Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-19 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 42. szám ÁRA: 1983. február 19., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA — Megnézzük a kis füled. Dolgos, eredményes év után Zárszámadó közgyűlések Az íróasztal A szövetkezet élére új elnök került. Épp ideje volt már: a régi nemcsak hogy nem értette jól dolgát, de hanyag is volt, felületes. Megsínylette ezt a termelés meg a dolgozók. Várták hát nagyon „az új embert”, s hamarosan kiderült, nem kellett csalódniuk. Hittel, hozzáértéssel látott munkájához. Kijelöltek ugyan számára egy irodát, de ott vajmi keveset tartózkodott. Még tisztességes berendezés sem volt benne, mindössze egy polc meg egy lóca. Hősünket ez ugyan egyáltalán nem zavarta, hiszen ezernyi dolga akadt. „Helyére kellett tenni a dolgokat”, újjászervezni a technológiát, kigondolni, megtervezni a termékváltást, bevezetni az ésszerű megoldásokat, újításokat. Hol itt» hol ott bukkant fel a szövetkezet udvarán, a legtöbb időt a műhelyekben töltötte, magyarázott, érvelt, segített. Bárki, bármilyen bajával bizton fordulhatott hozzá. „Száguldó elnöknek” kezdték emlegetni. Ugyanakkor meg kellett hagyni: mindig, mindenki számára szakított elegendő időt Kérdése a munkatársaihoz: „Hogy vagy?”, nem felületes formaság volt, valóban érdekelte minden. Egyetlen dolog hagyta mindössze hidegen, hogy nincs tisztességes szobája még íróasztala sem. Igaz, ha néha vendégek érkeztek, illett volna kellő körültekintéssel fogadni őket ám őt egy cseppet sem zavarta, hogy nincs megfelelő „re- pi”, hosszas beszélgetés. A legfontosabbnak a munka számított. Tisztelték is, szerették is érte kollégái, s hogy eltelt csaknem egy év, úgy gondolták, meglepik valamivel. összedugták fejüket s csakhamar kiderült: egyre gondoltak. S mikor egy szép napon az ‘elnök munkakez_ dóskor bement a szobájába, hogy a szögre akassza a kabátját mit látott? Egy világos íróasztal, faragott szék díszelgett ott. Ám aki most fordulatra számít, csalódnia kell. Mert örült az elnök, örült az íróasztalnak, szépen el is rendezte holmiját rajta, de a távolság közte és munkatársai között nem nőtt meg. Az asztal két oldala nem választotta el kollégáitól. Megmaradt a baráti hangnem, s „száguldása” nem lustult. Nem új a megállapítás: hovatovább rosszízű jelkép, pé vált az íróasztal-mánia. A hajlongó beosztottak, s a rajtuk átnéző kiskirályok ellentétének képét idézi föl. „Fétis” lett, a rangkórság kifejezője. Szerencsére azért nem mindenhol. Mert lehet az akár jó öreg bútordarab is, értelmes jószág. Egyszerű munkaeszköz. Azt I a vezetőt, aki pedig nem ennek tekinti, akit elválaszt a beosztottaitól, egy szép napon nem ártana, ha meglepnék a munkatársai. Hogy amikor bevonul reggel a szobájába, az íróasztal hűlt helyét találná. Mikes Márta Mondd szépen, hogy Á I ” jjn a ■ a 8 Orvosok az óvodában Az országban elsőként — Szűrővizsgálat KISZ- védnökséggel — A terv: mindenütt a megyében Fehér köténnyel a nyakában, egy kisfiú szalad hoz_ zám és a háta mögé mutat. — Doktor bácsi, légy szíves, kösd meg itt, mert én még nem tudom... És mondd, doktor bácsi, te mikor vizsgálsz meg,.. ? — Mi nem inzsgálni jöttünk, hanem az óvodások egészségére vigyázó orvos nénik és bácsik, meg az ápo. ló nénik munkáját szeretnénk lefényképezni — mondjuk a fotós kollégámmal. Erre az apróság felemeli az uj_ ját: — Nekem itt szúrták meg, de nem fájt... Meg egy matricát is kaptam — mutatja az egészségnevelési csoport ajándékát, amelyen egy izmos kisfiú játszva emeli a magasba a súlyt: a két piros almát... Az egri Lenin út 17. szám alatti óvodában 160 kisgyerek nyüzsög Az izgalmas zsongás egyik oka. hogy itt vannak az „orvos nénik és bácsik”, akik mindenre kíváncsiak, ami egy ilyen apróság életével, egészégügyi állapotával kapcsolatos. De hogyan kerültek ide a megyei kórház ifjú doktorai? Az egészségügyi dolgozók KlSZ-saervezetének tagjai elhatározták — egyébként az országban elsőként —, hogy őrködni fognak a város óvodásainak egészsége fölött. Dr. Horváth Katalin KISZ- titkár ezúttal szervezőként tölti el az idejét az óvodában, később viszont a laboreredmények elemzését végzi majd. — Minden alkalommal csapatmunkát végzünk: orvosok, laborosok, asszisztensek, ápolónők — mutatja be a rögtönzött rendelőket, amelyek előtt megszeppent és az egésszel mit sem törődve rakoncátlankodó ovisok álldogálnak. Bartha Ta- másné. az óvoda helyettes vezetője és Balogh Lászióné megyei óvodai felügyelő az orvosnővel együtt állapítja meg, hogy a szülők öröm. mel fogadták a kezdeménye, zést. Érthető is, hiszen a fiatal egészségügyi dolgozók olyan komoly munkát végeznek, amellyel egy sor — egyébként nem látható, s a kezdeti szakaszban lappangó — betegséget lehet megelőzni. Számos esetben fedeztek fel kancsalságot, vagy olyan látási problémát, amelynek megszüntetésére szemüveget kellett íratni. De előfordult, hogy a megvizsgált gyermeknek kezdődő arcüreg-, illetve középfülgyulladása volt. Ilyenkor s valameny. nyi esetben értesítik a szülőket, hogy vigyék be a kórházba a kicsit egy tüzetesebb orvosi vizsgálatra, vagy kezelésre. Ezúttal dr. Kakuk Judit szemész, dr. Miklós Katalin gégész, dr. Miksi Gyula ortopédiai és dr. Kulcsár Dániel urológus szakorvos, valamint Csépányi Erika, Ha. lász Erzsébet, Csapó Ildikó, Megyeri Attiláné Konczné Lukács Magdolna, Lubai Lászlóné, Tar Mária és Tö- rökné Tóth Katalin asszisztens, óvodai védőnő és ápolónő áldozta fel a szabad idejét a gyermekekért. Az egri kezdeményezés egyébként Magyar Istvánná városi óvodai felügyelőtől és dr. Gönczi Judit egészség- ügyi KISZ-bizottsági felelőstől indult ki. Azóta a megyeszékhelyen működő 27 óvoda közül hétben már jár. tak, s számos megszívlelendő tapasztalatot . szereztek. Ezeket később a vizsgálati program végeztével összegzik majd. Egy azonban tény: a szűrésre — s az elengedhetetlen pótszűrésre — az isko. laérettségi vizsgálatokat megelőzően is szükség van. A további cél mindezek ismeretében az, hogy ez a kezdeményezés túllépjen a megyeszékhely határain. Mégha az az apró szúrás meg-megsiratja is a kicsi, nyékét... Megyénk több mezőgazda- sági termelőszövetkezetében tartottak tegnap zárszámadó közgyűlést, köztük a megye- székhelyen, illetve Tarna- örsön. Az utóbbi helyen, a Dózsa Tsz-ben jelen volt Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Geri András, a megyei TESZÖV titkárhelyettese is. A vezetőség beszámolóját Báli József, a közös gazdaság elnöke ismertette. Dolgos, eredményes évről adhatott számot, annak ellenére, hogy időjárási és egyéb gondok időnként akadályozták a munkát. A gazdálkodó szerv múlt évi termelési eredménye 98 millió 354 ezer forint volt, nyolcmillió 374 ezer forintot könyvelhettek el nyereségként Igen jól jövedelmezett a napraforgó, a paradicsom és a meggy. Szintén pénteken került sor a gazdasági év végi „leltárra” az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben a megyeszékhelyen. A fontos eseménynek a Kemény Ferenc Körcsarnok adott otthont. Itt Tóth Istvánnak, a termelőszövetkezet elnökének beMOSZKVA: Vaszilij Sztriganov, az OSZSZSZK kulturális miniszterének helyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetősége első elnök- helyettese, valamint Duschek Lajosné, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nőszövetség elnöke, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke írta alá pénteken Moszkvában a két baráti társaság 1983-ra szóló együttműködési jegyzőkönyvét. Az MSZBT küldöttsége a Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 25. számolójából kiderült, hogy az egri téesz szakembergárdája és dolgozó tagsága jó munkát végzett, amit az eredmények is igazolnak: a megtermelt érték megfulladja a 200 millió forintot, a nyereség pedig a 24 milliót. Különösen a szőlőtermelés sikerült jól, ebben rekordot döntöttek. De szépen hozott a konyhára a kenyérgabona és a napraforgó is. A kiváló kollektív munka eredménye, hogy a tavalyi év után tíz- százalékos nyereségrészesedést fizethetnek a tagoknak. A termelőszövetkezet közgyűlésén egyébként részt vett Somodi Lajos, a megyei pártbizottság, Koós Viktor, a megyei tanács osztályvezetője, Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első titkára és dr. Varjú Vilmos, a városi tanács elnöke is. Pénteken zárszámadási „nagyüzem” volt megyénkben, hasonló rendezvényre került sor Horton, Nagyfüge- den, Kiskörén, Mezőtárkány- ban, Kömlőn, Mátraballán és Nagyrédén. Az istenmezeji termelőszövetkezet pedig ma délelőtt a művelődési házban tartja zárszámadó közgyűlését. évfordulója alkalmából /rendezett ünnepségekre érkezett Moszkvába. A jegyzőkönyv aláírását követő rövid ünnepségen Vaszilij Sztriganov és Duschek Lajosné hangsúlyozta, hogy a két baráti társaság együttműködése és tevékenysége eredményes és jó, de ebben a munkában is lehet még fejlődést elérni. Mint a szónokok elmondották, 1983-ban a két baráti társaság munkájának fő hangsúlyát az ifjúság körében folytatott tevékenységre kívánják helyezni. tartunk kapcsolatot Sajtótájékoztató nemzetközi kulturális kapcsolatainkról Az elmúlt időszakban erősödött hazánk aktivitása az országok közötti kulturális érintkezésben. Politikai és gazdasági erőnkhöz képest jelentős mértékben veszünk részt a nemzetközi kulturális együttműködésben: csaknem 80 országgal tartunk kapcsolatot — mondotta pénteken, a Művelődési Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes. Érdeklődésünket és eredményeinket jól tükrözi az UNESCO egyik adata, amely szerint a kormányközi kulturális megállapodások számát tekintve Magyarország a világ első 10 állama között foglal helyet. Az államközi egyezményeken kívül 13 ország 39 nem kormányzati szervével működünk együtt, s ennek a ténynek jelentős szerepe van az ösztöndíjasok és á szakemberek egyre bővülő cseréjében. A miniszterhelyettes szólt arról, hogy 1982-ben 85 0 magyar művész 2500 fellépésen vett részt határainkon túl. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 458,5 millió forintnyi exportot és 595 millió forint értékű importot bonyolított le, a Hungaro- film Vállalat 294 magyar filmalkotást juttatott el a világ minden tájára, s 84 filmfesztiválon vettünk részt. Kulturális értékeink terjesztésében elsősorban a 9 külföldön működő kulturális intézet vállalt nagy szerepet, de fontos az is, hogy mintegy 300 nemzetközi kulturális szervezet munkájában veszünk részt. A miniszterhelyettes a továbbiakban az 1983-as tervekről szólt. Utalt arra, hogy a nehezebb gazdasági helyzet természetesen kulturális téren is érezteti hatását. Ebben az évben valamelyest csökken a kulturális „nagyakciók” száma és a korábbiaknál valamivel kevesebb együttes utazhat a határokon túlra. A tervek szerint 165 magyar képző- művészeti könyv- és fotókiállítást rendeznek, s hat nyugat-európai városban szerveznek magyar hetet. Ezek közül kiemelkedik a franciaországi Le Havre-ban és Lille-ben sorra kerülő program Olaszországban novemberben egy gazdasági kiállításhoz kapcsolódóan több városban tartanak magyar napokat. A magyar filmművészet iránt megnyilvánuló nemzetközi érdeklődés ererdményekénf öt országban szerveznek magyar filmhetet. Magyarországon 65 külföldi kiállítást fogadnak és 10 ország filmművészei mutatkoznak be nemzeti program alkalmával. JEGYZŐKÖNYV MOSZKVÁBAN A MSZBT és az SZMBT egy ü tt m ű köd ésé rő I — Látod-e a kisnyuszit.. ? ... és most tízóraizzunk a nagy „ijedtség” után (Fotó: Perl Márton)
