Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-20 / 67. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 20., vasárnap 5. Üzen a szerkesztő J. L.-né A szerződés két fél között jöhet létre. Az ön esetében — ahogy írja — nem törődik azzal, ki is gyakorolja a szerződésből származó jogokat, ki is tesz eleget a hatósági előírásoknak, a fő, hogy a szerződésben foglaltak megvalósuljanak: az egyik fél fizesse a bérleti díjat, a másik meg adja a bérlet tárgyát. Ez így nem lehet igaz! Ne várja meg, amíg az első kényelmetlen kérdés fel fog merülni. Ha a bérleti szerződés mögé beáll csendes jogosítottként, addig nincs baj, amíg ez a szerződés fedezettel folyó gyakorlat nem hoz akárhol, akármilyen összeütközést. Vagy főképp felelősségrevonást! Akkor előveszik azt, aki a szerződésben szerepel, eljárnak ellene, ö azzal fog védekezni, hogy ő ezt a szerződést ugyan aláírta, tartotta is egy darabig a megállapodásban foglaltakat, de már továbbadta — suba alatt. A megoldás mindenképpen az, hogy — ha ez a kereskedelmi vagy egyéb célú ügylet önt ennyire érdekli — akármilyen utánajárás vagy akármilyen bonyolult, több összetevőből létrejövő hatósági intézkedés kell is, végül is a szerződéses viszonyt vállalja a saját nevében és a saját felelősségére. A jogi bújócskának messzemenő következményei lehetnek. Itt kezdődik valahol az ügyeskedés, amely olykor megállíthatatlan. I. N. Lakásingatlan cseréjénél a nagyobbik értékű ingatlan és a kisebbik érték közötti különbözet figyelembevételével kell az illetéket megfizetni. Ezt a különbözetet azonban nem a szerződésiben felvett értékek figyelembevételével állapítja meg az illetékhivatal, hanem azokat az értékeket használja a kiszabásnál, amiket a pénzügyi hatóság tesz a forgalmi értéket magában foglaló határozatba. Ha ön úgy találja, hogy a hatósági értékmegállapítás vagy lefelé, vagy felfelé túlzó, vagy az egyik ingatlant, vagy a másikat rosszul, a szerződő felek szerint nem kellő körültekintéssel értékelte, joga van -vitát nyitni fölötte, megtagadni annak a nyilatkozatkozatnak az aláírását, amelyet az illetékhivatal a bemutatáskor kézbesít s amely azt tartalmazza, hagy a hatósági értékelést elfogadta. Még újabb kérdés: a garázst minden esetben külön értékeli a hatóság, a szerződésben is külön kell szerepeltetni ezt, mint szerződéses tételt, mert itt bizonyos kedvezmények nem érvényesülnek, mint a lakásvagy házingatlan esetében. Itt megtörténhetik, hogy a nagyobb lakás vásárlója kisebb értékű garázst kap, mint a cserepartnere, így az illetéket a garázscsere esetén a nagyobb értékű garázst szerző fizeti. Ezért ajánlatos ma már a szerződéseket nagy körültekintéssel megszerkeszteni, mert minden adatnak, olykor a korábbi szerzés időpontjának is komoly jelentősége lehet. Utánajártunk... Funkciózavar Három megyének — Hevesnek, Nógrádnak és Borsodnak — egyetlen kertikis- gép-alkatrészboltja van — Egerben, a Szarvas téren. Ez már önmagában véve elegendő ok lenne arra, hogy hosszabb eszmefuttatásba kezdjen az újságíró, hogj> manapság, amikor a háztáT ji kis- és kertgazdaságok virágkorát éljük, mennyiben ésszerű és indokolt ez a „bőséges” ellátás, de hát ez csupán a dolgok egyik oldala. A másik, hogy ebben az egyetlen kis üzletben — amely egyben kölcsönző is —, amikor éppen megindultak a tavaszi munkák, éppen akkor nem volt egyetlen kivehető kerti traktor sem. Több kiskerttulajdonos hívta1 szerkesztőségünket telefonon, hogy az elvégzendő munkához nem tudja kölcsönvenni a kívánt masinát. Kazinczi István, az üzlet vezetője elmondta, hogy két gazda tartja fenn a Szarvas téri boltot: az egri áfész és az AGROKER. Az áfész öt Robi típusú motoroskapáját január 18-tól február 20-ig javították, de az öt helyett még ma is csak négy gép áll az igénylők rendelkezésére. Az AGROKER kilenc darab rotációs kapájából azonban egyetlen egy sem. Ezeket a motoros talajművelőket ugyanis javítják. Nem decemberben, nem januárban, hanem pontosan most. Így az üzlet vezetője többnyire egy sajátos kereskedői mozdulattal széttárja kezét, ha valaki néhány napra segítő- eszközt keres nála. Az ügy további rejtélyei közé tartozik, hogy Kazinczi István — lévén szakképzett szerelő — felajánlotta az AGROKER-nek, hogy adjanak alkatrészt, ő munkaidő után esténként szép lassan kijavítja a gépeket, hogy amikorra szükség lesz rájuk, készen álljanak. A választott megoldás — hogy végül is nem ő kapta kézhez a javítani valókan — ám meghozta áldásos eredményét, amelynek lényege, hogy: kapa nincs. A kiskerttulajdonos nem tudja művelni földjét, az üzletvezető nem tud funkciójának megfelelően tevékenykedni, az AGROKER elesik a bevételtől. Ezt nevezik funkciózavarnak. —szyA— Tisztelet a régi mestereknek A különböző szakmák aranykezű, régi művelőiről van szó, akiket az élet is arra ösztönzött, hogy szakmájuk mellett sok mindenhez értsenek, hogy valósággal művészei legyenek egy-egy munkának, akik a fiatalok tízeit nevelték szakemberekké. Közülük egyre többen mondanak búcsút ma már a szakmának. Negyven-ötven év munkájának fáradtságával csontjaikban, hyugdíjba készülnek. „Negyvenhárom évi munka után nyugalomba vonul Boros Mihály postai vonalfelvigyázó. Mint fiatalember, a postánál kezdte pályafutását, s itt élte le életét. Nem ért el 'országosan kiemelkedő teljesítményt, de munkáját pontosan, csendesen, lelkiismeretesen végezte. Fiatal szaktársait mindig tanította. Ezt szeretném elmondani róla, hiszen éveken keresztül mellette dolgoztam" — írja levelében Sebestyén János egri olvasónk. Mostanában gyakran érkezik hasonló hangvételű levél szerkesztőségünkhöz. Fiataloktól, akik mestereiket búcsúztatják. Különösen jóleső dolog olvasni e sorokat, amikor annyi szó esik a generációs ellentétekről, a fiatalok sokszor nem is egészen egészséges türelmetlenségéről. E levelek bizonyítják, létezik és él ma is az idős mesterek és a tanítványok emberi meleg kapcsolata. Ma sem ritka a nagy tapasztalatú szakember, aki szívesen adja, és fiatal, aki szívesen veszi át egy-egy szakma évtizedek alatt kialakult tapasztalatait, mesterfogásait. S ma is tisztelet övezi a gyárakban, üzemek, ben azokat, akik mint Boros Mihály, nem válnak ki nagyon egy-egy tüneményes teljesítménnyel, de évtizedek során szorgos hangyaként munkálkodnak, tégláról téglára építve életünket. Űtravalóként adják utódainknak a szakma szeretetét, a becsületes pontosságot, az emberséget. Tisztelet illeti meg őket, az úgynevezett szürke hétköznapok embereit. S dicséret a fiatalokat, akik átveszik ezt az örökséget. Így maradhat fenn, öröklődhet generációról generációra az érték, a munka szeretete, becsülete. Ezért jó olvasni a sorokat, amelyekbeh az utódok tanítómestereik útját emlegetik tisztelettel, maguk is hasonló életútra készülve. —d.— Hogyan nem kell irányt jelezni Kékestetőn, a csúcson már régóta hiányzik egy tájékoztató tábla. A napokban ezt a hiányt pótolta az illetékes szerv. Az Is valószínű, hogy sokba került ez a tábla, pedig egyelőre csak arra való, hogy a helyi ismeretekkel nem rendelkező kirándulókat, turistákat, látogatókat pont ellentétes irányba Indítsa el. „Csak” I80°-ot téved a tájékoztató tábla. Ezt a hibát nem észrevenni, elnézni országunk legmagasabb pontján, szinte szenzációnak számít. Addig is, amíg valami történik, javaslom, tegyenek ki egy kiegészítő táblát, ami jelezze a tévedést. Vagy állítsanak egy személyt a tájékoztató tábla mellé, aki minden elindulót hátramenetbe kapcsol, vagy 180°-kal megfordítja elindulás előtt. Balogh József, Kékestető Brigádvezetők, bizalmiak tanácskoztak A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szocialista brigádvezetői és bizalmi küldöttei közö6 tanácskozást tartottak a Technika Házában. Dr. Kovács Jenő vezér- igazgató adott tájékoztatást az 1982-es év eredményeiről és feladatairól. Különösen jelentős volt az exportterv túlteljesítése, a tervezett 67 millió forinttal szemben 83 millió. Az eredmények elérésében nagy szerepe volt a 129 brigádnak. 90 brigád nyerte el a szocialista címet, a munkaverseny 7 milliós eredményt hozott. A vállalat kiváló brigádja címet, és a vele járó pénzjutalmat a fűrészüzem Április 4, a gépgyártóüzem Dobó István, a parkettagyár Dobó Katica és November 7, a felsőtárkányi Vasas, a paródfürdői Kállai Éva és Gagarin szocialista brigádok kapták meg. Negyvennyolc brigád arany-, 18 ezüst-, 6 bronz-, 17 zöld- és 4 oklevél-kitüntetést kapott. A brigádok 14 újítással biztosították az eredményességet, húszezer társadalmi munkaórát teljesítettek. A kitüntetéseket a szocialista munkaverseny 25. évfordulóján ünnepélyes keretek között adták át. Ez alkalommal kapta meg Sziklai László fakitermelő szakmunkás, a szilvásváradi erdészet dolgozója, a „Szakszervezeti munkáért” oklevél kitüntetést és pénzjutalmat. A brigádvezetők májusi országos tanácskozására küldöttként Barta Imrénét, a gyöngyösi parkettaüzem dolgozóját választották meg. M. A. Eger Adalékok a Kossuth-kép útjához Február 25-i számunkban, egy eddig ismeretlennek számító Kossuth-kép reprodukcióját közöltük. A kép útjáról bővebben Berényi József, múzeumi igazgató a következőket írta szerkesztőségünknek : A Kossuth-képet Szobolya Mihály festette 1890-ben. A Dobsinán élt Gömöri Mihály bányász, — aki igen tekintélyes polgára volt a Felvidéknek — Szobolya Mihálytól megvásárolta a képet az 1891—92-es években. Halála után lánya tulajdonába került, (Gömöri Mária 1876—1956), aki Gyöngyösre jött férjhez és 1920- ban minden értékét — köztük a Kossuth-képet is —» -magával hozta. A képet unokahúga, Szikora Istvánná sz. Gömöri Anna örökölte, aki Gyöngyösön, a Jókai u. 28. sz. alatt lakik. A kép 1956 nyarán, a MNDSZ-szervezethez került ajándékként, ahonnan néhány nap múlva szintén ajándékozás folytán, a városi tanács birtokába. A városi tanács tanácstermében helyezték el, ‘ ahol több kiemelkedő vezető portréja volt. Az ellenforradalom idején — valószínű — több fontos irattal együtt került a tanácsépület padlására. A konszolidáció után a kép egy kicsit feledésbe ment. Az 1950-es évek végén vagy a 60-as évek elején került sor a padlás átvizsgálására és akkor talált a Kossuth-kép- re dr. Thyri Adorján, igazgatási osztályvezető, aki kicsit rendbe tette, rámába helyezte és irodájának fő falára akasztotta. Én 1971—1978-ig voltam a városi tanács elnöke, innen kerültem a múzeumhoz. Akkor kértem az osztályvezetőt, hogy ajándékozza a képet a múzeumnak. Azt ígérte, ha nyugdíjba megy, elhozhatjuk. Utódja, dr. Bátonyi István irodájának átalakítása során a kép lekerült a falról és az egyik irodában várta a végleges elhelyezését (nem a radiátor mögött). 1983. február elején láttuk meg a képet és akkor kértem dr. Jakab István vb- titkárt, hogy a korábbi ígéret alapján, meg a város 650. évfordulójára készülő helytörténeti kiállításhoz, ajándékozzák a Mátra Múzeumnak. Még aznap meg is kaptuk a képet és 1983. február 8-án leltárba vettük. Jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria restaurátorai újítják fel a kissé megkopott Kossuth-képet társadalmi munkában, hogy 1984- ben végleges helyére kerülhessen a múzeumban. Berényi József múzeumigazgató Műemlékvédelem ? Van Eger térképén egy ^fehér folt, egy feltáratlan és kihasználatlan földdarab a strandtól, Népkerttől pár perc járásnyira. Mellőzve a képes beszédet, a Rókus-te- metőről akarok szólni. Az 1981-es kiadású, Panoráma-sorozatban megjelent Eger című könyv szerzője így ír róla: „Az egyszerűbb barokk építészet és a régi sírkövek kedvelői, a Szarvas térről a Rókus.közön át sétálhatnak fel az egykori Rókus-teme- tőhöz.” Ne fáradjanak! Az egysze. rűbb barokk hívei megcsodálhatják a szép kis kápolnát messzebbről is, a város különböző pontjairól, akik meg a régi sírköveket óhajtják szemügyre venni, csalódnának, ha felsétálnának a dombra. Ez a temető, ahová hajdanán a város német polgárai temetkeztek, a XVIII. századi barokk és a XX. század vandalizmus tökéletes ötvözete. Pedig ... A Rókus- temető kápolnája egyedüli emlékünk a Rákóczi-szabad- ságharc idejéből. A háborút követő 1709-es pestisjárvány után emelték a borzalmas betegségtől megmenekülő német polgárok. Kovácsoltvas kapuja Fazola- műhelyben készült. „Az elhanyagolt temetőben sok XVIII—XIX. századi sírkövet láthatunk.” — írja az útikönyv szerzője. Sajnos, ide már múlt idő kívánkozik..Aki ma arra jár, inkább csak kevéske maradékot lát, s az a kevés is siralmas állapotban van. Nem az idő vasfoga miatt! Aki hallott már temetői tolvaj lásokról, az tudja, hogy az utóbbi időben mennyire megszaparod- tak a sírkőlopások. Ezeket itt még csak kerítés sem védte, nemhogy egy temetőgondnok, netán a műemlékfelügyelőség vagy a „város”. .. Jórészt földből kiforgatott, megcsonkított, szétvert az a kevés is, ami még helyben látható. Szerencse, hogy nemcsak az egriek, de a turisták sem ismerik az ide felvezető utat. így nem kell elpirulni és félrefordulni a temérdek szemét, a dombocska aljában közületi nemtörődömség láttán. Épülettartozékok legális telephelye ez a jobb sorsra érdemes terület, ahonnan ritka szép kilátás nyílik a várra, és a városra. A temető aljában álló családi kripta falába vaskampókat vertek a villanylámpák számára, az építményt pedig körülbástyázták mindenféle építőanyaggal. Ügy tudom, hogy több elképzelés is született már — sok évvel ezelőtt — a Ró- kus-temetővel kapcsolatban. A valóságos helyzetkép lehangoló. Egy biztos: a páratlan kilátást nyújtó dombocskát, rajta a kis kápolnával, be kellene vonni a városban zajló idegenforgalom vérkeringésébe. Ehhez azonban mielőbb rendezni kell a környéket, felszámolva a város szélére való raktárakat. Gondolkodni kellene a jó állapotú kápolna „hasznosításáról” is. Az eredeti berendezés elpusztult a II. világháborúban, ezért nem lenne szentségtörés, ha a jövőben kiállítóhelyként szolgálná a köz javát! Ilosvai Ferenc Engedményes bútorvásár A FINOMSZERELVÉNYGYÁR BERVAI KULTÚRTERMÉBEN ÁRUBEMUTATÓVAL EGYBEKÖTÖTT ÉRTÉKESÍTÉS 1983. MÁRCIUS 21-TŐL 26-IG. Nyitva tartás: 10-től 16 óráig. OTP-ügyintézés! Házhoz szállítás! Hazai és importbútorok széles választékából vásárolhat! Bútorkereskedelmi Vállalat Észak-magyarországi kirendeltsége
