Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-20 / 67. szám

• NÉPÚJSÁG, 1983. március 20., vasárnap Egy zsaru bőréért, avagy A világ egy pisztolyhős szemével Ol TÖRTÉNETI KIADVÁNY A Heves megyei munkásmozgalom története MINDENNAPI NYELVÜNK Új névutó születik ? Nyelvművelő folyóiratunk, az Édes Anyanyelvűnk ha­sábjain olvashattuk a cím­beli kérdő mondatot. Az okán rágós szóalak névutói alkal­mazásáról, használatáról van szó. Hogy az ok és a cél kö­zös nyelvi jelölésére egyaránt alkalmas okán milyen be­szédhelyzetekben és szöveg- összefüggésekben jelentkezik mai nyelvhasználatunkban, arról alábbi példáink tanús­kodnak. „Az elbeszélésnek sem könnyebb, mint a költészet­nek. S lehet, hogy az is azért senyved, minek okán ez is fragmentummá töredezett” (Alföld, 1983. 2. sz. 32. L). — „A kedélyesnek tetsző fogal­mazás okán kezdetben jót mosolyogtam” (Népújság, 1983. febr. 3.). — „Nem vé­letlen, hogy a kerekasztal- beszélgetés egy kis ország szervezete, amely semleges­sége okán komolyan végzi, hogy híd-szerepet töltsön be két világrendszer között” (Élet és Irodalom, 1983. febr. 18.). — „Sokáig töprengtem a harisnyaügyi megrögzött am­nézia (az emlékezőképesség elvesztése) okán" (Népszava, 1983. febr. 20.). — „Most már egy megye kulturális cent­rumának is tűnhet a színház, a tánc, a könyvtár okán és jogán” (Népújság, 1983. febr. 26.). A példatárból valóban az tűnik ki, hogy az okán igen gyakran vállal névutói sze­repet, elsősorban a folyóira­tok, a hírlapok hasábjain, te­hát a sajtó nyelvében. A hí­va taloskodó szóbeli megnyi­latkozásokban is fel-feltűnik: „A bejelentés okán a vizsgá­latot elrendeltük.” A televí­zió A hét adásában is el-el- hangzik az okán névutószerű használatban. Az ok főnév rágós formá­ja névutóvá válásának je­lensége és folyamata is azt példázza, hogy újabban több rágós névszónk elindult a névutóvá válás útján, s így az okán is jól illeszkedik be a névutói szerepet vállaló szóalakok sorába: alapján (az utasítás alapján), során (a feljelentések során), nyo­mán (a kritika nyomán,) útján (a javulás útján), révén (a megbánás révén) stb. Az okán névutói használa­tát tehát nem hibáztathat­juk. Azt azonban igen, hogy egyre gyakrabban jelentke­zik, s így az árnyaltabb fo­galmazás gátjává válhat. A használati érték szempontjá­ból helyette szóban és írás­ban egyaránt élhetünk ezek­kel a nyelvi formákkal: miatt, okából, okáért, alán­ján, következtében, a körül­mény indítéka alapján. A népnyelvi mián (miatt) alak- változat is jól teljesítheti névutói szerepét a megfelelő nyelvi környezetben. Dr. Bakos József Ez egy egyszemélyes film. Irta, rendezte, a főszerepet játssza: Alain Delon. Nehe­zen lehetne megérteni a tör­ténetet, ha nem gondolnánk végig, hogy milyen is a világ az ő szemével. Először is: vad és kesze-kusza, ahol mindig a derékszíjon kell lennie a pisztolytáskának, persze, kigombolva. Aztán az embernek nem szabad visz- szariadnia egy kis erőszak­tól, kínzástól, gyilkosságtól, mert ha sokat totojázik, ak­kor ő húzza a rövidebbet, neki eresztenek golyót a fe­jébe, törik ei a karját, lőnek a lábába. Alain Delon sze­rint a reflexek csatája ez a földi lét, ahol az ügyesebb, vagy a szerencsésebb diadal­maskodik. Ha nem szögeznénk le rög­tön az elején, hogy inkább a szerzőnek a személyisége és látásmódja határozza meg a cselekményt, nehéz hely­zetbe kerülnénk, ha a törté­net logikáját kutatnánk. Olyan gyorsan és képtelenül összegabalyodva követik egymást (vagy mosódnak egybe) az események, hogy azt hihetnénk: valami szo­katlan, valami rejtelmes tör­ténik. Pedig erről szó sincs, Március 28-án, hétfőn este 17 óra 10 perctől Orvosok és betegek címmel a Magyai Rádió Miskolc Körzeti Stú­diója egészségügyi fórummű­sort sugároz. A hallgatók kérdéseire a stúdióba meg­hívott illetékes egészségügyi szervek vezetői és főorvosok válaszolnak. Mikor köteles a körzeti orvos a beteg laká­sára kimenni? Milyen idő­tartamig jár a táppénz? Vár­ható-e a szemészeti szakel­látásban javulás, a zsúfolt­ság megszűnése? Miért in­dokolt a körzetekben a he­tenkénti főorvosi utókezelés? ezerszer megfilmesített, s ezeregyedjére is poros a té­ma: egy volt rendőrből ma­gánnyomozóvá lett kemény­kötésű figura, a rendőrség és a kábítószeres bűnbanda háromszögében történik min­den. Jellemek nincsenek: ki hova tartozik, aszerint cse­lekszik. A nyomozók persze nem mentesek a korrupció­tól, a banditák mindenre el­szántak és még ráadásul há­borús vaj is van a fülük mögött. Lehet, hogy avas, de el nem évülő: a rejtélyes esetek éppen a régi szennyes dolgok miatt indulnak meg. A nagy gombolyagból rö­vidke szál kerül a főhős ke­zébe, de abból kiindulva — mint Nagy Sándor a gor­diuszi csomóval — elbánik az egész szövevénnyel, csak a modem kornak megfele­lően nem karddal vágja el az összefonódásokat, hanem pisztolyával teremt rendet. Kíméletlen gyorsasággal fogynak a szereplők, míg más filmekben egy gonosztevővel órák hosszat tökéletlenkedik a kemény öklű főszereplő, addig itt pillanatok alatt ki­penderíti a cselekményből. Egy jól irányzott lövés: az ellenfél ablakostól kirepül a Ilyen témakörbe tartozó kér­dések tehetők fel levélben vagy telefonon az adás idő­pontjában. A leveleket, kérjük, legké­sőbb március 25-ig, péntekig a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiójához eljuttat­ni. Cím: Magyar Rádió Mis­kolc Körzeti Stúdiója, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 15. Március 28-án, hétfőn az adás időpontjában telefonon is le­het kérdezni. Miskolcon a 35-510-es, Egerben a 12-946- os, Salgótarjánban a 15-115- ös telefonszámon. házból. A banda így vészes gyorsasággal leapad, külön­ben három folytatáson ke­resztül sem jutna el Delon a főnökhöz. Ehhez a sebesség­hez jár némi fűszerként hu­mor, önirónia. Barátunk pél­dául örökösen doppingolja magát, éjszakai rohanásai után nem lehet hozzászólni, míg e gycsöbör kávét el nem fogyaszt. Amikor sebeit tisz­títják, éktelenül elkezd szi­szegni, erre barátnője meg­jegyzi : „Bezzeg Belmondó ilyenkor rezzenéstelenül tű­ri az ápolást.” De ő nem is belmondói hős. Olyan figura, aki nem ússza meg sértetlenül a cse­tepatékat, bár szürke zakó­ja és világoskék frissen va­salt inge mindig gyűretlen és folttatlan marad. Csak a teste... Karját eltörik, ol­dalába golyót eresztenek, or­rát pozdorjává zúzzák. Bár a nők így is szeretik. Azon­ban még némileg megviselt állapotban is képes arra, hogy utolsó erejét megfeszít­ve sértődötten megpofozza a rendőrfelügyelőt, volt főnö­két. mert hogy őt tették az egércsapdába sajtnak: esz­közzé a rendőrök és a szer­vezett alvilág küzdelmében Addig semmi sem hozta ki a sodrából, mit neki egy tarkójára tett pisztoly, túszul ejtett szerelme: csak egy számított, hogy megőrizhesse függetlenségét. Végül is a film végig lekö­ti a figyelmet, látványos be­állításaival. fordulatos cse­lekményével, színeivel, ele­ganciáiéval. Még azt is haj­landók vagyunk megbocsá­tani. hogy nem világos a vonalvezetése. Sőt ez utóbbi tűnik az egyetlen úiszerű vo­násnak, amelyet Alain De­lon fel tud mutatni munká­jában. Hogy nem válik zagy- vasággá az egész, az annak az eredménye, hogy saját bő­rére szabta Delon, s szemé­lyisége — amely körül oly sok mendémonda kering — igazolja a történet valószerű­ségét. Veszélyesen kell élni, sugalmazza a film. Míg lát­ványosság, szórakoztató. Mint példa, annál fenyege­tőbb. Gábor László Kiállítás a „Bajzában” A Hatvány Lajos Múzeum — a népfront és a TIT tá­mogatásával — kiállítást ren­dez a hatvani Bajza Gimná­ziumban „Forradalmak, gra­fikái, forradalmi grafikák" címmel, hogy egyrészt eszté­tikai élményhez juttassa az érdeklődő diákifjúságot, más­felől tágítsa a fiatalok törté­nelmi ismereteit az 1917-es és 1919-es forradalmi esemé­nyekkel kapcsolatban. A negyven grafikai lapból, pla­kátból álló anyag alkotói kö­zött szerepel Malevics, Rod- csenko, Tatlin, Bortnyik, Der- kovits, Kassák Lajos, és a kiállítást március 21-én, hét­főn délelőtt 10 órakor dr. Kovács Ákos múzeumigazga­tó nyitja meg. A sorozatnak újabb két kö­tete, a második és a harma­dik került a közelmúltban az olvasók elé. A szerkesztő­nek nyilvánvalóan az a célja, hogy fórumot teremtve a munkásmozgalom története kutatóinak, hosszabb-rövi- debb tanulmányokban, cik­kekben adj on számot Heves megye e speciális történet­kutatásáról, az újabban fel­tárt adatokról. E megfonto­lás már eleve azt jelenti, hogy egy-egy kötet időbelileg meglehetősen tág időhatá­rok között, meglehetősen változatos témákban nyújt írásokat. A XIX. század má­sodik feléből csakúgy talá­lunk tanulmányokat, mint a felszabadulás utáni esziten- dőkből. Egy-egy kötetben a na­gyobb lélegzetű tanulmányok mellett kisebb írások, úgy­nevezett közlemények, élet­rajzok, visszaemlékezések, valamint könyvismertetések szerepelnek. A két kötet minden kétsé­gen felül legjelentékenyebb munkája Misóczki Lajos ke­ze alól került ki, aki igen elemző levéltári, hírlapi és szakirodalmi kutatásai alap­ján jól megrajzolt képet tár elibénk a Heves megyei pa­raszti és munkásmozgalom kezdeti lépések utáni kor­szakáról, 1867-től 1900-ig vizsgálva ezt a meglehetősen érdekes és hosszú kutató­munkát igénylő témát. Jelentősnek tartom Mol­nár József gyöngyösi muzeo­lógus cikkeit, kivált a gyöngyösi munkásotthon tör. Hetedik alkalommal tart­ják meg az Ady Endre nevét viselő középiskolai intézmé­nyek találkozóját. Ezen a hét végén Eger ad otthont az országos rendezvénynek, amelyen közel 150 tanuló vesz részt. Érkeztek diákok Sarkadról, Nagyatádról, Ózd- ról. Szegedről, Csengéiről és Ráckevéről. Tegnap délelőtt 9 órakor Antal Józsefné, az egri Ady Endre kollégium igazgatója nyitotta meg a találkozót, s köszöntötte a vendégeket. A résztvevők megkoszorúzták a nagy költő képét, majd Sós Tamás, a megyei KISZ-bi- zottság titkára arany okleve­let adott át a diákotthoni versenymozgalomban elért jó eredményért az egri kol­légistáknak. téneiét feltáró, bemutató ta­nulmányt. Történeti kutatás szem­pontjából „szűz terület” fe­hér foltját szünteti meg Bíró József postumos tanul­mánya: A mezőgazdaság szocialista átszervezése He­ves megyében az 1958— 1962-es években. Kiss Gábor írása a Heve- , si járás úttörőmozgalmának történetéről és Kovács Sán­dor cikke a megyei ipar, építőipar és mezőgazdaság fejlesztéséről megjelent ta­nulmányai úgy érzem, hogy kívül esnek a munkásmozga­lom történetén, s más kiad­ványban lenne a helyük. Csiffáry Gergely levéltá­ros láthatóan jeles munkás- mozgalmi férfiak életraj­zainak elkészítésére vállalko­zott. A két kötetben gazdag forrásanyagra támaszkodó cikkeiben Jackwerth Ede és Jakab Rudolf életével ismer­tet meg. Nem lehet célja jelen írá­sunknak, hogy két kötet 21 írásának mindegyikéről szá­mot adjon, a legjelentéke­nyebbekről azt megtettük. Hihetően a későbbiek során további kutatási eredmények töltik meg a következő kö­tet lapjait. Mindenképpen ügyeljen azonban a szerkesz­tő arra, hogy a munkásmoz­galmi kötetben csakis és ki­zárólag e témába vágó írást iktasson be. A kötetek a Magyar Szocialista Munkás­párt Heves megyei Bizottsá­ga propaganda- és művelő­dési osztályának kiadványa­ként kerül forgalomba. Sugár István Délelőtt tíz órakor a Gár­donyi Géza Gimnáziumban tartották meg a vers- és prózamondó versenyt, ame­lyen a zsűri elnöke dr. Czi- ne Mihály irodalomtörténész volt. Délután három órától játékos vetélkedőn vettek részt a vendégek és a házi­gazdák, este pedig táncház­ban szórakoztak a fiatalok Ma, vasárnap délelőtt 10 órakor kerül sor a művelt­ségi vetélkedőre, délután pe­dig városnézésen vesznek részt a diákok. Este fél hét­kor kezdődik az úttörőház­ban a gálaműsor, amelyen az intézmények legtehetségesebb fiataljai mutatják be tudá­sukat. A találkozó ünnepé­lyes zárása után táncos bú­csúestet rendeznek a kollé­gium ebédlőjében. Egészségügyi fórum a miskolci rádióban Orvosok és betegek ADY ENDRE SZELLEMÉBEN Diákok országos találkozója Egerben Egy ökölcsapás és... Szombat este jó film lesz a tévében! Ezek után termé­szetes, hogy hordozható tele­vízióm szombat délután ün­nepélyesen elromlik. A kép ugrálni kezd, aztán hangos sistergéssel eltűnik. A Gelka-gyorsszolgálat- nál jót kacag rajtam az ügyeletes felvevő. Szombat délután... ugyan! Nem hoz eredményt a telefonkönyv­ben szereplő maszek műsze­rész lázas hívogatása sem, még nem jött vissza, már nem vállal, influenzás ... A mentőötlet házfelügye­lőmtől érkezik. Lakik itt a szomszéd házban egy fiatal­ember, a Gelkánál dolgozik, biztosan megcsinálja. Nosza, hónom alá kapom a készülé­ket, és átrohanok vele a szomszédba. A fiatalember otthon van, és tényleg vál­lalja. Egy pillanat alatt szétkapja a készüléket, pisz­kál benne, valamit pöcögtet, valamit kopogtat, összerak­ja és kész. Három perc se telt el. Meghatottan nyúlok a pénztárcám után. — Hát kérem, a Gelkánál ez ötven forintba kerülne! Plusz kapok egy százast, mert tudtam hová kell ütni — szellemeskedik, a szak­értelemről szóló bájos viccre utalva —, no meg még egy pirost, mert ugye, szabad szombat 'van ... Nyelek egyet. No mindegy, fő, hogy látni fogom a mű­sort. Rövidesen kiderül, hogy nem fogom. A kép ug­rálni kezd, majd hangos sistergéssel... és így tovább. Robogok vissza az ifjú mes­terhez. — Nahát! — csodálkozik. — Akkor tessék visszahozni, van ott még más baj is. Mindegy, az előző hibákat (milyen hibákat? ! — a tu­lajdonos) úgyis ki kellett javítani. Szó nélkül sarkon fordu­lok. Azt már nem! Televízi­óm meghitt sistergéssel fo­gad. Sistereg! Kétszázötve­nért! Na nesze! Egy ökölcsapás, és ... csoda történik. Van kép, van hang, semmi sis­tergés. Ügy látszik, én is tudom, hová kell ütni. Plusz a szabad szombatos felár. Az annyi mint... N. Sz. Irodalmi hét Petőfibányán A petőfibányai művelődé­si házban hétfőtől irodalmi hetet rendeznek. A megnyi­tót követően kerül sor Dévai Nagy Kamilla műsorára. Kedden mesedélutánra, szer­dán pedig A három tavasz irodalma című vetélkedőre invitálják a fiatalokat. A csütörtök és a péntek a vers- és prózamondóké. Előbb az alsó tagozatosok, majd a felsősök szavalóver­senye lesz a helyi általános iskolában. Az egész programsorozatot átöleli az a könyvkiállítás, amelyben többek között a legfrissebb történelmi kiad­ványok is szerepelnek és helyben megvásárolhatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents