Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. január 11., kedd 3 HÁZON BELÜL Munkahelyi döntőbizottságok Két év híján húsz esztendeje, hogy a dolgozó és a munkáltató között felmerült munkaügyi vitákban — a hajdani egyeztető bizottságok utódaiként — a munkaügyi döntőbizottságok járnak el. A tapasztalatok szerint mind eredményesebben. Működésűikkel, szakszerű határozataikkal nem csupán a törvényességiét erősítik, hanem segítik a vállalat tevékenységét is. A munkájuk során összegyűlt tapasztalatok jó alapot adnák a munkaügyi viták okainak feltárásához. S mivel az azonos jellegű, ismétlődő munkaügyi viták óhatatlanul jelzik a vállalat belső működéséből eredő hibákat, így mód nyílik egy-egy félreérthető szabály, egy-egy meggondolatlan belső intézkedés megváltoztatására, a helyes gyakorlat kialakítására. Viták az iparban, a kereskedelemben A színvonalasabb belső szabályoknak, a jogsegély- szolgálatok hatékony munkájának, s nem utolsósorban a szakszervezeti bizottságok nagyobb társadalmi kontrolljának köszönhetően a munkaügyi viták száma esztendőről esztendőre csökken. 1979-ben például még több mint ötvenkét és félezer ügy került a munkaügyi döntőbizottságok elé, 1981- ben pedig már csak negyvenötezer. A testületek többsége évente általában öt, vagy még ennél is kevesebb ügyet tárgyal. Különösen kevés a dolguk e sajátos igazságszolgáltatási fórumoknak az úgynevezett nem anyagi ágak területén, így a pénzügyi ágazatban vagy az oktatási és kulturális intézményekben. Annál több viszont a munkaügyi vita — a döntőbizottságokhoz érkező összes ügy mintegy kilencven százaléka — a népgazdaság anyagi ágadban, elsősorban az iparban és a kereskedelemben. A viták háromnegyed része a munkabérrel és az anyagi juttatásokkal, a fegyelmi felelősséggel, valamint a dolgozó anyagi felelősséggel kapcsolatos. Ez utóbbi ügycsoport — magáiban foglalva a dolgozó tartozását, kártérítési, leltár-, és megőrzési felelősségét — aránya szembetűnően magas a kereskedelemben. Viszonylag kevés ugyanakkor a munka- viszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével összefüggő viták száma. Nyolcnapos határidő A jogszabály az ügyek elintézésére általában nyolcnapos határidőt követel, s ennek betartása nemegyszer gondöt jelent. Gyakori, hogy a viták lezárása harminc napnál hosszabb időbe is beletelik, holott mindkét fél, de elsősorban a dolgozó érdekét szolgálná a gyors, mielőbbi elbírálás. A döntőbizottságok jó munkájának egyik mutatója a fellebbviteli fórumokhoz, a munkaügyi bíróságokhoz kerülő ügyek száma, s a megtámadott határozatok további sorsa. Az ideális az volna, ha a viták végérvényesen lezárulnának házon belül. Bíztató, hogy a döntőbizottságok határozatainak hetven százaléka jogerőssé válik, és mindössze harminc százalékukat támadja meg keresettel a vállalat, vagy a dolgozó. A munkaügyi bíróságok e határozatoknak mintegy negyven százalékát változtatás nélkül helyben hagyják. S ez az arány á döntőbizottságok szakértelmét, döntéseiknek megalapozottságát dicséri. Helyes és. szakszerű határozatot hozni pedig nem egyszserű feladat. Tegyük hozzá, nem is mindig népszerű feladat a döntőbizottságok munkájában való részvéted. Hiszen a testület csakis az egyik félnek, vagy a dolgozónak, vagy a vállalatnak adhat igazat. Ráadásul ma is él az a szemlélet, miszerint a döntőbizottságok „úgysem merik” kétségbe vonni a munkáltató intézkedéseit. S bár esetenként bizony még előfordul, hogy a döntőbizottságokat befolyásolják a gazdasági vezetők, a testületek többségének munkájára ez nem jellemző. Sokkal inkább érvényesül önállóságuk, tagjaik bátor helytállása, a helyi körülményékben, a vállalat ügyeiben való jártassága, emberismerete, jogi tájékozottsága. Nem szakképzett jogászok Az országban. mintegy negyvenezer döntőbizottsági tag tevékenykedik. Tisztségüket — s ez a demokratizmus szélesedését jelzi — ma már választás útján nyerik el. A munkahelyi kolleklá- váknak megbecsült tagjai, dolgozó társaik tiszteletét, bizalmát élvezik. Tekintve, hogy nem szakképzett jogászok, különösen nagy gondot kell fordítani képzésükre, továbbképzésükre. Erre elsősorban a Magyar Jogász Szövetség tanfolyamain nyílik lehétőség. A fővárosi és a megyei munkajogi bizottságok, továbbá a vállalati jogászok és a jogsegélyszolgálatok bevonásával konzultációkat tartanak és a megyei bíróságok tágjait szakmai beszélgetésre hívják meg s az is továbbképzésre ad lehetőséget. A szakszervezetek támogatása, a helyi szakszervezeti bizottságok segítő-ellenőrző pártfogása pedig egyik garanciája az eredményes munkának. Amelynek a helyes döntésen kívül részét képezi a viták okainak elemzése, s a vállalatvezetés ösztönzése is a hibák kijavítására, (K. K.) Számítógépek bemutatója Miskolcon A házai gyártmányú személyi számítógépekből nyílt hétfőn bemutató Miskolcon, a Technika Házában. Nyolc vállalat, intézet, ipari szövetkezet állította ki azokat a középteljesítményű számítógépeket, amelyek a zseb- számológépek és a nagy teljesítményű számítógépek közötti kategóriát képviselik, s amelyek alkalmasak egy-egy kisebb vállalat, középüzem, termelőszövetkezet könyvelési, riaktámyilvántartásá, pénzügyi adatainak számítógépes feldolgozására. Nagy előnyük, hagy beszerzésük nem igényel külföldi fizető- esziközt, immár hazai vállalatainktól is beszerezhetők, A bemutatón nagy érdeklődést keltettek egyebek között a Számítástechnikai Koordinációs Intézet, a Videoton és a Boscoop Agráripari Szövetkezeti Vállalat komputerei. Kedden a Technika Házában a kiállító in- tézméinyek szakemberei gyártmányismertető előadásokat tartanak. (MTI) Megújul a kalocsai Margit-malom Bács-Kiskun megye legkorszerűbb és legnagyobb malma lesz a közel 100 éve épített kalocsai Margit-malom. A malom berendezéseit elavulásuk miatt leszerelték, a jó állagú épületet viszont teljesen felújították. A magyar gyártmányú 14 hengerszéken naponta 150 tonna búzából lehet majd 8—10 féle kiváló minőségű lisztet őrölni. Kétezernél több új lakás - Iskolákat nyitnak — Jelentős kórházi program — Támogatják a víztársulásokat Tovább gyarapodik megyénk az idén Mint korábbi lapszámunkban már érintettük: a megyei tanács decemberi ülésén határozat született szőkébb hazánk idei gazdálko- . dásáról is. Tanácsaink ebben az évben a költségvetésből 2,4 milliárd forintot fordíthatnak elképzeléseik megvalósítására, s a fejlesztési alapból további 649 millió jut terveit valóra váltására —, hacsak nem növelik saját bevételi forrásukat. Az összegek felhasználása 1983-ban is meglehetősen változatos. Gazdasági, kommunális feladatok megoldására a költségvetésből megyénk területén összesen 339 millió forintot szánnak. A tennivalók között továbbra is legfontosabb az utak, hidak fenntartása, felújítása, korszerűsítése. A előbbiek közül az egri járásban az egerszalóki Kossuth, a makiári Alkotmány és a mátraderecskei Dózsa György utcákra költenek a legtöbbet. A füzesabonyiban a Kait Kompolttal összekötő szakaszra, a gyöngyösiben a lőrinci Arany, valamint a zagyvaszántói Köztársaság, a hevesiben pedig a nagyközségi Somogyi Béla, illetve az átányi Szabadság utcákra. Kompolton a Tama gyalogos átjáróját is rendbe- teszik, s a Rocla patak nagy- rédei, két ecsédi hidjára fordítanak jelentősebb ösz- szegeket. Az egészségügyi ellátásra 620,3 millió forintot terveztek, szociálisra újabb 154,3 milliót. Növelik a szak- és az üzemorvosi órák, a bölcsődei férőhelyek számát. Az öregek számára újabb három napközi otthont létesítenek, s további 330 személy elhelyezését biztosítják szociális otthonban. Oktatási feladatokra 844,06 és kulturális szolgáltatásokra 74,1 millió forint áll tanácsaink rendelkezésére az idén. Az összegek lehetőséget teremtenek 200 apróságnak is a napközi otthonra, 15 általános iskolai tanuló- és 40 napközis csoport kialakítására, három új szakközépiskolai osztályra, 382 szakmunkástanuló tanműhelyi ellátására. Az általános iskolai osztályok 23-mal bővülhetnek, s — többi között — négy tornatermet is kapnak a diákok. A fejlesztések során nem kevesebb, mint nyolc iskola nyitásával számolnak a megyei tervek, a gyöngyösi Kálvária-parton elkészül a szakmunkástanulók modern intézete. Befejeződik — egyebek mellett — a megyei kórház beruházásának II. üteme, folytatódik a kapcsolódó egészségügyi mosoda építése, s második legnagyobb városunkban az ugyancsak esedékes nagy rekonstrukció gazdasági, műszaki előkészítése. A közműprogramból talán a legjelen, tősebb az egri, északi vízbeszerzés, s a visontai víz bevitele a Mátra „fővárosába”, de a községek létesítményei is gyarapodnak. Az év folyamán megvalósuló lakásépítési terv több, mint kétezer új otthont emleget. Az állami beruházások mérséklődnek, a magánerős vállalkozások száma nő. Állami hozzájárulással és felsőbb tanácsi szervek támogatásával falvainkban főleg a vízműtársulások célkitűzéseinek valóraváltását, illetve az iskolaépítéseket segítik. Az utóbbiaknál például Gyöngyössolymos 5,6 és Hort 4,5 millió forintot kap. A füzesabonyi vasúti aluljáró elkészítésénél összesen 6,8 millió forintos hozzájárulást élvez a MÁV, Lőrinci nagyközségben a lakásépítésekkel kapcsolatos közművesítést, a telefonellátás javítását hárommillió forinttal könnyítik. Pélyen az óvodaépítés költségein osztoznak további számottevő összeggel. (gyóni) A hét öröme-gondja Sarudon Tűzoltók számvetése — Orvosi rendelő épül — Moliere a pávakörben — Kemping a Tisza parton — De öt utca burkolat nélkül marad Ami a hét első napját illeti, megnőtt a gondja Tolmács János sarudi tanácselnöknek. Alig fogtunk beszélgetésbe, már kopogtatott ajtaján Serfőző István népfronttitkár, hogy a héten esedékes — időközi tanácstagi választással összefüggő — jelölő gyűlésről értekezzen. Nem sokkal később Szőlőst Istvánnak, az önkéntes tűzoltó testület parancsnokának 1983-as munka tervét kellett átvizsgálnia, mert délután vezetőségi ülésre jönnek ösz- sze, este pedig az „önkéntesek” éves közgyűlését tartják meg. Ami az utóbbi témát illeti, a tanácselnök elégedett az elmúlt időszak eredményeivel. Két esztendő alatt sikerült pótolniuk a technikai lemaradást: gépkocsit vettek, két 800 literes motorfecskendővel látták el a harminctagú tűzoltó gárdát. Ez- évben pedig megvásárolják minden tagnak az újonnan rendszeresített egyenruhát. Talmács János még le is kopogta az asztalon: jól felkészült minden veszélyre az önkéntesek csapata, de 1982- ben — szerencsére — csupán egyetlen kazaltűzhöz kellett kivonulnia. — Legfrissebb eredményeinket számba véve új ABC-áruházunkkal szeretnénk eldicsekedni. A közelmúltban építtette a Füzesabony és Vidéke Áfész, ezzel megoldva településünk 1800 lakosának alapellátását — mondotta későbbiekben a tanácselnök. — Persze, mi is igyekeztünk siettetni a dolgot. A helybéliek 1500 társadalmi munkaórát töltöttek az építkezésen. Meg kell azt is mondanom, hogy ifjú Kádár Jánosnál jobb vezetőt nem állíthatott volna az áfész új áruházunk élére. Közmegelégedésre szolgál, különösképpen azáltal, hogy a helyi húsüzem révén folyamatosan biztosított a tőkehús, a töltelékáru a hűtőpultokban. Egyébként az új esztendőben az orvosi rendelő és lakás építésénél számítunk ismételten a lakosság támogatására. A gyógyszertár mellé szánjuk, saját telekre. A közel másfél millió forint értékű beruházás fedezete biztosított fejlesztési alapúnkból, és amint az idő kivirul, a helyi Tiszamenti Tsz építői megkezdik a munkát. Elárulom, az alapozást mi, vezetők, vállaltuk magunkra, hogy legyen erkölcsi alapunk másokat is társadalmi munkára ösztönözni! Megtudtuk továbbá, hogy Végh Mihály igazgató örömére 700 ezer forintból elvégezték a 190 kisdiák oktatását szolgáló iskola teljes tatarozását, központi fűtést vezettek be az épületbe, és a művelődési házat szolgáló központból jut forró víz az óvoda hőellátására is. Most már csak az olaj kazánt kell „kiváltaniuk” mielőbb, hogy az energiatakarékosság elvei szintén messzemenően érvényesüljenek. Ami különben az említett művelődési hajlékot illeti, élén Malik Andrásné iskolaigazgatóhelyettes végez áldozatos munkát. És nem eredménytelenül. Varga János vezette, 1975-ben alapított pávakörük országosan jó minősítéshez jutott, a tagjaiból alakult színjátszók pedig — közöttük Molnár Józsefné, Vágó Imre, Serfőző István, Vágó Imréné — nemcsak itthon, hanem a járás székhelyén is bemutatták színpadi vállalkozásukat, Moliere Dandin György-ét. A lakosság és a tanács kapcsolatáról nem lehet rosszat mondani. Három hete, a falugyűlésen, közel kétszázan vettek részt, és a dispsta során — Végh Mihályné, Dr. Farkas Flórián, Kónya József, Vizes Mátyás felszólalásaira reagálva — a hét végi orvosi ügyelet problémája éppen úgy bonckés alá került, mint a Sarudon élő 80 cigánycsalád foglalkoztatásának, a falu közrendjébe való beilleszkedésének helyzete. — Hadd fejtsem ki továbbá, hogy a Közép-Tisza vidéki Üdülőterület Intéző Bizottságának támogatásával kialakulóban van községünk szélén, a folyóparton, egy kétszáz személyes kemping és egy százszemélyes úttörőtábor, ahová tavaly utat, vizet, villanyt vittünk, ahol terepet rendeztünk 476 ezer forint felhasználásával — mondta végül Talmács János. — Ezeket az idén használhatóvá kívánjuk tenni, éspedig a megye által biztosított 250 ezer forint révén. De további támogatást helyezett kilátásba dr. Kővári László főtitkár is, az intéző bizottság legutóbbi ülésén. És mint mindig, számítunk a helyi közös gazdaságra, amely sok kommunális gondunkon enyhített már, jó összhangban az egri vasöntödével, a hevesi vízgazdálkodási társulattal, utóbb pedig az AG- RI A-bútorgyárral, amely szintén együttmunkálkodás- ra nyújtott kezet. Hogy mire nincs kilátás? Ezt sem hallgathatom el. Bár a felmérést megcsináltattuk, a mostani tervciklusban kivihetetlen a Rákóczi, az Arany János, a Jókai, a József Attila, a Táncsics utcák burkolása, nyilvánvalóan a hozzá szükséges hat és fél millió forint hiányában. Mivel pedig csodák nincsenek, e tekintetben legföljebb a VI. ötéves tervtől remélhetünk • gazdagodást... Moldvay Győző Szerelik a régi malom új gépeit (MTI fotó: Karáth Imre felv. — KS) A megfiatalodott kalocsai Marglt-malom
