Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Azon a napon Azon a napon, mármint 1848. március 15-én olyan események történtek Pesten és Budán, amelyek nemzeti ünnepünkké avatták a dá­tumot. A magyar szabad­ságharc és a polgári forra­dalom kezdete. A tisztelgő utókor persze egyszerűsít, amikor egyetlen napban vé­li felfedezni a történelmi fordulópontot, eszmék, cé­lok kristálytiszta megjele­nését. Még a »történészek által cáfolt mozzanatokhoz is ragaszkodunk, példának okáért, hogy Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcső­jéről szavalta volna el a Nemzeti dalt, holott más­ként igaz. És az is bizonyos, hogy ennek a március ti­zenötödikének előzményei voltak, valamint, hogy a célokat illetően korántsem értett egyet minden már­ciusi ifjú és kevésbé ifjú, ahogy az az elkövetkező he­tekben, hónapokban kidé- . rült. És ahogy azt történe- ' lemből tanultuk is. Csak- ' hogy erre a napra nem csu­pán azért emlékezünk, hogy történelmi ismereteinket ; felfrissítsük. De talán fon- I tosabb, hogy a szabadság, a haza, a hősök fogalmát — ‘ nemzedékek 1848—49 pél- > dájából tanulták meg. Példává és mércévé let- tek. Lehet, hogy nem vall­juk be, de mindannyiunkat megkísért a gondolat: itud- nánk-e méltóvá válni hoz­zájuk? Megteszünk-e min­den tőlünk telhetőt a haza üdvéért? Kicsinyes önzé­seinkkel birkózva, olykor kötelességeink alól kibúvót keresve, a magunk sor­sáért sem mindig felelőssé­get vállalva, nemegyszer közömbösen szemlélve még a környezetünkben gondok­kal küszködőket is. Igen, az ünnep erre is alkalmat ud, sőt, voltaképpen a meg­emlékezés erre kötelezi az utódokat. A dicső múlt fi­gyelmeztet is: egyebek kö­zött mulasztásainkra. Ké­pességünk elfecsérlésére, megalkuvásainkra; arra. hogy a ránk háruló felada­tokat milyen eredménnyel oldjuk meg, milyen erőfe­szítéssel, elszántsággal. Más feladatok és más körülmények között persze. Mások a tennivalóink. Nem meghalni, mindössze dol­gozni a hazáért. Ennyi a dolgunk. Kevés lenne? Nem kell hozzá meggyőződés, jobbító szándék, s olykor bátorság? Igazunkért kiáll­ni, közügyet szolgálni, oly könnyű? Az előrevivő újat képviselni, az utánunk kö­vetkező nemzedéket fölne­velni, az írott és íratlan er­kölcsi normákat betartani és betartatni ? Egyszóval ma sem könnyű lecke úgy élni, hogy majdan utódaink, ha nem is a hőst, de a tisz­teletükre méltó embert fölidézhessék bennünk. Az ünnep, az emlékezés lényege bennünk zajlik. A kabáthajtókára kitűzött ko­kárda, a több-kevesebb fi­gyelemmel végighallgatott ünnepi beszéd, a koszorúk virágai, az ünneplés szép kellékei. Ezektől még nem vagyunk részesei az ünnep­nek, és puszta hivalkodás, ha eleinkkel büszkélke­dünk, ha március örökösei­nek tituláljuk magunkat. Azok a márciusi ifjak sza­vak nélkül kérdeznek: megteszed-e, amit tenned kell, amit tehetsz? MARX HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁN Ünnepi emlékülés Egerben Marx halála 100. évfordulójának alkalmából a hétfői Pravda vezércikkben emlékezett meg a forradalmi el­mélet megalapítójáról. Az NSZK-beli Trierben meg­nyílt Kari Marx múzeummá átalakított szülőháza. A másfél millió márkás költséggel helyreállított épület­ben ..Kari Marx élete, munkássága, kora” címmel ren­deztek állandó kiállítást. Az NDK-beli Salzwedelben megnyílt Marx és Jenny múzeuma, amely azt mutatja be a látogatóknak, hogy milyen volt Marx Károly, mint magánember. Andics Jenő kandidátus előadását tartja (Fotó: Szántó Györgyi Eike Kopf professzor Erfurtból Egy Marx-fénykép voli minden díszítés azon az ün­nepségen, amelyet az MSZMP Heves megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatósága, az egri Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola és a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Gyön­gyösi Főiskolai Kara rende­zett Egerben, hétfőn délelőtt az oktatási igazgatóságon. Az emlékülésre Marx ha­lálának századik évfordulója alkalmából került sor, ame­lyen megjelentek megyénk politikai életének képviselői, propagandisták, tanárok, pártmunkások. Az ünnepi tanácskozást Bóta Albert, az oktatási igazgatóság igazga­tója nyitotta meg, köszöntöt­te a résztvevőket, így töb­bek között Barta Alajost, a megyei pártbizottság titká­rát is. Az előadások sorát Andics Jenő kandidátus, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tanára nyitotta meg, aki töb­bek között azt hangsúlyozta, hogy a marxizmus mint el­mélet, mint módszer és mint politikai program is kiállta az idők próbáját, s ami a legfontosabb, alkalmas esz­köznek bizonyult a valóság vizsgálatára. A mai élet kérdéseiről szólva rámutatott, hogy a gazdasági, társadalmi kihívá­sokra nem idézetek felsora­koztatásával, hanem a leg­jobb marxi hagyományok fi­gyelembevételével kell vá­laszolni. Eike Kopf professzor, az Erfurti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető-helyettese Marx műveinek elemzésével fog­lalkozott referátumában, s külön méltatta a Tőke kor­szakos jelentőségét. Misóczki Lajos, a GATE Gyöngyösi Főiskolai Kará­nak docense arról beszélt, hogy Marx művei hogyan terjedtek el Heves megyé­ben a dualizmus korában. Érdekességként említette, hogy Marx neve a kiegyezés évében már eljutott a Mátra vidékére is, s néhány esz­tendő múltán, 1871-ben már olvashatott is róla Heves megye lakossága. Egerben a századforduló elején például Marx asztaltársaság alakult. Szecskó Károly, a megyei pártarchívum vezetője átte­kintést adott arról, hogy miképpen tükröződtek a for­radalmár társadalomtudós eszméi megyénk sajtójában 1918-tól napjainkig. Fehér Istvánná, az. oktatási igazgatóság tanára előadásá­ban a kommunista erköl- csiség kérdéseit vizsgálta. Kiemelte, hogy az ember lé­nyege társadalmiságában rej­lik, s a társadalom alakulá­sával, változásával együtt változik maga az ember is. Az ünnepi emlékülés Friedrichné Kovács Irén, a Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola tanszékvezető tanárá­nak zárszavával ért véget. Az emlékülés hallgatósága Pullai Árpád Tunéziába utazott Pullai Árpád, közlekedés- és postaügyi miniszter Szá­dok Ben Dzsomaa tunéziai szállítás- és közlekedésügyi miniszter meghívására hét­főn háromnapos hivatalos lá­togatásra Tunéziába utazott. Tárgyalásokat folytat ven­déglátójával és a tunéziai kormány több tagjával. A magyar küldöttség tunéziai tartózkodása idején vállalat- közi kooperációs megállapo­dások aláírására is sor ke­rül. Magyar pártküldöttség Moszkvában A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviseletében Aczél György és Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, a KB titkárai, valamint Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára vasárnap Moszkvába utazott. Kíséretükben van Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője, Barabás János és Knopp András, a KB osztályvezető­helyettesei és Halay Tibor, a Társadalomtudományi Inté­zet igazgatóhelyettese. A küldöttség részt vesz a szo­cialista országok kommunis­ta és munkáspártjai közpon­ti bizottságai ideológiai és nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozó titkárainak tanácsko­zásán. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A küldöttséget a moszkvai repülőtéren Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB PB pót­tagja, a KB titkára és Va- szilij Sauro, az SZKP KB osztályvezetője fogadta. Magyar—kubai külügyminiszteri tárgyalások Budapesten Lázár György fogadta a kubai diplomácia vezetőjét Hétfőn Budapesten megkezdődtek a magyar—kubai külügy­miniszteri tárgyalások. Képünkön: Isidoro Malmierca, a ku­bai diplomácia vezetője (jobbra) a Púja Frigyessel folytatott tárgyaláson (MTI fotó, Pólya Zoltán felv. — Népújság telefotó — KSj Isidoro Malmierca, kubai külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatásának első programjaként hétfőn reggel megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét. Ezt követően Púja Frigyes külügyminiszter és kubai partnere vezetésével a Kül­ügyminisztériumban megkez­dődtek a hivatalos magyar— kubai tárgyalások. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke délután a Parlamentben fogadta a ku­bai diplomácia vezetőjét. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón megvitatták a kétoldalú kapcsolatok fejlő­dését, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket. A megbeszélésen jelen volt Púja Frigyes. Este a magyar külügymi­niszter díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Kül­ügyminisztérium vendéghá­zában. (MTI) A VÉRTANÚ EMLÉKEZETE Knézich Károly- emléktábla Egerben Knézich Károlynak, az 1848—49-es szabadságharc honvéd tábornokának a Felső-Tisza vidéki harcok során lakhelyéül szolgált Egerben egy épület. A házat már régebben szanálták a megyei kórház rekonstrukciója során, a falba épített em­léktáblát azonban átmentették. Tegnap a történelmi időkre emlékeztető márványlapot felhelyezték az aradi vértanúról elnevezett utca díszkapuja mellé. A szabadságharc hősére Molnár József, az egri főiskola tanára emlékezett, majd a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága nevé­ben Békési József elnökhelyettes, illetve Veres István titkár koszorút helyezett el (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents