Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 46. szám 1983. február 24., csütörtök Á p A • 1,40 FORINT A SZOVJET HADSEREG NAPJÁN Koszorúzási ünnepség Egerben (Fotó: Perl Márton! Csőd ijesztő szó. Gyakorlatilag semmit nem tudunk róla, mert csak hallomásból, ta­nulmányainkból ismerjük. Az idősebbek között is na­gyon kevesen lehetnek olyanok, akik még a saját bőrükön érezhették a ha­tását. Furcsa véletlen folytán találkoztam nemrég ezzel a szóval. A selypi cement­gyár igazgatója mondta, hogy amikor az olasz gép­sort szerelték náluk a csar­nokban, egy napon értesítés érkezett a kék tengerek és zöld hegyek Itáliájából: a vállalkozó cég csődbe ju­tott. Talán pontosan fel sem fogták a mieink, mi tör­ténhetett az Appenini-fél- sziget egyik jó nevű gyárá­val, mert ezt a szót: csőd, ugyan mi is használjuk úgy általában, de a vaskos valóságban ... Egyszóval akkor kapták fel a fejüket a selypiek, amikor az olasz szerelők az egyik percről a másikra ott hagytak csa- pot-papot, összepakolták holmijukat, beültek a gép­kocsijukba és még a nagy­kapunak sem mondtak bú­csút. Csőd ... csőd ... ! Az emberek kezdték íz­lelgetni a szót. Némelyikük meg is riadt tőle. Ha ez a csőd azzal jár, hogy min­dennek vége, az egyik percről a másikra fuccs mindennek, akkor ez... szörnyű! Mert mi ugyan mondjuk időnként, hogy csődbe ju­tott ez vagy az a vállalat, nem tudnak fizetni, adós­ságuk pedig, mint a pelyva, de azért... tulajdonképpen nem történik semmi. Sem­mi különös. A gyárat nem zárják be, a dolgozókat nem kergetik világgá, az üzemi konyhán éppen úgy főzik a töltöttkáposztát, mint korábban, az üdülési fe­lelősnek ugyanúgy ezer a gondja, mint addig, a mű­helyfőnök pontosan úgy bánik a kis Kováccsal, mint azelőtt és éppen olyan nyá­jas a fekete szemű Szabó- néhoz, mint eddig, egyszó­val: semmi, de semmi. Ta­lán az igazgatót helyezik majd át két hónap múlva egy másik vállalat élére, nehogy titkárnő, autó és üzemi halásztanya nélkül maradjon. Csőd ... ! Tulajdonképpen szörnyű. Máshol. Nálunk? Szerencsé­re ilyen nincs. Ne is le­gyen. Illetve... Mióta mondjuk, minden­kinek annyi jusson a közös kasszából, amennyit a mun­kája után megérdemel? A rossz munka után ... egy fillér se. Kemény dolog. Mit tehet arról a szerelde dolgozója, hogy a termelé­sért felelős személyek rosz- szul számoltak? ö igya meg a levét? Neki ne jus­son annyi forint, mint amennyiért megdolgozott? Neki a feladata a termé­kek értékesítéséről gondos­kodnia? Nem és nem. A csőd, a rossz gazdálkodás levét nem a melósnak kell meg­innia. De én még soha nem hallottam arról, hogy vala­kit elbocsátottak azért, mert csődöt okozott. Jó ez? G. Molnár Ferenc A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta megala­kulásának 65. évfordulója al­kalmából szerdán délután koszorúzási ünnepséget ren­deztek Egerben, a népkerti szovjet hősi emlékműnél. A szobor talapzatához a fegyveres erők és testületek képviseletében Pólyák György alezredes, helyőrség­parancsnok, Domoszlai Lász­ló rendőr alezredes, a Heves megyei Rendőr-főkapitány­ság helyettes vezetője és Bodnár János százados, a megyei munkásőrparancsnok helyettese helyezte el a ke­gyelet virágait. Az évfordu­ló alkalmából koszorúzott Berta Ervin, az MHSZ me­gyei titkárának helyettese, Zoók György egri városi és Dudás József egri járási tit­kár. A Hazafias Népfront képviseletében vett részt és helyezett el koszorút az em­lékműnél dr, Végh Miklós, a megyei népfrontbizottság el­nöke, Mészáros Albert titkár és Veres István, a HNF Eger városi Bizottságának titkára. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség képviseletében koszo­rúzott Szántó Márton, a me­gyei KISZ-bizottság titkára, Mészárosáé Pusztai Éva me­gyei úttörőtitkár és Szekeres János, az, Ifjú Gárda megyei parancsnoka. Az évforduló alkalmából a vállalatok, intézmények dol­gozói, valamint a megyeszék­helyen lévő MSZBT-tagcso- portok képviselői virágcsok­rokat helyeztek el a népker­ti szovjet hősi emlékműnél. A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta megala­kulása 65. évfordulója al­kalmából szerdán a gellért­hegyi Felszabadulási emlék­műnél katonai tiszteletadás­sal felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nem­zetközi munkásmozgalom vö­rös zászlaját. A népgazdaság idei terve szerint — a múlt évihez ha­sonlóan — mintegy 20 ezer bérlakást felújítanak és több mint tízezret korszerűsítenek. A megyeszékhelyen az Egri Ingatlankezelő, Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat dol­gozói jelenleg 90 lakás fel­újításán, korszerűsítésén dol­goznak. Ennek mintegy 50 százaléka készül el a IP év végére 35 millió forint ér­tékben. A komfortosítás esz­közeit, sokféle anyagát, ké­szülékét gyártó ipar a kere­sett cikkek termelésének nö­velésével és jó néhány új­donsággal készült fel na­gyobb átalakítások szezon­jára. A komfortnélküli lakások bérlőinek életében — ha van elegendő hely, vagy két ki­sebb lakást vonnak össze — a fürdőszoba kialakítása hozza a legnagyobb válto­zást. így például Egerben, a jelenleg folyó korszerűsí­tési munkálatok során csak­nem húsz lakást vonnak össze. Ám sok komfortos lakásban a régi kádak, csap­telepek, mosdók is megér­A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta megala­kulásának 65. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget rendeztek a gellért­hegyi felszabadulási emlék­műnél. ' Az emlékműnél a fegyve­res erők tagjai álltak dísz- őrséget. A szovjet és magyar himnusz elhangzása után- elsőként a Magyar Népköz- társaság fegyveres erői ne­vében Czrnege Lajos had­seregtábornok, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a munkásőrség or­szágos parancsnoka koszorú­zott. A Hazafias Népfront tek a cserére. Az ország egyetlen kádgyárában, a kecskemétiben tavaly az üzem rekonstrukciója miatt akadozott a szállítás, de most már két műszakban dolgoz­nak az automata gépsorok, így az idén 150 ezer öntött­vas kádat szállítanak a la­kások építőinek, korszerű- sítőknek, s ezzel a múlt évi adósságot is pótolják. Bőví­tették a kádak színválaszté­kát: összesen 12 féle színű terméket gyártanak, köztük a legújabb a négerbarna és a pasztellkék. A kádakéval összehangolt színben készít mosdókagylókat, polcokat, csempéket és egyéb tisztasági és egészségügyi porcelánárut a hódmezővásárhelyi Alföl­di Porcelángyár. A falbur­koló csempe választékát 14 féle mintával bővítették, és megkezdték a méhsejtszerű hatszögletes, színes metlachi padlóburkoló lapok gyártását is. Megoldásra vár azonban még az a lényeges mozzanat, hogy az összehangolt színe­ket egyszerre szállítsák a boltokba, azokat együtt le­hessen megvásárolni. A má­Országos Tanácsa és a Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége nevében S. Hegedűs László, a'HNF OT titkára és Úszta Gyula, a szövetség alelnöke helyezte el az emlékezés virágait. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében Vla­gyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete, Va- lerij Muszatov követtaná­csos és Anatolij Popov ve­zérőrnagy, katonai és lég­ügyi attasé koszorúzott. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget. (MTI) sodik negyedévben a VAS­ÉRT budapesti üzleteiben megjelennek a plexiből ké­szült füstszínű, kék és bar­na, és a hazai krómozott piperepolcok, pohár-, fogke­fe- és szappantartók. A kecs­kemétiek pedig megkezdik a karpihentetővei ellátott és alul öblösebb, formater­vezett kádak gyártását. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár újfajta fürdőszobai és konyhai csap­telepcsalád gyártását kezdi meg a második negyedévben. Ezeken be lehet állítani a hideg- és melegvíz keveré­si arányát, s ezt követően a csapból minden nyitás után a „megrendelt” hőmérsékle­tű víz folyik. Elkészítették az új kézitusoló és a kádak mellé felszerelhető kapasz­kodókar mintapéldányát, és a csaptelephez hasonlóan a második negyedévben meg­kezdik a sorozatgyártást. Megyénkben a kisméretű tégla, a válaszfaltégla, tető­cserép és időnként az ajtó- ablak kivételével nem lehet panasz, a már felsorolt árukból való ellátásra. Egerben jelenleg kilencven otthon felújítását végzik Új anyagok, berendezések a lakások korszerűsítéséhez Kádár János fogadta Stefan Olszowskit Elutazott hazánkból a lengyel külügyminiszter Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a KB székházá­ban fogadta Stefan Olszows­kit, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagját, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminiszte­rét, aki hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes és baráti lég­körű megbeszélésen véle­ményt cseréltek a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről és a magyar—lengyel kapcsolatok fejlesztésének feladatairól. Kádár János megerősítette pártunk, egész dolgozó népünk testvéri szo­lidaritását a lengyel kommu­nistáknak és hazafiaknak a szocialista konszolidációért folytatott következetes küz­delmével. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a két ország inter­nacionalista együttműködése fontos hozzájárulást jelent a szocialista országok egységé­nek erősítéséhez, a béke és a társadalmi haladás ügyéhez. A találkozón jelen volt Pú­ja Frigyes külügyminiszter, valamint Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói és Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Hivatalos látogatását befe­jezve szerdán délután eluta­zott Budapestről Stefan Ol- szowski lengyel külügymi­niszter. A repülőtéren vendéglátó­ja, Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Garamvölgyi Jó­zsef, hazánk varsói és Tade­usz Pietrzak, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. Az árellenőrzések tapasztalatai • Exportra termelő brigádok a Finomszerelvénygyárban • Szakszerve­zeti munka a termelőszövetkezetekben • Az idős­korúak segítése Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap ülést tartott Eger­ben a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnök­sége. Az elnökség tagjait, va­lamint a meghívott vendége­ket Gubán Dezső köszöntöt­te. Ezt követően Bágyi Im­rének, a megyei tanács el­nökhelyettesének előterjesz­tése alapján az árhatósági és árellenőrzési tanácsi tevé­kenységről készült jelentést vitatta meg. Ezután Kócza Imre, az egri Finomszerel- vénygyár vezérigazgatója tá­jékoztatta az elnökséget a szocialista brigádoknak az exportárualap bővítéséért, végzett tevékenységéről. Vé­gezetül megtárgyalta a ter­melőszövetkezeti szakszerve­zeti alapszervezetek működé­séről, valamint az idősko­rúak életkörülményeinek ja­vításáért végzett szakszerve­zeti tevékenységről készült jelentéseket. (A fogyasztók, a vásárlók érdekében” címmel lapunk 3-ik oldalán foglalko­zunk részletesen az árellen­őrzések tapasztalataival. Mezőgazdasági könyvhónap ’83 Gabonatermelésünk a világ élvonalában... Tanácskozás Kompolton A gabonatermelés fokozá­sáról volt szó azon a ta­nácskozáson, melyet az idei mezőgazdásági könyvhónap keretében szerdán délelőtt rendeztek Kompolton, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem kutatóintézetében. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a ter­melési rendszerek nagyszám­ban megjelent képviselőit dr. Szalai György kandidátus, az intézet igazgatója köszöntőt, te, majd Koncz Imre, a Me­zőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese tartott elő­adást. Rámutatott, hogy kü­lönösen a gabonaágazat ered­ményei voltak kimagaslóak. Mindez azoknak az ösztön­ző közgazdasági szabályo­zóknak köszönhető, melyek lehetővé tették a gabonater­melésben a biológiai, a ké­miai és a műszaki-technikai alapok fejlesztését. Koncz Imre kifejtette, hogy a közelmúltban a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei a kutatókkal és a termelőkkel közösen értékelték gabona- termelésünk helyzetét és meghatározták a fontosabb teendőket. Ahhoz, hogy a VI. ötéves tervben meghir­detett program sikerrel meg­valósuljon, tovább szigorí­tották a szántóföldek védel­mét a területcsökkenések mérséklésére. Ugyanakkor■ a minisztérium intézkedéseket tett a gabonaprogramban szereplő rét-, és legelőgaz­dálkodás színvonalának nagyarányú javítására is, to­vábbá gondoskodott az ága­zat műszaki, kereskedelmi és érdekeltségi rendszerének ki­dolgozásáról. Aláhúzta, hogy az idei ga­bonatermelés megalapozott, a tél eddig eltelt részében az őszi vetések nem szenved­tek jelentős fagykárokat. Ám továbbfejlődésük a tavaszi munkáktól, különösen a nö­vényvédelem eredményessé­gétől függ. A szükséges ké­miai anyagok, a gépekhez való pótalkatrészek biztosí­tására a minisztérium továb­bi erőfeszítéseket tesz. ösz- szességében tehát gabonater­melésünk új helyzetbe ke­rült. Mindaz a nagyarányú fejlesztés, melyet a gazdasá­gok a 70-es években ezért tet­tek, most a 80-as évtizedben, a szigorúbb közgazdasági fel­tételek közepette is maga­sabb színvonalon folytatód­hatnak! Az előadást követő vitában felszólalt Gáspár Jenő, a KITE Heves—Pest és Nóg- rád megyei alközpontjának vezetője, dr. Bocsa Iván, a kompolti kutatóintézet igaz­gatóhelyettese, Kiss József, a hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet elnökhelyettese. Juhász Imre, a szolnoki GITR egri alközpontjának vezetője és Sára Mihály, a horti Kossuth Termelőszö­vetkezet főmezőgazdásza is. Az érdeklődéssel kísért ta­nácskozás Koós Viktornak, a megyei tanács mezőgazdá­sági és élelmezésügyi osz­tályvezetőjének zárszavával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents