Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-18 / 65. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 65. szám ÁRA: 1983. március 18., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA JÓL TELELT A KENYÉRNEKVALÓ Vetik a tavaszi árpát a Füzesabonyi Állami Gazdaságban Vetik az árpát, a borsót, kijavították a gépeket A vártnál hamarabb köszöntött be a tavasz, a jó idő. Ez előnyt jelent a mezőgazdasági üzemeknek az aktuális munkák indításához. A múlt év őszén és télen is aszály volt, kevés csapadékkal, így szinte minimális nedvesség jutott a földekbe. Ezért szükség lenne tar- tósabb áztató esőkre, főleg megyénk alföldi részén. Mindezek ellenére állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink nem tétlenkedtek, időben felkészültek a tavaszi rajthoz. Erről tájékoztatta lapunkat dr. Sándor Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője: Követő Gondoljuk végig: mi tulajdonképpen csak követjük a termelésben azokat, akik igazán „tudnak”. Ez önmagában még nem látszik nagy bajnak, csak az a bibéje, hogy ennek következtében mindig lépéshátránnyal küszködünk. Még nagyobb baj az, hogy ez a lépéshátrány nem egyetlen mozgásritmus egyetlen ütemét rejti magában, hanem annál jóval többet. Ügy is mondhatnám, hogy leszakadunk az élmezőnytől. Gondoljuk el, megveszünk valamiféle gyártási eljárást valahonnan. Elképzelhető, hogy a megkeresett cég a legjobb eljárását adja el nekünk? Elképzelhető, hogy azt kínálja megvételre, amivel ő is csak majd holnap akar előrukkolni? Naiv feltételezés lenne ez. Mit kaphatunk tehát? Azt, ami nekünk még viszonylag új, de annak, aki hajlandó értékesíteni a termék előállításának műszaki leírását, már „lejárt lemez”. Ezért kell elismernünk, hogy a műszaki dolgokban mi a követő gyártást alkalmazzuk. Olyan kuriózum kevés akad, mint amilyen a Ru- bik-kocka volt a maga nemében. Amivel mi álltunk elő a világon először, és mások csak minket követtek, utánoztak. Pedig az elmúlt évtizedekben, évszázadokban a világ nem volt híján a magyar műszaki újdonságoknak. Csak úgy kapásból néhányat: dinamó, telefonhírmondó, motorporlasztó, az a bizonyos helikopter és a kisebbek közül — a golyóstoll. Egészen más dolog, hogyan kótyavetyéltük el ezeket a szellemi termékeket, intéztük el a feltalálót egyetlen vállrándítással. Mi lett a sorsa például Szent-Györgyi Albertnak? A magyar atomtudósok hol kaptak kísérleteik sikeres befejezéséhez lehetőséget? Nehogy valaki azt mondja, nekünk soha nem lett volna annyi pénzünk, hogy a magfizikai kutatások tárgyi feltételeit előteI remtsük. Szent-Györgyinek mi kellett a C-vitaminhoz? A zöldpaprikás vajas kenyér, amit a felesége adott oda neki tízóraira. Egyszóval: ne mindig a „fene fátumokat” emlegessük mentségül. Annak idején már Zrínyi is elvetette ezt a fajta „mosakodást”. A napjainkban a nyilvánosság előtt folyik annak a „leleplezése”, hogy nálunk hogyan kallódhatnak el kiváló találmányok közönyösség, érdektelenség, bocsánat: irigység következtében. Addig, amíg a puszta, a csárdás, a gulyás mellé a köznapi világ a határainkon túl csak Puskás öcsit és Rubik Ernőt tudja felemlíteni, ha a magyarokról szól — még akad tennivalónk bőven, önmagunkért. G. Molnár Ferenc — A múlt év őszén a gazdaságok 57 ezer 264 hektáron vetettek búzát, amely a megye történetében a legnagyobb terület kenyérgabonából. Hatezer hektárral több, mint az 1981-es őszi vetés volt. Árpából 7853 hektáron juttatták földbe a magvakat, amely 1800 hektárral több, mint az előző évi. Az őszi kalászosok ősz- szességében jól teleltek, hiszen a felmérések szerint nincs kipusztulás! Megyénk gazdaságai az adottságokat kihasználva aktívan bekapcsolódtak a gabonaprogramba, amelyet a közgazda- sági szabályozók is kedvezően ösztönöznek. — Mire készülnek az üzemek most a tavaszi hetekben? — A tervcélkitűzéseknek megfelelően 6838 hektáron vetnek tavaszi árpát, 75 százalékát már a földbe is juttatták. Optimális időben, megfelelő talaj-előkészítés után 6—8 napon belül be is fejezik ezt a munkát. Borsóból 2650 hektár vetését tervezik, és a magvak 80 százaléka már a földbe került. Lucernát és vörösherét 3400 hektáron telepítenek március végéig. Cukorrépát 1930, napraforgót 16 ezer 217 hektáron vetnek az üzemek. Jelentősen visszaesett viszont a kukoricatermelés az idén, miután 16 ezer 255 hektár az előirányzat. A közös gazdaságok ugyanis a megye adottságainak megfelelőbb, biztonságosabban és gazdaságosabban termelhető kalászosokat helyezték előnybe. — Voltak-e gondok a műtrágyaellátással? — Az őszi vetések első fej trágyázását a gazdaságok nagy részében befejezték. Az alaptrágyázáshoz szükséges anyagmennyiség biztosított, annak ellenére, hogy kevesebb a választék, s a beszerzés is nehézségekbe ütközik. Ezek figyelembevételével a növények biológiai szükségletéhez elengedhetetlen 50 ezer tonna hatóanyag kijuttatása folyamatos. A jövőben viszont a gabonaprogram eredményes megvalósításához a gazdaságoknak tovább kell növelniük a mennyiséget, legalább 51— 52 ezer tonnára. A jól áttelelt őszi gabonák arra figyelmeztetik az üzemeket, hogy a növényegészségügyi helyzetet fokozottan kísérjék figyelemmel. Ebben az évben, éppen a korai kitavaszodás miatt, hamarabb kell elkezdeniük a vegyszeres gyomirtást, az ehhez szükséges technológiák helyes megválasztásával. Növényvédő szerekből ebben az «►v. évben kevesebb áll rendelkezésre és kisebb a választék, mint ahogy a gazdaságok korábban hozzászoktak. Ezért fontos, hogy a meglevő gyomirtó szerekhez igazítsák a védekezési technológiát. — Mi újság a szőlőkben és a gyümölcsösökben? — Heves megye történelmi borvidékein a szőlőkben nem okozott kárt a téli hideg. A metszés jó ütemben halad és március végéig végeznek ezzel. A gyümölcsösökben már be is fejezték a fontos munkát, a kertészetekben pedig nevelik a zöldségpalántákat. A közös gazdaságok időben hozzáláttak a téli gépjavításokhoz, és a tavaszi indításhoz szükséges eszközök készen állnak. A nagyobb alkatrészhiány nem akadályozta a felújításokat. A gépek egy része már a határban dolgozik a talaj-előkészítésnél és a vetésnél. — Mik ' a kilátások 1983- ra? — Miután' a gazdaságok szervezetten felkészültek a fontosabb teendőkre és jól áttelelt az őszi gabona is, így biztatóak a kilátások. Nagyon kellene az eső, a több nedvesség a földekbe, amely a növények fejlődését gyorsítaná! Amennyiben az esztendő további részében nem lesz kedvezőtlenebb az időjárás mint tavaly, és nem éri nagyobb természeti kár az üzemeket, akkor megvalósíthatják az 1983-as tervfeladatokat. Mentusz Károly Nagyrédén férfiak is segédkeznek az oltványkészítésben (Fotó: Szabó Sándor) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1982. évi népgazdasági terv végrehajtásának tapasztalatairól, s megszabta az irányító szervek ebből eredő további feladatait. A kormány megvitatta és jóváhagyta a vállalatoknál, szövetkezeteknél és költség- vetési szerveknél 1982-ben végzett pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól és azokról az intézkedésekről készített jelentést, amelyek a pénzügyi fegyelmet sértő szabálytalanságok ismétlődését hivatottak megakadályozni. A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról és tapasztalatairól. A Minisztertanács elismerve a népi ellenőrök munkáját, megállapította, hogy a vizsgálatok és javaslatok jól segítik az időszerű társadalmi-gazdasági feladatok megoldását. Kötelezte a minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint a tanácsok elnökeit, hogy a jelentésben és az ajánlásokban foglaltakat munkájuk során hasznosítsák. A kormány az Állami Tervbizottság jelentése alapján megerősítette azt a programot, amelyet a Csepel Vas- és Fémművek termelési szerkezetének, versenyképességének és jövedelmezőségének javítására dolgoztak ki, egyidejűleg határozatot fogadott el a művek szervezeti és irányítási rendjének módosításáról. A Minisztertanács a Gazdasági Bizottság tájékoztatója alapján tudomásul vette, hogy az építésügyi és város- fejlesztési miniszter intézkedéseket dolgozott ki az építmények minőségének javítására. (A témáról lapunk 3. oldalán részletesebben foglalkozunk.) A kormány a tudománypolitikai bizottság jelentése alapján megállapította, hogy a licencek a kívánatosnál és a lehetségesnél kisebb szerepet töltenek be műszaki fejlődésünkben. Kötelezte az érintetteket, hogy fordítsanak az eddiginél nagyobb figyelmet a megalapozott licencvásárlásokra és a bevezetésükhöz szükséges döntések meggyorsítására. Határozott a Minisztertanács az Állami és Kossuth- díjak, valamint a Kiváló és Érdemes művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. (MTI) Marjai József megbeszélése Alan Whittome-mal Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese megbeszélést folytatott Alan Whittome-mal, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) tanácsosával, az alap európai főosztályának igazgatójával. Áttekintették a világgazdaság helyzetét, az időszerű nemzetközi pénzügyi kérdéseket, értékelték a Magyar Népköztársaság és az IMF eredményes együttműködésének tapasztalatait, és ezzel összefüggésben a magyar népgazdaság 1982. évi teljesítményeit. Alan Whittome csütörtökön elutazott Budapestről. (MTI) Gondok, eredmények a közművelődésben Ülést tartott az egri városi tanács Tegnap ülést tartott Eger város Tanácsa. A napirendi pontok sorában többek között megvitatták az 1976. évi közművelődési törvény végrehajtásának tapasztalatait. Dr. Göcző Gézáné, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője beszámolt a tárgyi és személyi feltételek alakulásáról. Vitathatatlan tény: a város közművelődési intézményhálózata korszerűtlen, a rangosabb kulturális rendezvények is „szükséghelyekre” kényszerülnek. A lakosság létszámának növekedését nem követték a beruházások, a peremkerületekben és a lakótelepeken egyáltalán nincs közművelődési létesítmény. A művelődési központ építésének tervpályázatára színvonalas tervek születtek, ám a megvalósításhoz hiányoznak a pénzügyi feltételek. Az ifjúsági ház április 2-án nyitja meg kapuit: ily módon a lakótelepi fiatalok művelődési lehetősége is bővül. Bár mindenképpen indokolt lenne egy önálló művelődési ház megépítése a Csebokszáriban. A törvény alapelveinek, feladatainak megvalósításában a közművelődési intézmények mellett jelentős szerepet vállalnak a társadalmi és tömegszervezetek, az üzemek, vállalatok, szövetkezetek. Népszerűek a vetélkedősorozatok. Tavaly a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” szellemi vetélkedőn 17 vállalat 50 brigádja mérte össze tudását. Idén januárban „Világkép” elnevezéssel hároméves köz- művelődési program indult, amelyen 1700 dolgozó vesz részt. Továbbra is fontos feladat a felnőttoktatás intenzív fejlesztése. A városi tanács jó munkakapcsolatot alakított ki mintegy harminc nagyobb üzemmel, részt vesznek a rendezvényeken, szakmai segítséget is adnak. Az elmúlt időszakban erősödött az ifjúsági klubmozgalom. A 30 ifjúsági klub fele munkásfiatalokat tömörítő közösség. A gyerekek körében jelentős szerepet tölt be a Hámán Kató Megyei Üttörőház, s az amatőr művészeti csoportokban is sok fiatal tevékenykedik. Különösen a zenei élet élénk. Erősödött a műkedvelő képzőművészek tevékenysége, ám munkájukat helyiséggondok akadályozzák. A napirendek sorában a városi tanács végrehajtó bizottsága és a városfejlesztési bizottság is beszámolt munkájáról, valamint tájékoztató hangzott el az Egri Dohánygyárban dolgozók ér. dekében hozott művelődés- ügyi, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok végrehajtásáról. Lakástextil-vásár Tegnap megnyílt megyénkben a Szombathelyi Lakástextil Vállalat árusítással egybekötött bemutatója az egri Domusban, a gyöngyösi Fenyő Kisáruházban és a Fő téri szakboltban. A Vas megyei vállalat ez alkalommal ötmillió forintos árukészlettel érkezett, s egyes termékei a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat említett boltjaiban 20—40 százalékos engedményekkel kerültek forgalomba. Tavaszi indítás megyeszerte
