Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-19 / 42. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. február 19., szombat 13. Megette-e vagy nem ette meg? — mármint a kutya > a telet — ez itt a kérdés. Kérdés, amire ilyen, s olyan választ is adhatunk, de hálátlan dolog ez, hiszen az időjóslás nem kenyerünk, és mint tudjuk, azoknak sem mindig jön be, akik profik ez ügyben. Mégis, anélkül, hogy a meteorológusok dolgába-ba- jába beleavatkoznánk, annyit már bízvást elmondhatunk: a nehezén átestünk, s ha olykor keményen is, de utolsókat rúgja már a tél, tavaszra készül a világ. Mindenekelőtt pedig a mezőgazdaság, ahol ilyenkor, február derekán a földeken való nyüzsgés, a sok és sokféle munka aligha számít meglepetésnek. Mai összeállításunk a tél és a tavasz közelítésének időszerű mezőgazdasági tennivalóiból, lehetőségeiből villant fel néhányat. Összeállította: B. Kun Tibor Faoltások - iparszerűen Oltógéppel készített oltvány komponensek A facsemeték téli oltása több mint egy évszázaddal ezelőtt is ismert volt. A nemes oltványszőlők előállítására be is rendezkedtek a nagyüzemi oltványtermesztést folytató gazdaságok. Napjainkban ezzel a módszerrel állítják elő millió- számra a téli időszakban a szőlőóltványokat. A szőlőoltás gyorsabb elvégzését már évekkel ezelőtt lehetővé tette a gépesítés: sikerült kialakítani eredményesen oltó, különféle típusú oltógépeket. A legutóbbi években a facsemeték szaporításánál újra „felfedezték” a téli kézben oltást. Ennek egyik legfőbb oka a faiskolai termékek iránt egyre fokozódó igény és az egyéb szaporításmódok nemegyszer bizonytalan eredményei mellett az, hogy bevezetésével az eddig szinte „holt” szezonnak számító téli időszakot szaporítási munkával hasznosíthatják a dolgozók. Mégpedig kényelmes, jó munkakörülményeket biztosító zárt munkatermekben. További előnye, hogy az új fajták eddiginél gyorsabb elszaporítását teszi lehetővé. A szemzé6 kiegészítőjeként vagy a szemzéssel kiegészítve, a szokásosnál nagyobb mennyiségű oltvány állítható így elő évente egy-egy faiskolában. Az oltást megelőzően a gondos alanycsemete- és oltócsap-válogatás, illetve -osztályozás javítja az eredés biztonságát. A megfelelő oltásmóddal a szemzéshez hasonló, vagy még jobb eredmények is elérhetők. Kétségtelenül nagyobb ugyan e módszernek a szaporítóanyag-igénye, mert az oltócsap minimálisan kétrügyes, míg szemzéshez egy-egy rügy is elegendő. Ha megkésnek a kézben oltott oltványok kiültetésével, őszre ezek nem érnek be eléggé, és a vermelőben elfagyhatnak. Egyéves neveléssel nem is fejlődik ki valamennyi oltvány, közel a fele még egyévi nevelést kíván. Ezt követően viszont lényegesen jobb minőségűek lesznek, mint a szemzésből nyertek. Növekedhet az egységnyi területről kitermelhető oltványok mennyisége is. A térigényes szemzés érdekében követett ültetési távolságnál sűrűbbre ültethetők a kézi oltású csemeték: a legelterjedtebb 90X25 vagy 90X30 cm térállás helyett 90X15 cm-re. Nem közömbös az sem, hogy a kézi oltásnál egyes munkafolyamatok gépes íthetők. A már nagyfokú gépesítés lehetőségét megteremtő és hazai viszonyok között sikeresen követett oltványelőállítási technológia első munkafolyamatában a decemberben szedett és a gépesített mozgatás érdekében konténerekben tárolt alany- csemetéket és oltóvesszőket az oltás előtt targoncával viszik a hűtőkamrákból az oltóterembe. A jó eredés alapfeltételét jelentő oltási komponensválogatást és osztályozást, az oltásnál szükséges kétrügyes oltócsapok felvágásához használt metszőollókra szerelt osztályozó ívekkel igyekeznek elősegíteni. Az oltógépek az oltványkészítés olyan szalagszerű folyamatát teszik lehetővé, melynél az oltást követő további munkafolyamatok is jól szervezhetők és legalább részben gépesíthetők. Az oltást követően, ha szükséges a kötözés, ezt gépenként egy-egy dolgozó elvégezheti. A tökéletes levegőkirekesztést célzó olvasztott paraffinba mártás még kisebb munkadgényü. Nem kíván sok munkát a kész, paraffi- nozott oltványok tartályládákba, nyirkos fűrészpor közé való helyezése. A legalább másfél ezer oltványt befogadó tartályládák mozgatása, hűtőházba hordása emelővillás géppel végezhető. A 0 és plusz 2 fok közötti hőmérsékleten a március végén, április elején esedékes kiültetésig tárolt oltványok kihordása a telepítés helyére magasemelővel ellátott traktorral ugyancsak megoldható. Mindezekkel szinte iparszerűvé tehető a faiskolai oltványelőállítás. K. L. Egyre korszerűbb növényvédő szerek Egyre több növényvédő szer áll rendelkezésre a növényvé delmi munkában Időszámításunk előtt 3000 évvel Kínában már bevetettek egy mészből, fahamuból és krétából készült elegyet, valamint a kén elégetésekor képződő kéndioxidot élelmiszerraktárak rovarkártevői ellen. Az ezzel is foglalkozó Leonardo da Vinci kísérletezése során arzénnal semmisített meg káros rovarokat. Angliában a XIX. század eleje óta használtak ként és szappant, majd ként és oltott meszet tartalmazó per- metlevet az őszibarack- és a szőlőlisztharmat leküzdésére. A dél-francia városok környékén szokásos volt az útmenti szőlőtőkéket bepermetezni a feltűnő kékes fehér színével, undorító fémízével a tolvajokat elriasztó mésztejes rézszulfit, azaz rézgálic (bordói lé) oldattal, s a múlt század végén megfigyelték, hogy ezek az útmenti szőlőtőkék nem esnek áldozatul' az akkor már évek óta pusztító gombabetegségnek, a szőlőperonosz- pórának. Ennek okát felderítve, sikerült először megnyugtató, hosszú évtizedeken át használható megoldást találni a pusztító növénybetegség leküzdésére. Napjainkban mgr 500 millió kg körüli mennyiségű növényvédő szert használnak fel évente a világon. Kétségtelen, hogy a növényvédő szerek ilyen arányú elterjedése és használatba vétele a különböző mellékhatásokkal kapcsolatos gondokat elmélyíti. A növény- védelmi céllal alkalmazott készítmények közül nem is egynek csak később mutatkozik a mellékhatása a környezetben. Ilyen módon közvetlenül vagy közvetve az emberre is veszélyes, mérgező mellékhatások fordulnak elő. A mérgezésveszélyen kívül az olyan mellékhatások sem hanyagolhatok el, mint a kártékony élő szervezeteknek a szerekkel szemben kialakuló ellenálló képessége — rezisztenciája — vagy a növényvédő szerek belépése a táplálékláncba, és így tovább. Bármennyire is tudatában vagyunk a rezisztens fajták, a megfelelő agrotechnika, a biológiai és egyéb természetes védekezés előnyeinek, a világ egyre növekvő élelmiszer-szükséglete miatt mind fontosabb veszteségcsökkentés követelményének növényvédő szerek nélkül egyelőre nem tudunk eleget tenni. Sőt, a szerek egyre nagyobb sokasága áll a növényvédelem rendelkezésére. Az egyes szerek alkalmazási köre ugyanakkor egyre szűkül, annak a felismerésnek megfelelően, hogy minél általánosabb egy szer hatása, annál több élőlény eshet áldozatul ok és értelem nélkül, s fordítva. Vagyis mind több szer a kártékony élőlényeknek már csak egy-egy szűk csoportja ellen hat A vegyszeres növényvédelem célja sem feltétlenül a károsító szervezetek maradéktalan kiirtása, s még csak nem is kizárólag a számuknak a „gazdaságos kár-határérték” szintje alá csökkentése, hanem inkább a kártétel megakadályozása. Vagyis olyan szerek alkalmazása válik kívánatossá, amelyek a növényi szervezetben biokémiai változásokat indítanak el, és ezek a növényi szöveteket barátságtalan környezetté változtatják az ott megtelepedni igyekvő gombák számára. A rovarkártevők esetében pedig a kultúrnövényektől távoltartó táplálkozásgátló anyagok minősülnek előnyösnek. A növényvédő szerekkel szembeni fokozottabb elvárásoknak jól megfelel a Chinoin-gyár legújabb, a gyakorlatban már hasznosítani kezdett terméke, a Chinetrin 25 EC, amely az első hazai piretroid hatóanyagú rovarölő szer. Lényegesen aktívabbnak minősítik a leghatékonyabb, hagyományos rovarölő szereknél. Ugyanakkor melegvé- rűekre gyakorlatilag nem toxikus bomlási termékei sem halmozódnak fel, és nem is mérgezőek, tehát használata csaknem veszélytelen a környezetre. A hagyományos szerekkel szemben ellenálló rovarokat viszont elpusztítja. Más piretroid hatóanyagú készítményekhez hasonlóan elsősorban érintési idegméregként hat, de az emésztőcsatornába jutva, gyomorméregként is hatásos. Előnyös sajátossága az is, hogy a növények felületén jól megtapad a permetleve, és a rovarok egyébként valóságos védőpajzsát jelentő kutikuláján — külső burkán — ugyancsak könnyen és gyorsan áthatol. A 10—14 napos ölő hatása után is még hosszabb ideig megvédi a növényeket, mert a már nem ölő adagban jelenlévő hatóanyag rovarűző hatású. Komiszár Lajos Szakszerű mélyműtrágyázás A leghelyesebben adagolt műtrágyák is, a hagyományos eszközökkel, a szokásos módon bedolgozva, a talajnak csupán a felső — 20—25 cm-es — rendszeresen művelt rétegébe kerülhetnek. Főképpen a foszfor és a ká_ lium minimális elmozdulása miatt nagyobbrészt ebben a rétegben is maradnak. A növények viszont a művelt réteg alatti talajból is felvesznek tápanyagokat, s ha elmarad visszapótlásuk, a nem művelt altalajban „relatív éh' ség” keletkezik. Ennek a terméscsökkentő hatása elsősorban a száraz, aszályos időszakokban érzékelhető, amikor a felső művelt és táp_ anyaggal ellátott réteg kiszárad, s emiatt — a vízhiány következtében — az itt lévő tápanyagok fel vehetetlenné válnak. Hatására a növények éhezése, sőt végső soron az éhhalála is bekövetkezhet. A műtrágyázás hatékonyságának növelésére kínálkozó lehetőség a mélyműtrágyázás, ami nem is újdonság, csak a gyakorlati alkalmazá_ sáriak most értek meg a feltételei: a tápanyag-visszapótlás fejlesztésében megjelentek a folyékony szuszpenziók, és a kijuttatásukra alkalmas mélyműtrágyázók is. A mélyműtrágyázás hatása kettős. Egyrészt lazítja a műveletlen altalajt, s így a gyökerek gyorsabban, kisebb energiával hatolhatnak a mélyebb rétegekbe, másrészt — ezen mélyebb — 40—50 cm-es — rétegekbe nagy adagú műtrágyák juttatását is lehetővé teszi. A gyártó üzemekben előállított folyékony szuszpenziót — műtrágyaoldatot — lehetőleg előzetes talajvizsgálat adatainak megfelelően használják, hektáronként 300—1000 liter közötti mennyiségben. A mű- trágy aoldat keresztirányban egyenletes szórású, többtagú késes mélylazítóval kerül a talajba. A kiszolgáló IFA szippantó vagy a vontatott DETK—5, illetve —10 szippantó lehet. Megfelelő szárbetakarítás esetén, lazítással egy menetben történő mélyműtrágyázás — az ezt követő tárcsázással — a szántási műveletet is helyettesítheti. A mélyműtrágyázás tehát a talajművelési rendszer bizonyos átformálását is meg. Yetőgépre szerelhető folyé- konymfitrágya-kijuttató berendezés. követelheti. Ezenkívül a felszíni trágyázással a biológiai hozamfokozó anyagok, s a levéltrágyázás alkalmazásával, vagyis jól irányított növénytáplálással kell társulnia. Ilyen módon lehet a költségeknél nagyobb mérvű termésnövekedést elérni, vagy legalábbis a költségnövekedést és a termésnövekedést egyensúlyban tartani. Korszerűsödő gyomirtás Fél évszázada sincs, hogy jelentős mértékben kezdett terjedni a vegyszeres gyorry irtás. Ebben legnagyobb szerepet mindenekelőtt a szelektív és szuperszelektív hatóanyagú gyomirtó készítmények élőállítása és forgalomba kerülése játszott. A szelektív hatás nagyon sajátos. A szelektív gyomirtó szernek növény és növény között kell különbséget tennie, vagyis elpusztítani a gyomot, és megkímélni a termesztett növényt. Ennek a különbségtételnek a megalapozói lehetnek olyan nyilvánvaló különbségek, mint a víztaszító viaszbevonatú haszonnövények, ilyen bevonattal nem rendelkező gyomnövényeik. Más esetben a termesztett növény védettségének az oly mélyre gyökere- zése az oka, ahová a gyomirtó szer már nem hatol le. Az esetek zömében azonban korántsem ennyire nyilvánvaló biológiai vagy biokémiai különbségekben rejlik a gyomirtó szerek szelektivitása. Lehet a termesztett növénynek válamely enzimje által, vagy más következtében olyan képessége. hogy hatástalaníthatja a gyomnövényekre mérgező anyagot. Napjainkban egyes esetekben már el sem képzelhető a sikeres növénytermesztés vegyszeres gyomirtás nélkül. A gyomirtó szerekkel szemben támasztott kívánalmak viszont a hatás tartóssága tekintetében ugyancsak sokat változtak az idők folyamán. A tartósság nem minden esetben minősíthető előnynek, mivel megmutatkoznak a túlzottan tartós hatású szerek árnyoldalai. Többek között olyan gyomirtó szerek használata esetében, amelyek hatása áthúzódott a következő évre is, és emiatt a vetésforgó éppen soron lévő, de a gyomirtó szerrel szemben érzékeny növényét el kellett hagyni a súlyos károsodás veszélye miatt. Az egy éven belüli lebomlás vált általános kívánalommá napjainkra a gyomirtó szerekkel szemben. A közelmúlttól terjed a gyomirtó szerek szelektív hatásának egy másik, mesterségesen előidézett változata, a gyomirtó szer antidotumai- nak, vagyis a szervezetbe bejutott mérgek hatását közömbösíteni képes anyagoknak az alkalmazása is. A növénytermesztésben hasznosít- hatóvá váló ilyen anyagok a kultúrnövényt védhetik attól a gyomirtó szertől, amely egyébként a gyomokkal együtt a kultúrnövényt is elpusztítaná. Mindeddig csak néhány gyomirtó anyag ilyen „ellenanyagát” sikerült előállítani, amely lehetővé teheti az egyébként nem szelektív hatású gyomirtó készítmények széles körű alkalmazását is. Az ma már nem kétséges, hogy a gyomirtó szerek növelik az állati kártevők és a betegségek ellen használt úgyis nagy mennyiségű vegyszer-anyagot. Zömükben minden bizonnyal ártalmatlanul elbomlanak, miután kifejtették előnyös hatásukat. Bizonyos hányaduk azonban visszamarad a talajban megrekedve vagy a növényekbe beépülve. Nem szabad elfogadni azt a felfogást, amely szerint a vegyszeres gyomirtás elterjedésével az utóbbi időben csökkent a mechanikus növényápolás gyomirtó hatásának jelentősége. Kispestre és Gödöllőre kiemelt munkákra, magas kereseti lehetőséggel, a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat felvesz ács, vasbetonszerelő, csőszerelő, hegesztő, kőműves szakmunkásokat, kubikosokat, segédmunkásokat. Helyben biztosítunk szállást, étkezést. Nógrád és Heves megyéből munkásszállító autóbuszjárataink vannak. Jelentkezés: felvételi irodáinkban, Budapesten közvetlenül a 3. sz. METRÓ- állomások mellett;- Arany János utcai megállónál, Budapest, VI., Zichy Jenő u. 1. (Bajcsy-Zs. u. sarok)- Kőbánya-Kispest végállomásától 600 m-re a 31. sz. mh. fő-építésvezetőségen XIX,, Kispest, Vak Bottyán u. 43. sz. házzal szemben, valamint a központban: Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 6.
