Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIV. évfolyam, 7. szám ARA: 1983. január 9„ vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nehéz szülőnek lenni Tegyük szívünkre a ke­zünket és valljuk be: talán a legtöbb gondunk-bajunk a gyermekneveléssel van. Pedig a gyermekgondozási segély, a bölcsőde, az óvo­da, az iskola és a napközi a társadalom nagyobbrészt önzetlen, csaknem ingye­nes vállalása, hogy az apa és az anya helyett a nap nagyobb részében nevelje gyermekeinket. A nap „na­gyobb részében”, hiszen a bölcsődék, óvodák reggel hétkor nyitnak és általá­ban 17 óráig testi és szel­lemi táplálékkal látják el gyermekünket Az iskolá­ban is — ötödik osztályig — ugyancsak 10 órát tölte­nek intézetben, felügyelet alatt a tanulók. Akárhogy is számoljuk ez 10 óra, az alvás leg­alább nyolc óra. Tehát a szülői nevelésre, gondosko­dásra, foglalkozásra mind­össze hat óra marad, de a gyerek vacsorázik, meg­nézi a mesét, összepakolja a táskáját, elkészíti a házi feladatát. És a hat órából is alig marad kettő-három, hogy a szülő is vállaljon valamit gyermeke nevelé­séből. A mai családok nagyob­bik felében ez így van. Marad a szombat, a vasár­nap, ha... nem sietünk az építkezésre, a telekre. Az óvodától és az iskolától pedig szinte elvárjuk, hogy helyettünk jól, szakszerű­en, emberségesen, megelé­gedésünkre nevelje fiúnkat, lányunkat. Aztán csodálkozunk az első fekete ponton, az első intőn és az első behíváson, hogy... „Kedves anyuka, a Pisti magaviseleté már tűrhetetlen. Zavarja az órát, zavarja a társait, a tanulásban!, Legtöbbször a csodálkozó visszakérdezés következik: „Az én gyer­mekem?” Nehéz szülőnek lenni, a legősibbb mesterség ez, amit nő és férfi együttesen gyakorol. A hangsúly az „együttesen” van. Minden különállás zavart okoz gyermekben és nevelésében egyaránt. A fejtegetés nem önkényes, nem is tapasz­talati csupán. A Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó gondozásában most megje­lent A szülői mesterség szerzői közössége, szakem­berek sora keresi és adja meg a választ a szülők kérdéseire. A türelem, a megértés, az alapja a szülői mester­ségnek a huszadik század végén. Ezért is olvastam megkülönböztetett figye­lemmel a könyv fejezetei­nek címeit, örülni a gyer­mek örömének, szomorkod- ni a bánata miatt, de ol­vastam az elszakadás szo­morúságáról, a közeli és meleg hangokról, a közös ünnepi és színházi élmé­nyekről. A szülőknek ajánljuk a Minerva kiadványát. Ol­vasása felnyitja bennünk az addig csak sejtett gon­dolatokat, érzelmeket gyer­mekünk, gyermekeink iránt. Jobban megértjük nyiladozó értelmét és ér­zelmét, viselkedését és he­lyesebben befolyásolhat­juk magatartását. Három­száz oldal, csupa tapaszta­lat (G. B.) Központi szerepkör — Újabb lakások — Gyarapodó üzemek - Ma­gasabb szintű ellátás — Ütemes közművesítés - Múzeum és iskolák — ígéretes elképzelések Örvendetes fejlődés, jobb közérzet Heves városiasodása - közelről A jószemű látogató a já­rásszékhelyen sétálva hamair meggyőződhet arról, hogy ez a település az elmúlt évek­ben lendületesen gyarapo­dott A városiasodás ma mór tény, s azok is elisme­rik, akik valaha kétkedve szóltak róla, akik tamáskod- va. megmosolyogták a haj­dani terveket. Kontra Gyula tanácsel­nökkel a sokak által nagyra tartott előbbre lépés állo­másairól, összetevőiről be­szélgettünk, utalva a holna­pok elképzeléseire is. Van munkalehetőség Az agilis vezető először egy fontos mozzanatot emel ki: — Számunkra nem a stá­tus, a rang a lényeges, ha­nem az, hogy egy terület valódi központjává váljunk, s az itt élőknek mind ked­vezőbb körülményeket bizto­sítsunk. Ügy érzem, e téren Valn mivel dicsekedni. Mun­kaalkalom bőven akad, még­hozzá nemcsak a mezőgazda­ságban, hanem az iparban is. Elég csak a Berva, a Mező­gép gyáregységeit, a népmű­vészeti és a háziipari szövet­kezeteit, a BUDAGANT it­teni részlegét említeni. Kell ez, hiszen így formálódik a kötődés, így nő a létszám, ez alapvetően közrejátszik abban, hogy az emberek nem vágynak máshová. Oj szennyvíztisztító telep a nagyközség határában Kedvezőbb,adottságok Az itt megtelepedők nem járnak rosszul, ugyanis foko­zatosan egyre többet kapnak. — Régen megindult a köz­művesítés, valamikor álla­mi pénzből egy öt kilométe­res csatorma készült el, az­tán egy társulás folytatta nyolc kilométeres távon. Ezt a kört bővítjük meet, még­hozzá ezer csalód bevonásá­val. összefogásuk révén egy 10—12 kilométernyi szakasz készül majd el. Pillanatnyi­lag alapító közgyűlés össze­hívását kell megoldanunk, s aztán indulhat a munka. A kép teljességéhez hozzátarto­zik az is, hogy a közműpót­ló berendezések mennyisé­ge is számottevő. Megnyug­tató, hogy a lakásépítés szé­pen halad. A VI. ötéves terv­ben a célcsoportosakból 75- öt emelünk. Az idén 32 OTP-otthonba költözhetnek a tulajdonosok. Az Orszá­gos Takarékpénztár ezenfe­lül még 75-öt hozat tető alá. S ha már itt tartunk, akkor hadd jegyezzem meg, hogy szeretnénk a gázvezeték- rendszerbe bekapcsolni a nagyközséget. Köztudomá­sú, hogy a Minisztertanács feloldotta a tilalmat, épp ezért mii mégpályáztuk a le­hetőséget. A kivitelezéshez mintegy 75 millió forint szükséges. A vállalatok sa­ját erőből felajánlottak 35- öt. Az áttérés feltétlenül gazdaságos, ugyanis az olaj- ék a 'gázfűtés éves árkülön­bözete 37 millió. Ügy hiszem, ez az adalék önmagáért be­szél. Bízunk abban, hogy számunkra kedvező döntés születik ebben az esztendő­ben, vagy 1984-ben. Javuló ellátás Egyre többen elégedettek a javuló ellátással is, ez ak­kor is igaz, ha hosszú távú folyamatról van szó. — A boltok alapterülete eddig is meghaladta az eset­leges városi lét által előírt normát, a minőségi szinttel azonban bajok voltak. No­vemberben a Vörös Hadse­reg úton, a takarékpénztár egykori épületében — ezt a tanács vásárolta, meg — nyi­tottunk egy ABC-áruházat, amelyet a Heves megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat üzemeltet. A közös ak­ció révén bővült az árukí­nálat, olyan cikkek is meg­vehetők, amelyekről régen csak hallottunk. Még ebben a tervidőszak bah ugyanez a cég ruházati és lakástextil protfilú üzlettel örvendezteti még a hélybelieket. A Ra­mona Ipari Szövetkezettel gyermekruházati áruda lét­rehozásában egyeztünk meg, erre 1984-ben kerül sor. — Mi várható az egész­ség-, és az oktatásügy és a közművelődés terén? — A tárgyi feltételek még nem a legjobbak. Épp ezért jövőre új körzeti orvosi rendelővel gyahapszunk. Fo­gászatira is szükség van, s az óhaj teljesül is. Ha elké­szül az új tanócsház, akkor a régi épületbe költözhet a múzeum, amelynek a Hege­dűs-hagyatékból származó helytörténeti gyűjteménye a megfelelő környezetben még inkább vonzza majd az ér­deklődőket. Ígéretesek a távlati tervek, ezek részle­teit a település elfogadott általános rendezési terve rögzíti. Űj, közös helyet kap majd a bíróság, az ügyész­ség, a rendőrség. Lesz szak­munkásképző intézet és kol­légium, Ofotért, bizományi áruház, sport-, kölcsönző­bolt, idegenforgalmi iroda, óra-ékszerüzlet. Folytathat­nám még a felsorolást, de azt hiszem, ennyi is elég an­nak érzékeltetéséhez, hogy a fejlődés örvendetes, s ez fel­tétlenül hozzájárul a több mint 12 ezer lakos jobb köz­érzetéhez. Pécsi István A múlt és a jelen (Fotó: Szabó Sándor) A fények és hangok mestere Ki gondolkodna el azon, amikor beül a Mátra Műve­lődési Központ impozáns színháztermének kényelmes székeibe, s felmegy a füg­göny, kezdődik az előadás a kiváló akusztikával és fény- effektusokkal. Pedig ennek „előidézéséhez” is szakérte­lem kell. A háttérben Sci- tovszky Sándor, az intézmény technikusa látja el ezeket a feladatokat. Munkájának kel­lékei a korszerű elektronikus és fénytechnikai berendezé­sek. A nézőtér felett... A színházvilágítás egyik legkorszerűbb eszköze a Konverta típusú, 2X41 áramkörös, többprogramos kézipult (Fotó: Szabó Sándor) Négymillióan külföldre — Visszaesett az egyéni turizmus — Közelebbi úticélok, rövidebb programok Fejlődő idegenforgalmunk tegnapja, mája 1982-ben az idegenforga­lom — a céloknak megfele­lően a minőségi turizmus irányában fejlődött. A szak­emberek .kasszát” csináltak: a konvertibilis devizabevé­tel — a tervezett 10—15 szá­zalékkal szemben — csak­nem 25 százalékkal emelke­dett és megközelíti a 270 millió dollárt. A kiadásokat figyelembe véve a bevételi többlet eléri a 180 millió dollárt, s ez több, mint 30 százalékkal haladja meg az előző évit. Körülbelül 12 százalékkal növekedett a hozzánk érkező vendégek száma, 15—16 százalékkal az itt eltöltött idejük. Nőtt a konvertibilis elszámolású országok — elsősorban az NSZK és Ausztria — turis­táinak érdeklődése hazánk iránt. A KGST-n belüli forgalom bevételei mintegy 200 mil­lió transzferábilis rubelt tet­tek ki, s figyelembe véve a kiadásainkat is, körülbelül 125 milliós aktívum mutat­kozik, ami javította a fize­tési mérleget. Kedvező jelen­ség, hogy — bár csökkent a beutazók száma — javult a forgalom összetétele: nőtt a szervezett keretek között ér­kezők részaránya, ugyanak­kor visszavonult a bevásár­ló turizmus. Az idegenforgalmi ered­ményekben döntő szerepet játszott a jó áruellátás, a korábbinál rugalmasabb ide­genforgalmi árpolitika, a szállodakapacitási jelentős bővülése, és nem utolsósor­ban országunk kedvező po­litikai légköre és a jó köz- biztonság. Csaknem 4 millió hazai turista utazott tavaly kül­földre, ami az előző évinek csak mintegy kétharmada, ám nemzetközi összehasonlí­tásban ez magas utazási in­tenzitást jelent. Az egyéni utazások iránti érdeklődés Visszaesett, ezzel párhuzamo­san azonban az utazási iro­dák által szervezett társas­utazásokon 10—15 százalék­kal többen vettek részt. A SZOT- és a vállalati üdültetés lehetőségeivel 3—5 százalékkal többen, 1,4 mil­liónyian éltek. Észrevehetően növekedett a kérésiét az egyéb hazad üdülési lehetősé­gek iránt. Tavaly, mintegy 12 száza­lékkal bővültek a kereske­delmi szálláshelyek, ezen belül a budapesti kapacitás csaknem 50 százalékkal (4400 hellyel) lett nagyobb. A balatoni kempingek re­konstrukciójára 50 millió fo­rintot fordítottak. Ebben a térségben az üzlethálózat hiányosságai okoztak gondot. A vendéglátásban kedvező eredményekkel járt az új vállalkozási formák megjelenése: 1982 második felében már több mint 3000 szerződéses vendéglátó üzlet, és mintegy 1800 magánven­déglő működött az országban. Mágánpahziók, illetve kem­pingek azonban egyelőre még csak kis számban léte­sültek. A hazad turistáknak — és ezzel a szakemberek is egyetértettek — 1983-ban is változatlan külföldi utazási lehetőségeket kell biztosítani, de számolni kell a nehezebb gazdasági helyzet miatt be­következő igényváltozással, például az olcsóbb utazások (közelebbi úticélók, rövidebb programok) iránti kereslet növekedésével. A belföldi tu­rizmusban is emelni kíván­ják a kevésbé drága utak és szolgáltatások arányát, s megfelelő üzletpolitikával — elsősorban az elő- és utó­idényben — törekszenek a forgalom fellendítésére. Az idei fejlesztéseknél különben még inkább előtérbe kerül­nek a komplex szolgáltatá­sok, és a környezeti kultúra javítása, továbbá az idegen- forgalmi láncban levő hiá­nyosságok felszámolása. A központi pénzeszközök zö­mét a Balaton kapja, miután a gondok itt a legkiélezet- tebbek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents