Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 47. szám ARA: 1983. február 25., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hol lehet a vége? Valljuk be őszintén, né­ha kissé már unalmasnak tűnik a felhívás: takarékos­kodjunk! Ezt olvassuk az újságok hasábjain, ezzel a témával találkozunk a rá­dióban, a televízióban, ezt halljuk értekezleteken, ta­nácskozásokon. És gyakran elhangzik a sóhaj: mikor lesz ennek már vége? Már­mint a takarékosságot szor­galmazó felhívásoknak. Bizonyára soha, vagy leg­alábbis még nagyon sokára. Talán túlzónak tűnik ez a megállapítás, de a jelenlegi tények és más országok gyakorlata mindenképpen ezt támasztják alá. Mert, armikor mi a takarékosság­ról beszélünk, tulajdonkép­pen még nem is beszélhet­nénk róla. Hogy miért? Azért, mert nyugodtan ki­jelenthetjük, hogy mind or­szágos, mind pedig válla­lati szinten, vagy akár az egyén gyakorlatát tekintve még csak most kezdünk ta­karékoskodni. Ügy, hogy az élet számtalan területén még szó sincs a takarékos­ságról. Annál inkább a pa­zarlásról. Mert akkor, ami­kor egyes, hihetetlenül so­kat fogyasztó gépkocsik motorját kisebb fogyasz­tásúra cserélnek ki a köz­lekedési vállalatok, vagy más üzemek, akkor tulaj­donképpen csupán az eddi­gi pazarlást szüntettük, vagy szüntetjük meg. A ta­karékosság ott kezdődik, amikor a kisfogyasztású motoroknál érünk el külön­böző módszerekkel üzem­anyag-fogyasztást. Vagy beszélhetünk-e iga­zi takarékosságról akkor, amikor a fejlett ipari or­szágokban kincsnek tar­tott másodlagos nyersanya­gokat: hulladékpapírt, ócs­kavasat és sorolhatnánk tovább, nemhogy feldolgoz­ni nem tudunk minden mennyiségben, de eseten­ként még a begyűjtése, szortírozása, a rendeltetési helyére való eljuttatása is gondot okoz. Holott a fejlett országokban például a pa­pírgyártáshoz nem egy esetben negyven százalék­ban hasznosítják a hulladé­kot, de az acélgyártásban is. És nem nagy gondot je­lentene kiszámítani, meny­nyivel olcsóbb ez a másod­lagos nyersanyag, mint mondjuk a vasércet kibá nyászni, olvasztani és így tovább. Tagadhatatlan: a pazar­lás kifejezés sértő a fülnek. De éppen ezért indokolt az élet minden egyes területén minél előbb megszüntetni ezt a jelenséget. Hozzátéve, hogy a közgazdasági érte­lemben vett pazarlás nem mindig csupán az egyén magatartásából fakadó je­lenség, hiszen sok esetben maga az alkalmazott tech­nika pazarló és nem az em­ber. A példaként említett benzinfaló motornál nyíl ván elsődlegesen a motor pazarló és nem a gépkocsi- vezető. Ettől függetlenül azonban mindenhol, ahol le­hetséges, minél előbb éssze­rű rátérni a takarékos tech­nikára. És ezzel szükséges párosulnia a takarékos em­beri magatartásnak is. Ezek a kiragadott példák is iga­zolhatják, hogy milyen hosszú az az út még, amely a valódi takarékossághoz vezet. Kaposi Levente ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Ajánlás a világ valamennyi parlamentjének Pénteken a Parlamentben tanácskozott az országgyűlés külügyi bizottsága. Az esz­mecserén — melyet Gyenes András, a bizottság elnöke vezetett — Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a képviselőket a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Ezután Darvasi Istvánnak, a bizottság titká­rának előterjesztésében meg­tárgyalták és elfogadták a testület idei munkatervét. A Szovjetunió fennállásá­nak 60. évfordulója alkalmá­ból kidolgozott szovjet lesze­relési javaslatokkal kapcso­latban a bizottság az alábbi állásfoglalást fogadta el: A Magyar Népköztársaság országgyűlésének külügyi bi­zottsága teljes egyetértését fejezi ki azzal a békefelhr- vássaí, amelyet a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga a Szovjetunió megalaku­lásának 60. évfordulója al­kalmából intézett a világ parlamentjeihez, kormányai­hoz, politikai pártjaihoz és népeihez. A külügyi bizottság osztja azt a felfogást, hogy a mos­tani nemzetközi helyzet szé­les körű összefogást sürget a békét fenyegető veszélyek elhárítására, a nemzetközi biztonság erősítésére. Támo­gatja a Szovjetunió erőfeszí­téseit, hogy kölcsönösen el­fogadható megoldásokat ta­láljanak a fegyverkezési haj­sza megfékezésére és a le­szerelés előmozdítására. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének külügyi bi­zottsága teljes felelősséggel ajánlja a világ valamennyi parlamentjének, kormányá­nak, hogy népeik érdekeiből kiindulva fogadják kellő fi­gyelemmel a Szovjetunió fel­hívását és tegyenek meg min­dent a béke védelmére. A Magyar Népköztársaság to­vábbra is kész minden tőle telhető erőfeszítést megtenni a békét fenyegető veszély elhárítására, a világ békéjé­nek megóvására. (MTI) Ünnepélyes zászlólevonás Csütörtökön, a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyeket a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulá­sának 65. évfordulója alkalmából vontak feL (MTI) A legjobbak között: a mátraderecskeiek, a mátra- ballaiak, a tarnaméraiak, a kömlőiek, a hevesiek és a nagyrédeiek Országszerte bővült a házilagos építőipar termelése Hazánkban az építési mun­kának átlagosan 28 százalé­kát az építőipari ágazaton kívül álló szervezetek, Ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, vízgazdálkodási és más vál­lalatok, szövetkezetek elkülö­nült építési részlegei bonyo­lítják le. Ennek a munkának sokféle részletét, összefüggé- * sét összegezi a KSH új kiad­ványa. Egyebek között kitű­nik, hogy mintegy 3400 ilyen házilagos építési szervezet 171 ezer dolgozót foglalkoz­tat, tehát több munkást és szakembert, mint a kivitele­ző építőipari vállalatok és szövetkezetek. A MÁV és a Posta tízezer, illetve ötezer építőmun'ká- sán kívül még 11 házilagos szervezet — főként mező­gazdasági termelőszövetkezet — foglalkoztat ezernél több építőipíari dolgozót. Túlnyo­mó többségük kis egység, amelyben átlagosan alig öt- venen tevékenykednek, s ezért könnyebben mozgósít­hatók a változó feladatokra. A házilagos szervezetek kö­zül mind több vállal meg­bízásokat anyavállalatukon kívüli megbízók részére, s most már a négy évvel ez­előttihez viszonyítva összes munkájuknak 42 helyett 52 százalékát fordítják ilyen megrendelések teljesítésére. Vállalkozásaik kiterjeszté­sére ebben az időszakban több mint 10 ezerrel növel­ték építőmunkásaik számát, tavaly már az 1978. évi 43 milliárd helyett majdnem 51 milliárd forint értékű mun­kát végeztek el. így az or­szágban a múlt évben át­adott 6075 — kétmillió fo­rintnál értékesebb — léte­sítményből 1673-at a házila­gos szervezetek építettek fel. A legdi nami'kusabban a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, valamint a vá­ros- és községgazdálkodási vállalatok építési részlegei növelték termelésüket, fő­ként az épületfenntartási és -korszerűsítési munkákkal, amelyeknek aránya ebben az időszakban 25,5-ről 35,7 százalékra emelkedett. A lakosság részére évente 600—900 millió forint érté­kű építési munkát végeznek. A korábban tervezettnél több segítséget nyújtanak a lakásépítőknek is. Tavaly már 3367 új lakást adtak át,- s ezzel megközelítették az építőipari szövetkezetek teljesítményét. Heves megyében ugyan­csak hagyományai vannak, hogy a termelőszövetkezetek önálló üzemágként építő­ipari tevékenységgel is fog­lalkoznak. Az elmúlt évek­ben főleg a mátraderecskei, a mátraballai, a tamamérai, a komlói, a hevesi és a nagyrédei termelőszövetke­zet építői hallattak legin­kább magukról. Eredményes munkájukat az üzemi kony­hától a hütőház építéséig számtalan új létesítmény jelzi. Huszadik alkalommal Agrárfilmnapok Csütörtökön Gödöllőn meg­nyitották a XX. országos ag- rárfilmnapokat. A benevezett filmek a mezőgazdaság ered­ményeit reprezentálják, az agrotechnika vívmányainak, az új gépeknek, a korszerű technológiáknak a megismer­tetését és elterjesztését szol­gálják. A 2 napos országos agrárfilmszemlén összesen negyvenöt alkotást vetítenek. Az első napon a növényter­mesztéssel, a kertgazdálko­dással, a talajműveléssel, az állattartással, élelmiszeripar­ral. valamint a gépesítés és karbantartás kérdéseivel fog­lalkozó szakfilmeket mutat­ták be. A műveket hat stú­dióban készítették, a legtöb­bel a MAFILM és az Agro- inform stúdióinak alkotó kol­lektívái neveztek be. A gödöllői filmszemle új­donsága az agro-video bemu­tató, mellyel a rendezők a videotechnika lehetőségeit igyekeznek népszerűsíteni. A XX. országos agrárfilmnapok zárórendezvényére és az eredményhirdetésre péntek délután kerül sor. (MTI) Ha Márkáz, akkor oltvány. Ha oltvány, akkor — riport Aki csak mozogni tud, és aki érti — készíti az oltványt Markazon — Ha Márkáz, akkor olt­vány. És ha azt mondom, oltvány... ? — Akkor még nem biztos, hogy Márkáz. Itt, a mátrai térségben aligha találni olyan helyet, ahol ne foglalkozná­nak oltvány készítéssel. De hisz ezt itt, ezen a vidéken szinte mindenki tudja, s természetesen hivatalból én magam is — mondja Tóth József, a Mátra Völgye Termelőszövetkezet oltvány­ágazatának vezetője. Domoszló, Abasár, Sóly­mos. .. igen, így igaz: ke­nyér, komoly jövedelmi for­rás a szőlőoltvány errefelé. Mégis, a nagy egészen belül most Markazon vagyunk, és egyáltalán nem érdektelen, hogyan csinálják itt. Mindenek előtt tudni kell, hogy szaktudást igényel s nem is keveset a jó oltvány készítése. És edzettséget. Aki nem hiszi, járjon utá­na. A központi nagyterem, amely mindenféle komolyabb rendezvény színhelye, ezút­tal a munka otthona. Hat­van termelőszövetkezeti asz- szony s vagy tíz tanuló ül Az éles kés belevág — vé­dett ujjak között a hosszan egymáshoz rakott asztalok mellett s készítik nagy figyelemmel az oltvá­nyokat. Nem érdektelen utánajár­ni, hogyan is történik ez a művelet. Jól megfontolt, alapos vá­logatás után szállítják be az oltásra megfelelőnek tartott vesszőket. Maga az oltás abban áll, hogy a szakértő kezek az alanyvesszöt és a csapvesszőt összeillesztik. Rendkívül nehéz a folya­mat. Az előkészítőket csak a jó humor segíti át a mun­ka nehezén. Ugratják egy­mást, mint jó munkatársak­hoz illik, közben kezük ki­csit ráfagy az oltványra, kb. kétmillióra. Oltványerdő... (Fotó: Perl Márton) Számítanak a fiatalok támogatására Felújítják a felsőtárkányi KISZ-tábort Kétségkívül, mostanáig He. vés is ama megyék sorába tartozott, amelyek „mostoha- gyermekeknek” számítottak az ifjúsági politikai képzés feltételeinek kialakításában. Nos, ezt a hiányt igyekez­nek pótolni a felsőtárkányi KISZ-vezetőképző tábor idén megkezdődő felújításával. A terület egyúttal a Hámán Ka­tó Politikai Képzési Központ­nak ad otthont. A három éven át tartó rekonstrukció részleteiről volt szó a KISZ Heves megyei Bizottságának tegnap délelőtt a táborban megtartott ülésén. A tanács­kozáson — amelyen jelen volt Holló Endre, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője és Horváth Ágnes, a KISZ KB osztály­vezető-helyettese — elhang­zott, hogy az egész táborra kiterjedő felújítás során a téli épület tetőterén szobákat hoznak létre, az étkező he­lyiségek helyére előadó és több kisterem kerül. Korsze­rűsítik a fűtési rendszert. A tervezést és a lebonyolítást az AGROBER Hevés megyei ki- rendeltsége végzi, ennek KISZ-szervezete 120 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát ajánlott fel. A Metallo- globus KISZ-es fiataljai 200 ezer forinttal támogatják a rekonstrukciót, s ugyanany- nyi összeget nyújt segítség­ként a munkálatokhoz a Mátra—Nyugat-bükki Inté­zőbizottság. A megye városai­ban, járásaiban hulladék- gyűjtési akciókat szerveznek, s a kapott összegek 30 száza­lékát is erre a célra fordít­ják. Nyáron építőtáborozók is részt vesznek a politikai képzési központ létrehozásá­ban. Emellett természetesen számítanak a megye vala­mennyi KISZ-szervezetének támogatására is. A továbbiakban szó volt a képzési központ propaganda- munkában betöltendő jelen­tős szerepéről, az elkövetke­ző időszak feladatairól. A tá­jékoztató után a testület tag­jai megvitatták és egyhangú­lag elfogadták a megyei KISZ-bizottság elmúlt évi költségvetésének, gazdálko­dásának teljesítéséről szóló jelentést. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents