Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-20 / 43. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. február 20., vasárnap 3 W9 "■l if™ s. Apróbb-nagyobb bosszúságok Miért reklámozzák? Tagadhatatlan, bosszantó dolog, ha az ember felfigyel, ve a hírverésre, keresi a reklámozott cikket, de hiá­ba. Mint például most az Otthon kávékeveréket. Ez azonban kisebb bosszúság. A nagyobb az, amikor fele rész­ben sikerül megszerezni va­lamit, de végül is az ered­mény csak nagyobb bosszú, ságok forrásává válik. Amint az Schmitzer Ferenc kere- csendi olvasónkkal is történt. S biztos, nem csak vele! A múlt év tavaszán figyel­tek fel. hogy Lampart 30-as gázkonvektort lehet vásárol­ni, propán-bután gázpalack- ■ hoz. Kaptak a dolgon, egy­részt mert kényelmesebbé korszerűbbé akarták tenni a lakás fűtését, másrészt, mint volt olajbányász, kedvez­ményt is kaphat a gáz vá­sárlásakor. 24 ezer forintjába került az egész. Most már csak a 23 kg-os gázpalackot kell cserélgetni. Kellene cse­rélgetni. Mert cserepalack, az nincs! Az egri áfész Mak­iáron létesített cseretelepet, innen lát el 17 községet, de ilyen méretű palackot csak közületek részére tud adni. A 11 kilós palack használata „Nekem szülőhazám” A Mátravidéki Cukor, és Konzervgyár Kultúrotthoná- ban, Hatvanban került meg­rendezésre a címben szerep­lő vetélkedő. A játékot Rostás József MHSZ-klubtitkár vezette. A vetélkedőn 7X4 fős csapat versenyzett. A zsűri tagjai: a két gyár MSZMP-titkárai és a kultúrotthon igazgatója voltak. A versenyző csapatokból a legjobb MHSZ. és KISZ-csa- patok kerültek tovább a vá­rosi és járási döntőbe. A verseny értékelése után a legjobbak értékes tárgyju­talmakban és oklevelekben részesültek. A rendezvényt értékelve az MHSZ városi titkára el­mondotta : magas színvona­lú verseny volt,, melyért a zsűri tagjait, a rendezőket és a versenyzőket köszönet il­leti. A továbbjutó csapatok­nak a magasabb szintű ver­senyeken jó eredményeket kívánt. Nánási Ferenc Hatvan Két nemzedék találkozott Vidám farsangi mulatsá­got rendezett a mezőszeme. rei Vöröskereszt vezetősége az öregek napközi otthoná­ban. Meghívottak voltak a községi tanács vezetői és a körzeti főorvosunk is. Szendviccsel és üdítővel vendégeltük meg az idős embereket. Meghívtuk a hangulat emelésére a hely­beli pávakör citeraegyütte- sét, tagjai ^vidám talpaláva­lót játszottak. Olyan jó han­gulat keletkezett, hogy a 90 éves nénik és bácsik táncra perdültek, s még bennünket is megforgattak. A mulatság szervezésében részt vettek az öregek nap­közijének dolgozói is. Mind­annyian nagyon jól éreztük magunkat és örültünk a jó­kedvnek. Bukta Lajosné Mezőszemere viszont — amit kaphatnak, — tilos és veszélyes. így vá­laszthatnak az érdekeltek; megkockáztatják a balesetet, vagy maradnak a hideg. fű. tés nélküli szobákban. Ha­sonló gondokkal küszködnek azok is, akik a 23 kilós pa­lackhoz rendszeresített víz­melegítőket szereltették be. Joggal kérdezi olvasónk, mi­nek reklámoztak olyan dol­got, melynek felszereltetése ugyan drága, de működteté­se majdnem lehetetlen? A sok is lehet annyi, mint semmi Schmitzeréknek és társaik­nak az a bajuk, hogy a pa­lack, ami kapható, kicsi. Ám az is okozhat gondot, ha va­lami túlméretezett. Egyik egri háziasszony olvasónk például könnyűszerrel bebi­zonyította, hogyha valami, bői sok van, az annyi, mint. ha nem is lenne. Melyik háziasszonynak nem okozott még gondot, bosszú­ságot. ha egy egy fűszerféle eltűnik a boltbói? Mondjuk nem lehet köménymagot, ba­Messzemenően egyetértek a Népújság február 13-i szá­mában írt Porladó emlék­művek nyomában című cikkben foglaltakkal. Bizony, sok történelmi, vagy művé­szeti érték veszett már kár­ba egy régebben beidegző. dött káros szemlélet miatt, néha csak azért, mert még az „úri” Magyarországból valók, máskor meg valamiféle kor­szerűsítési törekvések miatt. Pedig akik néha-néha vala­miféle politikai okfejtések­kel próbálkoztak indokokat keresni, vagy közvetlen, vagy közvetett módon mást ta­pasztalhattak a Szovjetunió városaiban. Nem furcsa, hogy a madarakra, a növényekre vonatkozóan már van törvé­nyünk, amelyben eszmei ér­tékek is meghatározásra ke­rültek, hogy az okozott kár bérlevelet venni. Ennél már csak az a nagyobb baj, ha lehet, — de csak kilós, félki­lós csomagokban. Mert mit kezdhet az ember például szerény, két-három, de még hatszemélyes háztartásában is, 1 kilogrammos babérlevél­lel. Nem egy, de több család majd egész életen át szüksé­ges babérlevélfogyasztását fedezné egy-egy ilyen óriási csomag. De különben is, ki vásárol előre több évre fű­szert? ! Miért nem csomagolják ezeket a fűszereket 1—5 de. kás kis tasakokba? Kinek kell a kilós mennyiség? Nyilván éttermeknek, nagy üzemi konyháknak. Azok viszont nem ÁBC-bol- tokbán szerzik ezt be. Lehet, hogy többletmunka, kiadás és költség a kisebb mennyiség­ben való „kiszerelés”, de az igényeknek az felelne meg. Mert hát azt mégsem lehet elvárni a vásárlóktól, hogy otthon mérjék szét a szom­szédok egymás között... Hiába van tehát kilós cso­magban a fűszer, annyi az, mintha nem is lenne — jegy­zi meg olvasónk. S milyen igaza van! — d. — mértékéhez igazodó bünte­tést lehessen kiszabni, pedig ezekből nemcsak egy-egy pél­dány található. Ugyanakkor a szemétre kerülő, vagy megsemmisítésre, beolvasz­tásra szánt, pótolhatatlan értékeknek a védelméhez nincsenek értékkategóriák. Az igaz, hogy túlságosan is sok a jogszabály. mégsem ártana a megbecsülésre ér­demes köztéri szobrok, kan­deláberek (pl. a székesegy­ház előtt régebben volt pász­torbot alakú lámpák) stb. megsemmisítésének, kicseré­lésének módozatait is szabá­lyozni és a meggondolatlan károkozókat eszmei érték alapján felelősségre vonni. Deli István Eger A „Bogár** olvasható magyarul I Keddi tévékritikájában azt írja Gyurkó Géza, a Mau_ passant-novella holland té­vés változatáról szólva, hogy a novella magyar fordítását nem találta. Valóban van egy korábbi Maupassant-vá- logatás, amelyben a Bogár nem szerepel. Megjelent azonban 1980-ban egy négy­kötetes Maupassant-fordítás- gyűjtemény, amelynek ne­gyedik kötetében, időbeli sorrendbe beosztva található a mindössze tíz oldalas re­mekmű. 1890. február 7-ről keltezett ez az írás, s tudjuk, ez a dátum az utolsó alkotói hónapokat jelenti Maupas- sant-nál. Életrajzi adataiból ismerjük, hogy fiatalságának legszemélyesebb vallomása ez a pár oldal, amely az Egy evezős emlékei alcímet vi­seli-. A novella nem egy részle. te apró eltéréseket mutat a filmes adaptációhoz képest, mert Maupassant-nál „írva, vagyon”, hogy Monokli kizá­rólagos uralma Bogár fölött csak a hétvégekre szólt, míg a többi napokon — hát Is­tenem! — a fiúk felváltva vitték-kísérték a lányt Pá­rizsba. És Maupassant hatá­rozottan, félre nem érthe­tően amolyan jókedvű, szél­szórta sarjadéknak rajzolta meg Bogarat, aki „belepoty_ tyant ebbe a minden bolond­ságra kész férfifészekbe, ha­marosan ő parancsnokolt és már másnap meghódította valamennyiüket.” Különben kelekótya kis nő volt, már úgy született, hogy hasában abszint lötyögött, amit anyja néhány perccel a szülés előtt ihatott; az azóta sem józanodott ki. mert daj­kája — legalábbis így beszél­te — seprőpálinkával szokta erősíteni magát.” (Illés Endre fordítása.) (f. a.) A kritika szerzőjének meg. jegyzése: Köszönet a figyel­meztetésért. Jómagam az 1974-es kiadásban kerestem és nem találtam a novellát. VISSZHANG A műemlékek védelmében Megérdemelt pihenés... Kedves ünneplés közepette búcsúztatták Kelemen Zol­tánná postai dolgozót nyug­állományba vonulása alkal­mából. Állandó helyettesként Aldebrő, Feldeberő, Kápolna községekben teljesített szol­gálatot az ott lakók nagy megelégedésére. 1959-ben férjével együtt vették át az adácsi posta irányítását. A posta igazgatósága részéről Sneider Csaba köszöntötte, és átnyújtotta az igazgatói dicsérő oklevelet és a vele járó pénzjutalmat. A szakszerbezet és a helyi posta dolgozói méltatták és köszönték Klárika néni mun­káját. Nyugdíjazása után főleg négy unokájával szeretne többet foglalkozni, de ha a szükség úgy hozza, szívesen vállal továbbra is helyette­sítést. A községek lakóinak nevében is köszönjük mun­káját. Nagyváradi János Adács Ruhák az NSZK-ba A hónap végéig kell elkészülniük a dolgozóknak a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat pétervásári üzemében az­zal az ötezer szoknyával, amit az NSZK-ba szállítanak majd. Jelenleg ezen dolgozik a teljes üzem, azaz 37 asz- szony (Fotó: Szántó György) HARMINCEGY PÁLYÁZAT Az új egri köztemető megépítésére Másfél esztendeje jelent meg hivatalos forrósból a hír, hogy 1994-ig felszámol­ják az egri Grőber-temetőt. Aki úgy akarja, elvitetheti halottjai síremlékét, a halot­takat kihantoltathatja, ham- vasztás után urnába helyez­tetheti. Azóta már eltűnt néhány jelentős síremlék, elsőnek éppen a temető név­adójának, a Gröber család­nak tekintélyes fekete gránit obeliszkje. A halottak a lakosság nö­vekedésével egyre jobban sokasodnak. A Heves megyei Temetkezési Vállalat igyek­szik újabb u macsoportok elhelyezésével enyhíteni a helyzeten s a Grőber-teme- tőben kelet-nyugati irány­ban ismét két urnasort létesített, mindkét oldalon aszfalt járdával, a környék tehát mentes a sártól. — Mindez nem elég, mindez csak pillanatnyi megoldás — mondja Dobi Antal, a Heves megyei Te­metkezési Vállalat igazgató­ja. A megnyugtató megoldás az új egri köztemető, amely­nek huszonhat hektáros te­rületét a várostól észak­nyugatra jelölték ki. A temető ügyében az el­múlt 1982-es év végén je­lentős -lépés történt. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, a megyei tanács és Eger Város Taná­csa pályázatot írt ki. A de­cemberben lejárt pályázat­ra mintegy harmincegy pá­lyamunka érkezett be. — Az el nem engedhető szempontokon kívül, ame­lyek közt meg kell említeni a közegészségügyi, esztétikai követelményeket, nem kö­töttük meg a pályázók kép­zelőtehetségét és így igen változatos megoldások szü­lettek. A tervben szerepelnie kellett a több szintes rava­talozó megépítésének, a dísztér kialakításának, a munkásmozgalmi pantheon létesítésének, az urnatelepe­ken kívül a hagyományos temetkezési helyek táblái­nak, a kertészeti díszítések­nek, hiszen alapvető elgon­dolásunk az volt, hogy in­kább sírkert legyen az új temető. Az országos tekintélyű bí­ráló bizottság sokszor éj­szakába nyúló munkával ér­tékelte a benyújtott műve­ket. Tizenegy pályázatot dí­jazott s körülbelül az első három-négy terv összeválo- gatásából fog megszületni a végleges megoldás. — És mikor valósul meg a nagyszabású terv? — A kényszerűség sürget. Ebben a tervidőszakban, te­hát 1985-ig harmincmillió forint áll rendelkezésükre, de először meg kell olda­nunk az előzetese beruházá­sokat, az utak, vízvezetés, villanyhálózat kérdéseit. Meg kell kezdeni a száz méter széles erdősáv telepítését, amely körülveszi az új köz­temetőt. Nem kis feladat ez, hiszen ez a temető a jövő évszázad temetője lesz, min­den szempontból, nemcsak azért, ment ennek a század­nak már a vége felé tar­tunk. Kapor Elemér Eger Fórum a klubmozgalomról Heves megye Tanácsa V. B. művelődési osztálya, a me­gyei ifjúsági klubtanáccsal közösen, első alkalommal rendezte meg a megye ifjú­sági klubvezetőinek és a klubok fenntartóinak fóru­mát. Miután a megyében az ifjúsági klubok többsége közművelődési, oktatási in­tézmény, szakszervezet és más gazdasági egységek fenntartásában működik, e szervek vezetői kaptak meg­hívást a rangos rendezvényre. Mint ahogy azt Búzás La­jos művelődési osztályvezető beszámolójában többször is aláhúzta: a klubok fenntar­tása, irányítása állami fel­adat. Sajnos, ez a szemlélet nem tükröződött a résztve­vők összetételében, hiszen a meghívott közel száz első számú vezetőből alig jött el egy-kettő. A beszámoló szólt a me­gye klubmozgalmának je­lenlegi helyzetéről. A nyil­vántartott klubok egyhar- mada tekinthető folyamato­san, színvonalasan működő­nek. A többiek tevékenysé­ge egyenlőtlen. Nagy különbségek vannak a működési feltételek, a tar­talmi munkára fordítható pénzösszegek biztosításában is. A legmostohábbak e szempontból a középiskolai közösségek. A legelőnyösebb feltételek mellett a gazdasági egységek által fenntartott és működtetett klubok munkál­kodhatnak. A beszámoló szólt a fia- , talok aktivitásáról is, amely sok helyen kívánnivalót hagy maga után. A tanácskozáson sikerült tisztázni a klubok működte­tésével, fenntartásával kap­csolatos tudnivalókat is. A fórum vendége volt Gál Iván, az Országos Ifjú­sági Rendező Iroda vezetője, aki az Országos Ifjúsági Klubtanács tagjaként vázolta a magyarországi klubmozga­lom történetét, a kezdetektől napjainkig. Haffner László megyei if­júsági titkár ismertette a megjelentekkel az ifjúság által igényelhető kedvezmé­nyeket, támogatási formá­kat. A fórum a résztvevők hozzászólásaival, kérdéseivel zárult. Baranyi Imre Eger MÁTRAI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG FŰRÉSZÜZEME felvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: GÉPLAKATOSOK, TMK-LAKATOSOK (hegesztői vizsgával) VILLANYSZERELŐ (elektronikában jártas) FORGÁCSOLÓ (esztergályos, gyalus, marós) KAZÁNFŰTŐK (középnyomású vizsgával) Bérezés kollektív szerződés szerint. Jelentkezés az üzemvezetőnél, Eger, XIII. k. Tárkányi út 21. MÁTRA PÜSZÉRT EGRI RAKTÁRHÁZA FELVESZ ÉRETTSÉGIZETT NŐI, FÉRFI MUNKAVÁLLALÓKAT, SZAKKÉPZETT ÉS SZAKKÉPZETLEN NŐI ÉS FÉRFI DOLGOZÓKAT RAKTÁRI MUNKÁRA, ÁRUKÍSÉRŐKET. JELENTKEZÉS: EGER, LENIN ÜT 198.

Next

/
Thumbnails
Contents