Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-13 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 61. szám ÁRA: 1983. március 13., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Közelebb az ifjúsághoz Érdekes és közérdeklődésre számottartó témáról tárgyalt — többek között — a múlt heti ülésén a Minisztertanács, amikor az Állami Ifjúsági Bizottság jelentése alapján értékelte a Magyar Rádió és a Televízió gyermekműsorait, valamint az Iskolarádió és -tévé eddigi tevékenységét. Az egyértelmű elismerés indokolt, hiszen az alkotók arra törekedtek, hogy —lehetőségeikhez képest — sokoldalúan segítsék a felnövekvő nemzedékek szórakoztatással ötvözött ismeretgyarapítását. Erről mindazok meggyőződhettek, akik rendszeresen figyelemmel kísérték az ilyen jellegű produkciókat. A felnőttek erről keveset beszélnek akkor is, ha közülük jó néhányan megtekintik ezeket a programokat. Ki tudja miért, erről hallgatnak a kritikusok is. Kár, ugyanis aligha vitatható értékeket méltathatnának, megkönnyítve ezzel az egyes stábok számára az önmérlegelést, az eligazodást. Elmondhatnák, hogy a sikerek ellenére megoldásra váró gondok is akadnak. Jó lenne, ha a kicsik hétköznapjait több mű villantaná fel, méghozzá nekik tolmácsolva, életkori sajátosságaikhoz mérten. Ha ez a jogos igény megvalósulna, a joggal hibáztatott érzelmi nevelés gazdagodhatna, ez formálódhatna megnyerőbbé, tettekre mozgósítóbbá, hatásosabbá. Természetesen csak úgy, ha a neves szerzők sem húzódoznának az ilyen jellegű témák rangos feldolgozásától. Egészében véve hivatásuk magaslatán állnak azok a rádiósok és tévések is, akik a tanulók javára, a pedagógusok érdekében munkálkodnak. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha nem mindig képesek ígéretesnek tűnő ötleteik hiánytalan kivitelezésére, ha az egyes adások minősége olykor megkérdőjelezhető. A szándék azonban mindig tiszteletre méltó, s ez garancia arra, hogy a formai köntös is igényesebb lesz a jövőben. Feladatokban — s ezt tudják az érintettek — nincs hiány. A család meghatározó szerepét senki sem vitatja, ám ennek mind szélesebb körben való népszerűsítése — a meggyőzés erejével fémjelezve — még a holnapok teendője. Bajok vannak az anyanyelvi műveltséggel, hézagosak a művészeti, a történelmi ismeretek. Szembe kell nézni a jelenlegi nehézségekkel, a hiányosságok ugyanis — gonddal kialakított „haditerv” szerint bepótolhatók. Természetesen csak akkor, ha a szerkesztők, a forgatókönyvírók, a rendezők világosan látják tennivalóikat, ha indirekt módon is megfelelő színvonalon tolmácsolják gondolataikat, ha erőiket egyesítve kerülnek közelebb az ifjúsághoz, holnapjaink leendő kovácsához. Pécsi István Budapesti tavaszi fesztivál '83 Harmadik alkalommal rendezik meg gazdag kulturális és idegenforgalmi programmal március 18. és 27 között a budapesti tavaszi fesztivált. A három évvel ezelőtt megfogalmazott mottó — „Turizmus és kultúra az emberért” — az idén is érvényes. Ez az alapgondolat úgy érvényesül, hogy egyszerre szervezik a fesztivált a budapesti, a hazai és a külföldi turistáknak, és egyszerre helyet kap a rendezvény- sorozatban a nemzetközi és a magyar kultúra. Elsősorban azt mutatjuk meg or- szágnak-világnak, amit a magyar kultúra az egyetemes kultúrának nyújtott. A műfaji sokrétűség — zene, tánc, képzőművészet, irodalom, fotóművészet, a folklór, az iparművészet felvonulásával érvényesül. A hazai kulturális élet reprezentánsai és világhírű vendégművészek, külföldön élő magyarok szereplése fémjelzi a korábbiaknál is gazdagabb programot. A legátfogóbb és egyetemesebb programokat a zene nyelvén közvetíti a tavaszi fesztivál. Erkel és Liszt, Bartók és Kodály zenéje mellett a Brahms évforduló alkalmából kétszer is megszólal a Német requiem, a Wagner év jegyében a Filharmóniai Társaság Wagner-estjére kerül sor. Hangversenyt ad a Franciaországban élő világhírű Cziffra György, és bemutatkozik a Cziffra-alapít- vány. Ligeti György szerzői estje, az 1982-es Nemzetközi Zeneszerzői Verseny vonósnégyes pályázatának díjnyertes műveiből összeállított hangverseny, középkori magyar gregoriánum, orgonakoncertek, operaelőadások színesítik a választékot. A zene mellett a tánc, a mozgásművészet internacionalizmusa tölti ki a fesztivál napjait. Az Állami Népi Együttes Lakodalmas című új műsorával több nemzetiség hagyományait eleveníti fel táncban, dalban. Koreográfiájában a Hajnalkiáltástól a Leány és legénybúcsún át a Lakodalmi csárdásig különböző vidékek tánc- és zenemotívumaival kelnek életre. Újdonság a Nemzetközi Pantomim Találkozó Budapesten. Ez alkalomból látogat hazánkba a Tomasewsky által vezetett, világhírű, 40 fős wroclavi társulat. Hollandiából a pantomimművészet új hullámának képviselője, a Wase of Time együttes, Angliából a Two Reel Company és Svájcból a világhírű clow-panto- mim színház, a Teatro Dimitri érkezik Budapestre. A magyar pantomimművészetet a Köllő Miklós által vezetett Domino Pantomim Egyesület képviseli. Kiemelkedő napja lesz a tavaszi fesztiválnak március 27-e, amikor a Budapest Sportcsarnok ad helyet a hagyományőrző kirakodó- vásárnak és a II. Táncháztalálkozónak. öt fesztiváldíjat adnak ki, amelyeket a műfajtól függetlenül azoknak a népi iparművészeti tárgyaknak ítélnek oda, amelyek legkövetkezetesebben képviselik a hagyományokat. A Táncháztalálkozón hazai és külföldi táncházak képviseltetik magukat népük táncaival. A képzőművészeteket olyan rangos kiállítók reprezentálják, mint Száz Endre (a Vigadó Galériában) és Szervatiusz Tibor (a Magyar Nemzeti Galériában). Az Országos Iparművészeti Kiállítást a Műcsarnokban, budapesti élet- és városképeket a Csontváry Galériában, a Cziffra-alapítványból részesült képzőművészek alkotásait a Vigadó előcsarnokában láthatja a közönség. A BNV területe a fesztivál idejére kiállítási centrummá alakul át. Itt rendezik meg az Utazás ’83 című idegenforgalmi és a World- pressfotó kiállítást, és magyar népművészeti bemutatót is tartanak. Lesz filmglóbusz -*■ amelyen a fesztiválok díjnyertes alkotásait láthatja a közönség —, kirakatverseny, nosztalgia vacsoraest, és a főváros szinte valamennyi nagy étterme tájegységi napokat rendez, speciális ételkülönlegességeket kínál. A magyar turizmus ünnepnapjaira számítunk március 18. és 27. között. Rövid, de rangos tradíciók jegyében — a nemzeti hagyományok ápolásával és közvetítésével. A telefonvonalban a berlini Palast-hotel Egri népzenével a Palástban Újsághír: egri napok nyíltak Kelet-Berlln legfényűzőbb szállodájában a néhány éve épült Palast-hotelben. A Heves megyei színeket az egri borgazdasági kombinát és a Park Szálló kollektívája képviseli. Telefonhívásunkra szű- kebb hazánk küldöttségének tagjai nevében Szelényi György jelentkezett: — Errefelé nem kényeztet el bennünket az időjárás, egyszer hó szállingózik, máskor meg a szél borzongatja a járókelőket. Ettől függetlenül, aki esténként betér a Karl Liebcknecht strasszén levő impozáns épületbe, nem csalódik, hiszen magyar ízek, remek borok és hangulatteremtő népzene várja. Három éve állunk rendszeres kapcsolatban ezzel a hotellal, tavaszonként mi keressük fel őket, őszönként viszont Egerben látjuk vendégül barátainkat. Azt hiszem, az együttműködés mindkét partner javát szolgálja. Mi feltétlenül jól járunk, ugyanis az itteni lakosok közül jó néhányan elsősorban kínálatunk miatt utaznak Heves megye székhelyére. Tájékoztatása révén arra is fény derül, hogy erre a már hagyományosnak számító bemutatkozásra gondosan készültek. — Huszonnégyen utaztunk ide, konyhafőnökök, szakácsok, cukrászok, felszolgálók, üzletvezetők. Természetesen nem hiányzik Váradi Lajos közkedvelt népi zenekara sem. — Ajánlatuk a borutazás nevet viseli, hallhatnánk erről részletesebben? — Az ínyencek elégedettek lehetnek, hiszen az étlapon magyar, illetve Heves megyei specialitások szerepelnek. Általános tetszést váltott ki —, hogy csak egy példát említsek — a pisztráng Szalajka-módra elkészítve. Ehhez társulnak a márkás nedűk, a jó hangulatot teremtő kitűnő borok, aztán jön a temperamentumos, a karakteres magyar muzsika. — A fogadtatás. — Várakozáson felüli. Esténként minden hely foglalt, az emberek valósággal versengenek a belépőkért. Jó érzés erről szólni, mert az érdeklődés azt bizonyítja, hogy valóban vonzó kínálatot állítottunk össze. S ha már itt tartunk, akkor hadd idézzem az egyik vendég jellemző kérdését: „Mikor jönnek legközelebb?” Most március 16-ig maradunk, ekkor lesz a búcsúest, azzal- az az ígérettel, hogy a jövő esztendő elején újra itt leszünk. Persze a barokk város gasztronómiai különlegességeket szerető polgárai sem járnak rosszul, hiszen októberben a Palast-hotel gárdája fogadja őket Egerben: — Hamisítatlan német ízekkel, gondűző zenével. Akárcsak korábban ... (P. I.) Labdarúgó NB I. A szombati forduló eredményei: MTK-VM-Rába ETO 0-1 (0-1) Újpesti Dózsa-Békéscsaba 4-1 Bp. Honvéd-Pécsi MSC 2-1 Zalaegerszeg—Debrecen 4-1 Diósgyőr-Nyíregyháza 2-0 Haladás VSE—Vasas 1—0 A Videoton-FTC és a Tatabánya-Csepel találkozókra ma kerül sor. Jégkorong VB A budapesti C-csoportos világbajnokság tegnapi mérkőzésén: Magyarország-Franciaország 3-1 (1-0, 2-1, 0-0) Vagonfosztogatás kalákában A kár több mint 700 ezer forint Befejeződött a rendőrségi vizsgálat a hatvani vagonfosztogatók ügyében. A részletekről számol be riportjában Szilvás István lapunk 3. oldalán (Fotó: Szabó Sándor) Új elnököt választottak Egerben Küldöttgyűlés a megye legnagyobb szövetkezetében (Tudósítónktól): Küldöttgyűlést tartott szombaton délelőtt az egri áfész. A tanácskozáson Leskó József főosztályvezető köszöntötte a körzeti szövetkezet huszonkilenc községéből és Eger városból részt vevő tagsági képviselőket, az elnökségben helyet foglaló Kürtösi Károlyt, a megyei pártbizottság, valamint a já. rási párt-, városi tanácsi szervek, a SZŐ VOSZ és a MÉSZÖV képviselőit. Az igazgatóság nevében Harmati László ügyvezető- igazgató adott számot a múlt évi munkáról. A jelenlevők megtudhatták, hogy a több mint 12 ezer tagot számláló körzeti áfész az elmúlt évben 1 milliárd 266 millió forintos áruforgalommal a me. gye legnagyobb szövetkezete lett Az ipari tevékenység kivételével valamennyi területen túlteljesítették az előző évet. A kiskereskedelemben a zavartalan alapellátásra fordították a legnagyobb figyelmet, mind a megyeszékhelyen, mind pedig a környező községekben. Az évek óta folyó korszerűsítéseket tovább folytatták Nagyvisnyón, Egenszalókon és Bélapátfalván, de jutott erejükből az egri üzlethálózat fejlesztésére is. Az egri Katona téri áruházban 32 millió forinttal nőtt a forgalom, és ezzel a megye legnagyobb áruházává lépett elő. Az év folyamán a különböző kiárusításoknál 8,7 millió forint kedvezményt adtak a vásárlóknak. A szövetkezet vendéglátásában 175 millió forint forgalmat értek el, amely 10,5 százalékkal több az előző évinél. A felvásárlási tevékenységük alapját a tagok soraiból megalakult 31 szakcsoporttal, illetve a kiskertekben termelőkkel kötött szerződések, kel biztosították. Egy év alatt 190 vagon zöldséget, gyümölcsöt vásároltak fel és hasznosították az áruellátásban. A népgazdaság számára exportárualapot képező nyúlból 74, míg mézből 49 vagont adtak át a vállalatok, nak. A helyi kereskedelmi árualap bővítésére 5,6 millió tojást és 1894 mázsa sertést vásároltak fel a háztáji gazdaságokból. A felvásárolt áruk értéke megközelítette a 86 millió forintot. A szigorodó gazdasági sza. bályozók és más tényezők miatt a szövetkezet nem tudta elérni az előző évben realizált nyereségét. Jóllehet, a gazdálkodásukat számos olyan tényező is befolyásolta, amelyet jobb szervező munkával elkerülhettek volna. Megismertették a küldöttekkel a szövetkezet 1983. évi üzletpolitikai célkitűzéseit, amelyben legfontosabb feladatként határozták meg a lakossági ellátás biztosítását. Ez évben korszerűsítik a makiári kisvendéglőt és a kerecsendi üzletházat, és Bélapátfalván 10 milliós tér. melési értéket előállító szövőüzem létesül. Csökkentik az indokolatlan költségeket és új jövedelemérdekeltségi formát vezetnek be. A tanácskozáson jóváhagyták a szövetkezet működését és a múlt évi eredmény felosztását. A jelenlevő küldöttek közül hatan mondották el véleményüket és javaslataikat, bírálták az egyes területek eredménytelenségét. A tanácskozáson titkos szavazással a szövetkezet elnökének választották Harmati Lászlót, a szövetkezet ügyvezető-igazgatóját.
