Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. március 12., szombat 13. Ma már a személygépkocsi használata a lakos­ság egyharmadát érinti hazánkban, de az ezredfor­dulóra járművezetőként vagy utasként már a la­kosság háromnegyed részét érinti az automobiliz­mus. Összeállításunkban bemutatjuk ezt a rohamos fejlődést, s azt is, milyen veszélyek leselkednek ránk a volán mögött. A biztonságos autózást szol­gálják azok a| műszaki módosítások, amelyeket a hazánkba érkező autótípusokon vezettek be; ezek­ről ugyancsak beszámolunk. összeállította: Pilisy Elemér volán mögött Veszélyek a Az autó és az autózás veszélyes, mindenkit meg­győzhet erről a baleseti sta­tisztika. A balesetek kisebb részben műszaki meghibá­sodások, döntő többségük­ben azonban az autóveze­tők személyéből adódó té­nyezők miatt következnek be. Mivel nagy figyelmet és koncentrációt igénylő tevé­kenység az autóvezetés, fontos az idegrendszer és az érzékszervek harmonikus, nyugodt állapota * vezetés közben. Ilyen szempontból nagyon veszélyesek és alat­tomosak azok az időleges testi elégtelenségek, amelyek lassan, fokozatosan, esetleg észrevétlenül alakulnak ki, és veszélyesen csökkentik a vezető reakciókészségét. Közismert dolog például a fáradtság. A fáradt vezető azt hiszi magáról, hogy ki­tűnően ellátja feladatát, ho­lott egyre feltűnőbb hibá­kat vét, egyre kevésbé ké­pes a hibák felismerésére és korrigálására, reakcióideje feltűnően megnő. Túlhajtott esetben hallucinációra haj­lamos: félrerántja a kor­mányt nem létező akadály előtt. Biológiai kutatások sze­rint a fáradtságérzést a testben kémiai folyamatok során keletkező mérgek, to- xinok felhalmozódása váltja ki. A fáradtság ellen ez idő szerint egyetlen hatásos el­lenszer az alvás, amikor is a keletkezett méreganyagok kémiailag lebomlanak. Hosz- szabb autóutat tehát pihen­ten kell kezdeni. Ha pedig mégis úgy adódik, hogy út­közben hatalmasodik el rajtunk a fáradtság, az út szélén leállított kocsiban 15 perc alvás, néhány perces erőteljes testmozgás és az autó állandó szellőztetése hatásosabb, mint a mester­séges élénkítőszerek bár­melyike. Ezek hatása ugyan­is hosszabb-rövidebb idő után elmúlik, és annál erő­sebb letörtségnek ad helyet. A gyakorlatban ennek el­lenére a feketekávét tartják koffeintartalma miatt a fá­radtság üdvözítő ellenszeré­nek, de a vele való nyakló nélküli mesterséges élénkí­tés gyakran hoz nemkívá­natos eredményeket. Óva­tosság ajánlatos nemcsak az élénkítő készítményekkel, hanem általában a gyógy­szerekkel szemben is. Kü­lönösen vonatkozik ez a csillapítókra: azok többnyi­re valamilyen idegközpontot bénítanak, és így rendsze­rint a reakcióképességet is hátrányosan befolyásolják. Ha valaki gyógyszert kény­szerül szedni a volán mö­gött, kérje orvosa tanácsát, vajon a szóban forgó ké­szítmény élettani hatása nem csökkenti-e a vezetési képességet. Külön veszedelmes csopor­tot alkotnak a bódító élve­zeti cikkek. Ilyen például az alkohol. A központi ideg- rendszerre gyakorolt hatása olyan tünetekben nyilvánul meg, amelyek tökéletesen alkalmatlanná tesznek a biztonságos autóvezetésre, elsősorban a reakcióidő meg­nyújtása és az ítélőképesség korlátozása révén. Kevéssé ismertek azonban a dohány­zás hátrányai. Nem is any- nyira a nikotin hatása a je­lentős, hanem elsősorban a dohányzással járó manipu­lációk, amelyek elvonják a figyelmet az úton történő, gyorsan változó események­ről. Például Norvégiában tiltják a dohányzást autóve­zetés közben. Rontja a vezetés szubjek­tív feltételeit minden olyan külső körülmény, amely az ember ingerlékenységi álla­potát fokozza, és ezáltal meggondolatlan ítéletekre, elhamarkodott, hibás cselek­vésekre ragadtatja a kor­mánykerék mögött ülőt. Ilyen hatásuk van egyes időjárási tényezőknek, pél­dául a napsugárzásnak, frontátvonulásnak, légnyo­másváltozásnak stb. Az idő­járási változásokra nem rea­gálunk egyforma érzékeny­séggel. A vezetőknek alig 30 százaléka mentes hatásuk­tól, jelentős részük pedig fokozottan érzékeny. A bal­esetek gyakorisági diagram­jai világosan mutatják, hogy az autóbalesetek szá­ma a frontátvonulások hatá­sára kiugró mértékben meg­nő. Mivel minden tíz vezető közül hét időjárásérzékeny, ez a körülmény nagyon je­lentős. Miről ír az Autó-Motor ? Az energiaszegény világ időszerű problémáival foglal­kozik egyebek között az Autó-Motor 5. száma. Mi okozza, és hogyan csökkent­hető az autó téli üzemanyag többletfogyasztása, mi a fel­tétele a motor biztos indítá­sának? Ehhez ad tanácsot a lap. Hozzá kapcsolható a Szomjas autók című írás, amelyben a KPM miniszteri biztosa nyilatkozik az üzem­anyagfelhasználás alakulásá­ról, a lehetőségekről és a már folyamatban levő üzem­anyag-takarékossági intézke­désekről. A Wartburg-ankéton hal­lottuk című bikk rövid össze­foglalót ad az összejövetel, lényegéről; az olvasó meg­tudhatja azt is, hogy a gyár sem a népszerű kocsi motor­ján, sem a karosszériáján lé­nyeges változást nem tervez, de menet közben apróbb új­donságokkal javítja az autó­kat. Bemutatja a lap az új Sko­da furgont is, amely a múlt év szeptemberében készült el A LAKOSSÁG EGYHARMADÁT ÉRINTI Az automobilizmus fejlődése hazánkban Az elmúlt húsz évben Magyarország is belépett azon országok sorába, ame­lyekben a mozgás, az uta­zás fő eszköze a gépkocsi lett. Ez eddig is nagy vál­tozással járt, s az energia- válság következtében talán még többel fog járni a kö­vetkező húsz esztendőben. Ennek hatásait vizsgálta az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság által készített tanulmány. Ma már a személygépko­csi használata — állapítja meg bevezetőjében a tanul­mány — a lakosság egyhar­madát érinti. És ennek a KGST-országok termelésével alátámasztott tömegméretű igénynek a jövőben minden­képpen további növekedésé­vel kell számolni. Ha a la­kossági fogyasztási alap húsz év alatti növekedését is vizsgáljuk, amely ez idő alatt másfél-, egy- és háromne­gyedszeresére emelkedhet, az csak alátámasztja az igényt, persze vásárlóerőben. Talán újnak hat a tanul­mány egyik megállapítása, de sokan régen tudják, hogy kétségtelenül igaz: „Sok esetben a városi, elővárosi és környéki közlekedésben is a személygépkocsi a leg­alkalmasabb eszköz... ” Ma egymillió személyautó van az országban, ebből 970 ezer lakossági tulajdonban. A prognózisok szerint tíz év múlva 1,9—2,25 millió, az ezredfordulóra pedig 2,1— 2,7 millió kocsival lehet szá­molni. (Ugyanez idő alatt a motorkerékpárok száma né­mileg csökken). De azt sem szabad elfelejteni, hogy a járműállomány zöme 1975— 80 közötti gyártású, amelyek legkésőbb 12—13 év után ki- selejtezendők, mert túl sok javítást igényelnek, nem lesz már hozzájuk alkatrész, és így tovább. Viszont aki „eldobja” autóját, újat is akar helyette venni — így a jelenlegi évi százezer dara­bos beszerzési igény 220— 230 ezerre növekszik, és ha ez nem teljesül, a javítási igény túlzottan növekszik, a leromlott kocsik a közleke­dés biztonságát is veszélyez­tetik majd... Ma 94 autó jut ezer lakosra. 2000-re 200-260. Ma a tőkés országokhoz ké­pest gépkocsi-ellátottságunk 61 százalékos. Ez húsz év múlva legfeljebb 64 száza­lékig nő. A szocialista orszá­gokhoz képest viszont előny­ben vagyunk: ott ma 50, a jövőben maximum 55 száza­lékos ellátottsággal számol­nak. Ami a járműhasznála­ti teljesítményt illeti: Buda­pesten a jelenlegi 84 száza­lékos tömegközlekedéshez képest (16 százalék egyéni közlekedés aránya 72 százalék tömegközlekedés) 28 száza­lékos egyéni közlekedés mó­dosulására számítanak a ta­nulmány szerzői. Országosan azzal számolnak, hogy az egy jármű által évente meg­tett kilométerek száma csök­ken, Í2 850-ről 10 600 kilo­méterre, viszont az utaskilo­méter-teljesítmény esetleg a jobb kihasználás, a kevesebb egyéni és a több csoportos utazás alapján közel kétsze­resére is nőhet. Az ezredfordulóra jármű­vezetőként vagy utasként a lakosság háromnegyed részét érinti az automobilizmus. Ezzel egyidejűleg a lakossá­gi jövedelem 8—10 százalé­kát költik majd járművá­sárlásra és fenntartásra, el­érve az iparilag legfejlettebb országok szintjét. De az automobilizmus nemcsak a kocsivásárlást és a fenntartást foglalja ma­gában: ahhoz, hogy a jármű közlekedjék, háttérre, első­sorban úthálózatra van szükség. 30 ezer kilométer állami út van az országban. Ezeken az autópályák építé­se mellett elsősorban az új hidak és a városokon belüli több átmenő sáv építése in­dokolt, míg az 58 ezer kilo­méternyi tanácsi úthálózaton a csomópont-korszerűsítése­ké és a lakótelepi úthálóza­tok kiépítéséé az elsőség. A fővárosban 150, a vidéki vá­rosokban 100 ezer új közte­rületi parkolóhely létesítése szükséges. Mindez, valamint az útkorszerűsítések 2000-ig (1980-as árakon számolva) 340—400 milliárd forintos népgazdasági ráfordítást igé­nyel! A javítókapacitást 20 év alatt 1,8-szeresére kell nö­velni. Ugyanezen idő alatt 1,7-2,7 millió új jogosítvány megszerzésére kell ugyan­ennyi embert kiképezni; az ezredfordulóig be kell sze­rezni 42—43 milliárd forint értékű alkatrészt a javítá­sokhoz, hogy a lényegesebb feladatokat említsük. Az energiafogyasztást te­kintve: ma a közúti közle­kedés az ország teljes ener­giaigényének 7 százalékát fogyasztja el, ezen belül a folyékony szénhidrogén­szükséglet 20 százalékát. A jelenlegi technikai eredmé­nyek ismeretében ez az arány nemigen módosul. Tehát az olaj- és benzinfogyasztást másutt kell más eneriahor- dozóval helyettesíteni, mert itt legfeljebb a fogyasztást lehet takarékossággal csök­kenteni. A gyártás fejlődés a gépkocsiállomány zömét adó KGST-<jrszágokban 10— 15 százalékos fogyasztás- csökkenést irányoz elő, s a kiskocsik részarányának nö­vekedése további 10 száza­lékot takaríthat meg az ösz- szes energiafogyasztáson be­lül, a jobb forgalomszerve' zés és irányítás újabb 5 százalékot. Ilyen alapon számolnak a tanumány szer­zői azzal, hogy az autóál­lomány jelentős növekedése mellett is csak 1,2—1,5 mil­lió tonnára nő a benzin­igény a mai egymillió ton­na évi fogyasztáshoz képest az ezredfordulóra. A környezetvédelemben is számolni kell az automobi­lizmussal, például a lég- szennyezést illetően. A szén- monoxid-kibocsátás a mű­szaki változásoknak köszön­hetően az ezredfordulóig várhatóan 15—17 százalék­kal csökken majd. A kő­olajszármazék és fémhulla­dék mennyisége ugyan a kétszeresére, nőhet, de meg­felelő hulladék-újrafelhasz­nálási módok segítségével (amilyen a gumiabroncs­hulladékoknál már most is látható), ennek környezet- szennyező hatása még csök­kenthető is. A kocsik zaj­szintje nálunk ma az átla­gosnál magasabb. Üj, szigo­rúbb előírások érvényesíté­sével, az úthálózat javításá­val tompítható. A tanulmány szerzői azt is kimutatták, hogy az auto­mobilizmus fejlődése a népgazdaság számára is hasznos mert egybevetve minden rá­fordítást, az állami bevétel mintegy 100 milliárd forint, azaz járművenként 1000 fo­rint az évi átlagos népgaz­dasági haszon, amely az ez­redfordulóra elérheti a jár­művenként! 3500 forintot is. Az emberek túlnyomó többségét igencsak érdekli, hogy a sok egymásnak is ellentmondó, néha igencsak pesszimista külföldi jóslat után a téma legjelesebb ha­zai művelői hogyan is látják sokat szidott mindennapi kedvencünk, az autó jövőjét. (SZ. J. 1.) Nagyobb teljesítményű akkumulátor a Trabant­ba - Hatásosabb fék a kis Polskiknál — 10 szá­zalékkal csökkentették a Dáciák fogyasztását Műszaki módosítások A Trabantokat egy ideje már levegőszabályozó szelep­pel ellátott porlasztóval szál­lítja a német gyár. Az új­fajta karburátor 6 százalé­kos, literben kifejezve 0,5 liter 100 km fogyasztáscsök­kenést eredményez. A má­sik módosítás a megnövelt kapacitású, 84 amperóra ak­kumulátor a korábbi 56-os helyett. A harmadik válto­zás az új műszerfalborítás, amelyben ta kilométerórát henger alakéi árnyékoló bur­kolattal látták el, ami ja­vítja a láthatóságát. Rövide­sen már elektromos ablak­mosó berendezéssel szállít­ják a Trabantokat, s ez év végétől 12 voltos lesz az elektromos hálózat feszült­sége. A további módosítások az ékszíjcsere megkönnyíté­sét, a fűtési zaj csökkenté­sét, az üzemanyagszint ki­jelzését célozzák majd. De módosítják a kormánykere­ket is, rendszeresítik a hát­só ablakfűtést, s halogén, fényszórókkal látják el a Trabantok egyes változatait. A kis Polskiknál (Polski Fiat 126p 650) is tapasztal­hatók apróbb módosítások. Ezek közül a legfontosabb a hatásosabb fékrendszer, amit a súrlódó fékfelület növelésével értek el. Érdeklődésre tarthat szá­mot, hogy milyen újdonsá­gokat tartalmaz a Skoda 120 GLS típus és a Skoda Gar­de. Az előbbi a Skodák között a legnagyobb telje­sítményű — 43 kW (58 LE) —, a legtöbb biztonsági és kényelmi felszereléssel ellá­tott változat. Végsebessége 150 km/óra, s a gyorsulása lényegesen jobb, mint a Skoda 120 L típusé. A mo­tor hat lóerős teljesítmény­növelését a sűrítési viszony 8,5-ről 9,5-re való emelésé­vel érték el, ami viszont megköveteli a magasabb ok­tánszámú — a korábbi 90 helyett 95 oktános — ben­zin használatát. A Skoda GLS első lámpái ikerlám­pák, az egyik pár halogén- világítású, hátsó világítása széles, téglalap alakú. Az első üléseken beépített fej­támla van, a hátsó szélvé­dő fűthető. A műszerfalon fordulatszámmérőt is talál a kocsi gazdája. A Skoda Garde a futóművekben, a hátsó felfüggesztésben hoz újdonságot. A Dácia kocsik átvevői ma már a módosított, 1310 típusú változatot kapják. Ennek szinte valamennyi főegységében történt vala­milyen változás. Mindennél lényegesebb, hogy az üzem­anyagtakarékos porlasztó és a korszerűsített hűtőrend­szer következtében — azo­nos teljesítmény mellett — kb. 10 százalékkal csökkent a kocsi fogyasztása. Korri­gálták a kuplung szerkeze­tét, újfajta gömbcsuklókat kapott az erőátvitel, s mó­dosították a kerékcsapágya­kat is. A külső képben szem- beötlik az új formájú első és hátsó sárvédő elemek, a lökhárítók és a díszlécek vonalvezetése. Másfajta ki­lincs és újszerű hűtőmaszk is került a kocsira. Közös üveglemez alá kerültek a mélyen elhelyezett, finom vonalú műszerek. B. 1. Tiszta úton, biztonságosabb Az utakra felhordott sárten­ger veszélyhelyzetet teremt a közlekedésben. Rendeletek írják elő, hogy megtisztított kerekekkel lehet csak felhaj­tani a földutakról az aszfal­tozott utakra. A Mátraalji Szénbányák visontai Thorez kUlfejtéses bányaüzemének zavartalan munkáját szám­talan erőgép és terepjáró se­gíti, melyek nagy mennyisé­gű sarat hordanak fel a „gö­dörből”. Hogy mindig tiszták legyenek az utak Visontától Detkig, a szénbányák egy gréder gyalugépe gondosko­dik erről. Fő a biztonság, a közlekedésben, a termelő- munkában is A HEVES MEGYEI EGER TERÜLETÉRE: GYÖNGYÖS TERÜLETÉRE: HATVAN TERÜLETÉRE: ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT asztalos, ács, festő, üveges, asztalos, lakatos, kőműves, karbantartó kőműves, burkoló, üveges, autódaru-kezelő, burkoló, villanyszerelő, FELVÉTELT HIRDET központifűtés-szerelő. elektroműszerész. kőműves. AZ ALÁBBI SZAKMÁKBAN, Jelentkezés: Jelentkezés: Jelentkezés: SZAKMUNKÁSOK ÉS BETANÍTOTT EGER, Lenin út 140/b. GYÖNGYÖS, Róbert Károly u. 19. GYÖNGYÖS, MUNKÁSOK RÉSZÉRE. munkaügyi osztály. III. FŐÉP Róbert Károly u. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents