Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 30. szám ÄRA: 1983. február 5., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megtartó erők Teniszpályákon találkozom velük, országos konferenciák előadásának szüneteiben, tudományos vándorgyűlések katedráin, könnyűzenei koncertek pódiumain, kiadók előszobájában, tekintélyt sugárzó íróasztalok mögött. Beszélgetéseink közös támpontja, hogy egriek voltak, és hogy valami miatt elhagyták azt a várost, ahol születtek, vagy amelyet választottak. Híres emberek lettek. Élsportolók, vezető közgazdászok, művészek, megbecsült tagjai társadalmunknak. S bár nem mondják, de szavaik mögött sokszor ott bujkál egy árnyalatnyi ború; szű- kebb pátriájukban nemigen becsülték őket. Vagy éppen nem nagyon bíztak abban, hogy képesek az átlagosnál nagyobb teljesítményre. Sokukat éppen ez a bizalom, a megfelelő megértés és támogatás hiánya indította útjára. Pedig mit jelentenének a városnak, mennyi minden erkölcsi, szellemi, vagy éppen anyagi haszon származna abból, ha ma is itt dolgoznának köztünk. Gazdagodnánk tőlük, ötletben, szellemben, leleményességben, sportolói teljesítményben, példaadó és ösztökélő ha-, tásokban. Valami miatt azonban elmentek. Valami miatt nem bizonyult eléggé erősnek az a köldökzsinór, ami ide kötötte őket. Fényükre csak akkor kezdtünk felfigyelni, amikor már messzebb tájakon sugároztak. Miért nem tudtuk megtartani őket? Miért nem ragaszkodtunk jobban hozzájuk? Vagy éppen miért érezték úgy, hogy nincs rájuk szükség? Miért szükségszerű az, hogy egy gyár, egy intézmény, bármilyen közösség akkor figyeljen fel tehetséges tagjára, ha már máshol bizonyított? Miért nem erősebbek megtartó erőink? Persze való igaz, hogy a nagy közösségnek így is, úgy is hasznára válik a tehetség. De szükségszerű-e, •hogy hitet, lelkesedést koptató pokoljáró utak vezessenek a megbecsülésig? Hogy a mellőzöttség tehetségszikkasztó érzésével éljen az, aki többre hivatott? Vigyázzunk jobban rájuk,- s amennyiben lehetőség van, helyben adjuk meg nekik a kibontakozás lehetőségét. A nagy közösségnek is akkor és abból van a legtöbb haszna, ha a kisebb közösségek szelleme, értéke, töltése erősebb sugárzással izzik. S ezzel mintegy önmagát erősítve, sokszorosára növekszik megtartó ereje is. Szigethy András A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről A gazdaság 1982. évi fejlődése — a romló nemzetközi feltételek meUebt is —, alapvetően megfelelt a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. A legfőbb cél teljesült: az ország külgazdasági egyesúlyi helyzete — a külső feltételek kényszerítő hatására és a belső erőfeszítések eredményeként —, javult. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlettel zárult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előirányzatoknak megfelelően kismértékben meghaladta az előző évi szintet. A gazdasági egyensúly javítása a nehezebb feltételek miatt a korábbiaknál nagyobb erőfeszítést követelt mind a gazdaságirányítás, mind a gazdálkodó szervezetek részéről. Az év folyamán a fizetőképesség fenntartásának biztosítására jelentős intézkedések történtek, amelyek a belföldi felhasználás tervezett keretek között tartása érdekében mérsékelték a vállalatok és a lakosság jövedelmét, illetve annak emelkedését, és növelték a költségvetés bevételét. A gazdálkodó szervezetek tevékenységére és eredményére a korábbinál nagyobb és közvetlenebb hatással voltak a nemzetközi gazdasági folyamatok. A vállalatok gazdasági helyzete — piaci lehetőségeik, illetve alkalmazkodási képességeik, alapján —, tovább differenciálódott. A termelők és a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését segítették az év folyamán alakuló új típusú gazdasági szervezetek. Az ezekben részt vevők nagyobb és növekvő hányadát a vállalati gazdasági munkaközösségek, szövetkezeti szakcsoportok és kisszövetkezetek foglalkoztatják. Ipar Az ipari termelés 2 százalékkal, ezen belül az állami ipar termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeti iparé 3,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelésnövekedés túlnyomórészt a kivitelt bővítette. Az ipari termékek exportátadása mindkét fő elszámolási viszonylatban fokozódott, összességében 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A belföldi értékesítésen belül a lakosságnak és a termelőfelhasználóknak 1,3—1,3 százalékkal többet, beruházási célra 6,9 százalékkal kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok és szövetkezetek. Az éles nemzetközi piaci verseny és a korlátozott belföldi kereslet a gazdálkodó egységeket különbözőképpen érintette és alkalmazkodásuk a változó helyzethez eltérő volt. A fejlődés üteme szakágazatomként és vállalatonként differenciálódott. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar és a gépipar növelte termelését. A legtöbb élelmiszeripari ágazat termelése meghaladta az előző évit, a nagyobbak közül az átlagosnál gyorsabb volt a növekedés a hús-, a baromfi- és toj ásfeldolgozó, valamint a •növényolajiparban. A gépiparon belül legnagyobb mértékben a gép- és gépi berendezés ipar, valamint a műszeripar növelte termelését. A többi gépipari ágazat termelés- növekedése is meghaladta az ipari átlagot, kivéve a fémtömegcikkipart, ahol csökkent a termelés. Néhány ágazat termelését különösen kedvezőtlenül érintették a tőkés világpiaci értékesítési nehézségek. Ezek közé tartozott a kohászat, egyes vegyipari ágazatok, továbbá a ruházati ipar. 1982-ben a nemzeti jövedelem a tervezettet valamivel meghaladóan, 1,5—2,0 százalékkal emelkedett, összege több mint 670 milliárd forint volt. Az ipari bruttó termelés növekedése és az országos építési-szerelési tevékenység mérséklődése lényegében megfelelt a tervezettnek. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt. A nemzeti jövedelem növekedése az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának kismértékű, 0,5 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése nagyobb volt, mint a termelésé. A termelőfelhasználás aránya a bruttó termeléshez viszonyítva csökkent. Az anyagi ágakban a termelés bővülése mellett az előző évinél kevesebb energiát használtak fel. A lakosság energiafelhasználása emelkedett. Az összes felhasználásban a kőolaj és származékainak aránya csökkent, a földgázé nőtt. A termelés növekedése, az egyensúlyi követelményeknek megfelelően, az export fokozását szolgálta. A belföldi felhasználás az előirányzott mértékben, kb. 2 százalékkal csökkent és összege — a korábbi évekkel ellentétben —, kisebb volt, mint a nemzeti jövedelemé. A belföldi felhasználás főbb tételei közül a lakossági fogyasztás kb. 1 százalékkal haladta meg az 1981. évit. A felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés jelentős mérséklődése következtében — 10 —15 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Így a felhalmozás aránya a belföldi felhasználásban 16 százalék, kisebb az előző évinél. A szocialista ipar termelésének alakulása Bányászat 1982. év 1981. év százalékában 101,4 Villamosenergia-ipar 99,4 Kohászat 100,8 Gépipar 103,7 Építőanyag-ipar 100,9 Vegyipar 101,8 Könnyűipar 98,4 Élelmiszeripar 104,4 Ipar összesen 102.0 Az ipar termékszerkezete korszerűsödött, jobban alkalmazkodott a felhasználói igényekhez. A folyamat azonban a szükségesnél lassúbb, a termékcserélődés üteme, a gyártmány- és gyártásfejlesztés intenzitása elmarad a követelményektől. Az anyag- és energiaellátás általában kielégítő volt. Egyes nem rubelelszámolású importból származó anyagok és alkatrészek tekintetében az év második felében előfordultak hiányok. Ezek azonban a vállalatok viszonylag szűk körében nehezítették a termelés folyamatosságát. (Folytatás a 3. oldalon) A népgazdaság 1982. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1982. év százalékában Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi 101 —101,5 101,5—: felhasználása 98—99 98 Ipari termelés 102 —102,5 102 Országos építés-szerelés 98—99 99 Mezőgazdasági termékek termelése 104 —104,5 105 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100 —100,5 100,5 Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruházásai, 100,5—101 101 milliárd forint, folyó áron 178 —180 185,4 MEZŐGAZDASÁGI KONYVHÓNAP ’83. Országos megnyitó Egerben Kiállítás a változatos szakirodalomból Vendégeket köszöntöttek pénteken délelőtt Egerben : a hazánk különböző részeiből érkezett, az élelmiszer-termelésben és ennek irányításában dolgozó szakembereket A 26. mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját tartották a megyeszékhelyen, az MSZMP Heves megyei Bizottságának oktatási igazgatóságán. A szakirodalom seregszemléjének ünnepi elnökségében helyet foglalt Köpeczi Béla művelődési miniszter, dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Mar- kovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke. Vaskó Mihály, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára üdvözölte a megjelenteket. Rámutatott, hogy megyénk immár második alkalommal ad otthont a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitójának, amely a termelés és a szakmai kultúra kölcsönhatásának eredményességét szolgálja. Hevesben az aktív dolgozók 12,5 százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel és az ipar mellett nagy jelentősége van ennek az ágazatnak is. Az üzemek 1982-ben jó eredménnyel zártak, fejlődött a műszaki színvonaluk, bővült az iparszerű termelés, és a megyében lévő agrárkutatóhelyek eredményeit hasznosítják a gyakorlatban. Megyénk élelmiszergazdasága amellett, hogy hozzájárult a kiegyensúlyozott ellátáshoz, részt vállalt az export fokozásából is. Ebben aktívan közreműködött a megyében egyre nagyobb számban dolgozó mezőgazdasági értelmiség is, amely az MSZMP agrárpolitikai célkitűzéseinek megvalósításán dolgozik. A köszöntő szavak után Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott ünnepi beszédet. Kifejtette, hogy az elmúlt negyedszázad során szocialista mezőgazdaságunk jelentős eredményeket ért el. Nem pusztán azzal, hogy alkalmazta a tudomány és a technika új eredményeit, hanem azzal is. hogy olyan gazdasági érdekeltségi rendszert dolgozott ki, amely valóban ösztönző. Hazánk népe megfelelő élelmiszerellátásban részesül, sőt a megtermelt felesleget a világpiacon értékesítjük. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság átalakulása jelentős változásokat hozott a társadalmi és a kulturális viszonyokban is, hatására a munkásosztály és a parasztság közelebb került egymáshoz. Az életkörülmények, a megváltozott táplálkozás, a viselet és a szokások falvaink városiasodását jelzik. Aláhúzta, hogy az élelmiszertermelés még ma is több ágazatban túlságosan nagy ráfordításokkal valósul meg, ezzel nehezíti a versenyképességet a megváltozott világgazdasági körülmények között. Ezért továbbra is nagy feladat a minőség javítása, a rugalmasabb válaszadás a hazai és a külföldi igényekre, az önköltség csökkentésére. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági kultúra fejlesztésének egyik hatékony eszköze a könyv. Hazánkban évente csaknem száz agrár-, illetve egyetemi szakkönyv és 120—150 középfokú tankönyv jelenik meg több mint egymillió példányban. Ebben nagy szerepet játszik a már harminchárom éve működő Mezőgazdasági Könyvkiadó. Végezetül Eger város és a megye vezetőit, lakóit köszöntötte, azét a városét, amelynek neve szorosan kapcsolódik a magyar történelemhez és a hazai szőlőtermelés eredményeihez. A megye fejlődése jelzi azokat a változásokat, amelyek itt is jelentős gazdasági, társadalmi, kulturális következményekkel jártak. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében nyitotta meg a 26. mezőgazdasági könyvhónapot. Ezután kitüntetések átadására került sor. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Barcsa Zoltán, az Alföldi Nyomda művezetője, Bálint Csaba, a Dabasi Nyomda igazgatója, dr. Bódi Sándor- né, a Mezőgazdasági Könyvkiadó felelős szerkesztője, Gémes László, a Dabasi Nyomda osztályvezetője, Gőbölös Mariann, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat osztályvezetője, Hidegföldi Lajos, a Könyvértékesítő Vállalat raktárházvezetője, Koós Viktor, Heves megye Tanácsának osztályvezetője. Marjai Ida, a Mezőgazdasági Könyvkiadó műszaki szerkesztője, Rádics József, a Művelődési Minisztérium tanácsosa, Sallós Gyula, a MEDOSZ Heves megyei Bizottságának titkára, dr. Sátori Sándorné, a Hírlapkiadó Vállalat osztályvezető-helyettese és dr. Szabó Imréné, (Folytatás a 2. oldalon) Befejezte hivatalos látogatását a máltai külügyminiszter Alex Sceberras Trigona, máltai külügyminiszter magyarországi látogatásának utolsó hivatalos programjaként pénteken a két ország kapcsolatait erősítő nemzetközi szerződéseket írt alá a Külügyminisztériumban. A vízumkényszer megszüntetéséről Púja Frigyes külügyminiszterrel, míg az idegenforgalmi együttműködésről Juhár Zoltán, belkereskedelmi miniszterrel írt alá egyezményt. Végül a máltai diplomácia vezetője Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes jegyzőkönyvet írt alá a Magyarország és Málta gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, elmélyítését szolgáló együttműködésről. Alex Sceberras Trigona, a nap folyamán megbeszéléseket folytatott Sárdi Gyulával, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda igazgatóhelyettesével, valamint Harsányt Zoltánnal, az IBUSZ vezérigazgatójával. Alex Sceberras Trigona hivatalos magyarországi látogatását befejezve, délután elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Szita János, hazánk máltai és Maurice J. Dubrano, a Máltai Köztársaság magyarországi nagykövete.
