Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-02 / 51. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 2., szerda S. Cserkúti Attila a nemrég vásárolt stúdióberendezéssel (Fotó: Szabó Sándor) |_| etedik esztendejébe lé- ■* pett a hatvani ifjúsági tábor, amelyet annak idején jelentős társadalmi összefogással hoztak létre, és ez a támogató készség — ahogy Cserkúti Attila táborvezető most mondja — mindmáig megnyilvánul a város üzemei, intézményei, szocialista brigádjai részéről. Vagyis akként lehet fogalmazni, hogy a telő-múló idővel mind terebélyesebbé, mind korszerűbbé válik a fiatalság nevelése, képzése, szórakoztatása szempontjából oly fontos létesítmény. Most, február végének keményen hideg napjaiban sincs nyugvás a Delelő úton. 'Mert miközben százezer forint értékben központi fűtést kapnak az épületek, ,„őrizzük hagyományainkat" címmel egymást váltják a kisdobosok, úttörők farsangi rendezvényei. És ebbe a maga módján „besegít” a Volán vállalat is, amely helyijáratú buszt bocsát az érdeklődő iskolák rendelkezésére. A közeli napokban például a Kossuth téri általános iskola kisdobosai találkoznak a tábor nagytermében Szepes Péter bábossal, aki szinte családtag már hatvani berkekben. Hiszen nincs olyan gyermekközösség, amely ne tapsolta volna végig tanulságos műsorát, például a „Faikas a tilosban”, vagy a „Tapsika megmenekül” című bábjátékait. Sport és művelődés De komolyabbra fordítva a szót, beszéljünk arról: mit nyújtott 1982-ben a tábor a Farkas a tilosban Avagy: új évadra készül a hatvani ifjúsági tábor helybéli fiataloknak, és mit ígér a látszólagos téli szuny- nyadás közepette az idei esztendőben? Ahogy Cserkúti Attila összegzéséből megtudtuk, tavaly 4500 ifjút fogadott a tábor a legkülönbözőbb szervezeti formákban. Különös szerepet töltött be például az a szaktábor, amelyet az Ady Endre Könyvtár és a MÁV hatvani üzemfőnöksége együttesen szervezett általános iskolásoknak, hogy fölkeltse bennük a vasutaspálya iránti érdeklődést. Megyei szintű találkozóként tartja számon a táborvezető azt a közművelődési jellegű, tíznapos együtt- létet, amelynek a részesei hátrányos helyzetű, cigánygyermekek voltak. Ám megkülönböztetett figyelmet érdemel az úttörő-gárda szaktábor is, amelynek a lebonyolításában — a társszervekkel közösen — ismerhették meg a város legjobb, legfelkészültebb úttörői a tűzrendészettel, a közlekedés- biztonsággal, a környezetvédelemmel összefüggő tudnivalókat. Itt randevúztak azután Heves megye szövetkezeti fiataljai a helyi áfész rendezésében, itt zajlott le a városi KISZ-bizottság sikeres sportnapja, és gyakran nyújtott födelet, máskor játszóteret ez az intézmény a vállalatok gyermeknapi rendezvényeinek is! Megyei elsőként Persze, nem csupán tartalom dolgában hozott előrelépést az 1982-es esztendő az ifjúsági tábor életében, azzal együtt, hogy kihasználtság tekintetében megyei elsőként minősítették. Ahogy kitekintünk például a táboriroda ablakán, vagy élsétálunk az éppen csöndes faházak felé, friss építkezés nyomaira bukkanunk. Nyolcvanezer forint értékű anyagból, és a vasúti posta Kossuth brigádja, valamint a Vízmű vállalat és a polgári védelmi egység kezemunkája nyomán például felépült két raktár. Ezzel, valamint a már említett központi fűtés szerelésével párhuzamosan kezdődött meg a szabadtéri csarnok körülfalazása, mosdókkal való ellátása is, hogy elkészültével télen-nyáron használható tornaterem fogadja a táborozókat. És ami talán ezeknél fontosabb: megindult a tábor befogadóképességét duplázó építkezés! E cél elérése, amennyiben évről évre sikerül hozzá kellő anyagi fedezetet biztosítani, lehetővé teszi egyszerre száz fiatal elhelyezését, táboroztatását a festői környezetben. Itt nem faházakról, hanem télen is használható téglaépületekről van szó. És hogy már kész alapozásról beszélhetünk, az a Lenin Termelő- szövetkezet támogatókészségének, illetve a Bajza Gimnázium és a Vasútforgalmi Szakközépiskola diákjainak köszönhető. Szabad idejük, munkájuk fekszik az első új ház fundamentumában. Csereüdültetések Ami a remélhetően mihamar kopogtató tavaszt, illetve a nagy nyári diákszabadságolást illeti, elmondotta Cserkúti Attila, hogy az idei esztendőben tovább bővül a tábor programja, szolgáltatása. A hagyományos turnusok, szaktáborok mellett 1983-ban már bekapcsolódnak a csereüdültetés vérkeringésébe, és egyrészt Hevesről, másfelől Szentendréről fogadunk úttörőcsoportokat. Ez elősegíti egyben, hogy a hatvani kisdiákok kijussanak a város falai közül, és más települések életével, fiataljaival ismerkedjenek meg. Hogy aztán a szentendreieknek nem nyújtana különösebb élményt Hatvan és környéke? Ezt a feltételezést a táborvezető tagadta. Hiszen szerinte a Lenin Termelőszövetkezet lovasiskolája, a mátrai kirándulóhelyek közelsége, vagy a cipőgyár, konzervgyár, netán a múzeum, a galéria sok olyan látnivalót kínál, amiből jószerint a hatvaniak is gyarapodhatnak. Táborkerí- tésen bélül pedig jól fölszerelt magnósklub, sztereótechnikai bemutató és sekk egyéb szórakozási alkalom szolgálja ez idén is a faházakba települő fiatalokat... Moldvay Győző FIATALOK A KISMAMAKÉRT Humánus intézmény — némi vitával Az anyuka otthon van a gyerekkel — ez a gyes. Bár az állítás csak részben fedi a valóságot, kétségkívül, a közvélemény ezt tartja róla. A gyermek- gondozási segélyt 1967- ben bevezető, majd többször Is továbbfejlesztett rendelkezésről már sokan és sokat írtak. Az utód nevelésében különösen az első időkben betöltött hasznáról, a családi életben jelentkező előnyeiről — egyáltalán mélységesen humánus voltáról. Kevesebbet olvashattunk ama hatásairól, amelyekkel a három, vagy újabb gyerek esetén ennél is több esztendőt otthon töltő dolgozó nőknek — mint kényszerű rosszal — feltétlenül számolniuk kell. Hosszú ideig ennél Is ritkábban szóltak az érintettek arról, mit is kellene tenni a kismamákért? A KISZ-szervezeteknek az eddigieknél mindenképpen többet! — jutottunk a végső következtetésre Gazsó Lászlóval, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkárával, közös elmélkedésünk során. Beszélgetésünk néhány gondolatának közlésével nem titkolt szándékunk, hogy további együttgondolkodásra, s cselekvésre buzdítsunk — vita formájában, részben lapunk hasábjain keresztül is. A gyereknek hasznos Senki sem vitathatja a gyes létjogosultságát! Hiszen melyek is voltak azok a körülmények, amelyek a hatvanas évek végére megérlelték a bevezetéséről szóló döntést? Az akkori évtized első felében csak kis százalékkal nőtt hazánk lakossága. Ugyanakkor emelkedett a nyugdíjaskorúak aránya, főképp áz életkor meghosz- szabbodása miatt. Hogy az eltartottak száma ne növekedjék túlzott mértékben a dolgozókéhoz (eltartókéhoz) képest, megfelelő intézkedésekre volt szükség. Közéjük tartozott az anyák, a sokgyermekes családok nagyobb társadalmi megbecsülését célzó gyermekgondozási segély, illetve szabadság. Tény az is, hogy — elsősorban városainkban — a lakások többsége nem alkalmas több nemzedék együttélésére. Bölcsődei férőhelyekben sem dúskálhattak (hatnak) az ifjú házasok. Akkor viszont ki vigyázzon a csemetére?! Ebben feltétlenül segít a három év, amely idő alatt az anyával való együttlét — tudományos értékelések szerint is — csak hasznára válik a kicsinek. Nem beszélve arról, hogy legalább erre az időszakra a ház körüli munka a nők nem keserves második, hanem jól beosztható egyetlen műszakja lehet. Idáig szinte minden tetszetősen hangzik. Mégis eléggé megoszlanak a vélemények erről a jogintézményről. Tartósan távol — otthon Ahány ház, annyi szokás. E közmondás igazáról feledkeznek meg az örök vi- tázók. Mert mit is hoznak fel álláspontjuk igazolásaként a gyest maximálisan ellenzők? Legelső érvük: összeszűkül a világ a kismama előtt, mert be van zárva a négy fal közé, sőt, szellemi tétlenségre kárhoztatja őt ez az életmód. Elveszíti kapcsolatát szakmájával, lemarad annak fejlődésétől. Másodsorban arról beszélnek, hogy a családon belüli munkamegosztás aránytalanul eltolódik: a nő cseléd lesz! Még inkább így van ez, ha — és ez egyre gyakoribb — a férj mellék-, vagy másodállásban is dolgozik, persze azért, hogy minél több kerüljön a takarékba. Harmadszor: a gyermekét otthon nevelő anya elszakad a munkatársaitól. Továbbá, akár téma híján, akár, mert maguk is hasonló helyzetbe kerültek, a korábbi barátok is elmaradoznak lassan. Sok esetben a művelődés, a szórakozás már csak emlékezetbe ágyazott fogalmak az asszony számára. Egyáltalán: le kell mondania egy sor olyan lehetőségről, vágyról, sikerről, kudarcról, örömről, bánatról, amely fiatalságának természetes velejárója lett. Nos, tagadhatatlanul sok igazság bújik meg a fenti mondatokban. Általánosításra azonban ezek a kijelentések önmagukban semmiképpen sem adhatnak okot. Hiszen miként a tulajdonságok átörökítésében, illetve hordozásában, úgy a gondozási szabadságon levő anyukák magatartásában is nehéz dolog lenne akárcsak két egyformára lelni. A hátrányok ismerete arra viszont jó, hogy elhárításuk módját megkeressük, megtaláljuk. .. A KISZ is többet tehet... Egy kismama ismerősöm panaszkodott: már majdnem egy év eltelt a kisfia születése óta, eddig azonban munkatársai még arra sem vették maguknak a fáradtságot, hogy telefonon érdeklődjenek a hogylétéről. Sajnos, nincs egyedül bánatával! De tudok olyan munkahelyekről, ahol a kollégák természetesnek tartják, hogy rendszeresen meglátogassák a gyesen levőket, gondoskodnak arról is, hogy ne veszítsék el kötődésüket az adott közösséghez, sőt a legegyszerűbb módszerekkel segítik az anyukákat szakmai ismereteik „karbantartásában”. A Kőbányai Gyógyszerárú- gyárban például oly módon tették lehetővé, hogy a kismamák tanulhassanak, illetve a továbbképzésükhöz szükséges előadásokra járhassanak, hogy arra az időre megszervezték maguk között az úgynevezett pót- mama-szolgálatot. Más vállalatoknál levelező rendszerű tanfolyamra hívták őket. Hasonló kezdeményezések a megye egyes ifjúsági szervezeteiben is születtek. Azt azonban a felelősök is elismerik, hogy az évente egyszeri-kétszeri kismamatalálkozók, egy-egy rendezvényre szóló meghívás nem jelenthetik a teljességet a gyesen levőkkel való foglalkozásban. Az első teendő alaposan végiggondolni, értékelni a jelenlegi helyzetet, átfogó igényfelmérés alapján az alapszervezetek akcióprogramjai is legyenek kellő tekintettel a kismamákra. Népszerűsíthető, hasznosításra ajánlható módszer az is, ha a közösség egy-egy tagja tart rendszeres kapcsolatot velük. Eredményes lehet az olyan típusú klubok szervezése, ahol — és erre a megyében több példa is akad — a gyermekek szakszerű felügyelete mellett az anyukák szakmai és általános műveltségének gazdagítását tűzik ki célul. Nyilvánvalóan annak is természetesnek kell lennie, hogy az útkeresésbe, a közös gondolkodásba magukkal a gyesen lévőkkel, mint személyekkel együtt tervezzünk és váltsuk valóra az elképzeléseket. Szalay Zoltán Előnyben az önálló keresettel nem rendelkezők Ifjúsági kedvezmények megyénkben Az ifjúsági bizottság nem Róbert bácsi, de szívesen segít. Pontosabban: a jelenlegi nehezebb körülmények között is Igyekszik biztosítani a fiatalokkal kapcsolatos pénzügyi feltételeit, továbbá szerény mértékű támogatással Is ösztönözni minden területen a meglevő lehetőségek kiaknázását, az új, hasznos kezdeményezések megvalósítását, mindenekelőtt szorgalmazva a saját erő Igénybevételét. Ez persze azt Is jelenti, hogy ne várjanak mindent csak tóle... Ezt szögeztük le a megyei ifjúsági kedvezmények és támogatási formák idei elosztásáról szóló beszélgetésünk elején Haffner Lászlóval, szűkebb hazánk Ifjúsági titkárával. — A mai gazdasági helyzetben — mondotta bevezetőül — elsősorban arra törekszünk, hogy differenciált legyen a kedvezmények elosztása. Ennek pénzügyi fedezetét egyébként a megyei tanács ifjúságpolitikai alapja biztosítja, amelyből ebben az évben 1 millió 625 ezer forint jut e célra. — Milyen alapelvek szerint történik az elosztás? — A különböző gyermek - és ifjúsági korosztályok számára kell a kulturális és turisztikai célú támogatást megadná, mégpedig úgy, hogy minden esetben előnyben kívánjuk részesíteni az önálló keresettel nem rendelkező fiatalokat. Változatos formák alkalmazásával növeljük az ifjúsági kollektíváknak nyújtott támogatásokat Alapozunk természetesen a tízen- és huszonévesek saját erejére, nemcsak anyagira gondolok, hanem szellemire Is: ötleteikre, hasznosítható javaslataikra. Fontos feladat a lakóterületek, főleg a községek ifjúsági klubmozgalmának fellendítése, már csak azért is, mert ez a KISZ tömegbefolyásának növelésére Is szolgál. Arra is kérjük a megye fiataljait hogy igyekezzenek a lehető legjobban kihasználni a meglevő létesítményeket. — Hogyan csoportosítja az ifjúsági bizottság a kedvezményeket, támogatásra szolgáló összegeket? — Két nagy csoportról beszélhetünk: a kulturális, illetve a turisztikai és sport jellegű kedvezmények. Közismert, hogy a középiskolások számára nagy segítséget jelent a diákigazolvány. Az általános iskolásokat próbáljuk nagyobb mértékben segíteni, eszerint az országjáró tanulmányi kiránduláson részt vevő, valamennyi megyénkben tanuló kisdiáknak egységesen az összes költség 12 százalékát nyújtjuk támogatásként. Természetesen csak akkor, ha az iskola az utat az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Heves megyei Kirendeltségével bonyalíttaitja. Velük kötöttünk ugyanis megállapodást Ez a módszer egyébként eltér az országos gyakorlattól. Persze, megyén belül ugyanezt a lehetőséget igyekszünk biztosítani valamennyi ifjúsági réteg számára. Nagyon fontosnak tartjuk a megyén belüli turizmus fellendítését, hasonló módon ebben is segítjük a fiatalokat. — A nyári táborokra is jut kedvezmény? — Egy példát említek: a hátrányos helyzetű, illetve tehetséges gyermekek táboroztatásának költségeihez 65 ezer forinttal járulunk hozzá. De jut a pénzből az úttörőcsapatok pihenésére is. a megyei tanács felsőtárkányi úttörőtáborának felszereléspótlására, illetve korszerű- sítésére az idén százezer forintot adunk. A tömegsport lehetőségeinek jobbítása érdekében ugyancsak anyagiakkal ösztönözzük a sportesemények bővítését a hétvégeken és a szünidőkben is nyitva tartó iskolákban. — Szó volt a kulturális célú segitséről is... — A kiemelt országos, illetve megyei szintű rendezvények színvonalas lebonyolítására összesen 120 ezer forintot fordítunk ebben az esztendőben. Lesz pénz természetesen a megyénkbeli szakmai versenyek, vetélkedők és pályázatok megrendezésének támogatására is. Az ifjúsági létesítményeket főleg akkor segítjük, ha újszerű kezdeményezésekkel próbálnak az ifjúság széles rétegeinek érdeklődését felkeltő. nagyszámú fiatalt vonzó és aktivizáló szabad idós programokat szervezni. Az erre szolgáló összeg az idén ötvenezer forint. Mint már szóltam róla. a községi, a lakótelepi, valamint a középiskolai ifjúsági klubok patronólását is feladataink fontos részének tekintjük. Ez nem azt jelenti, hogy mi működtetjük őket, csupán arról van szó, hogy berendezéseik. felszereléseik pótlására juttatunk pénzt Erre egyébként kétszázezer forintunk van. Ebbe a körbe tartozik, hogy az ifjúsági klubok területi találkozóinak, közös rendezvényeinek szervezését is szorgalmazzuk és támogatjuk. — Az igénylők milyen szabályok szerint fordulhatnak kéréseikkel a bizottsághoz? — Az általános szabály, hogy bármilyen rendezvényre a támogatási az annak megrendezését megelőző harminc naippal kell írásban a címemre eljuttatni. A kérelemben fel kell tüntetni a programra vonatkozó főbb információkat, a kért összeget a tervezett felhasználási cél megjelölésével együtt. Fontos az is. hogy az igénylők előzőleg megszerezzék az illetékes KISZ- bizottság és tanácsi ifjúsá- S felelős egyetértését. Sz. Z.
