Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-09 / 7. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. január 9., vasárnap 0? S. A farkaskaland kapcsán A Népújság 1982. december 4-i számában „Faricas- kaJand a Bükkben” címmel nem mindennapi tudósítást közölt. Abból kitűnt, hogy az említett állat elejtése november 26-án a Bélkő mögötti Hornon na-nyak szálerdejében történt. A hírt nem közölték azon- zaű, ment a megyei fővadósz óvatosságra intett. E2kép- zelhető ugyanis, hogy nem farkas, hanem elvadult farkaskutya (német juhászkutya) került puskavégre. A szakemberek sokoldalú és alapos vizsgálata azonban minden kétséget kizárólag bebizonyította, hogy tényleg farkasról van szó. Az a feltételezésük is helyes lehet, miszerint a hím\ farkas a Tátrából az ózd—putnoki erdőségeken keresztül jutott a Bükkibe. Magyarországon a farkas kipusztultnak tekinthető, de ez az eset és a hasonló példák is bizonyítják, hogy elvétve néhány példány — főleg kemény teleken — hozzánk is elkóborol, de az rövidesen terítékre kerül. Éppen ezért rendesen csak olvasmányaink során a filmeken, vagy a mesében találkozhatunk farkassal. Mivel itt járt a Bükkben, ezért ismerjük meg közelebbről e valamikor hazánkban is közönségesnek tartott és jól ismert kutyaféle ragadozó állatot. A farkas még napjainkban is sokféle elterjedt, bár területét az ember üldözése erősen korlátozta. Európa legtöbb részén még szórványosan megtalálható. Ugyanakkor Észak- és Kelet-Európa s Ázsia ezekhez kapcsolódó részeinek országaiban jelentős számban él. A farkas (Canis lupus) akkora mint egy nagy, hosszú lábú, sovány, de erős kutya, csak a farkát lelógatja. Súlya elérheti az 50 kg-ot Bundája sárgásszürke, amelybe fekelés szőrök is keverednek. Szőrzete az északi tájakon hosszabb és sűrűbb, mint délen. Szemei ferdén ülők, füléi pedig felmered ők. A farkas elsősorban a csendes vadonok lakója. Különösen a sűrű sötét erdőket kedveli, de a nagy kiterjedésű pusztákon és nádasokban, olykor még a helységek közvetlen közelében is előfordul. Az emberi településeket nem nagyon kerüli el, csak arra vigyáz, hogy — hacsak az éhség nem gyötri — ne nagyon vegyék észre. A szaporodást kivéve csak rövid ideig tartózkodik egy helyen. Sűrűn lakott területen alkonyat előtt csak ritkán jelenik meg, elhagyott erdőkben már délután is kószál, ólálkodik. Tavasszal é6 nyáron rendszerint magányosan él. Ősszel családostul, télen viszont kisebb-inágyobb faikába verődve, aszerint, hogy a terület kedvez-e nagyobb hordák összeverődésének vagy nem. Nagyobb csapatokban a hímek vannak túlsúlyban. A farkas legszívesebben háziállatokat és nagyvadakat tárnád meg, de a madarakat és a rovarokat sem véti meg, sőt növényi anyagokat is fogyaszt. Télen az önvédelemre képes lovakat, szarvasmarhákat és sertéseket csak akkor támadja meg, ha már falkába tömörült. Az emberrel való találkozást kerüli. A könyvekben olvasható sok hátborzongató történet, csak igen kis mértékben felél meg a valóságnak. Persze, volt már olyan eset, hogy egy-egy éhséggyötörte farkascsorda megtámadta az embert, de a megfigyelések és tapasztalatok azit bizonyítják, hogy magányos farkasok nemigen mernek felnőtt embert megtámadni. A párzás időszaka december végétől, február végéig tart. A nőstény bő kéthóna- pi vemhesség utón védett helyen 4—6 vak kölyköt hoz a világra, amelynek két hét elteltével nyílnak ki a szemelik. A kicsik kezdetben lassan, később viszont gyorsán növekednek, és játékosak, mint a kutyák. A fiatalok hároméves korukban válnak szaporodásra alkalmassá. Mindenesetre a Bükkben továbbra is nyugodtan végezhetjük felüdülő és természetmegismerő sétáinkat, nem kell attól félnünk, hogy hamarosan farkaskaland- ban lesz részünk. Dr. Vajon Imre Eger Az elmúlt héten egyik lapszámunkban röviden beszámoltunk arról, hogy elvezetik a villanyt a várkúiti túristaházig. Ezzel kapcsolatban emelte fel a telefon- kagylót és keresett meg bennünket Varga Mihály egri olvasónk. Aggódó szavaival azt fejtegette, hogy ez a munka a természetet rongálja, ugyanis körülbelül 50 méter széles erdősávot vágnak ki egy nagyobb részen. Azt kérdezte, hogy nem lehetne-e az út mentén vezetni a villanyt, fölállítani az oszlopokat, megkímélvén a fákat? Az ÖMÁSZ-tól kapott tájékoztatás szerint a várkúti turistaházhoz Eger város Tanácsa rendelte njeg a villanyt. Ezzel a turisták, kirándulók régi óhaja teljesülhet, hiszen a városhoz közeli kedvelt turistaközpont mostoha állapota már tarthatatlan volt. Kellett a villany, kell a korszerűsiRokonaimat keresem Édesapám nővére, Juhász Józsefné Horváth Rózsi Gyöngyösön élt. Három vagy négy gyereket nevelt fel, akik most 45—55 évesek lehetnek. A nevük Kálmán, Erzsébet, Mária és talán József. Erzsébet a gyöngyösi rendőrségen dolgozott vagy dolgozik még most is, de asszony- nevét nem tudom. A többiek is Gyöngyösön élhetnek, vagy a város környékén, de bizonyosan a megyében. Szeretném megtalálni őket, s felvenni velük a kapcsolatot. Aki tud róluk valamit, kérem, értesítsen. Atányi (Horváth) László, 1119 Budapest, Szakasits út 23. 4 ...utánajártunk tés. Kifejtették továbbá, hogy nagyrészt — amíg lehetett — az út mentén állították fel az oszlopokat, húzták a vezetékeket. A villanyszakaszmak több mint a fele így épül meg. A másik részen — sajnos — az erdőn keresztül voltak kénytelenek. Tudniillik az út kanyarog, s így a villany bevezetés i -költségek jócskán, megnövekedtek volna. Egyébként „csak” 25—30 méter szélességben vágták ki a fákat: ennyi kell, ennyi az előírás ahhoz, hogy a fák dőlési szélességét megtarthassák. Mintegy 6—700 méter hosszan kellett az erdőn át- vezetni a villanyt. A munkálatokhoz egyébként az erdőrendezőség engedélyével láttak hozzá. S hogy mi az olcsóbb? Hosszabb vezetéket felállítani, vagy a fákat kivágni...? J. P. Nem / zárták be Január 3-1 számunkban a felnémetlek számára örvendetes dologról adtunk hírt, nevezetesen megnyílt a korszerű ABC-áru- ház. A hírben, téves tájékoztatás alapján, azt Is közöltük, hogy ezzel egyldöben bezárták a húsboltot. Az eddig Is közmegelégedésre működő kis bolt változatlanul a vásárlók szolgálatára áll, megfelelő húsáru-kínálatával. Metalloglobus és az áfész Új * műszaki bolt Kápolnán Hiányt pótló üzletet nyitott Kápolnán az áfész közösen a Metalloglobus Vállalattal. Az új üzlet — amelyhez nagy raktárak tartoznak — ötmillió forintos készletéből olyan cikkeket árusít, amelyeket eddig csak Budapesten vagy Miskolcon szerezhettek be a vásárlók. Árukészletüket úgy állították össze, hogy a barkácsolók, kisiparosok és a közületek igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas legyen. A lakások felújításához például csaknem húszféle tapétát állítottak ki, de kapható pvc-padló és ami újdonság, a műanyag redőnyök készítéséhez szükséges anyagok is. A bolt dolgozói az áru mellé szaktanácsot adnak és szakirodalmat is ajánlanak. A barkácsolók örömére az új üzletet szombaton is nyitva tartják. Szabó Lajos Kegyeletünket róhatnánk le A múlt években országjárásom során néhány napot töltöttem Budapesten, felkerestem a Dunántúl népes városait, Székesfehérvárt, Kaposvárt, Nagykanizsát, Mohácsot és Zalaegerszeget is. Feltűnt nekem, hogy a felsorolt városokban gondozott díszkertektől övezve állnak az első világháború áldozatainak emlékművei. Nekünk, egrieknek is volt — jóval több mint száz esztendőn át — egy házi ezredflnk, a 60. közös gyalogezred. Ennek is állt egy szép emlékműve. A nagy méretű szürkemárvány obeliszk városunk rendezése során elbontásra került. Darabjai jelenleg a hősi temetőben siralmas állapotban, felállftatlanul szanaszét hevernek. Az emlékmű — mint ahogy a felsorolt más magyar városok, ban állók is — nem a letűnt Osztrák-Magyar Monarchia dicsőségét hirdette, hanem a több ezer egri és környékbeli magyar hősi halott emlékét őrizte. Ezt méltányolta az őket túlélő bajtársak kegyelete, amikor 1932-ben — komoly anyagi áldozattal — emlékművet állított nekik. Ügy vélem, nekünk, egrieknek Is helyre kellene állíttatnunk régi házi ezredflnk emlékművét, a hősi temetőben, leróva ezzel kegyeletünket. Mártonffy Dénes Eger MEGKÉRDEZTÜK AZ ILLETÉKEST Az egyéni gazdálkodók nyugdíjáról A Január 1-től hatályos rendelkezések jelentős változásokat hoztak a társadalombiztosítási ellátásokra jogosultságokkal kapcsolatban. tgy a más jogviszony alapján nem biztosított mezőgazdasági kistermelő egyéni gazdálkodók Is különböző köztük nyugellátásra is jogosultságot szerezhetnek. Hogyan érvényesíthetik e jogukat, tették fel többen is a kérdést. Olvasóink kéréseire a Társadalombiztositá. si Igazgatóság Illetékesei válaszoltak: Az egyéni gazdálkodók 1982. december 31-ig csak anyasági és temetési segélyre voltak jogosultak. Az 1983. január 1-vel hatályba lépett rendelkezések a jogosultságukat kibővítették a családi pótlékra, a nyugellátásra, továbbá a baleseti ellátásra is. Milyen feltételek alapján illetik meg az egyéni gazdálkodót a társadalombiztosítási jogosultságok? A társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság 1983. január 1-től azt az élethivatásszerűen tevékenykedő egyéni gazdálkodót illeti meg, akinek a mezőgazdasági kistermelésbői származó jövedelme az évi 36 ezer forintot eléri. Ha az egyéni gazdálkodó a tevékenységet év közben kezdi meg, vagy a tevékenységét akadályozó körülmények miatt, (pl.: katonai szolgálat, szülés, keresőképtelenség,) azt teljes éven át nem folytatta, havi háromezer forint átlagjövedelem elérése alapozza meg a társadalom- biztosítási jogosultságát. Nem vonatkoznak az új rendelkezések arra az egyéni gazdálkodóra, aki már nyugdíjas, vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékos, 'vagy aki egyéb tevékenysége alapján nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerez. Hogyan történik az egyéni gazdálkodó társadalom biztosítási bejelentése, milyen összegű társadalombiztosítá- járulékot fizet az egyéni gazdálkodó? A társadalombiztosítási jogosultság szempontjából az évi 36 ezer forint jövedelembe az egyéni gazdálkodó tevékenységéből származó (pl.: piaci forgalomban, állami felvásárlási szerveknek eladott termékek ára, bérszántás — földmunka díja, stb.) jövedelem számít be. A jövedelem megállapítása azt jelenti, hogy maga az egyéni gazdálkodó veszi számba az évi jövedelmét, erről minden év január 15-ig — első ízben 1983. január 15-ig — írásbeli nyilatkozatot készít, amelyben foglaltaknak valódiságát az egyéni gazdálkodó lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának a munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve a nyilatkozaton záradékával igazolja. A nyilatkozaton fel kell tüntetni az egyéni gazdálkodó személyi adatait (név, asszonyoknál leánykori név, születési idő, hely), személyi számát és az állandó lakóhelyét. Az Írásbeli nyilatkozatot az egyéni gazdálkodó lakóhelye szerint illetékes megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz kell beküldeni, Heves megye területén: Társadalombiztosítási Igazgatóság Eger, Lenin tér 1., Pf.: 28., irányítószám: 3301. címre. Az igazgatóság a nyilatkozat alapján értesítést ad arról, hogy a bejelentést elfogadták-e vagy sem, illetőleg elfogadása esetén értesíti az egyéni gazdálkodót a részére kiadott törzsszámról, egyben megküldi a járulék fizetésére felhasználandó átutalási postautalványt is. A közölt törzsszámot minden befizetéskor, vagy a társadalombiztosítási igazgatósághoz intézett írásbeli megkereséseken fel kell tüntetni. A fizetendő társadalombiztosítási járulék havi 700 forint, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 15-ig lehet befizetni. A pontos befizetés az egyéni gazdálkodó érdeke, mivel a késedelem miatt havonként két százalék (14 forint) késedelmi pótlékot kell fizetni. Az a hónap, amelyre nem történt járulékfizetés, a nyugellátás szempontjából nem számit szolgálati időnek, a családi pótlék, a baleseti táppénz nem folyósítható addig, amíg járuléktartozás áll fenn. Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartalma alatt az egyén gazdálkodó keresőképtelen, (pl.: sorkatona, szül. stb.). Az említett körülmények fennállása esetén a megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól írásban kell kérni a járulékfizetés alóli felmentést. Melyek a kapható társadalombiztosítási ellátások? Anyasági segély, temetési segély akkor jár, ha az egyéni gazdálkodónak vagy hozzátartozójának, a szülési, illetőleg az elhalálozás a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség tartama alatt, vagy ennek megszűnését követő 180 napon belül, vagy 180 napon túli baleseti táppénz folyósításának tartama alatt következik be. A járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés a jogosultságot nem érinti. Családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelyre az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulékot fizetett, vagy amelyre a katonai szolgálata, keresőképtelensége, szülése miatt a társadalombiztosítási járulékfizetés alól mentesítették. Az anyasági, temetési segély, valamint a családi pótlék a munkaviszonyban állókra megállapított összegben jár. Baleseti ellátás az egyéni gazdálkodót a mezőgazdasági kistermelői tevékenységével összefüggő munka végzése közben elszenvedett balesete esetén illeti meg. A baleseti táppénz összege egységesen havi háromezei forintnak a hatvanöt százaléka. Nyugellátásra jogosultság a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok szerint áll fenn, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj alapjául egységesen havi háromezer forint szolgál. Nyugellátásra jogosító szolgálati időnek az az időtartam számít, amelyre a havi hétszáz forint társadalombiztosítási járulékot megfizették, továbbá amely időre a katonai szolgálat,, szülés, baleseti táppénzfolyósítás miatt járulékot nem kellett fizetni. A járulékfizetés alól egyéb ok miatt adott mentesítés időtartama a szolgálati időbe nem számit be. Az egyéni gazdálkodó 1983. január 1-ét megelőző, legfeljebb annak az öt naptári évnek a szolgálati időként beszámítását kérheti, amelyben a mezőgazdasági kistermelői tevékenységből származó jövedelme az illetékes tanács szakigazgatási szervének az igazolása szerint az évi 36 ezer forintot elérte. Az ellátásokra vonatkozó igényt az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kell benyújtani, és ugyanott lehet azokkal kapcsolatban — és minden egyéb társadalombiztosítási kérdésben — részletes felvilágosítást személyesen vagy írásban kérni.
