Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI XXXIV. évfolyam, 8. szám ÁRA: 1983. január 11., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Volt hatvani gelkások: Czimer László és Gorácz Sándor tv-javítás közben Jól rajtoltak a kisvállalatok Országos körkép a GELKA és az AFIT átszervezéséről Gépkocsiellenőrzés a hatvani műhely- csarnokban (Fotó: Szabó Sándor) Nyílt településpolitika Mire és miként használjuk fel területeinket? ^Földjeink mely részei szolgálhatnak építési telkekként, melyeknek ajánlatos művelés segítségével a termőerejét a magunk javára fordítani? Hová kerüljenek a gyárak, az üzemek, az intézmények, az üzletek, a közművek, a lakótömbök? Hogyan óvjuk természeti- környezeti értékeinket? Senki előtt sem ismeretlen, hogy az imént felsorakoztatott kérdésekre a terület- és településrendezési tervek adják meg a feleletet. Olyannyira, hogy az eddigi gyakorlat szerint a legapróbb részletek is bekerültek az elképzeléseket magukban foglaló rajzokba, írásos anyagokba. Ettől eltérni pedig — mégha megkövetelték volna is a megváltozott körülmények — képtelen gondolatnak számított. Az egyes helységekben lakók sokszor keveredtek vitába a hatóságokkal főképp amiatt, hogy előzőleg „elfelejtették” kikérni a véleményüket, utóbb pedig már nem lehetett apelláta. Az elgondolásokból többnyire hiányoztak a városok és a környezetükben levő községek együttes rendezési feladatai is. A merev szabályok szerinti, meglehetősen nehézkes, elavult tervkészítési módszerek korszerűbbé tételét, a változó élethez való jobb alkalmazkodását igyekeznek ösztökélni a Minisztertanács idei első ülésén megfogalmazott irányelvek eme tevékenység megújításáról. Ezek határozott tartalmi igénye, hogy a korábbinál áttekinthetőbb, csak a legfontosabb, időtálló célokat és követelményeket vegyék be a jövőben készítendő terület- és település- rendezési tervekbe. Gondoskodni szükséges a fejlesztési távlatok összehangolásáról, és a középtávú ütemezésről is. Nélkülözhetetlen persze mindehhez, hogy a tanácsok — mégha az eddiginél nagyobb szerepet is kapnak a rendezési programok kialakításában, végrehajtásuk irányításában és ellenőrzésében — a tervezési munka során mindvégig egyeztessék elképzeléseiket a megfelelő ágazatokkal, tudományos és társadalmi szervezetekkel. Értékes útmutatás, hogy a lakosság is érdemben vehessen részt e folyamatban, s valóban érvényre is jussanak hasznos javaslataik. Ezzel a nyílt településpolitikával érhető el elsősorban ugyanis, hogy mindenki magáénak érzi-tekinti a továbblépéshez, a fejlő, déshez szükséges új gondolatokat, s ennek szellemében fáradozik majd azok valóra váltásán. Szalay Zoltán Az elmúlt évtizedben sok területen javult a szolgáltatások minősége és nőtt a mennyisége, a fejlesztésükre fordított mintegy húszmilliárd forint állami támogatással sikerült pótolni a legnagyobb elmaradásokat. Nem vált azonban mindenütt általánossá az udvarias kiszolgálás, a jó minőségű munka: az állandó külső segítségnyújtás elkényelmesí- tette a szolgáltató szervezeteket, nem törekedtek eléggé vevőik magatartására. A szolgáltatási kapacitások húsz-negyven százaléka kihasználatlanul maradt, s ennek ellenére nem alakult ki a szolgáltatók piaci versenye a fogyasztókért. Bebizonyosodott, hogy a szolgáltatások központosított irányítása nem kedvez az igényekhez való rugalmas alkalmazkodásnak, a helyi adottságok optimális kihasználásának, ezért a kormány határozatot hozott a szolgáltatások szervezeti és érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztéséről. A versenyképesség és a jobb minőségű szolgáltatás érdekében az eddigi nagy létszámú szolgáltató vállalatokat — elsőként a két legnagyobb fogyasztási szolgáltatást végző országos hálózatú szervezetet, az AFIT trösztöt és a GELKA-t — megszüntették, illetve átszervezik. E két mammutcég szervizhálózatának egységei fokozatosan önállóvá lesznek, tanácsi kisvállalatként folytatják működésüket. Az önállósulás — miként arról a Népújságban már többször hírt adtunk — Heves megyében is lezajlott. Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban az 1982. decemberi tanácsülésen döntöttek mind az AFIT, mind a GELKA megszűnéséről, illetve önálló kisvállalatként való tovább- munkálkodásáról. Külön említést érdemel, ahogyan az egri háttérintézmény, a GÉL" KA-decentrum sorsában eljártak. A gazdaságosabb munka, a jobb szolgáltatás érdekében a szerviz Katona István téri része tanácsi kisvállalatként működik január 1-től, a Széchenyi utca felé néző üzletrész pedig visszakerült a központhoz és továbbiakban a megye kis- és nagykereskedelmi alkatrészellátását hivatott szolgálni. Az elkövetkező időszak körvonalazódó programjai új kezdeményezéseket és szolgáltatásokat is tartalmaznak. A debreceni kisvállalat például ebben az esztendőben kétszáz Zil tehergépkocsi javítását, illetve motorcseréjét végzi, s tervei között szerepel az autókölcsönzés megszervezése, illetve a használt gépkocsik értékesítése is. Dél-Dunántúlon hét önálló gépjárműjavító kisvállalat jött létre az AFIT megszűnését követően. Ott bevezették a gyorsított munkavállalási rendszert, ami azt jelenti, hogy kisebb munkáknál — például szélvédőcserénél, porlasztói avításnál, fényszóróbeállításnál — megszűnik az időrabló munka- felvételi és számlázási eljárás. Február 1-től új ösztönző rendszert is alkalmaznak: jutalékos bérezésben részesülnek a dolgozók. Így a szerelő anyagilag is érdekeltté válik abban, hogy az ügyfél elégedetten távozzék és máskor is visszatérjen hozzá. A komlói javító vállalatnál még ennél is tovább léptek: módot adnak az autósoknak arra, hogy maguk válasszák meg, melyik szerelővel kívánják megjavíttatni a gépkocsijukat. Egyébként valamennyi új kisvállalatnál megkülönböztetett figyelmet fordítanak az alkatrész-utánpótlás megszervezésére, mivel itt vannak a legnagyobb gondok, és maguk is vállalkoznak egyes alkatrészek javítására, felújítására. Győr-Sopron megyében a szolgáltatás szervezeti változása igazi versenyhelyzetet teremtett: továbbra is működik egy GELKA-szerviz, és megalakult az elektronika kisvállalat. Somogy megyében felismerték, hogy egyre nagyobb az igény a különböző biztonságtechnikai és riasztó berendezések iránt, így lakásába, gépkocsijába ezek felszerelését bárki megrendelheti tőlük. A másik újdonságuk, hogy márkaszerviz-szerződést kötöttek a Lehel Hűtőgépgyárral, ennek alapján a megyében ők lesznek a gazdái e hűtőszekrénynek. A zalaegerszegi elektromos karbantartó és szolgáltató kisvállalat a hét végi ügyeleti szolgálat bevezetésével kíván az eddigieknél jobban a megrendelők kedvében járni. így azoknak, akiknek szombaton vagy vasárnap romlik el például a tévékészülékük, nem kell a következő hét első adásnapját megvárniuk, a szerelők azonnal a segítségükre sietnek. A tervek, ötletek, elképzelések alapján biztatóan startolnak az új szolgáltató vállalatok. A GELKA több mint 3 ezer szervizéből az országban eddig 75 kisvállalat alakult meg, a fővárosban a szervezeti átalakítást fokozatosan, az első félévvégéig hajtják végre. Békés megyében, az Orosházán megalakult ELEKTRON kisvállalat a híradástechnikai berendezések, televíziók, rádiók, magnók javításán túl máris megkezdte a pro- pán-butángáz készülékek javítását, szervizelését. Eddig ezt a szolgáltatást csak Békéscsabán végezték, meglehetősen sok zökkenővel. Mindebből már most leszűrhető, hogy az új kisvállalatok beindulását kedvező jelek, részeredmények kísérik. Bízni lehet bennük mind gazdaságosság, mind a szolgáltatás, illetve alkatrészellátás javulása, az új módszerek meghonosodása tekintetében. Magas állami kitüntetés a CSKP főtitkárának Gustáv Husák 70 éves Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az MNK Elnöki Tanácsának elnöke levélben köszöntötte 70. születésnapja alkalmából Gustáv Husákot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét. Az Elnöki Tanács ebből az alkalomból Gustáv Husáknak a szocialista országok közösségében, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban kifejtett internacionalista tevékenysége, valamint hazánk és Csehszlovákia sokoldalú együttműködésének elmélyítésében szerzett érdemei elismeréséül a Magyar Nép- köztársaság gyémántokkal ékesített zászlórendje kitüntetést adományozta. (MTI) Marjai József Varsóba utazott Marjai József miniszterelnök-helyettes, a Magyar— Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság elnöke vasárnap Varsóba érkezett. Marjai József — az Országos Tervhivatal és a Külkereskedelmi Minisztérium képviselőinek bevonásával — megkezdte a tárgyalásokat Zbigniew Madej miniszterelnök-helyettessel, a bizottság lengyel tagozatának elnökével. Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök hétfőn baráti megbeszélésen fogadta Marjai József miniszterelnökhelyettest. A kötetlen eszmecsere keretében elsősorban a két ország mindkét fél számára előnyös együttműködése fejlesztésének feladatairól volt szó. Foglalkoztak a nemzetközi politika és a világ- gazdaság helyzetének kérdéseivel, és a szocialista integráció erősítésével összefüggő közös feladatokkal. A nap folyamán Zbigniew Madej miniszterelnök-helyettessel, a Lengyel—Magyar Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Bizottság lengyel tagozatának elnökével folytatódtak a megbeszélések a kétoldalú együttműködés ez évi és hosz- szú távú kérdéseiről. Szigorúbb feltételek között - több élelmiszert Agrártermelésünk 1983-ban Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk 1982-ben kiemelkedő eredményeket ónt el. Kiegyensúlyozott éJel- miszerellétást biztosított és nagyiban hozzájárult nemzetközi fizetőképességünk megőrzéséhez — jelentette ki Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hétfőn délelőtt az agrárpolitikai újságírók idei első találkozóján Budapesten, a Magytar Sajtó Házában. ‘Rámutatott, hogy a jó szervezettség, a megfelelő érdekeltség és a kedvező időjárás együttes hatásaként elegendő termett gabonából, szőlőből, napraforgóból és cukorrépából. Az állatállomány az elmúlt évben dinamikusan növekedett, különösein a sertéshústermelés. A tejtermelésben a nagyüzemek elérték a négyezer literes átlageredményt. A miniszter aláhúzta, hogy a mezőgazdaság egész esztendőn át megfelelő szinten ellátta az élelmiszeripart nyersanyagokkal. Eninek köszönhető, hogy a fontos iparág három százalékkal növelte termelését, különösen a hús-, a növényolaj-, valamint a bortermelés. 1982- ben már nyolcvan élelmi- szeripárd vállalat működött önállóan a tröszti szervezet nélkül, amely szervezettségben, termelésiben és hatékonyságban kedvezően jelentkezett. A nehezebb világpiaci értékesítési lehetőségei ellenére megtartotta eredményeit az erdőgazdálkodás és a faipar. Ennek az ágazatnak az energiagazdálkodásban továbbra is fontos feladata marad, különösen a fahulladékok hasznosításában. Élelmiszergazdaságunk az elmúlt esztendőben ösz- szességében tovább növelte dollár- és rubelelszámolású exportját. A Minisztertanács által az év közben meghirdetett többlettermeléssel jelentésen hozzájárult fizetési mérlegünk javításához. Az agrártermelés 1983. évi feladatairól szólva Váncsa Jenő aláhúzta, hogy ezek szorosan kapcsolódnak a népgazdasági célkitűzésekhez. Pontosabban az egyensúlyi helyzet további javításához és fizetőképességünk megőrzéséhez. A feltételek biztosítottak mind a nagy-, mind pedig a kisüzemi termeléshez. Sikerükhöz hozzájárulhat az a szervezett munka, melynek eredményeként 1982 őszén valamennyi tala jmunkáít, vetést és betakarítást időben és jó minőségben elvégezitek az üzemek. A nagy számú állatállománynak rendelkezésére áll a szükséges takarmánymeny- nyiség. Az árak és a változó közgazdasági szabályozók megfelelően közvetítik az érdekeltségi viszonyokat is a termelés fejlesztéséhez. Fontos, hogy az üzemek a rendelkezésükre álló földterületet kellően, rendeltetésszerűen hasznosítsák ebben az évben is. A termeléspolitika középpontjában ugyanis a VI. ötéves tervnek megfelelően a gabonatermelési pirogram megvalósítása áll. Ének érdekében tavasszal a múlt évinél több, 50—60 ezer hektárral nagyobb területen vessenek kukoricáit, mint 1982-ben, amely a takar- mányalapot biztosíthatja majd. Az állattenyésztésben a sertés-, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés marad a legfontosabb cél a piaci lehetőségek számbavétele mellett. Az eredmények további javítása érdekében sok múlik a műsz&ki fejlesztésen, a szervezésen és a költségek csökkentésén 1983-ban. A Népújság munkatársának kérdésére a miniszter kifejtette, hogy a gabonatermelés fokozása komoly érdeke marad a következő években is a magyar mezőgazdaságnak. Folytatódik az úgynevezett intenzív gabonaprogram, ebben az évben már százezer hektárra terjed ki. Megvalósítására néhány Heves megyéi gazdaság is bekapcsolódik a nádudvari KITE és a szolnoki GITR termelési rendszerek irányításával, korszerű * technikával és technológiával. Mezőgazdaságunk 1982-es eredményei nemzetközi összehasonlításban is kiállták a próbát. Az idei nagyobb feladatok elérése azonban további erőfeszítéseket igényel üzenés munkaszervezésben, költségelemzésben és hatékonyságiban egyaránt. Mentasz Károly
