Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-24 / 46. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. február 24., csütörtök 3. Intőt kap a gyermek... HA EGY GYERMEK VÉT az iskolai rend ellen, ha megszegi az előírásokat, akkor osztályfőnöki vagy igazgatói intőt kap. A pedagógus így hozza a szülők tudomására azt, hogy fiuk vagy lányuk megsértette az iskola rendtartását. Természetesen azt is elvárja tőlük, hogy az elkövetett vétségekért felelősségre vonják gyermeküket, annak rendje és módja szerint büntessék meg. A szülők többsége az intő puszta hallatára is kétségbeesik. Hosszan vallatja gyermekét, majd olykor órákig tartó pedagógiai célzatú „lelkibeszédbe” kezd. De ez a jobbik eset. Sok szülő gondolkodás nélkül azonosítja magát az iskola elmarasztaló ítéletével, nyomban büntető intézkedéseken kezdi törni a fejét, vagy se szó, se beszéd, alaposan elpáholja a renitens gyermeket. Kérdés, vajon a pedagó^ gus előre felméri-e az intő hatását? Elsősorban azt kell tekintetbe vennie, hogy a gyermek — teljesítményeinek, magatartásának értékelésén keresztül — ízelítőt kap az emberi, társadalmi igazságosságból is. Az intőt kézhez kapva a legtöbb tanuló feltétlenül úgy érzi, hogy túlságosan szigorúan ítélték meg. A beírás megbélyegzi őt osztálytársai, szülei szemében. Természetesen nyomban mentségeket keres,. s mérlegelni kezd: valóban megérdemelte a büntetést, vagy igazságtalanság érte? Sok esetben, még igen kedvező szülő-gyermek kapcsolat mellett is előfordul, hogy a gyermek fél megmutatni odahaza az intőt, különösen akkor, ha már előre tudja, hogy' szülei minden megfontolás nélkül, az iskola véleményét szentírásnak tekintve szabják ki rá a büntetést. A félelem pedig rojäsz tanácsadó. Előbb-utóbb odavezet, hogy a gyermek ahelyett, hogy megmutatná az ellenőrző könyvét, azt hazud- ja, hogy elveszett, esetleg aláhamisítja a szülő aláírását. Az egyik hiba maga után vonja a másikat: a gyermek egyre jobban szorong, ezért mind rosszabbul teljesít az iskolában, ez viszont újabb intőt eredményez. Igen nagy jelentősége van tehát annak, hogy a szülők hogyan fogadják gyermekük intőjét. Senkit nem bátorítunk elnézésre, de mint láttuk, a túlzott szigor tovább súlyosbíthatja a helyzetet. A LEGCÉLSZERŰBB az volna, ha a szülők bizalmat előlegezve gyermeküknek, nyugodt, barátságos légkörben meghallgatnák az ő érveit is, ugyanakkor felkeresnék az osztályfőnököt is, hogy nála is érdeklődjenek gyermekük felől. A két fél részéről kapott felvilágosítások alapján módjuk volna mérlegelni azt. hogy az intő súlya mennyire áll arányban az elkövetett vétséggel. Ám még a legkörültekintőbb eljárás esetén is előfordulhat, hogy a szülő úgy érzi, a pedagógus azért adott intőt, mert őt tartja a legilletékesebbnek a büntetés kiszabására, evvel egyúttal reáhárítva a büntetéssel járó felelősség gondját is. Sok pedagógus nem számol azzal sem, hogy a gyermekek többsége nem a szüleire haragszik, még ha ők is azok, akik eltiltják kedvenc időtöltésétől. netán megverik, hanem a tanárára, aki miatt kénytelen elszenvedni a büntetést. Az intő okáról a gyermek hamar megfeledkezik, de annál inkább emlékezik arra, aki adta, aki kellemetlenségeinek okozója volt. Sok szülő gyermeke érdekeivel azonosítja magát, ezzel óhatatlanul szembefordulva a pedagógussal: hiszen miatta kell haragudnia gyermekére, nem beszélve arról, hogy az elmarasztalás őket is megszégyeníti. Akik nem szívesen fenyítik meg gyermeküket, kínos kötelességüknek érzik a büntetésvégrehajtó szerepének felvállalását, s emiatt ellenszenv ébred bennük a tanár iránt, aki e hálátlan feladatra kényszeríti őket. Más a helyzet a könnyen büntető szülők esetében. ök, a gyermek szemében, hamar a tanár „cinkosává” válhatnak. A gyermek ilyenkor többé-kevésbé joggal érezheti úgy, hogy a felnőttek frontot alkotnak ellene. A PEDAGÓGUSOKNAK fel kellene ismerniük azt, hogy csak a legvégső esetben érdemes az intő eszközéhez nyúlniuk. Szükségtelenül nagyítja fel a gyermekek fegyelmezetlenségét az a tanár, aki egy óra alatti közbekiáltást vagy egy óra közti szünetben észlelt futkározást azonnal intővel torol meg. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a túl gyakran és túl könnyen osztogatott intő elértéktelenedik mind a szülők, mind a gyermekek szemében. Ez könnyen odavezethet, hogy már nem is tekintik valódi „intelemnek”, inkább úgy érzik, csupán a tanár gyengeségét fejezi ki. A gyermek problémái iránt őszintén érdeklődő, az egyéni és az életkori sajátosságokat jól ismerő nevelő, aki követelményeit szeretetten légkörben állítja fel, igazi tekintélynek örvend a tanulók körében. Az ilyen pedagógus számára nem nehéz feladat az oktatás zavartalanságának biztosítása, s számára elegendő, ha csupán a kirívó, dúrva magatartási hibákat sújtja intővel. (M. M.) A.hatvani Egzota első mérlege: Fából huszonhatmillió forint Bő huszonhárommillió forint termelési értéket tűzött maga elé 1982-re a hatvani Egzota Faipari Kisszövetkezet, amely annak idején az első ilyen vállalkozás volt az országban. Aztán most, hogy elkészült a mérleg, kiderült: a harmadrészt hulladék faanyagiból, amit a zirci erdőgazdaság szállít, több kihozható, mégpedig hárommillióval. És az ötszázezer forint forgótőkével induló kis társaság csaknem hatmillió forint bruttó nyereséggel zár, amiből hárommillió jut az államkasszának. Voltaképpen hogyan startolt az 55 tagot számláló és 18 alkalmazottat foglalkoztató Egzota? Az alapítók, amellett, hogy műhelyüket és feldolgozó gépeiket bocsátották a közösség szolgálatába, fejenként tízezer forintnyi részjegyet is befizettek a kisszövetkezetnek. így, e hozzájárulással — no, és a KISZÖV hasonló értékű kölcsöntámogatásával! — biztosították a termelés alap- feltételeit. Am vállalták ugyanakkor, hogy garantált munkaellátottság és garantált bér nélkül indulnak el az úton. Ami azt jelenti: havonta k abból részesülnek, amennyit termelnek. Sőt! Elképzelhető, hogy korábban megszolgált bérükből vissza kell fizetniük kisebb-na- gyobb összeget a szövetkezet pénztárába, ha csak nem Ízléses variálható szobapolc (Fotó: Szabó Sándor) akarják leereszteni a rolót. Miért társultak mégis eny- nyien? És nemcsak Hatvanból, hanem a környező településekről is? Ahogy mondják, önmagukban, erejükben bíztak. Hogyan sikerült kialakítani az Egzota profilját? Első. sorban a hazai bútorgyártásra alapoztak, annak a háttéripari tevékenységét látták el. Dísz- lécek, díszítőelemek utaztak Hatvanból Pécsre, Pestre tízezerszám, kiegészítő kisbútorként kétezer toronypolcot készített a kisszövetkezet tagsága, továbbá innen került ki tizenkétezer csillár, álló- és asztalilámpa, amelyek mind a kolóniái típusú bútorokhoz használatosak. De ugyancsak innen, a hatvani kisszövetkezetből származik csaknem húszmillió darab szerszámnyél, illetve faipari tipli, ami nélkül nem létezhet bútorgyártás. És hogy nem csupán a meny- nyiségre, a többlettermelésre hajtanak az egzotósok, egy kitüntető oklevél rá a bizonyság, mindjárt az első esztendőben. Az egri „Mozaik ’82” kiállításon kapták lakásberendezési és felszerelési tárgyaik minőségének méltánylásaként. Pillantsunk kicsit mélyebbre a kisszövetkezet pénzgazdálkodásában! Kiderül többek között, hogy igen jó, 50—55 napos forgási sebességgel dolgoztak az elmúlt esztendőben. Továbbá kedvezően hatott a nyereség alakulására, hogy elenyésző, en alacsony, alig kétszázezer forint bérleti díj kifizetésével oldották meg az irodák, illetve a raktározás kérdését Talán az sem érdektelen, ha elmondjuk: differenciáltan béreztek, éspedig a kodkázatvállalás mértékéhez igazodva. Ilyenformán a tagok 1982. évi átlagbére 73 ezer forint felett volt, de az alkalmazottaké is majdnem elérte a 60 ezer forintot. Hogy mennyit osztanak? Félmillió forint körüli összeget, miközben nyolcszázezer forint jut a nyereségből gépi beruházásra, a KISZÖV-tól kapott kölcsönből pedig háromszázezret már le is törlesztettek. A kisszövetkezet jól gazdálkodott kétszázezer forintnyi kulturális alapjával is, ami ugyancsak nem megvetendő. Ebből Bulgáriában járt a tagság, mások a Balatonnál bérelt villában nyaraltak, de szerveztek közös kirándulásokat, mátrai majálist is! o Mit tervez, mit remélhet az Egzota az idei esztendőtől? Látogatásunk során ez ügyben szintén informálódtunk. Előzetes tárgyalásokon alapuló árbevételi tervük 36 millió forint, éspedig a nyereség múlt évihez hasonló szinten tartása mellett A terv realitását jelentős mértékben biztosítja az a tény, hogy csupán a Pécsi Bútorgyár tizenegy millió forint értékű árut rendelt a kisszövetkezettől, a tavalyi hétről tizenkét millió forintra ugrott az Egzota várható közvetett dollártermelése, és mindehhez biztosított a folyamatos nyersanyagellátás. De a beruházási tervben szereplő, központosított telep több új gyártóeszköze, és a most vett CB-hálózat is jelentősen növeli a termelőmunka hatékonyságát... Moldvay Győző Ganz-vonatok Tunéziába Űjabb 25 millió dolláros exportszerződést írt alá a Ganz-MÁVAG tunéziai partnerével, ezzel az észak-afrikai ország a magyar vállalat egyik legnagyobb piacává vált. összesen száz luxuskivitelű vasúti személykocsi szállítására kaptak megrendelést, miután 17 nemzetközileg is ismert cég konkur- renciájával szemben versenytárgyalást nyertek. A Ganz-MÁVAG az NSZK-beli MAN és az olasz Westinghouse cégekkel konzorciumot hozott létre. Már a folytatásra gondolnak Brigádok társadalmi munkája a megyei kórházban Szóltunk már arról, milyen széles körű akció bontakozott ki az elmúlt esztendőben a VILATI egri gyára egyik közösségének kezdeményezése nyomán. A Gay Istvánná vezette szocialista brigádban sok édesanya dolgozik, nem volt tehát nehéz híveket toborozni az ötlethez: vállaljanak társadalmi munkát a megye- székhely gyermekorvosi rendelőiben, a megyei kórház gyermekosztályán. Amikor pedig közzé tették szándékukat, egymás után csatlakoztak hozzájuk a többiek. Munkát kértek a gyár nyomtatott áramköröket készítő üzemének brigádjai, a szállítási osztály, a vasszerkezeti üzem, a tmk-műhely, az anyaggazdálkodási főosztály, a Il-es számú szerelőcsarnok kollektívái. Feladat is akadt, bőven. Üjra festették a kórtermeket, a bútorokat, különböző berendezési tárgyakat készítettek, szinte az egész osztályt felújították. Hogy barátságosabb legyen a környezet a beteg apróságoknak, a falakra mesefigurákat raktak, matricákat ragasztottak az üvegajtókra. A pontos és jól szervezett munka révén nem is volt sokáig „felfordulás” és a barátságosabb környezet ma már a segítőkész kollektívák munkáját dicséri. A VILATI-sokhoz egyébként hamarosan más vállalatok dolgozói is csatlakoztak. Az Agria Bútorgyárban gyermekbútorokat készítettek, kis tévészobát rendeztek be a betegeknek. Az ingatlankezelő vállalat, a borkombinát, a“ Finomszerel- vénygyár, az állami építők, a Volán 4-es számú Vállalat, az erdőgazdaság fűrészüzemének brigádjai közül jó néhány vállalt részt a festés, takarítás, bútorkészítés, fuvarozás munkáiból. Mind- annyiukat nehéz lenne felsorolni, önzetlenségük, segítőkészségük egyformán tiszteletreméltó. Szabad idejüket áldozták fel azért, hogy mintegy félmillió forint értékű munkájukkal szebbé, vonzóbbá tegyék a kórtermeket, ezzel is segítve a gyógyítást. Dr. Kovács Zoltán, a gyermekosztály vezető főorvosa a napokban bemutatta a kórház vezetőinek és a munkában részt vevő közösségek képviselőinek, mit végeztek a felajánlás nyomán. Egyik ötlet szüli a másikat és a brigádok már a folytatásra gondolnak. Eljutnak a gyermekorvosi rendelőkbe és tovább segítik az osztályt is felszerelésének bővítésében. Vállalásaik bizonyára újabb közösségeket ösztönöznek majd az összefogásra és gyarapítják az új értékeket teremtő erőt. Az áreiienőrzések tapasztalatai A fogyasztók, a vásárlók érdekében A fogyasztó, a vásárló mindig és mindenütt érzékenyen reagál az áruellátásra, az ár és a bér, a minőség alakulására, az érdekeit védő jogszabályok érvényesülésére. S mi tagadás: napjainkban különösen olyan világban élünk, amikor egyáltalán nem mindegy, hogy hányszor, merre és mikor „mozognak” az árak, milyen az ellátás és a keresett terméket mennyiért lehet megkapni. Vagy mennyibe kerül az új lakás, a bútor, a szolgáltatás stb., stb. Egyebek mellett a szák- szervezetek ezért is fordítanak kiemelt figyelmet adói. gozók élet- és munkakörülményeire, a vásárlói érdekek védőimére, az árképzés, re, valamint a lakosság érdekeit képviselő jogszabályok betartására és betartatására. Mint az SZMT elnöksége által tegnap megtárgyalt és elfogadott írásos és szóbeli jelentésből többek között ki. derült: a megyei tanács szakigazgatási szervei a szak- szervezeti aktivistákkal együtt 1980 és 1982 között nem kevesebb, mint 8573 vizsgálatot folytattak le a gazdálkodó, a kereskedelmi egysé- geknél, a szövetkezetekben, valamint a magánkisiparban, a magánkereskedelemben. Az eredmények között említette a megyei tanács elnökhelyettese, hogy az ellenőrzési munka hatékonyságának javulásában nem kis szerepe van a szakszervezeteknek, pontosabban annak a több mint háromszáz szak- szervezeti aktívának, akik társadalmi megbízatásként rendszeresen figyelemmel kísérik a kereskedelem tevékenységét. S mire figyelmeztetnek, mit mutatnak az ellenőrzések tapasztalatai? A kereskedelemben még ma is' örökzöld témaként köszön vissza a fogyasztók gyakori megkárosítása, az ár és a minőség nem kellő összhangja. Árpolitikájuk fő jellemzője, hogy az esetek döntő többségében fölfelé „mozgatják” az árakat! Még akkor is, amikor egy-egy árcsökkentéssel a vállalat sem járna rosszul. S mi történik a szabály- sértőkkel, a tisztességtelen haszonra vadászókkal? Az említett időszakban 366 szabálysértési eljárásra, illetve pénzbírság kiszabására, 97 fegyelmi eljárásra és más szankciókra került sor. Ötszáztizenöt esetben rendelték el a megye szakigazgatási szervei az árhatósáigokkal együtt az árak visszamen ő- leges módosítását, a többlet- jövedelmek elvonását, valamint a vevők kártalanítását. Van tehát gond, tennivaló bőven. És gyors, pozitív változásra egyelőre nem is számíthatunk. Még mindig kevés ugyanis az jól kéDzett ellenőr megyénkben. Különösen a mezőgazdasági üzemekben nincs elég olyan szakember, aki nemcsak egy konkrét ellenőrzési feladatra képes, hanem az árképzés kulisszatitkait is ismeri. Az elnökségi ülésen ezért is javasolták többen, hogy az újabb vizsgálatokba vonják be az üzemek, a vállalatok jól képzett szakembereit és hasznosítsák a PM Bevételi Igazgatóságának egy- egy témavizsgálatát is. Egyelőre kik a képzettebbek: az árakat alakítók, vagy az ellenőrök? — hangzott el az újabb kérdés. Az előbbiek — válaszolt őszintén az elnökhelyettes. Az a valóság ugyanis — mondotta a továbbiakban —, hogy a megyei tanács osztályain megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek szervezik és irányítják az ellenőrzéseket, de „lejjebb”, elsősorban az al- sóbbfakú tanácsoknál még sok kívánnivalót hagynak maguk után a személyi és a szakmai feltételek. Az ügyintézők itt még ma is osztott munkakörben, munkaidejük kis részében látják el az árellenőrzési feladatokat. A tanácsok és a szakszervezetek közös tennivalói között erősítette meg végezetül az elnökség, hogy tovább kell szélesíteni a társadalmi ellenőri hálózatot. Elsősorban az alapvető élelmiszerek, a magánlakás-építéshez, a lakáskarbantartáshoz szűk. séges áruk, valamint a tartós fogyasztási cikkek iránti, kereslet-kínálatra indokolt az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítani a tanácsoknak, a szakszervezeteknek egyaránt. Koós József