Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-17 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 40. szám ÄRA: 1983. február 17., csütörtök 1,40 FORINT Képűnk az útlezárás pillanatában készfiit (Fotó: Kőhidi Imre) Cinkék > Ezek a cinkék nem akármilyen cinkék, hanem kékek. A megkülönböztető jelző sem elég azonban ahhoz, hogy pontosan körülhatárolja a fogalmat a jelen esetben, mert azok a kék cinkék, akikkel kapcsolatban mondandóm van, tulajdonképpen nem is cinkék, sőt: nem is madarak, — hanem — gyerekek. Gyöngyössolymosiak. Arról nevezetesek, hogy törődnek a természeti környezetükkel. Azt hiszik, hogy amit csinálnak, az fontos. Nem ők az egyetlenek, akik így gondolkoznak. Mondják, ha valaki nem hisz abban, amit csinál, hozzá se kezdjen. Ezek a gyöngyössolymosi gyerekek úgy képzelik, hogy az erdőmező madarainak a barátai és a megmentői ők. A módszerüket sem nehéz eltalálni: odúkat készítenek, etetőket állítanak fel és függesztenek ki, önként vállalt járőrözésre adták a fejüket, és repes a szívük az örömtől, ha valamelyik madárka, mondjuk: cinke — visz- szafütyül nekik. Hálából, köszönöm-képpen. Megyénkben már hallhattunk róluk, s akiknek joguk és kötelességük ez effajta önkéntes vállalásokat és cselekedeteket értékelniük, ők már a hivatalos elismeréssel is kifejezték véleményüket a solymosi kék cinkékkel kapcsolatban. Jó erről beszélni. Jó tudni, hogy a Mátra egyik községében van egy csapatnyi gyerek, aki valóban védi és segíti a madarakat. Jó tudni, hogy ebben a községben volt egy pedagógus, aki megszervezte ezt a maroknyi közösséget és programként állította eléjük a természet-, a környezetvédelmet. Jó dolog ez így. De mindjárt az jut az eszembe, miért csak ott és miért nem máshol is? Jó, tudom, van éppen elég tennivalójuk manapság a kisiskolásoknak is, a pedagógusoknak is. Az a bizonyos iskolatáska valóban nehéz. Átvitt értelemben is. Mégis, mintha többet törődnénk azzal, milyen könyveket kell cipelni abban a táskában, mint azzal, hogy mit visznek a fejükben, a szívükben azok, akik elferdült gerinccel kénytelenek kutya nehéz iskolai felszerelésüket hordozni. Kell a tudás? Micsoda kérdés, persze, hogy kell. De csak a tudás önmagában még nem a teljes ember. Hogy valaki magát a társadalom teljes értékű tagjának tudja, ahhoz érzésekre érzelmekre, szívre is szüksége van. Korunk ma vagonszámra zúdítja ránk az újabb és újabb ismereteket. A kék cinkék a megmondhatói, mennyivel teljesebb az ember. ha azokhoz egy kis érzelem is tapad. G. Molnár Ferenc AZ EGRI SZABADSÁG TÉR ALATT Veszélyhelyzetet teremtett a pinceág Tátongó üreg az úttest alatt — Helyszíni szemlén a szakemberek — Forgalmi változások a belvárosban A kora délutáni órákban észlelték tegnap a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói, hogy veszélyt rejteget az egri Szabadság tér alatt húzódó pinceág. Ezen a szakaszon már régebben dolgoznak, de a megerősítő munkálatok során újabb és újabb omladozó, elhanyagolt részeket fedeztek fel. Van olyan üreg, amelybe még hason csúszva sem tudnak bejutni. Néhány méterrel távolabb viszont olyan magas a boltozat, hogy nem lehet kézzel elérni. És ez a rész vált veszélyessé, mert fölötte húznak el az úttestet terhelő, súlyos rakománnyal közlekedő teherautók, a csuklós helyijáraitú, valamint a távolsági buszok. S ahogy ebben a forgalmas csomópontban reng a föld, bármely pillanatban beszakadhat a pinceág. Amikor a városi tanács illetékes mérnöke, Fekete Mihály értesült az életveszélyes helyzetről, azonnal értesítette a megyeszékhely forgalmáért, útjaiért, közlekedési biztonságáért, valamint a személy- és áruszállításért felelős intézmények, hatóságok, vállalatok vezetőit. Nem telt bele egy fél óra, s megalakult a „válságstáb”. A szakemberek először a helyszínen beszélték meg a teendőket, majd a városi rendőrkapitányságon összegezték a tapasztalatokat. Szíremen Sándor, az akA szövetkezeti iparban az idén a konvertibilis export 8—10 százalékos növelését tervezik. A több mint 80 ipari szövetkezet közül minden második kapcsolatban van már a külpiaccal. Ahhoz azonban, hogy az export az elképzeléseknek megfelelően növekedhessék, még több szövetkezetnek kell bekapcsolódnia az exportra gyártók körébe, s még több olyan termék előállítására kell vállalkozniuk, amelyek keresettek a nemzetközi piacon. A módszerek, a lehetőségek minden esetben mások, általános érvényű receptet találni a szinte megszámlálhatatlanul sokféle cikket gyártó, termelési méreteikben egymástól is igen eltérő szövetkezeti ipar számára aligha lehet Az biztos, hogy a szövetkezeti iparban különösen nagyok a tartalékok a kis tételű termékek exportjának bővítésében, s speciális, gazdaságosan csak kisüzemi méretekben előállítható cikkek kivitelének fokozásában. E lehetőségek kihasználása elsősorban a szövetkezetek érnamélyítők egri üzemvezetője: — Kutatásaink során egy körülbelül nyolc méter hosz- szú, úgynevezett levelesen fellazult, többnyire betömött ismeretlen pinceágra bukkantunk. Ennek egy része a volt SZTK épülete, illetve a Kazamata Étterem között húzódik, s egy zárófalazat állja eil az utat. Ettől az ágtól jobbra egy szintén ismeretlen rész látható, amelynek a boltozata erősen felszakadozott. Az úttest és a főte — azaz a boltozat — között itt a korábban tapasztalt három méter helyett, mindössze egy méter vastag a tufakő-, illetve földréteg. Ez egyértelműen veszélyezteti a közúti forgalmat, s a mélyben dolgozó bányászokat egyaránt... Nincs más hátra, szögezték le a jelenlevő szakemberek, a veszélyeztetett részt le kell zárni a forgalom elől: a döntés úgy szólt, hogy a záró- és terelőkorlátokat, a járműveket irányító táblákat délután öt órakor ki kell helyezni a Szabadság térre. Egyben azt is megállapították a stáb tagjai, hogy a pinceág nem veszélyezteti a környező épületeket, mert ezek alatt már korábban megerősítették az öreg, elhanyagolt és omladozó üregeket. A veszélyhelyzet további intézkedéseket követelt, erről szólt Berényi Péter, a megyei tanács forgalomtechnikai mérnöke: deke és dolga, de minden bizonnyal nagy segítséget jelentenek majd a Külkereskedelmi Minisztérium megyei képviseletei is. Várhatóan a külkereskedelmi vállalatok is bővítik területi hálózatukat. A szövetkezeti ipar exportjában a könnyűipari termékek képviselik a legnagyobb részarányt. A bútorkivitel a múlt évben a számításoknál kedvezőtlenebbül alakult, a szövetkezetek több piacról, — mivel elsősorban árban nem bizonyultak versenyképesnek — kiszorultak. A Bajai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet azonban gyors termékváltásának köszönhetően versenyben maradt, és nemcsak megtartani, hanem bővíteni is képes volt piaci kapcsolatait. Elsősorban fekvőalkalmatosságokat és hálószobaberendezéseket készítenek, többségüket svéd és NSZK- beli megrendelésre, összesen nyolc országba szállítanak az idén. A textilruházati ipari szövetkezeteknek az idén is ■*— Egy sor változtatásra van szükség a közlekedésben: a Kossuth Lajos utcára a Lenin út és a Somogyi utca irányából nem lehet behajtani. Megszűnik a további intézkedésig az Egészségház utca egyirányúsítása, erről lehet majd megközelíteni a Kossuth utcát. Ezúttal lehetővé válik a Lenin út—Klapka utcai csomópontban a balra kanyarodás. A Szabadság téren csupán a Lenin út felé haladó külső sáv marad meg a forgalomnak. A csomópont lezárása egyébként csak egyetlen helyijáratú autóbuszt érint: az 5-ös járat — mint Nagy István, a Volán osztályvezetője elmondta — déli ipartelep felé menő kocsijai a Kossuth Lajos utcát nem érintik. Az utasok pillanatnyilag a TIGAZ előtti megállóban szállhatnak fel a buszokra. — Meddig tart ez az „ostromállapot”? A pinceág teljes feltárására, felújítására lesz szükség, hogy a forgalom biztonságosan haladhasson odafönt. Mindent megteszünk a veszély elhárítására, s amint a vizsgálatok, a talajviszonyok és a megerősített boltívek engedik, fokozatosan oldhatják majd fel á közlekedési tilalmakat — mondta az aknamélyítők üzemvezetője. Addig legyünk türelemmel! elsősorban a kooperációs kapcsolatok, illetve a bérmunkák vállalásai jelentenek exportbővítő lehetőségeket. A követelmények azonban itt is magasabbak, mint korábban, a szövetkezeteknek mindenekelőtt a kisebb tétel- nagyságok gazdaságos gyártására kell felkészülniük. A Heves megyei KISZÖV húsz ipari tagszövetkezete a tavalyi évben mintegy 143 millió forint értékben exportált. Ebből a tőkés export 78 millió forintot tett ki. Az Egri Ruhaipari Szövetkezet járt az élen, mintegy 35 millió forinttal. A rubelelszámolású exportból a legnagyobb részben az Egri Cipőipari Szövetkezet vette ki a részét, mintegy 30 millió forint értékben. Az élenjáró exportálókhoz tartozott még a szövetkezetek közül a Mátrai Ruha, a Hevesi Háziipari, valamint a Kékes Ipari Szövetkezet. Ebben az évben legalább ezt a szintet kívánják tartani megyei szövetkezeteink, habár köztudomású, a tőkés világ piacaira egyre nehezebb betörni. Szilvás István KICSIBEN IS ÉRDEMES EXDOI*tl>ŐVÍtéS a szövetkezeti iparban MAGÁNLAKÁSÉPÍTŐKNEK Folyamatos az építőanyag-telepek ellátása Sajtótájékoztató az ÉVM-ben Az építőanyag-ipar az idén növeli a sajátház-építők ellátását a keresett mintás falburkoló csempéből, mázas paldóburkoló lapokból, előfeszített vasbeton-termékekből, színes tetőfedő anyagokból, hőtakarékos kézi falazóelemekből, ásványgyapot szigetelőanyagokból. A kereslet és kínálat helyzetéről, az ellátás javítására tett közös erőfeszítésekről számoltak be szerdán az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban tartott sajtótájékoztatójukon az ÉVM és a Belkereskedelmi Minisztérium szakemberei. Elmondották, hogy a számítások és a felmérések szerint az idén várhatóan magánerőből 58-60 ezer lakás épül, . amelyből 30—32 ezer lesz családi ház, 28 ezer pedig telepszerű és egyedi több szintes társasház. A két minisztérium alapvetően ennek az építési feladatnak, a fokozódó felújítási és fenntartási munkáknak és a várható építőanyag-elővásárlásoknak a figyelembevételével tervezte meg a gyártást és az ellátást. Az egyeztetések szerint bőséges a kínálat cementből, égetett mészből, ablaküvegből, korszerű födémpanelből, ám több termékből gondot okozott a várható szükséglet fedezése. Ezért több közös intézkedést tettek és a szükséges termékeket gyártó üzemek dolgozói maguk is többletmunkára vállalkoztak. Így a Beton- és Vasbetonipari Művek üzemei összesen 560 ezer méter többlet födémgerenda gyártását, a téglaipari üzemek 40—60 millió kis méretű téglának megfelelő falazóanyag-többlet előállítását vállalták, a nagyobb építőipari vállalatok asztalosrészlegei pedig 80 ezer ajtó és ablak gyártásával egészítik ki az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat termelését. Hiány mutatkozott — három gyár rekonstrukciós munkálatai miatt — tetőfedő cserépből is. Az ellátás javítását szolgálja, hogy a kereskedelem az első negyedévben az éves cementszükséglet 25 százalékának átvételét vállalta és ezt kedvezményes áron értékesíti. Így a cementipar is egyenletesebben használhatja ki termelőberendezéseit, s télén nem kell csökkenteni a termelését. A gyártók és az építőanyag-kereskedelem egyaránt szükségesnek tartja, hogy jobban tájékoztassa az építtetőket a korszerű, hőtakarékos Poro- ton, Thermoton és egyéb kézi falazóelemék hasznáról, mert sok építtető feleslegesen ragaszkodik a kis méretű tömör téglához, és tájékozatlansága miatt még rosszul is jár. A kötelező hőszigetelési szabványok szerint ugyanis a kis méretű téglafalakat még külön szigetelőréteggel kell ellátni — enélkül nem kapják meg a tanácstól a használatbavételi engedélyt —, és ily módon a falazat kétszer annyiba kerül, mintha a hőtakarékos falazóelemekből készítenék. A téglaipar ebben az évben több mint 50 százalékkal növeli e korszerű termékek termelését. , A két minisztérium közös feladata, hogy gondoskodjon az építőanyag-telepek folyamatos ellátásáról, a készletek feltöltéséről, a rendszeres utánpótlásról. A szükségleteket összességében fedező építőanyagok helyi igények szerinti szállítása érdekében megállapodtak a MÁV-val is, hogy elsőbbséget biztosít a legfontosabb építőanyagok fuvarozásának. Ezenkívül a két minisztérium a megyei jelzések alapján havonta egyezteti a keresletet és a kínálatot, s gyors intézkedéssel gondoskodik a felmerült gondok megoldásáról. Bővítik a jól bevált Fészek áruházi hálózatot, és továbbfejlesztik az építőanyag-telepek szolgáltatásait is. (MTI) MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP ‘83. Megújulás előtt a hazai szőlőtermelés Tanácskozás Egerben a korszerű metszésről Heves megye szőlő- s borgazdaságában tevékenykedő nagy- és kisüzemek Eger környékén és a Mátra alján országosan is kiemelkedő eredményeket értek el a korszerű telepítésekkel és az új fajták elterjesztésével. Ezekkel évek óta példát mutatnak más gazdaságoknak Is. Többek között erről esett szó azon a szerdal tanácskozáson, amelyet Egerben, a borkombinát kutatási és rendszerközpontjában tartottak az idei mezőgazdasági könyvhónap újabb rendezvényeként. A nagyszámú érdeklődő szakembert Cseh József, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának kertészeti szakfelügyelője köszöntötte. Ezután dr. Zilai János, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének igazgatója tartott előadást Elemezte a hazai szőlőtermelés helyzetét, és hangsúlyozta, hogy tavaly országosan, közötte Heves megyében is kiemelkedő terméshozamokat szüreteltek a gazdaságok. Mindez a szakmai hozzáértés mellett azzal is magyarázható, hogy 1981 nyarán kellő meleg volt, amely nagyarányú differenciálódást indított meg a szőlőrügyekben. 1982-ben azután, sokkal több rügykezdemény volt az ültetvényeken, mint bármikor máskor. Szinte robbanásszerűen, öt nap alatt virágzott a szőlő, és csaknem húsz százalékkal több bogyó képződött a fürtökön. Amire pedig korábban nemigen volt példa, a szüreti idő alatt nem következett be szőlőrothadás, tehát mennyiségi és minőségi kárt ez sem okozottl Dr. Zilai János aláhúzta, hogy hazánk borvidékein egyre inkább kialakulóban van olyan szőlőtermelési rendszer, amely a műveléshez szükséges gépi technikát, a korszerű szőlőszállítás lehetőségeit, az optimális tápanyag-visszapótlást igényli, és ezekkel együtt a szőlő kezelése több helyen egyéni érdekeltségekhez kapcsolódik. Mindez a jövőre tekintve a szőlő- és bortermelés megújulásának alapja lehet. Az üzemeknek ebben az ágazatban is tartósan a jövedelmező gazdálkodásra kell törekedniük. Ennek alapja, hogy olyan fajtákat telepítsenek, amelyeknek piaci keresletük van és ezekhez olyan művelési módokat válasszanak, amelyekkel hektáronként tíz tonna feletti terméshozamokat érhetnek el. A szabályozó- rendszer ugyanis erre kényszeríti a gazdaságokat, miután a növekvő költségek hatására csak a hektáran- kénti tíz tonnát meghaladó átlagtermés mellett válhat igazán jövedelmezővé a szőlőtermelés. Dr. Zilai János felhívta a figyelmet,' hogy a munkaműveletek során a metszésnek különös jelentősége van, miután a termelés színvonalára messzemenően kihat. Mentusz Károly
