Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-20 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 43. szám ÁRA: 1983. február 20., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Elutazott az SZMBT küldöttsége Szombaton elutazott Budapestről a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, amely Nyikolaj Danyilinnak, a Szovjetunió orvosi-műszeripari miniszterhelyettesének, a társaság elnökhelyettesének vezetésével tartózkodott hazánkban. A delegáció ellátogatott a miskolci Lenin Kohászati Művekbe, és részt vett az SZMBT megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen. A vendégek felkeresték a Medicor Művek MSZBT-tagcsoportját, és részt vettek a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés 35. évfordulója alkalmából a Danuvia Gorkij Művelődési Házában megtartott ünnepségen. A küldöttséget magyar- országi programja során az MSZMP Központi Bizottságában fogadta Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője és parlamenti hivatalában Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke. Vállalkozó bankok A közgazdász körökben sok bírálat éri manapság a magyar bankrendszert. A szakértők az üzletibb, a vállalkozóbb, a kockázatot is vállalni képes bankot, sőt: bankokat hiányolják. Ami a többes számot illeti, a bírálók azt szorgalmazzák, hogy a gazdálkodók ne csak egy ajtón tudjanak bemenni, ha hitelre, pénzre van szükségük üzleti elképzeléseik megvalósításához. A kritikák jogosságának elismerése mellett a szakemberek maguk is úgy látják hogy a vállalkozói kedv nem kizárólag a termelő és szolgáltató szervezetek sajátja, hanem az utóbbi időszakban a bankokban is elmozdult valami a holtpontról. A Magyar Nemzeti Bankban létrehozott innovációs alap például aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a magyar szellemi termékekből keresett áru és szolgáltatás váljék. Nagy rizikó ez, hiszen az innovációs tevékenység lényegét jelentő újdonságba mindig kockázatos belefogni. Az Állami Fejlesztési Bank különösen az új vállalkozási formák elterjedését szorgalmazza. E bank támogatásával jött létre az egészségügyi létesítmények kulcsra kész megvalósítására alapított Medinvest, a művelődési, sport- és oktatási épületek, intézmények elkészítésének fővállalkozására szövetkezett a Kul- turinvest. Bábáskodott az export célú fővállalkozásokkal foglalkozó Transin- vest, a lakásépítésre alakított FILAV Közös Vállalat és a mezőgazdasági termelési rendszerek külpiaci értékesítésére vállalkozó Farín invest születésénél is. Az ÁFB tavaly január óta tevékenységét kiterjesztette az újonnan létrejövő egyes kisvállalkozások finanszírozására is. Az ÁFB-nek érdeke, hogy üzlettársai minél nagyobb nyereségre tegyenek szert, ugyanis a hitelkamat egy részét a nyereség nagyságától függően kapják visz- sza. Minél nagyobb a nyereség, annál tekintélyesebb részt A csaknem félszáz külkereskedelmi jogú vállalat és a Magyar Külkereskedelmi Bank részvételével 1981-ben megalakított In- teri nvest alaptőkéjével ugyancsak vállalkozóként vett részt a különböző — elsősorban a konvertibilis elszámolású exportot növelő — fejlesztésekben. Miután mindhárom bank csak rövid ideje él a vállalkozási és kockázat- vállalási lehetőséggel, s a fejlesztések eredményességének megítélése az eltelt időszaknál hosszabb terminust igényelne, mérlegszerűen, pontos számadatokkal előre aligha lehetne bizonyítani: gazdálkodói, üzleti szemmel is helyes volt a néhány esztendős döntés. A szakemberek azonban a kezdeti eredmények alapján máris bizakodóak. Mindez arra utal, hogy nálunk is beválik az üzletibb szemléletű, vállalkozóbb típusú bankrendszer. (M. P.) Fejlesztik a szövetkezeti kereskedelmet A kistelepülések ellátása Harminc kisközség 21 ezer lakossal — A napicikkek kínálata kielégítő — Régi boltok rekonstrukciója ' Megyénk települései közül harmincban ezernél kevesebben élnek, de itt jár boltba, bisztróba, italboltba szűkebb hazánk lakosságának mintegy hat százaléka: 21 ezer ember. Róluk kell gondoskodniuk egyebek között a szövetkezeti kereskedelemnek Párádtól Tarnaméráig. A felmérések és a tapasztalatok szerint ezekben a kisközségekben a napicikkekből kielégítő az ellátás. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ne fejlesszék a hálózatot, ne korszerűsítsék akár a legkisebb falu élelmiszerüzletét sem. Az idei szövetkezeti beruházásokról, a régi boltok rekonstrukciójáról érdeklődtünk a Fogyasztási Szövetkezetek Heves megyei Szövetségében, ahol Ficzere Sándor kereskedelmi osztályvezető informálta lapunkat. Mint megtudtuk, a kistelepülések áruellátásában a legjelentősebb szerepet a megye fogyasztási szövetkezetei töltik be. A már említett harminc apró falu lakóit kilenc áfész üzletei, boltjai, ABC-áruházai és bisztrói — néhol vendéglői — várják. Ezek fejlesztését a lehetőségekhez képest biztosítaniuk kell a fenntartóknak: annak ellenére, hogy a kis alapterület nehézkessé teszi a modernizálást, a régi kiépítésű egységek újjáva- rázsolás'a egy sor műszaki akadályba ütközik. A megyében működő tizenkét áfész közül a legnagyobb az egri és a gyöngyösi, a legkisebb a hidasi. Mindmind az erejéhez, anyagi lehetőségeihez mérten igyekszik fejleszteni a hálózatát. Elsősorban az a cél, hogy javítsák a lakosság mirelitárukkal való ellátását, a tej- és tejtermékválasztékot, valamint a csemegeárűk kínálatát. Ehhez olyan pultok, hűtőberendezések kellenek, amelyek beszerelése napjainkban folyamatban van több üzletben. A szövetkezeti beruházásokkal, rekonstrukciókkal döntően javul majd a lakosság ellátása, kevesebb lesz a helybeliek panasza, s nem kell majd olyan gyakran beutazni a közeli-távoli városokba egy- egy alapvető élelmiszerért, napicikkért. Ezt a célt szolgálja például az épülő isten- mezeji vegyesbolt, vagy a tervezés alatt álló pétervásári 400 négyzetméteres ABC-üzlet, amely a nagyáruházhoz csatlakozik majd. Párádon az iparcikkbolt átszervezésével oldják meg az élelmiszerüzlet rekonstrukcióját a község központjában. Makiáron bővítik az idén a vendéglőt, s ez a felújítás érinti majd a vegyesboltot is. Törekvésük napjainkban a szövetkezeteknek, hogy megszüntessék a sok kis, gazdaságtalan boltocskát, szatócs- üzletet, s egy összevont, modem bevásárlóközpontot létesítsenek a régiek helyén. Így tervezik például a kerecsenét boltok átépítését, .vagy az átányi kis élelmiszerbolt rekonstrukcióját. A kápolnai áfész Tófalu és Aldebrő között épít egy új kisábécét, a tervei most készülnek, várhatóan jövőre kezdi meg a működését. Hevesen a nagyáruház földszintjén létesítettek élelmiszer-árusító osztályt, ez is segít majd a környező települések lakóinak ellátásában. Tiszanánán újjáépítik a korábban életveszélyessé vált italboltot, Markazon pedig az élelmiszerbolt felújítása szerepel a tervek között. Vámosgyör- kön az általános hálózati rekonstrukcióval oldódik meg a helybeliek gondja: a létesítendő ABC-üzlet már jobban megfelel majd az igényeknek, mint a korábbi apró üzlet. Petőfibányán a régi tejbolt és a kisvegyes- bolt, valamint az egykori sütőüzem helyén alakítanak ki egy modern, 350 négyzet- méteres ABC-áruházat: az építés az idén kezdődik, az átadás jövőre várható. A hatvaniak most főként az autósztráda melletti bisztró és az új belvárosi lakótelepen épülő önkiszolgáló étterem tervein, előkészítésén dolgoznak. Ha közvetve is, de a megye lakosságának az ellátását szolgálja majd az egriek bélapátfalvi beruházása: a korábbi cementgyári szolgáltatóépületben a KISTEXT- tel közösen egy hetven dolgozót foglalkoztató szövőüzemet létesítenek. Füzesabonyban és Hevesen édesipari terméket — minőségi és háztartási kekszet — gyártó üzem áll munkába. A júniusban induló hevesi üzem évente 2400 tonna árut ad majd a kereskedelemnek. Gyöngyösön viszont a pat- tinkaüzem fejlesztésére ké- rül sor az idén. S mindez a szövetkezeti kereskedelem összefogásával — a kistelepülések, valamint a megye ellátása érdekében került be a tervekbe az idén. A hatvani áfész horti önkiszolgáló boltja... (Fotó: Szabó Sándor) Mieczyslaw Rakowski magyarországi látogatása Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a -Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására Budapesten tartózkodott Mieczyslaw Rakowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes és a kíséretében levő Stanislaw Ciosek szakszervezeti miniszter. A lengyel vendégekkel találkozott Kádár János, "az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Mieczyslaw Rakowski látogatása során megbeszéléseket folytatott Aczél György- gyel, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Gáspár Sándorral, a Politikai Bizottság tagjával, a SZOT főtitkárával és Sarlós Istvánnal. Tárgyalásaikon eszmecserét folytattak a politikai, gazdasági, kulturális együttműködés kérdéseiről. Külön figyelmet szenteltek azoknak a feladatoknak, amelyek a gazdasági együttműködés fejlesztését szolgálják. A vendégek tájékozódtak a magyar szakszervezetek munkájáról, valamint a szak- szervezeti káderképzés és továbbképzés tapasztalatairól, és ismertették a lengyel szakszervezeti mozgalom helyzetét. A lengyel miniszterelnökhelyettes részt vett a vecsési Ferihegy Tsz zárszámadó közgyűlésén és a hét végén a főváros és a Duna-kanyar nevezetességeivel ismerkedett. (MTI) Hazánkba látogat a lengyel külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására február 21-éin hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Stefan Ol- szowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere. (MTI) VÉGET ÉRT A TÉLI RUHÁZATI VÁSÁR Nem volt az igazi! Az enyhe tél miatt kevesebben és kevesebbet vásároltak Kereskedők szerint az idei téli vásár nem volt az igazi! Nem is lehetett, hiszen a szokatlanul enyhe tél miatt érthetően kevesebben és kevesebbet vásároltak a hideg időszakra szóló ruházati cikkekből, mint például az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Épp ezért a kiskereskedelem képviselői — akárcsak az ország több más részén — megyénkben is úgy döntöttek,, hogy a februári téli vásárt megelőzően, már januárban megkezdik az árusítást. Érthető okból: attól tartanak hogy a felhalmozott készlet egész évre a raktáraikban marad. A megyeszékhelyen az egri áfész indította január második hetében 30—40 százalékos engedményes vásárát, amelyhez természetesen a Centrum Áruház is. csatlakozott. Az utóbbiban kapott tájékoztatás szerint a két hónap alatt megrendezett vásárokon összesen 5,5 millió forint értékű terméket adtak el; készletük pontosan tíz százalékkal volt több, mint tavaly. A legkeresettebb cikkekből, férfi télikabátokból, síöltönyökből, csizmákból, sapkákból, sálakból, ingekből, férfi kötöttárukból, kardigánokból, női mellényekből, flanell hálóingekből, pizsamákból, és természetesen a többi ruházati termékekből összesen január—februárban húsz százalékkal értékesítettek többet, mint az elmúlt esztendőben. Az előbbihez hasonló módszert választottak a GYÖNGYSZÖV Áruházban is, ahol január 10. és 16. között rendeztek szövetkezeti vásárt. Azon a héten 3,9 millió forintos készlettel várták a 'vásárlókat. A megmaradt termékekhez további kétmillió forint értékű árucikket szereztek be a február 7—19. között megrendezett téli vásárra. Az elmúlt két hétben az áruház legkelendőbb cikkei voltak a különféle sapkák, kesztyűk, a női csizmák, a gyermek kötöttáruk és a steppelt kabátok, összességében a két hónap alatt 12 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint a múlt esztendő ugyanilyen időszakában. Kommunista műszak a BUBIV-nál Kommunista műszakot tartottak tegnap a BUBIV egri gyáregységében, amelyen az összlétszám hetvenöt százaléka vett részt. A szombati műszakon az amerikai export szállítmányainak előkészítését, összeállítását végezték. A dolgozók az önkéntes munkavégzésért járó bérüket a munkatársak lakásépítésének támogatására ajánlották fel. Az egri gyáregységben tizenkét dolgozó otthonalapítását tudják ily módon is meggyorsítani.
