Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 6. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 6. szám ARA: 1983. január 8., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Állampolgári jog lett — Négyezres kissereg - Műhelysorok négy helyen - 1982: tanulóév Kisiparosok a Jobb szolgáltatásért őszintén — ■ ee ee közös dolgainkról Sokéves hagyományt folytatva, 1983. január 10. és február 4. között — az országoshoz hasonlóan — megyénkben is megrendezésre kerülnek azok a pártnapok, amelyeken egyrészt véleményt cserélnek majd a munkahelyi kollektívák a múlt esztendő eredményeiről, másrészt közösen beszélik meg az idei legfontosabb tennivalókat. A pártnapok az agitációs munka egyik sajátos lehetőségét biztosítják a politika szolgálatához. Alkalmat és lehetőséget teremtenek az eszmecserékre, a konzultációkra, a párbeszédekre, a viták, a félreértések tisztázására. Vagyis, hogy valamennyi munkahelyen egységesen értelmezzék és szolgálják pártunk gazdaságpolitikáját. Az említett eseményeken most különösen nagy figyelmet kap a termelés, a gazdálkodás, ezen belül is a helyi lehetőségek és tartalékok még hatékonyabb kihasználása, az ötletek, a javaslatok kicserélése, a korszerű munkaszervezési módszerek terjesztése. Ezt szolgálja az is, hogy a mostani pártnapokat nem ösz- szevontan, hanem az üzemi, az intézményi, és a szövetkezeti kollektívák kisebb s nagyobb közösségének rendezik meg. Köztudott, hogy ma, a gazdaságban reánk váró feladatokat a korábbinál is nehezebb nemzetközi és hazai feltételek között, bonyolultabb és ellentmondásosabb helyzetben kell megvalósítanunk. Ez csak akkor sikerülhet, ha az alkotó, az újat teremtő ember is érzi nagyobb felelősségét, s igyekszik tudása legjavát adni a helyi és az országos tervek, célkitűzések megvalósításához. A siker egyik záloga tehát a dolgozók felkészültsége, szakmai, politikai tudásuk, leleményességük és természetesen anyagi érdekeltségük is. Mindezekről ki-ki elmondhatja majd véleményét, adhat okos, értelmes ötletet a most kezdődő pártnapokon. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű 1983-ban is helytállni. De mégis bizalommal és optimizmussal tekintünk az esztendőre, mert a nagyobb erőfeszítéseket igénylő munkához egyrészt van elegendő tudásunk és kellő tapasztalatunk is. Vagyis' van muníciónk: a marxizmus—leninizmus tanítása, pártunk politikája és a szocializmus építésében eddig elért eredményeink. Erre alapozva tudunk majd őszintén véleményt mondani közös gondjainkról, nyílt és megalapozott válaszokat adni az embereket foglalkoztató kérdésekre. Ezek közül is elsősorban azokról a feladatokról, tennivalókról, amelyeket itt, Heves megyében és elsősorban nekünk, Heves megyeieknek kell megvalósítanunk. Több mint ötven jogszabály, rendelkezés, törvény vagy rendelet látott napvilágot az elmúlt esztendőben a kisiparosok tevékenységével és a kisvállalkozásokkal kapcsolatban. Vajon megyénkben az adott lehetőségekkel hogyan éltek, miként szélesedtek a szolgáltatások, illetőleg jobbak lettek-e? A megyei tanács ipari osztályán elmondták, hogy gyakorlatilag megszűnt a tanácsok mérlegelési joga, a kisipari tevékenység állam polgári jog lett. Természetesen a jogosítványokat csak abban az esetben adják ki, ha a megadott feltételekkel rendelkeznek a kérelmezők. Egyértelműen bővült a szakmák köre 1982-ben. Több mint 4200-an foglalkoznak fő- vagy mellékállásban a szolgáltatásokkal, a kisipari termeléssel. Az elmúlt évet értékelve megállapították, hogy nőtt az egészséges versenyszellem, s valójában csak az fog tudni megélni, aki igazán jól csinálja. Most a piac a „legfőbb" szabályozó. Érdekes jelenség, hogy emelkedett a fiatal maszekok száma: mintegy két és fél ezren vannak. Sokan éltek azzal a lehetőséggel, hogy családtagokat is lehet alkalmazni, mi több, a szakmában eltöltött időbe Pénteken — Budapesten, Bács-Kiskun és Zala megyében — megkezdődtek a munkásőrök évzáró-évnyitó egységgyűlései. Január 7. és február 5. között az ország más részein is megtartják — a hét végi pihenőnapokon — gyűléseiket az acélszürke egyenruhások. Heves megyében január 14. és 28-a között rendezik meg az eseményeket. Számot adnak, hol tartanak az MSZMP beszámítják az együtt dolgozott éveket. Az utánpótlás kérdésében sem lehet panasz, hiszen az iparosoknak jó a kapcsolatuk az iskolákkal, a szakmunkástanulók is többen vannak, főleg a hiányszakmákban. Ács, állványozó, férfiszabó, cipész, kályhás a jövőben talán nem lesz „áldatlan” hivatás. Vonzóvá teszi még ezt a fajta munkát az is, hogy a műhelyek felszerelésére ki- sebb-nagyobb OTP-hiteleket lehet igénybe venni. így korszerűbbé válnak a kisüzemi termelés anyagi feltételei is. Az elmúlt évben jelentősen nőtt az export az árutermelőknél. Példának szolgálhat itt az a hatvani fakanálgyártó kisiparos, aki szinte egész készletét az NSZK-ba küldi. Mások a hiánycikkek pótlására álltak rá. Csavarok, kisebb alkatrészek, a kempingfelszerelésekhez tartozó egységek gyártására vállalkoztak. A kisebb településeken jobb szervezéssel megoldották az ügyeleti szolgálatot. A kisiparosok az üdülőkörzetekben például egyik községből a másikba mennek át, ha hívják őket. Az osztályon megemlítették még, hogy újabb lendületet adhat a vállalkozásokhoz a kisipari műhelysorok XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, összegzik, hogy a testület tagjai a nehéz gazdasági körülmények között miként álltak helyt a kiképzésben, a termelésben, a tudományos és kulturális közéletben. E teljesítmények elismerését a jelenlegi gyűléseken adják át a testület tagjainak, kollektíváinak. létesítése. Ezt négy helyen építik. Egerben a Céhmesterek utcája nevet viseli majd, de lesz ilyen Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen is. Ide már megvannak a jelentkező szakemberek. Mindenképpen nőtt a bizalom, és ez a legfontosabb. Annál is inkább, hiszen az ipari szolgáltatásoknak több mint a felét, a hagyományosoknak pedig szinte majdnem az egészét a magánosok adják, összességében pedig pontosan a felét. Megyénkben az elmúlt esztendőben a hagyományos javítások és szolgáltatások terén a 140 millió forintból a magánszektor adta a nem kis összeget: 113 milliót. Éltek a kisvállalkozási formákkal is. Megyénkben 46 önálló és 50 vállalati gazdasági munkaközösség alakult. Kiemelkedőek az építőiparban és az iparban. így van ez a négy kisszövetkezetnél is, amelyek közül három az építőipari tevékenységre kérte az engedélyt, Egerben, Gyöngyösön és Mátraballán. 1982-t talán „tanulóévnek” lehet nevezni. Bár ekkor is kiderült az, hogy nemcsak a kisiparosok száma, hanem munkájuk minősége, mennyi, sége is fejlődik. Értünk, a fogyasztókért. Huszonkét kolleíktíva — közöttük a hevesi járási egység — kapja meg a budapesti, illetve a megyei parancsnokság legjobb önálló egysége kitüntető címet. Az egységgyűlések nyilvánossága előtt köszönik meg a leszerelő munkás- őrök több éves, vagy több évtizedes szolgálatát és itt kerül sor a több mint négyezer munkásőrjelölt eskütételére. Metszenek az abasári határban Jól kihasználják a jó Időt az abasári Rákóczi Termelőszövetkezetben. A szőlőmetszés munkálataihoz például — több mint 300 hektárról van szó — már december elején hozzáláttak, és a feladat 35 százalékával ez ideig elkészültek. Cgy tervezik, hogy február végére befejezik ezt a munkát, melynek nagy jelentőséget ad, hogy ezúttal 5,2 millió oltványt is készítenek, amihez közvetlenül a metszés befejezése után látnak hozzá. Felvételünkön is az oltványkészítéshez szükséges csapvessző metszése látható (Fotó: Perl Márton) Munkásör évzáró-évnyitó egységgyűlések A magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatairól tárgyalt a SZOT elnöksége A magyar szakszervezetek erősítették két- és többoldalú kapcsolataikat a szocialista és más országok szakszervezeteivel — állapította meg pénteki ülésén a SZOT elnöksége, amely megtárgyalta a nemzetközi együttműködés feljesztése érdekében végzett múlt évi munka tapasztalatait és megjelölte az idei tennivalókat. Az elnökség kedvezőnek értékelte, hogy világszerte lendületes munka kezdődött — a magyar szakszervezetek aktív részvételével — a tavaly megtartott X. szakszervezeti világkongresszus határozatainak teljesítésére. Többek között megtették az első lépéseket, hogy létrehozzák a Szak- szervezeti Világszövetség európai bizottságát, s ezzel hathatósabb segítséget nyújtsanak a kontinens szakszervezeti akcióegységének kibontakozásához. A magyar szakszervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a szocialista testvérszervezetekkel kialakított kapcsolatok ápolására, fejlesztésére. A tapasztalaitok szerint különösen gyümölcsözőek voltak a magyar és a csehszlovák szakszervezeti központ titkárságának találkozói, tehát indokolt, hogy az együttműködésnek ezt a formáját a partnerek szélesebb körében hasznosítsák. A magyar szakszervezetek •bővítették kapcsolataikat Afrika, Ázsia és Latin- Amerika fejlődő országainak szakszervezeteivel, s a nemzetközi szolidaritás sokféle megnyilvánulásával támogatták munkájukéi Többek között — szerény lehetőségeikhez mérten — 25 ország szakszervezetének nyújtottak anyagi segítségei öt ország mintegy 100 aktivistájának több hetes szak- szervezeti oktatásáról, jó néhány meggyengült egészségű mozgalmi munkás magyarországi gyógykezeléséről gondoskodtak, s ösztöndíjjal nyitottak lehetőséget számos fiatalnak az egyetemi és szakmai képzettség megszerzésére. A lengyel dolgozók iránti szolidaritásuk egyik megnyilvánulása gyermekeik magyarországi üdültetése. A magyar szak- szervezetek képviselői na- gyan fontosnak tartották azt is, hogy a nemzetközi találkozókon, a nyugati .partnerekkel folytatott két- és többoldalú megbeszéléseken egyaránt hozzájáruljanak a lengyelországi helyzet reálisabb megítéléséhez. A SZOT elnöksége szükségesnek tartja, hogy az idén újabb kezdeményezésekkel erősítsék a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatait, s az együttműködés jól bevált formáit is töltsék meg gazdagabb tartalommal. az Élelmiszeripar i982-ben Új termékek, kiegyensúlyozott ellátás Eredményes évet zárt az élelmiszeripar; jó színvonalú, kiegyensúlyozott ellátást biztosított a lakosságnak és exportterveit is teljesítette — ez derült ki a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium 1982-es évet elemző összesítéséből. Tavaly az iparág — az állami gazdasági, termelőszövetkezeti, fogyasztási szövetkezeti üzemekkel együtt — ösz- szesen 216 milliárd forintértékű árut termelt, ami több mint 7 milliárd forinttal haladja meg az előző évit. Az ágazat eredményeiről Kiss Ferenc, a MÉM élelmiszer- ipari főosztályának vezetője adott tájékoztatást az MTI munkatársának. A mezőgazdasági üzemek a kedvező időjárást is kihasználva, valamennyi termékből elegendő nyersanyagot biztosítottak az iparnak. A vállalatok munkája is — sok helyen éppen az önállósulás nyomán — átgondoltabbá, szervezettebbé vált. Javult kapcsolatuk a mező- gazdasági partnerekkel, ami az ütemesebb áruátvételekben, a korábbi években még gyakori minőségi viták csők. kenésében is megnyilvánult. Az üzemek egymás közötti kapcsolata szintén örvendetesen erősödött, mindinkább általános gyakorlattá vált, hogy különféle segéd- és csomagolóanyagokból a vállalatok kisegítik egymást, a tárolók feltöltésénél pedig — nem ritkán helyzeti előnyükről lemondva — elsőséget biztosítottak a kényesebb árut gyártó társüzemeknek. Erősödött az érdekeltség; fokozott figyelmet fordítottak az üzemek a belső tartalékok feltárására. A minőségi kifogások további csökkentésére például mind több helyen nagyobb súlyt kapott az eredmény szerinti bérezés. A terv teljesítéséhez a több mint 7,5 milliárd forint értékű beruházás is közrejátszott; a rekonstrukciók, korszerűsítések mellett több új üzem lépett a termelésbe, ezzel is bővítve a feldolgozókapacitást. Az adatok szerint az életszínvonal visszafogottabb emelkedése a hazai élelmiszer-fogyasztásban nem éreztette hatását: 1981-hez képest tavaly mintegy másfél százalékkal több terméket vásároltak. A korszerű táplálkozás terjedését jelzi, hogy több hús, baromfi, tej, konzerv, mirelitáru és üdítő ital fogyott. Ugyanakkor — elsősorban az évközi áremelkedés hatására — némiképp visszaesett az édességfogyasztás, és dohányáruból is kevesebb kelt el. Növekedett viszont a cukor forgalma, ami részben az otthoni gyümölcsbefőzés terjedésével magyarázható. Az 1981-es évinél több sört és szeszes italt vett a lakosság. Az élelmiszer-fogyasztás némi emelkedésében közrejátszott az is, hogy 100—120 új termék bővítette a választékot. Elsősorban a konzerv-, a tej-, a hús, a baromfiipar jelentkezett újdonságokkal. Általánosságban jellemző a fogyasztóknak kedvező, magasabb feldolgozottságú termékek arányának emelkedése. Az Iparág — annak ellenére, hogy a külpiaci feltételek egy év alatt nehezültek — 7 százalukkal növelte export- bevételét. A csökkenő világpiaci árakat csupán az áru mennyiségének növelésével lehetett ellensúlyozni, így megközelítően 10 százalékkal több terméket szállítottak ki a külkereskedelmi vállalatok az eredetileg tervezettnél, örvendetes, hogy az üzemek — a versenyképesség megőrzésére — minden korábbinál nagyobb gondot fordítottak a minőségi előírások betartására, ebben különösen a hús-, a konzerv- és a hűtőipar járt élen. (MTI)
