Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I XXXIV. évfolyam, 50. szám 1983. március 1., kedd ÁRA: 1,40 FORINT A DEVIZABEVÉTELEK NÖVELÉSÉRE Március Végre! Végre eljöttél, végre itt vagy, újra itt, szép. szőtke- copfos, kamasz-kisasszony hónap! Üdv neked, csitri tavasz, ugyan most mi­lyennek mutatod majd ma­gad ... ? ! Arcod, alakod száz és ezernyi volt eddig, talán ez lesz az ezer-egye­dik? Voltál már kedves, vol- j tál vad is; voltál fagyos és fényessége»; voltál csúf szeleket hozó, voltál lá­gyan ránk simuló; volt már télífehér az arcod, s rügy- pattanásas a homlokod; lá­bad jégben, melled lázban, találkoztál már ifjúval, vénnel, nem is ezerszer, de százezerszer, s mégis: mily titokzatos vagy. Avagy talán: mi, maiak, misztikumra hajlamosak és misztikumot tagadóak kép­zelünk, akarunk téged ilym időtlenül talányos­nak... ? Annyi szent, hogy meg­zavarsz. akár a fejeket a jó bor, s mint afféle kó- tyagosak — magunk sem tudván, mit miért — mint futó felhők az égen, szél- űzötten kergetőzünk, ké­ményeken fütyülés zünk; •most nevetünk, majd meg sírunk, hogy azután ugra- j búgba, lenge-kerge táncra kapjunk... ! Hiszen mint te, most mi magunk is — oly kiszámíthatatlanok vagyunk. Kicsit még tél, kicsit tán nyár, kicsit ilyen, kicsit olyan — szinte megfogha­tatlan. Most játsszuk azt, még­is, március, kergetőzzünk úgy, hogy mi akarunk megfogni téged. Mondd el nekünk, hány történelem­órán hányféle hónap vol­tál...? Forradalmi, fel­emelő s ellenség zsoldjába szegődő... És újra fenn és újra lenn, hinta-palinta, pBlinta-hinta — szomorú­an és kedvesen. Akkor mi ma, hogyan kösZöntsünk ? Bí rkózva napi gondjainkkal, melyek a világot átszövik, segíts megmondani, március, 1983 ...! Ha nem tudod, tudni kell nekünk, és hisszük is, hogy tudjuk is: úgy kö­szöntünk, ahogyan illik, s ■méltó lesz felnőtt emberek- , hez is. Köszöntünk szép szimbólumként, jelképe-volt nagy időknek, fagyok után lán^iordozó, győzve vesz­tes, veszve győztes sok di­cső tettedért, az átvészelt, sokszor tűiért meg-megrázó viharokért. S köszöntünk a máért is; hogy hihetjük, felnőttünk végre. Hogy értjük, mi az ma — március. Mi az, hogy remény, s hogy harc egy­ből, mi az: örülni mind­annak, mit elértünk, s mi az, hogy újra meg újra meg kell dolgozni értük. A mi napjaink most egy­szerű hétköznapok. Sok jó­val senki sem biztat, ma­rad a történelmi képlet: ma, hogy kicsit is lépést tartsunk — többet kell dol­gozni mint tegnap. És job­ban — s hittel híve, hogy tudjuk is: miért... Mármost, március, mienk vagy újra s mi a tied — napról napra megújulva. B. Kun Tibor A tervezettnél százezer tonnával több szén - Befejezés előtt a gáz­vezetéképítés — Alkatrészek a Csepel-autókhoz — Cipőipari gép az NSZK-ba — Újdonság a hevesi kenyér Mérlegen az első két hénap A Csepel Autógyár egri gyárában tengelykapcsoló-alkatré­szeket is készítenek. Kiss Károly ezeket vizsgálja Ma már március kez­dődött, az esztendő harmadik hónapjába léptünk. Ám január és február is hozott ered­ményeket, mint azt a Minisztertanács leg­utóbbi ülésén is átte­kintették. Az idei nép- gazdasági tervfelada­tok megvalósításához az indítás megtörtént, és a kormány felhívta a figyelmet, hogy a to­vábbiakban folyamato­san ellenőrizzék és se­gítsék a gazdasági fo­lyamatok tervszerű ala­kulását. Ennek alapján néztünk utána, milyen eredményeket értek el Heves megye néhány üzemében az esztendő első két hónapjában. A Mátraalji Szénbányáknál 1983. február végéig a tervezettnél százezer tonná­val több szenet termeltek a visontai bányászok és a várttól csaknem egymillió köbméterrel több meddőt takarítottak le. Goda Miklós vezérigazgató-helyettes el­mondta, hogy márciusban befejezik annak a gázveze­téknek az építését, melyet tavaly kezdtek el a Duna— Tisza közén és Zsanától Le- ninvárosig, a Tiszai Hőerő­műig vezetik. A vállalatnál jó eredmé­nyekkel zárták a tavalyi esztendőt és ennek birtoká­ban készültek fel 1983-ra is. Szeretnék folytatni az idei jó kezdést. Ehhez megvan­nak a feltételek és a szo­cialista brigádok igyekeznek mindent megtenni a kedve­ző eredményekért. A Csepel Autógyár egri gyárában — A tavalyihoz képest az idén 12 százalékkal kívá­nunk többet termelni — mondja Demeter Pál igaz­gató. — Jól sikerült az év­kezdés nálunk. Az elmúlt két hónapban 2400 sebes­ségváltót készítettünk meg­felelő minőségben, a piaci igényekhez igazodva az Ikarusz-autóbuszokhoz, Rába kamionokhoz, vala­mint az új típusú Csepel teherautókhoz. Januárban újdonságként megkezdtük gyárunkban a Csepel te­herkocsikhoz szükséges ten­gelykapcsolók alkatrész- gyártását is. Ebből szintén lett eredményünk, hiszen időben szállítottuk a meg­rendelt mennyiséget, ösz- szességében szervezetten, kellően megalapozva zártuk 1983 első két hónapját. Kész programunk van a folyta­táshoz is. A sütő- és édesipari vállalatnál Három százalékkal növel­ték termelésüket az év el­ső két hónapjában főleg kenyérből és péksütemény­ből. — Nem volt minőségi ki­fogás termékeinkre — tájé­koztatott Szipszer Imre igazgató. — Bővült a válasz­ték, hiszen újjal is jelent­keztünk, az egykilós fehér, kerek hevesi kenyérrel, melyet jelenleg Egerben és Gyöngyösön gyártunk. Az esztendő további részében szeretnénk, ha a megye más településeire is jutna belő­le. Már a Szolnok megyei Sütőipari Vállalattól is ér­deklődtek iránta, hogy át­veszik a technológiát és ott is elterjesztik. A választék bővítésére a következő hónapokban a Sütőipari Kutató Intézettel együttműködve további hat termékkel jelentkezünk, me­lyeket a kereslettől függő­en készítünk majd. Április­ban bővítjük édesipari tevé­kenységünket is. A detki termelőszövetkezettel Hal- majugrán nyitunk keksz­üzemet a Közép-magyaror­szági Tejipari Vállalattal közösen pedig Egerben kez­dik meg a népszerű Túró Rudi gyártását, mellyel a megyén kívül Budapestet is ellátják majd. A Mátravidéki Fémműveknél A vártnál nehezebben in­dult az esztendő. A korong­dugó gyártáshoz szükséges import ónozott acéllemez hiánya ugyanis 13—14 mil­lió forint árbevételi lemara­dást okozott. — Ha megérkezik ez a fontos nyersanyag — hívta fel a figyelmet Hajas János műszaki igazgató, — egy hét alatt pótoljuk a lemara­dást. Az első két hónapban lassúbb volt az exportszállí­tás is gyárunkból. Ez vár­hatóan márciusban felgyor­sul. Év elején újdonsággal is jelentkeztünk. Nyugatné­met exportra kerül az úgy­nevezett csiszolt palástú aerosolpalackunk. A bel­földi piacra szánjuk a drá­gább konzervdobozok he­lyettesítésére szolgáló ste­rilizált tubusokat, melyek­be húskrémeket töltenek. Szerződéskötéseink alapján a nehezebb feltételek elle­nére is megvan a lehetősé­günk, hogy első félévi ter­vünket teljesítsük. A KAEV egri gyárában Nemrég nyugatnémet ex­portra küldtek egy cipő­ipari gépet. További tizen­öt szállítása viszont bizony­talan, mert a szükséges import alkatrészek beszer­zése késik. Farkas János főmérnök arról tájékozta­tott, hogy a nehézségek el­lenére az első negyedévi ter­vüket teljesítik. A további­akban a változó piaci igé­nyekhez igazodva dolgoz­nak. Az import mérséklé­sére a váci FORTE-gyárnak speciális célgépet készíte­nek. Újdonságuk a cipőipari munkákhoz szükséges hidra­ulikus emelőasztal, melyet nemrég fejlesztettek ki, és tőkés exportra szánják. Mentusz Károly Több mint 360 millió forint az idegenforgalom fejlesztésére — Hétfőn a Novotel Szál­lóban ülést tartott az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács, s Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszternek, az ÓIT el­nökének vezetésével megtár­gyalta az idegenforgalmi alap idei felhasználására tett ja­vaslatot, továbbá jelentést hallgatott meg a lakosság szervezett külföldi utazásai­nak alakulásáról. A tanács a tavalyi idegen- forgalmi alap felhasználásá­nak tapasztalatait értékelte, s megállapította, hogy az ide­genforgalom fejlesztésére szolgáló pénzt — a helyi anyagi forrásokkal és a társadalmi munkákkal együtt összesen 300 millió forintot — hatékonyan hasznosítot­ták az állami és szövetkezeti szervek. Elsősorban a ki­emelt tájegységek fejlesztésé­re fordítottak nagy figyelmet, erre a célra több mint 70 millió forint jutott. A tavalyi igen jó idegen- forgalmi eredményeknek kö­szönhetően ebben az évben 365 millió forint az idegen­forgalmi fejlesztési alap ösz- szege, de emellett természete­sen továbbra is nagy szerep jut a helyi erőfeszítéseknek, társadalmi munkáknak. Az alap félosztásánál az egyik legfontosabb szempont, hogy az közvetlenül vagy közvet­ve tegye lehetővé a konver­tibilis devizabevételek növe­kedését, növelje a nagy for­galmú idegenforgalmi terü­letek szolgáltatásainak és el­látásának színvonaléit, s elő­segítse egy-egy terület komp­lex fejlesztését. A legnagyobb összegű, — 86 millió forintos — támoga­tás a négy kiemelt üdülőkör­zet intézőbizottságainak és a 13 megyei, illetve fővárosi idegenforgalmi bizottságnak jut. A támogatás összege 16 millió forinttal több, mint 1982-ben volt, ezt a többle­tet teljes egészében a négy legfontosabb üdülőkörzet fejlesztésére fordítják. Csak'- nem 85 millió forintot köl­tenek hazai és külföldi pro­pagandára, mindenekelőtt abból a célból, hogy valós MagyarorSzáig-képet teremt­senek a világban, továbbá azért, hogy elősegítsék meg­levő idegenforgalmi létesít­ményeink megfelelő színvo­nalú értékesítését. A kultu­rális, a sport és más rendez­vények támogatására 20 mil­lió forintot szánnak, s ennek jelentős hányadából a buda­pesti tavaszi fesztivál része­sül. A turisták tartózkodási idejének növelése és költési készségének fokozása érdeké­ben ebben az évben is ki­emelt feladat az idegenfor­galmi szolgáltatások körének bővítése. E célokra 36 millió forintot fordítanak. A keres­kedelmi jellegű létesítmények támogatására — állami köl­csön formájában — 80 millió forint jut. A támogatást pá­lyázat útján szerezhetik meg a jelentkezők. Idegenforgalmunk várha­tó alakulásáról a tanács le­szögezte, hogy mind a nem­zetközi, mind a belföldi tu­rizmusban a kereslet kismér­tékű emelkedésével számol­hatunk. (MTI) Hazánkba érkezett a román külügyminiszter Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Stefan Andrei román külügyminisz­ter. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fo­gadta. Jelen volt Barity Mik­lós, hazánk bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. A meg­érkezést követően a Külügy­minisztériumban, megkez­dődték a hivatalos magyar— román külügyminiszteri tár­gyalások. A megbeszélésen részt vett Barity MiklÓ6 és Victor Bolojan. Este Púja Frigyes díszva­csorát adott vendége tiszte­letére a Külügyminisztérium vendégházában. (MTI) EGER, SZABADSÁG TÉRI PINCEÁG Meddig tart a veszélyhelyzet! Tátongó üreget fedeztek fel az úttest alatt február 17-én kora délután az egri Szabadság tér alatt a Bá­nyászati Aknaimélyítő Válla­lat szakemberei. A helyszíni szemlét tartó bizottság akkor úgy döntött, hogy lezárja a forgalmas csomópontot. En­nek alapjául szolgált az az információ* amelyet Szíre­men Sándor, az aknamélyí­tők egri üzemvezetője ismer­tetett: — Kutatásaink során egy körülbelül nyolc méter hosz- szú, úgynevezett levelesen fellazult, többnyire betömött ismeretlen pinceágra buk­kantunk. Ennek egy része a volt SZTK épülete, illetve a Kazamata Étterem között hú­zódik, s egy zárófalazat állja el az utat. Ettől az ágtól jobbra egy szintén ismeret­len rész látható, amelynek a boltozata erősen felszakado­zott. Az úttest és a föte — azaz a boltozat — között itt a korábban tapasztalt három méter helyett, mindössze egy méter vastag a tufakő-, il­letve földréteg. Ez egyértel­műen veszélyezteti a közúti forgalmat, s a mélyben dol­gozó bányászokat egyaránt... A gyors intézkedés óta csaknem két hét telt el, azóta kerülgetik a járművek a belvárost csomópontot. A szűkített sávon türelmesen halad a forgalom, bár egyre inkább felvetődik a kérdés: mikorra hárítják el a ve­szélyt? — Jelenleg a szakadás alatt dolgozunk — válaszolt az aknamélyítők üzemveze­tője. — Elértük azt a sza­kaszt, ahol gyakorlatilag tisztán látható az úttest be­tonalapja, s ahol a közvetlen veszély jelentkezett. Nehezíti azonban a megerősítést és a feltárást, hogy azóta újabb ágakat találtunk. Pillanat­nyilag egy eddig ismeretlen hármas ágon halad a kuta­tás. — Mekkorák ezek az üreg­részek? — Hogy milyen hosszúak és nagyok, azt most még ■nem tudjuk megmondani. Ami biztos: egy hatvan mé­ter hosszú szakaszt kell biz­tosítanunk, megerősítenünk, hogy teljes egészében és to­vábbi komoly veszély nélkül feltárhassuk a további ága­kat, amelyek esetleg még meglepetéseket tartogathat­nak. — Meddig húzódhatnak el a munkálatok? — A tapasztalataink sze­rint, s erről tájékoztattuk a városi tanács illetékeseit is, két-két és fél hónapra lesz szükség a veszélyhelyzet megszüntetésére...! Szilvás István A cipőipari gépek egyik reprezentása a KAEV egri gyárában (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents