Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 66. szám ÁRA: 1983. március 19., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Dr. Szabó János államtitkár látogatása Egerben Tegnap Egerbe, a Heves megyei Állami Építőipari Válla­lat központjába látogatott dr. Szabó János, az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium államtitkára. A vendéget Szamos Gábor igazgató fogadta, majd tájékoztatta a vállalat elmúlt évi gazdálkodásának eredményeiről, tapasztalatairól. A meg­beszélésen részt vett Balta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, Schmidt Rezső, az egri városi pártbi­zottság első titkára, valamint a szakminisztérium műszaki, tervezési és építőipari főosztályának vezetője is. Őszinte szóval A hagyományoknak meg­felelően — mint Lapunkban is hírt adtunk róla — az idén is megtartotta appa­rátusi értekezletét a me­gyei tanács. Ezt megelőző­en került sor az osztályok tanácskozásaira. Először tehát a kisebb kollektívák munkájának értékelése tör­tént meg, később pedig az egész tanácsi apparátus tevékenységének összegzé­se. Maga az esemény ön­magában is említésre mél­tó, hiszen a megyei tanács dolgozóinak munkája, nyu­godtan állíthatjuk, hogy meghatározó az egész me­gye életében. Mindemellett azért is érdemes szót ejte­ni erről a tanácskozásról, mert példája is lelhet an­nak, hogy mennyire nem mindegy az, hogy a de­mokratikus fórumok csu­pán formálisan, vagy való­ban demokratikusan mű­ködnek. Az apparátusi ér­tekezlet az utóbbinak volt példája Már a különböző osztályok tanácskozásai is rendkívül aktívak voltak, érdemi elemzést adtak a kisebb kollektívák munká­járól, az elért eredmények­ről és természetesen a meglévő gondokról is. Az apparátusi értekezletet pe­dig a munka összegzése és a feladatok meghatáro­zása mellett a felelősség- teljes, céltudatos program- alkotás, a tevékenység mi­nőségi tényezőinek előtérbe helyezése jellemezte önmagában véve azért is hasznos az apparátusi értekezlet, mert ilyen alka­lommal minden tanácsi dolgozónak lehetősége nyí­lik arra, hogy ha nem is részletes teljességgel, de azért mégis megismerje a megye eredményeit, más­részt pedig közelebb kerül­jön hozzá a más osztályo­kon folyó munka is. A he­lyes összkép kialakításán kívül azonban talán az a leglényegesebb, hogy ilyen­kor fogalmazódnak meg és válnak élővé azok az álta­lános irányelvek, amelyek mindenki munkáját vezé­relni szükségesek a jövő­ben. Mint például a szak- szerűség elmélyítése, az új ismeretek megszerzése és állandó frissen tartása, a jogszabályok alkalmazásá­val együttesen a jog szel­lemének érvényesítése, a határozottság és körülte­kintés a döntések megho­zatalában és lehetne még bőven sorolni tovább. Megfogalmazódott a ta­nácskozáson az is, hogy ma még sok emberben helytelen kép él az állam- igazgatás dolgozóiról. Va­lamiféle „stempliző auto­matáknak” képzelik őket, akik csak jóváhagynak, de többnyire elutasítanak va­lamit. Holott az államigaz­gatás dolgozói ma már magasan képzett, önálló döntésre képes, az ügyek­ben járatos emberek, akik egyaránt képviselik az ál­lam és az állampolgárok ügyeit És még egy valamit ér­demes e tanácskozásról megemlíteni. Az őszinte hangot, a kritikus hangvé­telt. És az őszinte szavak­ba vetett hitet. Azt a hi­tet, ami nélkül ma már dolgozni sem lehetséges. Kaposi Levente NAPIRENDEN: A TAVALYI GAZDÁLKODÁS - LEMARADÁS A LAKÁSÉPÍTÉSBEN, IGYEKEZET A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - FIGYELMEZTETŐ CSALÁDJOGI PEREK - NÉPI ELLENŐRÖK PROG­RAMJA - ELISMERÉS BÜKKSZÉKÉRT Ülés! tartott a megyei tanács zettnél 9,1 százalékkal ma­gasabb, együttesen 2,6 mil­liárd forintot költhettek kü­lönféle céljaikra a költség­vetésből. Gazdasági jellegű feladatok megoldására 318,9, egészségügyi és szociá­lis kiadásokra 636, oktatási, illetve kulturális területek­re 841,8 millió forint jutott —, hogy csupán néhányat említsünk. — Száz helyett 225-tel bővült az óvodai fé­rőhelyek száma, az általá­nos iskolákban 15 új csoport kezdte meg működését. A fejlesztési alapból 656 millió szolgálta a beruházásokat. A célcsoportos lakásépítésre rendelkezésre állt összegek felhasználása Egerben, Hat­vanban, Hevesen sajnos el­Markovics Ferenc tanácsel­nök előterjesztést tesz A végrehajtó bizottság pénteken ülésre hívta össze Heves megye Tanácsát. A tanácsülésen Markovics Ferenc elnök mindenekelőtt bejelentette, hogy a testület időközben megüresedett he­lyére Kóta Sándort válasz­tották az andornaktályaiak a közelmúltban. Ugyanekkor a résztvevők elé terjesztette a vb-nek a legutóbbi tanács­ülés óta végzett munkájáról szóló jelentést, majd beszá­molt a végrehajtó bizottság elmúlt kétévi tevékenységé­ről is. Mindezeket pedig Morvái László, illetve dr. Varga József tanácstagok hasznos hozzászólásokkal egészítették ki. A napirendre került té­mák közül ezután a testület — Kántor Imre osztályvezető tájékoztatása alapján — Heves megye tanácsainak tavalyi gazdálkodásáról tár­gyalt. Mint ennek során — többi között — kitűnt: váro­sainkban és falvainkban egyaránt elsősorban az alap­ellátás biztosítására fordí­tottak figyelmet. Az intéz­mények biztonságos műkö­dését a korábbinál nagyobb anyagi tartalékokból segítet­ték s az elképzelések megva­lósítását jelentős összegű — személyenként átlagosan már évi 517 forint értékű — tár­sadalmi munkával könnyí­tették megyeszerte. A műkö­dési bevételek jetentős növe­lésével tanácsaink a terve­Dr. Szalmás Lajos tanácstag maradt a várakozástól, s je­lentékeny a lemaradás a me­gyei kórház rekonstrukció­jának II. üteménél. Viszont például a vízgazdálkodási ágazatban határozottan fel­gyorsult a kivitelezések üte­me mind a megyeszékhelyen, mind pedig Gyöngyös térsé­gében. Az előterjesztést követő vitában dr. Szalmás Lajos kért szót, majd a tanácsülés egyebekkel foglalkozott. Bágyi Imre elnökhelyettes a megyei tanács mezőgazda- sági bizottságának működé­séről adott számot a testület­nek. A tízfős testület — aho­gyan a beszámolóból kide­rült — eredményesen szol­gálja az ágazati célok eléré­sét. Munkaprogramjában egyebek mellett olyan kérdés sek kerültek előtérbe az el-1 múlt időszakban, mint pél­dául a tsz-ek munkavédelme, a kemizálás, a tápanyagvisz- szapótlás, a talajjavítás, a környezetvédelem, a szőlő- és gyümölcstelepítés, a me­zőgazdasági nagyüzemek mű­szaki helyzete. S kihelyezett üléseken vizsgálta, elemezte három jelentős vállalat te­vékenységét is. Aktívabbá, értékesebbé váltak a bizott­sági ülések, de a munkának még további javítására van szükség. Dr. Kovács Pál, az Egri Megyei Bíróság elnöke a csa­ládjogi perek tapasztalatai­ról tájékoztatta a tanácsülés résztvevőit. Említette, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók az ügyeknek már több mint felében tárgyal­nak a családokról, megyénk­ben is — mint országosan — minden harmadik házas­ságot felbontanak. A" meg­indult bontóperek nem egé­szen 40 százaléka ugyan még a békítő eljárás során megszűnik, de az esetek többségében bekövetkezik a válás, s mintegy háromne­gyed részben a felek közös akaratával. A külön került házastársak megegyeznek abban, hogy melyiküknél maradjon a gyermek, ám a láthatásuk körül gyako­riak a viták, s az újabb pe­rek. Baj van a tartásdíjak fizetésével is: a felelőtlen szülők csupán tavaly a meg­ítélt összesen 674 716 forint­ból mindössze 80 716-ot jut­Morvai László felszólalása tattak el azoknak, akiket megillet. Csepei Károly megyei NEB-elnök a népi ellenőrök idei programját bocsátotta a tanácsülés elé, majd a részt­vevők az új bükkszéki úttö­rőtábor kialakításánál jeles­kedő személyek, kollektívák kitüntetésében foglaltak ál­lást. A tanácstagok végül a megyei ifjúsági bizottságba választották testületük új tagját, Kóta Sándort, illetve személyi ügyet tárgyaltak. Ez utóbbi kapcsán felszó­lalt, véleményt mondott dr. Miklós Endre, Sipos Lászió­né és Tir Dezső tanácstag is, majd az ülés résztvevői úgy határoztak, hogy Lévai Lász­ló gyöngyöshalászi tanácsel­nököt fegyelmivel elbocsájt- ják tisztségéből. Máté Miklós interpellációt intézett a megyei tanácshoz, Maróti Sándor elnökhelyet­tes pedig a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat gazdálkodásáról, eredményei­ről és törekvéseiről tájékoz­tatta a testületet befejezés­ként. Gyóni Gyula Dr. Varga József tanácstag Tanácskozik a megyei testület (Fotó: Perl Mártonj 100 hazai és kül­földi kiállító — A budapesti közleke­dés 150 éve — Ve­teránautók felvonu­lása — Idegenfor­galmi vetélkedő — Szabadidőcikk­vásár — Sportprog­ramok Meg­kezdődött a budapesti tavaszi fesztivál A fővárosi idegenforgalmi idény nyitányaként pénteken megkezdődött a budapesti tavaszi fesztivál, s a kőbá­nyai vásárközpont D-pavi- lonjában megnyílt az Uta­zás ’83 nemzetközi idegen- forgalmi kiállítás. Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter a vásárváros főterén tartott megnyitó beszédében megállapította, hogy ma már a lakosság 70 százaléka rend­szeresen utazik, s jogosan igénylik a turizmussal kap­csolatos széles körű tájé­koztatást. Ennek egyik leg­jobban bevált formája a ki­állítás, ahol egy helyen, egy­szerre áttekinthető a teljes kínálat, s élőszóban, szemé­lyesen lehet információt kér­ni, utakat lekötni, megvásá­rolni. Jó kezdeményezésnek tartja, hogy a hazai utazási irodák a kiállítás idején kedvezményesen árusítanak egyes utakat, némileg ellen­súlyozva ezzel a turizmus megdrágult költségeit. A részt vevő több mint 100 hazai és külföldi kiállító az utazási ajánlatokon kívül számos programot, látvá­nyosságot, különlegességet kí­nál a látogatóknak. Az ér­deklődők megismerkedhetnek a Videoton számítógépes in­formációs rendszerével, amelybe a fesztivál vala­mennyi információját és az utazási irodák ajánlatait táp­lálták be. „Az omnibusztól a metró­ig” című kiállítás makettek, rajzok, fotók segítségével be­mutatja ä budapesti közle­kedés 150 éves történetét. Közvélemény-kutatást is szer. veznek, amelynek célja, hogy bevonják a lakosságot is a főváros közlekedésének javításába. Érdeklődésre tart­hat számot a veteránautók felvonulása, bemutatója is. Az A-pavilonban a Cent­rum Áruház Vállalat ked­vezményes szabadidőcikk­vásárt rendezett, s minden­nap más-más árut kínálnak olcsóbban. A kiállítást számos műsor tarkítja, egyebek közt derű­fesztivált, valamint idegen- forgalmi vetélkedőket ren­deznek. A B-pavilon Kéz­művesek utcájában fazeka­sok, bőrösök, gyékényszövők, tojásfestők dolgoznak, és árusítják portékáikat. A szervezők a sportról sem feledkeztek el, a Futa- pest Klub közreműködésével négy és fél kilométer hosz- szú fesztiválfutást rendez­nek. Ezenkívül Fesztivál Kupa teniszversenyt, vala­mint sportszer-cserebere tar­kítja a programot.

Next

/
Thumbnails
Contents