Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

6 NÉPÚJSÁG, 1983. február 10., csütörtök Testedzés mindennap Harmadfélezer évvel ez­előtt alakult ki a görögök­nél a kalokagathiának ne­vezett embereszmény, amely a filozófiában az erkölcsi- ség és a szépség elválaszt­hatatlan egybefonódását - hirdette, a mindennapi életben pedig az „ép test­ben ép lélek” jelszóban öl­tött testet; így ismeretes ez a gondolat napjainkban is. Ismeretes, csupán nem használatos. Legalábbis szé­les körben nem. Az embe­rek ma nemigen törődnek fizikai állóképességük — végeredményben egészsé­gük — megőrzésével, fej­lesztésével, ami azért baj, mert a társadalmi és tech­nikai fejlődéssel együtt já­ró életmódváltozás nem ösztönöz erőfeszítésre, en­nek következtében a test elernyed. Főleg a fiatalság körében mutatkoznak ag­gasztó jelenségek e tekin­tetben. Orvosok, tanárok, -sport- szakemberek idestova két évtizede megfújták már a riadót, és azóta is szól a kürt, mert az ifjúság ed­zettsége, erőnléte egészé­ben véve ma sem kielégítő. A látlelet a társadalom kö­rében sem titok, hiszen sok­szor foglalkozik a sajtó ez­zel a kérdéssel, és gyako­ri vitatéma tudományos in­tézmények, társadalmi szer­vezetek tanácskozásain is. Bizonyos szempontból nem is eredménytelenül. Figyelemre méltó lépés volt a hetvenes évek dere­kán a harmadik testneve­lési óra bevezetése általá­nos és középiskoláinkban, továbbá nem lebecsülendő a vészjel elhangzása után meghirdetett tömegsport­akciók hatása sem. Az 1977-ben útnak indított Ed­zett ifjúságért mozgalom keretében évente egymillió fiatal fordul meg a sport­pályákon. Az Országos Testnevelési és Sporthiva­tal kimutatása szerint ta­valy 267 sportünnepélyen ötszázezren mutatták meg ügyességüket. Imponáló számok, de et­től a gondok továbbra is gondok maradnak, mert a statisztika végül is nem a rendszeres testedzésben részt vevő ifjúság adatait tartalmazza. Azé ugyanis jóval elmarad ettől. Pedagógusberkekben meg­oszlanak a vélemények a heti három testnevelési óra hasznáról; az óraszám föl­emelésének szükségességé­vel mindenki egyetért, ám a több óra eredményessé­gét főleg a hiányos tárgyi feltételek miatt sokan két­ségbe vonják. Nehéz állást foglalni ebben a kérdésben megbízható vizsgálatok adatainak ismerete nélkül, az viszont bizonyos, hogy az ifjúság edzettsége, test­nevelése elsősorban nem is­kolai óraszám kérdése, ha­nem az életformával, a hétköznapi életmóddal függ össze. Ebben az értelemben a gyökerek egészen a kis­gyermekkorig, a családi szokásokig nyúlnak vissza. A serdülő- és ifjúkorban elmulasztott testedzést ugyanis később semmi sem pótolhatja, ezért nem mind­egy, hogy a szülő milyen életmintát kínál gyermeké­nek. Számos családra szinte úgy szakadt rá az ötnapos munkahét, ezért nem tud­nak mit kezdeni a megnö­vekedett szabad idővel. Gyerekek hada meséli hét­főn az iskolában, hogy a szabad hétvéget otthon töl­tötte a család, takarítással, „szöszmötöléssel”, legtöb­ben azonban a tévé előtt ül­tek ; kirándulni mozogni, sportolni — ez nem jutott eszükbe a felnőtteknek. Nagy kár érte! Baj az is, hogy nemegy­szer maguk a szülők tart­ják vissza fiukat-lányukat a sportolástól, mondván, hogy a túlzott testi igénybevétel miatt visszaesik a gyerek szellemi teljesítőképessége. Igaz volna ez a vélemény? Hazai és külföldi tudomá­nyos vizsgálatok egész so­ra bizonyítja, hogy az ilyen állítás csupán előítélet, a valóságban semmiféle alap­ja nincsen. Ellenkezőleg. A sportoló és nem sportoló fiatalok tanulmányi ered­ményét összehasonlító vizs­gálatok vagy nem találtak különbséget, vagy ha igen, akkor a sportolók javára mutatkozott kisebb-nagyobb eltérés. A tanulság egyér­telmű: nem szabad és nem is lehet kettéválasztani a testi, a szellemi képességek fejlesztését. A rendszeres testedzés, a sportolás ösztönzőleg hat a fiatalok szellemi teljesít­ményére. Valahogy úgy, ahogy a régi görögök fel­ismerték: ép testben ép a lélek. A testedzésnek kisu­gárzó hatása van, ezért roppant fontos nevelési té­nyező a személyiség fej­lesztésében : igényességre, önmérsékletre nevel, hozzá­járul az akaraterő megacé- lozásához. Hogy is tanítja Kölcsey Ferenc a Paraine- sisben? „A lélek és a test minden más tehetségeit szakadatlan gyakorlás fej­leszti és neveli; s e gyakor­lás az út akaratod erejét is óránként öregbíteni.” Egyénnek és közösségnek elsőrendű érdeke a testkul­túra gyarapítása. A sporto­láshoz szükséges körülmé­nyeket a társadalomnak kell megteremtenie, és ez a kívánalom a szocializmus viszonyai között nem puszta óhaj, példák nélkül is nyilvánvaló valóság. A sportpályák kapui ország­szerte rendre kinyílnak a tömegsportakciók résztvevői előtt. A sportolni, mozogni vágyó ifjak évek óta ked­vük szerint válogathatnak az OTSH, a KISZ, az út­törőszövetség kínálataiban — télen és nyáron is. A testedzés tárgyi feltételei az ország erejéhez mérten jórészt megvannak. A töb- j>i most már azon múlik, hogy az emberekben —fia­talokban is, idősebbekben is — milyen erős a szándék a kalokagathia elérésére. P. Kovács Imre A Népújság tippjei a 7. hétre. 1. Atalanta—Bologna ve. x 2 2. Atalanta—Bologna I. f. x 1 3. Foggia—Arezzo ve. 1 x 4. Foggia—Arezzo I. f. 1 5. Lazio—Como ve. 1 x 6. Lazio—Como I. f. lx 7. Perugia—Cavese ve. x 1 8. Perugia—Cavese I. f. x 1 9. Cremonese—Monza ve. 1 10. Lecce—Campobasso ve. 1 x 11. Milan—Catania ve. 1 x 12. Palermo—Sambenedettese ve. x l 13. Varese—Bari ve. x Pótmérkőzések: 14. Reggiana—Pistoiese ve. 2 15. Milan—Catania I. 1. x 16 Palermo—Sambenedettese I. f. x Labdarúgás Hatvani KVSC—Eger SE 5—1 (5—0) Előkészületi mérkőzés. Hatvan, 150 néző. V.: Mé­száros. A salakos pályán, tegnap délután sorra került találko­zón a hazaiak nagy kedvvel és eredményesen játszottak. A HKVSC-hez visszatért a mezőtúri H. Szabó L. SE- ből Gömöri, s a csatár mindjárt két góllal mutatko­zott be egykori klubja ellen. A hazaiak további góljait Juhász, Tóth D. és Borics szerezték. Az NB Il-es gárda szépítő gólja Móricz tizen­egyeséből esett. Asztalitenisz Birkózás Lakatos megsérült, így hatodik lett Szuromi szabadfogásban is remekelt Kilenc nemzet birkózói, köztük néhány sérült tá­volmaradó kivételével a leg­jobb magyar kötöttfogásúak, I. osztályú és aranyjelvé­nyesek, összesen 157 induló részvételével rendezték a VII. 'Matúra Mihály emlék- versenyt a budapesti kör­csarnokban. A magyar bir­kózás egykori kitűnő veze­tőjéről elnevezett korábbi versenyek az Eger SE bir­kózói számára szép emléke­ket jelentenek, hiszen La­katos András jóvoltából két­szer is Egerbe került már a legjobb magyar 68 kg-os versenyző részére felaján­lott vándordíj. Lakatos az elmúlt hetek­ben nagy szorgalommal ké­szült erre a versenyre, jog­gal bízott abban, hogy si­kerül majd most is a dí­szes trófea közelébe kerül­ni. A súlycsoporton belüli sorsolás nem volt szeren­csés, mivel Lakatos a pa­pírforma szerinti legnehe­zebb ágra került, ráadásul az ugyancsak egri Szom- bathyvai kezdett. „Éleset” birkóztak, végül Lakatos tussal nyert. A második fordulóban La­katos a norvég Vertbyt győzte le pontozással, Szom- bathy pedig az FTC-s Schmidt ellen nyert bizto­san. Sikeres volt számukra a harmadik forduló is. Előbb Szombathy jó hajrával ver­te a csehszlovák Orsóst, Lakatos ellenfelét, a lengyel Popoleket leléptették. A legnépesebb, 25 indulóval a 68 kg-os súlycsoport volt, így sok volt a mérkőzés is. Nem pihente ki magát kel­lően Szombathy sem az újabb összecsapásig, így má­sodik vereségét elszenvedve kiesett. Lakatos a későbbi győztes csehszlovák Zeman- nal találkozott. Lakatos volt aktívabb, ellenfelét egyszer már intették, amikor egy összekapaszkodás közben Lakatos elnyúlt a szőnyegen. Zeman győzelmét hirdették, de Lakatos képtelen volt tovább birkózni bordasé­rülése miatt A csoportban harmadik lett, utolsó mér­kőzését feladni kényszerült, így a helyosztón nem bir­kózott, tehát hatodik lett. A versenyen indult még Egerből a sokáig sérült 74 kg-os Rácz is, de a hosszú kihagyás miatt még nem érezte igazából a birkózást. Norvég és bolgár verseny­zőtől kapott ki és két for­duló után kiesett. Az emlékversennyel azo­nos időben a Ganz-MÁVAG termében került sor az idei KISZ Kupa szabadfogá­sú ifjúsági versenyre. Az egriek számára idegen ez a fogásnem, de a kötöttfogású magyar bajnok Szuromi itt is bizonyította tehetségét. Az 52 kg-ban nem talált le­győzőre, mind az öt mér­kőzését fölényesen nyerte és ezzel súlycsoportjának leg­jobbja lett. Jó formáját a hét végén ismét bebizonyít­hatja a kötöttfogású KISZ- Kupa versenyen, ahol a többi egri versenyző is na­gyobb eséllyel indul. A birkózó versenyek döm- pingjét bizonyítja, hogy ugyancsak az elmúlt hétvé­gén Miskolcon A-korcsopor- tos kötöttfogású úttörőver­senyt rendeztek, ahol az eg­ri Csáki M. második, Ma­gyar J. pedig negyedik he­lyezést szerzett. Megrendezték Eger város újonc, serdülő, ifjúsági fiú és leány egyéni asztalitenisz­bajnokságát, ahol a követ­kező eredmények születtek. Újoncok, fiúk: 1. Tóth Ta­más, 2. Kovács Henrik, 3. Erdélyi Zsolt (mindhárom 9. sz. ált isk.). Lányok: 1. Fe­hérvári Erika, 2. Fehérvárj Petra, 3. Fajcsák Ágnes (mindhárom E. Vörös Mete* or). Serdülők, fiúk: 1. Bölj kényi Árpád, 2. Tóth Tamás, 3. Kovács Henrik (mindhá­rom 9. sz. ált. isk.). Lányok: 1. Bóta Mariann (2. sz. Ált. Isk.), 2. Fehérvári Petra, 3. Fehérvári Erika. Ifjúságiak, fiúk: 1. Pataki László (Dobó Gimn.), 2. Tóth Tamás, 3. Bakó Csaba (2. sz. Ált. Isk.). Lányok: 1. Bóta Mariann, 2. Juhász Edit (Dobó Gimn.), 3. Fehérvári Erika. Serdülő fiú, páros: 1. Tóth Tamás—Bölkényi Árpád, 2. Kovács Henrik—Erdélyi Zsolt, Gulyás Péter—Erdélyi László (mind 9. sz. Ált. Isk.). Ifjúsági fiú, páros: 1. Pata­ki László—Tóth Tamás (Do­bó Gimn., 9. sz. Ált. Isk.), 2. Bakó Csaba—Bölkényi Ár­pád (2. sz. Ált. Isk., 9. sz. Ált. Isk.), 3. Kovács Henrik —Erdélyi Zsolt (9. sz. Ált. Isk.). Innen-onnan Cselgáncs Vidékbajnoki ezüst A kecskeméti Lánchíd utcai általános iskola adott otthont a legjobb vidéki if­júsági és junior korú ju- dósainak. Az ifjúságiak me­zőnyében 75 kilogrammos súlycsoportban az egri Bel- kovics Attila a döntőig ju­tott. Négy győzelme után karfeszítéssel maradt alul a bajnoki címet eldöntő utol­só találkozóján. Az 57 kg-os Horváth Tamás is négyszer lépett le nyertesként a sző­nyegről, ő azonban kétszer veszített s így a hetedik he­lyen végzett. A juniorok 60 kg-os súlycsoportjában Ke­rekes Zoltán hetedik, Danyi Zoltán a kilencedik lett. Ze- lei Zsolt annak ellenére, hogy az IBV-harmadik Csernust (KSC) legyőzte, a hetedik helyet szerezte meg. csakúgy mint Tősi Csaba. A 78 kg-os Nagy László is „csatlakozott” klubtársaihoz, mivel három győzelmével és két vereségével szintén he­tedik helyen végzett a vi­dékbajnokságon. Az össze­gyűlt mezőny erősségét je­lezte, hogy senki nem ma­radt távol az élvonalból. A tatamira álló 185 ifjúsági és 200 junior pedig a sport­ág egyre szélesedő utánpót­lásbázisát bizonyítja. A Csepel és a Vasas SC nem­zetközi kétnapos fedett pályás versenyt rendezett. Az olimpiai csarnokban a férfiak 60 méteres futásában Nagy István, a heve­siek válogatottja 6,85 idővel baj­noki cimet szerzett. Kovács Ág­nes, az Eger SE atlétája az ..A”- döntőbe kerülve 8.1 mp-es elekt­romosan mért eredménnyel a hatodik helyen végzett. ★ Március 5-én, szombaton 9 órától rendezik meg Hatvanban a városi munkahelyi olimpia összecsapásait asztalitenisz, tol­laslabda és sakk sportágakban. * Szombaton, február 12-én 10 órai kezdettel Egerben, a me­gyei tanács kistanácstermében előadást tart a Mátra területi bajnokságban és a megyei baj­nokságban működő játékvezetők, sportvezetők részére Szlávik András, az Országos JB új elnöke. Jól rajtolt az átszervezett ma­gyar női kézilabda-válogatott a hagyományos évadnyitó nemzet­közi tornán Chebben. Az első fordulóban ugyanis Bulgária el­len biztos. 34—20 (28—8) arányú győzelmet aratott Csík János együttese. A hírügynökségi je­lentésből nem derül ki, hogy a Szovjetuniót milyen összetételű csapat képviseli, a svédektől el­szenvedett vereség azonban azt jelenti, hogy másodvonalbeli szovjet játékosok szerepelnek Chebben. ★ A közelmúltban megtartott me­gyei tömegsport-koordinációs ér­tekezleten egyebek mellett el­bírálták azokat a pályázatokat, amelyek az Edzett ifjúságért mozgalom létesítményfeltételei­nek javítását szolgáló sportpá­lyák építéséről beérkeztek. Az értekezlet résztvevői 16 pályá­zat közül hetet tartottak érde­mesnek arra, hogy a március­ban sorra kerülő országos koor­dinációs értekezlet elé felter­jesszék. Pelé is megmondta A legjobb szovjet kapus: Daszajev Daszajev kitünően őrizte a szovjet válogatott kapuját a VB-n. Ezúttal Zico fejéről üti el a labdát. Beszonov (8), Szulakvelidze és Csivadze (3) „biztosítja” a kapust. A szovjet válogatott és a Szpartak Moszkva kapuvé­dője, Rinat Daszajev kapta az Ogonyok című lap által felajánlott díjat, amelyet évről évre az idény legjobb kapusa érdemel ki. A 25 éves Daszajev 1978 óta szerepel a Szpartakban, s 1979-ben csapatát bajno­ki címhez segítette. Eddigi pályafutása csúcsára azon­ban az idei Mundialon ju­tott el a nyurga portás ahol nemcsak a szovjet csa­pat legjobbja volt, hanem az egész mezőny egyik leg­kiemelkedőbb kapusteljesít­ményét nyújtotta. Bekerült a világválogatottba is. — Más dolog a nézőtérről figyelni a világbajnokságot, s megint más a játéktéren részt venni a küzdelemben — emlékezik vissza a spa­nyolországi napokra Dasza­jev. — Alkalmam volt far­kasszemet nézni közvetlen közelről a világ legjobb csatáraival, s annyi tapasz­talatot szereztem, hogy úgy érzem: csak most ismerked­tem meg igazán a labdarú­gással. — Az utóbbi években —• barátságos és tétre menő mérkőzéseken egyaránt — olyan klasszisok ellen véd­hettem, mint Maradona, Zi­co, Socrates, Falcao és Eder — sorolja Daszajev. — Nem véletlen, hogy nemcsak csa­tárokat említettem: a bra­zil válogatottban minden mezőnyjátékos, még a hát­védek is, állandó veszélyt jelentettek a kapura. Nem­csak a támadásépítéshez, de az akciók befejezéséhez is kiválóan értenek a brazilok. — Annak ellenére, hogy nekem személy szerint jól sikerült az 1982-es év, nem lehetek maradéktalanul elé­gedett — tért át a negatívu­mokra Daszajev. — A válo­gatott alaposan leszerepelt a világbajnokságon, pedig tu­dásunk alapján előbbre kel­lett volna végeznünk. Véle­ményem szerint idő előtti kiesésünk fő oka az volt, hogy nem akadt a csapatban olyan vezéregyéniség, aki — elsősorban a támadásokban — magával ragadta volna társait. — A közelmúltban új edző, Valerij Lobanovszkij vette át a szovjet válogatott irányítását. Lobanovszkij korábban, tíz éven át a Di­namo Kijev szakvezetője volt, de most már kizárólag a válogatottakkal foglalko­zik. Az új mester „bemu­tatkozó beszédében” el­mondta, hogy még több, még keményebb munkára van szükségünk az előrelé­péshez. A többiek nevében is mondhatom, hogy elfogad­tuk ezt a kérdést — fejezte be Daszajev. A jelenlegi legjobb szov­jet kapus civilben a moszk­vai testnevelési főiskola hallgatója, s a távoli jövő­ben — annyi más pályatár­sához hasonlóan — edző szeretne lenni. Persze még korántsem gondol a vissza­vonulásra, hiszen csupán 30 válogatottságot tudhat maga mögött. A legnagyobb elis­merést eddigi pályafutása során a „futballkirálytól”, Pelétől kapta, aki kommen­tátorként volt jelen a Murt- dialon. — Daszajev a nagy Lev Jasin méltó utóda! — sum­mázott Pelé. Egyébként ab­ban is szeretne Jasin nyom­dokaiba lépni, hogy 40 éves koráig akarja védeni a szov­jet válogatott hálóját.

Next

/
Thumbnails
Contents