Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-16 / 63. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 16., szerda SOK A SZABÁLYTALANSÁG 1982-ben sem javult a pénzügyi fegyelem Nem javult 1982-ben a pénzügyi fegyelem — állapította meg a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatósága, amelynek az a feladata egyebek közt, hogy ügyeljen a gazdálkodás rendjére. A javulás hiányát igazolja, hogy 1981-ben az ellenőrzések 82 százaléka. 1982-ben pedig már 95 százaléka zárult jegyzőkönyv felvételével. Márpedig a szabályszerűséget vizsgáló el" lenőrök csak akkor vesznek fel jegyzőkönyvet. ha a gazdálkodó szervezet megsértette a gazdasági előírásokat, ha elmulasztotta vagy hibásan teljesítette költségvetési kötelezettségei teljesítését, ha helytelenül számlázott, ha hibásan képezte (és használta fel) érdekeltségi alapjait. A listavezetők: a tsz-ek A legtöbb szabálytalanságot, illetve hibát esztendők óta a szállítás-hírközlésben, valamint az építőiparban működő gazdálkodó szervezetek követik el. A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy magas a visszaesők, vagyis az ismétlődő hibát vétők aránya. E tekintetben a szövetkezetek, azon belül is elsősorban a mezőgazda- sági szövetkezetek a listave. zetők. Az sem ritka, hogy egyes gazdálkodó szervezeteknél hibát hibára halmoznak, s ennek következtében ugyancsak megkérdőjelezhető a vezetői tisztánlátás, illetve a döntések megalapozottsága. A gyakori hibavétők mellett akadnak azonban olyan vállalatok is. ahol az ellenőrök évek óta nem tapasztalnak hiányosságokat, pontatlanságokat. Közéjük tartozik például az Észak-magyarországi Rövid" és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat, a Győr-Sopron megyei Gabonaforgalmi, a Sárvári Baromfifeldolgozó, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat. Kétmillió egy ingatlanért Az ellenőrzés feladata, hogy felfedje a szabálytalanságokat, felhívja a figyelmet a mulasztásokra — és rámutatva az okokra — segítsen a hibák megelőzésében. Egy vidéki mezőgaz(Tudósítónktól) Mint Tori József, a bese- nyőteliki Lenin Tsz főagro- nómusa elmondotta, a jól áttelelt és megerősödött gabonavetéseken még a fagyos februári napokban elvégezték a fejtrágyázást 1026 hektár búza- és 105 hektár ősziárpa-táblán. A szövetkezet gépműhelye jól felkészült a tavaszi rajtra, s ennek is betudható, hogy március első napjai óta minden munkára fogható erőgép folyamatosan végzi a tavaszi vetések talajelőkészítését. Nap mint nap munkában tannak a talajelőkészítést végző simítok, hengerek, kombinátorok. Eddig 36 vagon nitrogén műtrágya érdasági termelőszövetkezetnek például abban, hogy ne fizessen uzsoradíjat fővárosi bérleményéért. A szóban forgó tsz ugyanis több mint kétmillió forintot volt hajlandó áldozni egy ingatlanért. A kert éves bérleti díja négyszögölenként. ezer forint _fölött volt. Egy másik — ezúttal ipari — szövetkezet külső szakértők munkáját túlbecsülve „szabadult meg” könnyedén -forintjaitól. Száznegyvenezer forintot fizetett ki egy zsürizet- len (és fel sem használt) tanulmány díjazására. A főigazgatóság munkatársai az utóbbi három esztendőben a megvizsgált vál. lalatok és szövetkezetek kétharmadánál tártak fel olyan hibákat és szabálytalanságokat, amelyek jogosulatlan személyi jövedelmek és különböző alaptalan, indokolatlan előnyök keletkezését tették lehetővé. Egyebek közt a másodállásokban és mellékfoglalkozásokban, a gépkocsihasználat, az előleggel való manipuláció, valamint a laza anyaggazdálkodás kapcsán fizettek ki ilyen pénzeket. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a szóban forgó jelenségek kialakulásában és rendszerré válásában szerepe van az ellenőrzést elmulasztó, elnéző vezetői magatartásnak is. Az sem ritka, hogy a gazdálkodók olykor személyes — anyagi vagy egyéb — érdekeltségük miatt hunynak szemet a szabálytalanságok fölött. Jó szabályzatok — rossz végrehajtás A tapasztalatok azt mutatják, hogy a számviteli rendben és a pénzügyi fegyelemben feltárt hibák és hiányosságok általában a jó belső szabályzatok pontatlan végrehajtásából származtak, s csupán negyedük vezethető vissza a szabályod zás helytelenségére. Egyébként a hibák okozóiként tartják számon a gyakori és jelentős jogszabály-mó- sításokat is. A gyorsan változó körülmények kétségtelenül a szabályozók sűrű módosítására kényszerítik az irányító szervezeteket. Ez pedig a pénzügyi ellenőröket kényszeríti arra. hogy erősítsék a gazdálkodás kontrollját. Ez is egy eszköz — méghozzá hathatós eszköz — lehet ugyanis arra, hogy megakadályozzák az indokolatlan jövedelemszerzést. kezett a közös gazdaságba, a napokban még újabb 10 vagonos küldeményt várnak és juttatják el rendeltetési helyére. A tavaszi vetések első nagy és sikeres rajtja a tavaszi árpa vetése volt. A viszonylag mélyebb fekvésű, nedvesebb besenyőtelki határban is időben kezdhették ezt a munkát, és a vetőgépek három nap alatt elvégezték 210 hektár tavaszi árpa vetését. A munka az új telepítésű lucerna vetésével folytatódik tovább, a gépek egy része pedig a régebbi lucernavetések fogasolását végzi. A dohánytermesztéséről híres szövetkezet szakemberei hozzáláttak a dohány- palánták nevelésének előkészítéséhez is. Készülnek a Arra szólítja fel a városi tanács Gyöngyösön a lakosságot, hogy kezdjen el nagy méretekben szemetelni. Ami lomot csak talál a lakásban, a pincékben, az udvaron, a sufnikban, a padláson: valamennyit rakja ki a járdára, az úttest mellé. Majd jönnek érte az autók, a kocsik, és elviszik azokat. Itt a tavasz, állapíthatjuk meg ennek a felhívásnak a hallatán. Ennél biztonságosabban semmi más sem jelezheti, hogy a télnek befellegzett, következik a rügybontás időszaka. A hatóság pontosan jelezte is az időpontot: március 15. volt a kezdő nap. A lomtalanítás, a tavaszi nagytakarítás zárónapja pedig március 28. Két hétig szabad a vásár, lehet szemetelni, lomtalaní- tani. De ha már rendbe tettük a lakásunkat, a házunkat — belülről, törődjünk egy kicsit a környezetünkkel is, kéri a hatóság Gyöngyösön. A tiszta, virágos Gyöngyösért elnevezésű, közismert akcióhoz csatlakozhatnak a kom munista műszakot tartó vállalatok, de a többi üzem, intézmény is, amelyeknek „mozgáskörzetét” már kijelölték. A diákoktól azt várják, hogy a környezetvédelmi munkára kötött megállapodásnak megfelelően kezdjenek hozzá a takarításhoz és folyamatosan végezzék a munkát a későbbiek során is. Amikor a tanács elhatározásához a Hazafias Népfront helyi szervezete is csatlakozott, nem titkolták a szándékot: felszabadulásunk évfordulójának méltó megünnepléséhez is szeretnének ilyen módon is illő körülményeket teremteni. Úgy kezdtem: tessék szemetelni, kéri a városi tanács Gyöngyösön. Hozzáteszem: azért kéri ezt. hogy lehetőséget adjon a nagytakarításhoz, a város szépítéséhez. Érthető a sorrend. Előbb a lomot, a piszkot, a szemetet kell eltüntetni, hogy utána szemet-szívet gyönyörködtető rend, tisztaság legyen városszerte, az sem baj, ha „határidőn túl”, tehát március 28-a után is az lesz. melegágyak, amelyekben a közös és a háztáji dohánytermesztők részére együtt nevelik a palántákat. A tavasz idején sok feladat vár még a szövetkezet növénytermesztőire. Az idei tervek szerint a közeljövőben el kell még vetniük 373 hektár kukoricát, 275 hektár napraforgót, 124 hektár silókukoricát, 50 hektár egynyári zöldtakarmiányt, ezenkívül a dinnye, a dohány és egyéb kertészeti növényféleségek vetése folyamatosan munkát ad majd a szövetkezet dolgozóinak. A folyamatosan és ütemesen haladó talajelőkészítés most is jó előfeltétele és biztosítéka lesz a sikeres tavaszi vetésnek. Császár István A kisvállalkozások éveit éljük. A Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat hatvani kenyérgyárát érzékenyen érintette a városban létesült három magánpékség. Néhány elképesztő számot hallottam. Tavaly a megyénkben egymilliárd-há- romszázhuszonötmillió forin. tot hagytunk élelmiszerboltokban. Az idén — várhatóan — újabb százmillióval többet. Mi ez? Állandóan arról beszélünk, hogy csökken a kereslet, az emberek jobban meggondolják, mire adják ki a pénzüket, és akkor a boltok nem győzik áruval a keresletet? — Azt hiszem, csak az élelmiszerekre vonatkoztat, hatjuk ezt a megállapítást — magyarázta Szabó László, a kiskereskedelmi vállalat igazgatója. — Mennyiben növeli a tényleges ármozgás a be- vételüket? — Bizonyos százalékában, a többi a valóban nagyobb érdeklődés következménye. — Hogyan győzik mindezt áruval? — Már megkötöttük idejében a szerződéseket a partnerokkal. Az alapellátáshoz ez ad biztonságot. A választék bővítését viszont csak újabb beszerezési források felkutatásával tudjuk elérni. — Kínálati piacot találnak a beszerzőik? — Nem ez a jellemző. Sokszor az ismeretség, sok. szór a véletlen segít. Ma már a termelők sem szívesen szállítanak távolabbi vidékekre. így találtunk egymásra, olyan gazdaságokkal. A vevők reggelente inkább hosszú sorokba álltak, csak hogy jó kenyérhez jussanak. A vásárlók bizalmát visszaszerezni nem könnyű feladat, ehhez megfelelő áru is kell. A kenyérgyár az idén amelyek itt tevékenykednek a megyénkben, de eddig mondjuk, Dunántúlra vitték a termékeiket. — Miért jobb üzlet a termelővel teremteni kapcsolatot? — Mert nemcsak a szállítási költségek csökkennek, hanem az úgynevezett nagykereskedelmi árrésen is osztozhatunk. — Mennyire biztonságos a szerződés az ellátás szempontjából? — Általában keretet állapítunk meg. A megrendelések során bontjuk fel a keretet. Ennek ellenére is megtörténik, hogy átmeneti hiány mutatkozik. Ilyenkor más forrás után kell sürgősen néznünk. — Forgalom. Jó az, ha a boltokban állandó zsúfoltsáa van? — Nem. Nekünk is. a vevőnek is az lenne a jó, ha vásárlási szokások megvál-, toznának. Ne csak a nap bizonyos óráira zsúfolódjanak össze, általában a délutáni órákra. — Mennyire képesek a folyamatos ellátást megfele. lő raktározási, tárolási le. hetöségekkel alátámasztani? — Sajnos, ez nagy gondunk. Főként a hűtőpultok mennyisége kevés. De a legkisebb üzletünkben is van legalább annyi hűtőtér, hogy a tejet, a húsipari készítményeket ott tartsuk. — Varázseszközzé váltak a szerződéses boltok? kevesebb kenyeret gyárt — naponta két fajtából közel 120 mázsát — de jobb minőséget próbál nyújtani a technológiai munkafegyelem szigorúbb betartása mellett. — Nem. Bár a bolt vezetőjétől függ. Tudok olyanról, aki a korábbbi forgalmát megduplázta. De még ő sem elégedett, ahogy nekem mondta. — Hogyan győzik az egyre növekvő kereslet kultúrált levezetését a bolti eladók? — Nem volna szabad ilyet mondanom, de megértem, ha a műszak vége felé mái nincs kedvük mosolyogni Hadd mondjam: többségük mindent megtesz a vevő kedvéért. Pedig ez nem könnyű feladat ma. — Hogyan lehetne változ. tatni a zsúfoltságon? — Ha nem napi bevásárlásokat végeznének a vevők. De ehhez az kellene, hogy a család megfelelő tároló lehetőséggel, még mélyhűtővel is rendelkezzék. A lakótelepi lakásokban erre nincs mód és nincs hely. — Mit várnak ettől az évtől? — Fokozódó keresletet, ezen belül is differenciálódást a különböző áruk iránt, határozottan jó alapellátást és bizonyos importcikkeknél csökkenést. A kereskedők munkájának tárgyi feltétele nem lesz jobb, a megnövekvő teljesítményt tehát viszonylag nehezebb körülmények között kell elérnünk. Egy biztos, állapíthatjuk meg a tévedés veszélye nélkül: mi a hasunkon ezúton sem fogunk spórolni. (gmf) (M. P.) (—ár) Földben a tavaszi árpa, beindultak a tavaszi munkák Besenyőtelken (Szabó Sándor képriportja) Sütésre várva... ÉVENTE SZÁZMILLIÓK A konyhákon nem spórolunk A kenyérborigató: Laczik Tünde WflSH ■■■ui A dagasztógép kezelője Varga Mihály fl tiszta, virágos Gyöngyösért
