta később Csintalan Gyula, hogy nehezen bár, de több helyi intézménynél, mint például a Mübkönyv- tá.r, vagy az iskolai napközi otthon, részben sikerült az olajtüzelésről a gazdaságosabb szén- és elektromos fűtésre áttérniük. Nagyobb problémát jelent ilyen szempontból az iskola, ahová központi fűtést terveznek. Gondként arról az egymillió forintról beszélünk, ami hozzá kellene. De azért nem kilátástalan a, helyzet! A megyei tanács e célra kilátásba helyezett 450 ezer forint támogatást, a tanácsnak is lesz saját erőből 150 ezer forintja, továbbá százezer forint értékű társadalmi munkát kalkulálnak be, a hiányzó összeget pedig majdcsak előteremtik valahogyan. E tekintetben az öt községet összefogó Lenin Tsz lehetne komoly támasz, ahogyan az óvodaépítésnél is letette kétszázezer forintját a közös gazdaság. — Ami továbbiakban foglalkoztat bennünket: ez évben szeretnénk a kultúrhá- zat bepucolni, festetni, hogy esztétikusabb legyen. Költségvetése már készül, van hozzá kivitelező, a pénzfedezetet pedig a megyei moziüzemi vállalattal közösen fogjuk előteremteni — mondotta Csintalan Gyula-. — A Szabó Sándorné vezette intézmény egyébként igen népszerű és látogatott. Itt zajlanak a községi rendezvények, itt talált otthonra a KISZ-szervezet, és egyelőre itt randevúznak hétről hétre Szabó Mihály vezérletével a nyugdíjasok is, akik példásan gondozzák klubhelyiségüket. Bosszantó ugyanekkor, hogy Urban Ferenc és fiatal erőkből álló önkéntes tűzoltóink részére mindmáig pem tudtunk megvenni egy UAZ gépkocsit, ami elengedhetetlen a nehéz felszerelés szállításénál. Igénylésünket, sürgetéseinket a Merkur még csak válaszra sem méltatta. Azután élénken foglalkoztatja egész Tamazsadány közvéleményét az ivóvíz minősége. A központi művet és a községi hálózatot hiába tisztították ki, mindenütt elszíneződött, sokszor gusztustalan víz folyik a csapokból. Hadd fejezzem be beszélgetésünket azzal, hogy közel esen sikerül e problémát megoldani. A vízmű vállalat hevesi ki- rendeltsége ugyanis arról biztosított bennünket, hogy májusban beépítenek egy olyan alkatrészt a kútrend- szer központjába, amely megakadályozza annak be- homokolódását, a nyert víz elszíneződését... Moldvay Győző Talajerőt pótol a brikett Hármas hatóanyagú műtrágyabrikett gyártását kezdte meg a Szolnoki Ti- szamenti Vegyiművek e célra alakult gazdasági munka- közössége. A termelés megindulását több éves kísérlet előzte meg, s a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a tíz százalék foszfort, 24 százalék káliumot és 0,3 százalék nyomelemet tartalmazó harminc-negyven grammos műtrágyabrikett — márkanevén: Gramax — a szőlőskertekben, gyümölcsösökben hatékonyan segíti az új ültetvények, telepítések eredését, serkenti a kezdeti gyorsabb növekedést, de ezentúl is, nagy hatású talajerőpótló. Alkalmazása gazdaságos; mivel a tabletták a csemeték, vesz- szők tövéhez kerülnek, a brikett alkotóelemeinek hatása közvetlenül érvényesül, a szerek lebomlása hosszabb ideig tart, tartósabb a tápanyagutánpótlás . Az elmúlt évben végzett munka eredményeiről megyénkben 54 mezőgazdasági termelőszövetkezet és három társulás tartott zárszámadó, tervtárgyaló és tisztújító közgyűlést, illetve küldött- gyűlést. Ezek tapasztalatait értékelte a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya, a TESZÖV társadalompolitikai osztálya, valamint az MSZMP Heves megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztálya. Az értékelésekből kitűnik, hogy a szövetkezetek gaz-, dálkodásában továbbra is központi helyet foglalt el a termelés hatékonyságának növelése, a gazdasági kapcsolatok bővítése, a veszteségforrások csökkentése és a beruházási tevékenység javítása. A szabályzók hatására — összhangban a nép- gazdasági célokkal — változott az üzemek termelési szerkezete, a gabona és a napraforgó vetésterülete növekedett, a zöldségé pedig csökkent. A közös gazdaságok az elmúlt esztendőben 7 százalékkal növelték termelési értéküket. Az alaptevékenység növekedése 6 százalék, ezen belül a növénytermelés 12,4 százalékkal, az állattenyésztés termelése pedig 1,1 százalékkal nőtt. A kiegészítő tevékenység termelési értékét 14,5 százalékkal növelték megyénkben a termelő- szövetkezetek. Értékelve az 1982-es eredményeket, valamennyi felügyeleti szerv egyetért abban, hogy a szántóföldi növénytermelés jónak minősíthető hozamai aszályos időjárási körülmények közt alakultak ki. A búza vetésterülete 18 százalékkal haladta meg az 1981. évit, a termésátlag pedig 7 százalékkal emelkedett, de a tervezettől elmaradt. A termésátlagra így sem lehet panasz: talaj és éghajlati viszonyainkat tekintve a 4022 kg/ha termésátlagnál eddig csak egyszer volt jobb eredmény. Az összes kalászos gabonatermés mennyisége 19 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kukorica vetésterülete 8 százalékkal csökkent, termésátlaga 4,9 tonna hektáronként, és ez lényegében az 1981. évinek megfelelő. A napraforgó vetésterülete tovább nőtt, a 2154 kg/ha termésátlaga pedig meghaladja a múlt esztendei magas szintet, sőt, az országos átlagot is. A zöldségtermelő terület 13 százalékkal kisebb az előző évinél. Termőterületét azok az üzemek csökkentették, ahol tartósan gazdaságtalanná vált a termelés, vagy a csökkenő kézi munkaerő miatt a korábbi területet már nem tudták fenntartani. A csökkenést a nagyüzemileg integrált háztáji zöldségtermő terület növelésével mérsékelték. A terület csökkenése mellett a hosszan tartó szárazság miatt az átlagtermés is mintegy 20 százalékkal kevesebb volt, de egyes zöldségfélék értékesítése ennek ellenére nehézségbe ütközött, kínálatpiac alakult ki. Kimagaslóan jó eredményeket hozott ezúttal a szőlőtermelés, 10,8 tonna hektáronkénti rekordot, amely a kedvező időjárás mellett a termelőgazdaságok gondos munkájának köszönhető. Elősegítette a bikavérprogram is a jó terméseredmény elérését, 2400 hektár korszerű ültetvény nagy részének termőre fordulásával. Külön említést érdemel Visonta, ahol 20,3 tonna volt a termésátlag. örvendetes az is, hogy a nagy termés feldolgozása kisebb zökkenőktől eltekintve lényegében folyamatosan történt, az új bor tárolása viszont nehézségeket okozott, több mint 150 ezer hektoliter bort kellett szükségtárolókban elhelyezni. A gyümölcstermelés meny- nyisége 30 százalékkal növekedett az 1981 évihez képest, ami köszönhető annak, hogy a szilva és a kajszibarack kivételével jó termés volt. Az állattenyésztés kevésbé sikeres évet tudhat maga mögött, az állattenyésztési termékek termelése szerény mértékben emelkedett. A szarvasmarha-ágazatra létszámcsökkenés, a juhászaira a szintentartás, a sertés- és a baromfiágazatra pedig a létszámnövekedés jellemző. Javult a takarmányozás színvonala és szakszerűsége a szarvasmarha-tenyésztésben, a tehe- nenkénti tejtermelés pedig 5.7 százalékkal nőtt, s eléri a 4000 litert. Az ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenység tovább növekedett termelőszövetkezeteinkben, termelési értéke 14 százalékkal nőtt, és megközelíti a 2 milliárd forintot. Tovább fejlődött a háztáji és kisegítő gazdálkodások termelése is. összességében elmondhatjuk, hogy a szövetkezetek gazdálkodása 1982-ben tovább javult, az eredmény 42 százalékkal haladja meg az előző évi magas szintet, és minden eddiginél nagyobb (770 millió Ft). A jövedelmezőség lényeges javulását jelzi, hogy míg a 100 forint költségre jutó eredmény 1981-ben megyei átlagban 10,7 forint volt, addig ez 1982-ben már 13.7 forintra emelkedett, s jelentősen növekedtek a fejlesztési lehetőségek is. Hasonlóképpen alakult a helyzet a magas jövedelmű kategóriába tartozó üzemekkel, és most már termelőszövetkezeteink 50 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Jó alapokkal indultunk tehát az 1983-as esztendőnek, s remélhető, hogy a tervben előírt egy százalékos termelésnövekedést jól szervezett, szorgalmas munkával sikerül elérni. B. Kun Tibor Alekszandr Orlov: Egy frontharcos visszaemlékezéseiből (Hadműveletek Heves megye területén) A Rosztov megyei Morozovszk városból hozott szerkesztőségünknek levelet a posta. Heves megye és Eger felszabadításáról küldte el visszaemlékezéseit a harcok résztvevője, Alekszandr Dmitrijerncs Orlov, a Szuvorov Érdemrenddel és a Vörös Zászló Renddel kétszer kitüntetett 110. számú Alek- szandriai-Hingáni Lövész Gárdaosztály lövészzászlóaljának egykori parancsnoka. Orlov tizenegyszer sebesült meg a háború folyamán, leszerelése után mezőgazdasági főiskolát végzett, majd hosszú ideig agronómus volt, jelenleg a természet- védelem területén dolgozik. 1944 novemberében valahol Heves megyében. Az álló sorban jobbról az első A. D. Orlov .. .A november nyolcadikára virradó éjszakán a 110. lövész gárdahadosztály átkelt a Tiszán és bevonult Poroszlóra, ahol védőállást foglalt el a második vonalban. A következő kilenc nap alatt rendbehozta felszerelését, harci és politikai felkészüléssel foglalkozott, készült az előtte álló harcokra. De aztán újra vissza kellett térnünk a harcmezőre. Húszkilométeres menetelés után elértük Mezőtárkányt és Makiárt — e településeket éjszaka felszabadította a 307. lövész gárdaezred. A 307., 310. és 313. lövészezred elhagyta Makiárt, és csak Nagytályátói északra ütközött az ellenség heves ellenállásába. A 307. és a 310. lövész gárdaezred védelmi pozícióba helyezkedett. A 110. lövész gárdahadosztály balról Egerszalók, jobbról Andornak, Kistálya és Eger irányában támadott. Több napig harcoltunk az említett falvak, valamint az Egert megközelítő utak birtoklásáért. Beköszöntött a rossz idő. Az ellenség golyószóróinak és géppisztolyainak tüze a nedves földre kényszerítette a katonákat. Az esőt hópely- hek, a havat eső követte. A faluban mindenki mélyen a föld alá rejtőzött, a sok évvel azelőtt ásott bunkerokba bújt November huszonegyedikére kivertük Egerszalókról a németeket, a jobbszámyon pedig ugyanezen az éjszakán felszabadítottuk Kistályát. Egy teljes napig megfigyelés alatt tartottuk az ellenséget, melynek révén kiderült, hogy a németek Eger körzetében nagy számú gyalogságon kívül egy 150 milliméteres, három 105 milliméteres, négy 75 milliméteres tüzérségi üteggel és öt 81 milliméteres üteggel rendelkeznek. Ezeket a város különböző részein helyezték el. 1944. november 22-én 17— 18 óra körül, mikor óriási pelyhekben hullott a hó, a hitleristák ellentámadásba mentek át, melynek élét a 310. lövész gárdahadosztály V. G. Gozsij vezette 2. zászlóaljára irányították. Az aknavetőket a 75 milliméteres ütegek tűzcsapásai követték. Visszavertük az ellentámadást. Az egyik német fogoly elmondta, hogy Egert a 8. gyalogos hadosztály védi. November 26—27-én az ellenség naponta két ellentámadást indított, de golyószóróink és tüzérségünk tüze mindig visszavetette ezeket. Az eger—deméndi országút irányában végrehajtott harmadik német ellentámadás is befulladt. November 28-án a németek 105 milliméteres ütege tűz alá vette az ódon borpincéket, ezzel egyidejűleg pedig a jobbszárnyról a német golyószórók és aknavetők tüzeltek. Rövidesen kezdetét vette a város ostroma. A roham késő éjszaka kezdődött. Az ellenség bevetette minden tűzfegyverét, tankjait, páncélozott szállítójárműveit, önjáró lövegeit, és tartotta tnagát pozíciójában. Ám hadosztályunk új rohamra készülődött. A támadásra hívó jelet várták a 313. lövész gárdaezred katonái is. 13 órakor a németek hét' önjáró löveget vonultattak fel a 307. lövész gárdaezred zászlóaljai ellen, a 310. lövészezred pedig a város délnyugati negyedeiben verekedett. Este tíz órára Eger déli része a 110. lövész gárdahadosztály kezébe került, és noha az ellenség tovább folytatta az ellenállást, a hadosztályparancsnok, Mihail Ivanovics Ogorodov tábornok a rádiósokkal együtt már a városban volt. Az útkereszteződéseken felállított ágyúk tűz alatt tartották az ellenséget. A székesegyház harangtomyából német golyószóró kelepeit. Az egyik előretolt 45 milliméteres ágyúnk végigpörkölte a harangtorony legfelső szintjét, és... a golyószóró örökre elnémult. Az Egerért folytatott harcokban halhatatlan hőstettet hajtott végre a 307. ezred zászlóalj-komszomoltitkára, Anatolij Visnyevszkij alhadnagy, aki az ellenség golyószórójára vetődve azt önnön testével fedte el s ezzel biztosította zászlóaljának zavartalan előrehaladását, önfeláldozó hőstettéért halála után a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. Most az 54-es számú harkovi középiskola viseli a nevét, amelyben tanulmányait végezte. 1944. november 30-án hajnali két órakor kivertük Egerből az ellenséget, s lö- vészezredeink elérték a város északnyugati szélét. Ám a bunkerokban és helyenként az épületek emeletein is kézigránátokkal, és géppisztolyokkal felfegyverzett németek maradtak. Reggel a hadosztályparancsnokság átköltözött Egerbe. Délben a város központjában, a székesegyház előtti kis téren temettük el az Egerért elesett harcosokat. Némán és szomorúan figyelte a magyar lakosság a gyászmenetet. Az Egerből kivert ellenség északi irányban Felnémetre vonult vissza, északnyugati irányban pedig Egerbaktára. December 3-án reggel Eger- baktának az általunk éjszaka elfoglalt részét a németek aknavetőkkel és 75 milliméteres ágyúkkal különböző irányból még erősebb tűz alá vették, ezzel egyidejűleg megjelent négy tank és két páncélozott csapatszállító autó, melyek nyomában megindultak a fasiszta gyalogsági zászlóaljak. Gyalogosainknak vissza kellett vonulniuk Egerbaktáról. A harc nem csendesedett, a tűz mindkét oldalról erősödött. December 4-én, reggel felé a 307. és 310. ezred gyalogsága ötszáz métert haladt előre, és az egerbaktai templomtól északra biztos fedezékbe vonult. Az ellenség egyre elkeseredettebben lőtte Egerbaktát és az eger—egerbaktai országutat. December 5-én, reggel az ellenség minden rendelkezésre álló harci eszközét bevetette: nyolc tankot és önjáró löveget, négy páncélozott szállítójárművet, a nyomukban támadó gyalogsági zászlóaljak pedig lőfegyverből tüzeltek. A német támadás meghiúsult. Két . óra múlva megismételték a rohamot, de újból visszavertük őket. Alkonyaikor az ellenség a harmadik ellentámadásba lendült. Ekkor tüzérségünk és gyalogságunk zúdított rá tüzet. A németek menekültek. Gyalogosaink elfoglalták Egerbakta északi részét, és tovább kergették a fasisztákat. December 6—8-án hadosztályunk nem vett részt támadó harci cselekményekben. December kilencedikére virradóra a 313. ezred zászlóaljai elfoglalták Felnémetet. Befejeződött a 110. lövész gárdahadosztály egri hadművelete. 1944. december 9-én, a 110. lövészhadosztály elhagyta Felnémetet és Egerbaktát, és új harci feladatot kapva a •frontvonal mentén más hadműveleti területre vonult. (Zahemszky László fordítása)
