Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 25. szám ARA: 1983. január 30., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Húszezer tonna hús A tét valóban húszezer tonna sertés-, illetve ba­romfihús. Hogy miképp le­hetne hozzájutni, az a vá­rosi ember számára kissé talán fantasztikusan hang­zik. A mértékadó mező- gazdasági szakemberek vi- szo'nt nem tartják annak: elméletileg már megvaló­síthatónak látszik a recept, bár a legfontosabb, a gya­korlati alkalmazás még hiányzik. N A kiindulópont: mintegy százezer hektár kiterjedé­sű olyan rét. és legelőte­rület van az országban, amelyet ma nem, vagy alig hasznosítanak. Kora tavasszal óriási, ál­latokat szállító teherkocsik­ra rakjuk a növendékmar­hákat mondjuk Békésben, s felvisszük őket Hajdú-Bi- harba, esetleg Észak-He­vesbe, Borsodba és ottma­radnak késő őszig. A gyep­ben gazdag borsodi, nógrá­di, észak-hevesi stb. tsz-ek lekaszálják a szénát, s a szárítást követően, jól ösz- szepréselten, bálázva ez el­jut a már említett Béké­sig. A két változat közül kü­lönösen az első látszik von­zónak, már azért is, mert Amerikában például, ahol mindent dollárban és cent­ben mérnek, nem ritkaság, hogy tavasszal egy-két száz kilométerrel odébb, legelő­ben bővelkedő területre vi­szik a növendékmarhákat. Ha ott megéri, kifizetődő lehet ez nálunk is. Ha csak néhányszor tíz kilométerről van szó, ezt már Magyarországon is megteszik időnként. De ar­ról, hogy a második, netán a harmadik, negyedik me­gyéig terjedne a horizont — még nem tudunk. Pedig van már példa arra, hogy tovább lehet tekinteni an­nál, mindenekelőtt az ara­tás idején. Közismert ugyanis, hogy ha a gabona beitakarítása sürget, akkor az ország északi felén gaz­dálkodó tsz-ek közül — ahol a búza csak később érik — sokan a délibb me­gyékbe küldik a kombájn­jaikat, s amikor náluk kell vágni a kenyérgabonát, a megsegített megye viszo­nozza a szívességet. Érdemes lenne hát még egyszer számolniok, mérle. gelniök, hiszen valóban nem kicsi a tét. Ha ugyan­is feletetnénk az állatokkal a százezer hektár fű-, illet­ve szénahozamát, «akkor mintegy húszezer hektár kiterjedésű tömegtakar- mány-termő (lucerna, siló stb.) területet lehetne fel­szabadítani Békésben meg másutt. Ezen a húszezer hektáron pedig évi száz­ezer tonna kukoricát, illet­ve búzát termeszthetnének, ennyi gabona viszont való­ban húszezer tonna sertés-, illetve baromfihús előállí­tására volna elegendő. (M. L.) Százmilliók rekonstrukcióra Több „lépcsőben” újítják fel a gyöngyösi kórházat Évek óta foglalkoztatja a gyöngyösieket az a kérdés, hogy mi lesz a kórház sor­sa. Köztudott, műszakilag az épület olyan állapotba jutott, hogy egyes részeit aládúcol­ták, bár ez a tény a gyógyí­tó munkát nem akadályozza, csupán kényelmetlenségeket okoz. A gyöngyösiek eléggé tü­relmetlenek, amikor valaki szóba hozza a kórházukat. A közvélemény arról sem tájé­kozott eléggé, hogy egy ilyen nagy jelentőségű munkának az előkészítése is sok időt igényel. Évek óta folyik ez a tevékenység, amely most döntő szakaszához érkezett. Hivatalosan ugyan még nem érkezett meg a felsőbb ható­ságok állásfoglalása, de tu­dunk arról, hogy az úgyne-. vezett „első ütem” több száz­milliós költségének megadá­sára a kedvező választ az il­letékesek megadták. A hiva­talos eljárás szerint azonban mindez csak akkor lesz vég­leges, ha a helyi tanács is határozatot hoz ebben az ügyben. A városi tanács egészség- ügyi osztályának főorvosát, dr. Thuróczy Jánost keres­tük meg, kértük, tájékoztas­son bennünket a rekonst­rukció lefolytatásáról. Meg­tudtuk, hogy az úgynevezett prognosztizált összeg 670 mil­liót tesz ki. A munkák meg­kezdésének időpontja 1984 második féléve, és ennek a feladatnak a végrehajtása mintegy öt évet igényel. A rekonstrukciót még azután is tovább kell folytatni a tel­jes befejezésig. A tanulmánytervet a KÖZ­TI készítette el, és rá vár a kiviteli tervnek a megalko­tása is. Az előzetes tárgya­lások szerint erre a feladat­ra több mint egy évet kért a tervezőintézet, ami tulaj­donképpen attól kezdődik, amikor a gyöngyösi tanács meghozza a munkák elkez­désére vonatkozó határoza­tát. A jövő évi kezdés tehát még nem pontosítható telje­sen. A kórház főépülete ma (Fotó Szabó Sándor) Mit takar ez a kifejezés: első ütem? Tulajdonképpen a következő munkákat foglal­ja magába: belgyógyászat, se­bészet, szülészet és nőgyó­gyászat, újszülöttrészleg, in­tenzív osztály, és betegfelvé­teli részleg. Ezek mind a gyógyítást szolgálják közvet­lenül, ugyanezt a célt köz­vetve valósítja meg az olyan létesítmény, mint a központi sterilező, a központi öltözők és raktárak, valamint az energiaközpont, amelynek tü­zelőanyaga „természetesen” vezetékes gáz lesz. Megépítik ebben az ütem­ben a központi műtőket, a központi röntgent, valamint a központi laboratóriumot is. Ide tartozik a kórbonctan ki­alakítása szintén. Azért hangsúlyozzuk a „központi” szót, mert ezzel szeretnénk érzékeltetni, hogy megszün­tetik a különböző helyen mű­ködő ilyen intézményeket, te. hát a betegellátás integráció­ját akarják feltételeiben is megteremteni. Területileg ez az építkezés a most meglevő főépület kör­nyékét foglalja magában. A falai azonban túlnyúlnak a mostani kerítésen, ami azt is jelzi, hogy- szükség lesz né­hány lakóház lebontására is. Ezt a munkát most kell el­kezdeni. A már meglevő osz­tályok közül megmarad a belgyógyászat és az ideggyó. gyászát, valamint a mosoda, azt pedig tervezik, hogy a Il-es kórház épületéből át­helyezik az orr-, fül-, gége- és szemészeti osztályt. Meg. marad a fertőzőosztály is. Később szükség lesz az igazgatás elhelyezésére, ahogy nővérszállást is kell építe­ni. A majdani tervek között szerepel a gyermek- és cse­csemőosztály, a krónikus­osztály, a gyógyszertár és a véradóállomás korszerű ke­retek közé való helyezése. Az évek óta tartó tárgya­lások tehát napjainkra „be­értek”. Ma már a megvaló­sítás első lépésénél tartanak a gyöngyösiek, de azt is lát­ni kell, hogy csupán az úgy­nevezett első ütem kiépítése 19894g tart el, és még az­után is lesz tennivaló. G. Molnár Ferenc Az egri 2-es iskolában szavazott az 55-ös számú tanácsi vá­lasztókörzet. Délelőtt negyed 10-re az 56l5 szavazásra jogo­sultból már kétszázan le is adták szavazatukat. Képünkön dr. Hrabecz József és családja szavaz; Hrabecz Éva életében először (Fotó: Kőhidi Imre) Szombaton Heves megyében is Időközi választások Szombaton reggel időközi választás kezdődött a fővá­ros 41. számú országgyűlési választókerületében vala­mint országszerte mintegy 1300 helyi tanácstagi vá­lasztókerületben : azokon a helyeken, ahol elköltözés, el­halálozás vagy más ok miatt a választókerület képvisele­te megüresedett. A budapes­ti 41. számú választókerület­ben Pozsgay Imrét, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkárát jelölték országgyűlési képviselőnek. Az 1982. január 24-i idő­közi választást követően me­gyénk helyi tanácsainál a választási törvényben meg­határozott okoknál fogva több választókerület megüre­sedett. A megyei tanács a rendelkezések értelmében időközi választást tűzött ki 1983. január 29-re. Heves megye négy járásának terü­letén szombaton délre befe­jeződött a választás, s az állampolgárok Hatvan és Eger választási kerületeiben is leadták szavazatukat. Gondok a nyomdaiparban Megújuló szakma A több mint tíz éve meg­kezdett 12 milliárd forint ér­tékű rekonstrukció eredmé­nyeként a nyomdaipari ter­mékek többsége már korsze­rű berendezéseken készül, ám a magas színvonalú tech­nika működtetéséhez gyak­ran hiányoznak a megfelelő képzettségű szakemberek. A nyomdaipar esztendők óta munkaerőgondokkal küzd, krónikussá vált a szakmun­káshiány. A nagy értékű berendezéseket nem ritkán segéd-, illetve betanított munkások kezelik. A nagy­arányú technikai fejlődéssel nem járt együtt a nyomda­ipari szakmák becsületének, népszerűségének növekedése — állapította meg a Nyom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete, amely megkülönböztetett gondot fordít a kérdés meg­oldására. Az utánpótlást nélkülöző nyomdavállalatok, a főhatóságok, és a szak- szervezet is a nehézségeket részben a szakmunkásképzés jelenlegi hiányosságaival magyarázzák. A fiatal nyom­dászok 80 százalékát Buda­pesten a Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző Intézetben oktatják, ahol a tanműhely felszereltsége messze elmarad a korszerű nyomdák műszaki állapotá­tól. A budapesti intézeten kívül — jelentősebb számban — képeznek nyomdász szak­munkásokat Debrecenben és Békéscsabán is. Az elméleti és a gyakorlati oktatás kö­zötti színvonalkülönbség. — a feltételek hiánya miatt — ott is jellemző, bár bizonyos szakmákban kedvezőbb a helyzet, Békéscsabán például a könyvkötő tanulók a kor­szerű Kner Nyomdában szerezhetik meg a szükséges gyakorlatot, ugyanott, a be­tűszedők és a gépmesterek, elavult tanműhelyben, kor­szerűtlen berendezéseken is­merkednek meg a szakmai fogásokkal. Régóta gondot jelent a nyomdász szakmai képzés­ben a tankönyvellátás is. Az új ismeretek átadásához szükséges tankönyvek meg­jelenése ugyancsak lépés- hátrányba került az igé­nyekkel. A szakszervezet kezdemé­nyezésére az ipari minisz­térium megbízta á Nyomda­ipari Egyesülést a nyomda­ipari képzés- és továbbkép­zés helyzetének teljes körű elemzésével. A tanulmány megállapításai alapján rövi­desen kidolgozzák a szak­munkásképzés korszerűsíté­sére vonatkozó irányelveket. A nyomdász szakszervezet elnöksége legutóbbi ülésén az elemző munka megkezdé­se óta eltelt időszakban tett intézkedéseket értékelve megállapította, hogy máris tapasztalható javulás. Új Ikarus Űj autóbusz prototípusa készült el az Ikarus székes- fehérvári gyárában. A váro­si forgalomra szánt jármű­vet kuvaiti megrendelésre szerelték össze nyolc méter hosszú Volkswagen-Man al­vázra s a Renault gyárral közösen kifejlesztett 543-as típuscsalád formaelemeit felhasználva, továbbfejlesz­tett karosszériával. Motorja száz kilowatt teljesítményű, sebességváltója öt fokozatú, ablakai pedig a kuvaiti követelményeknek megfele­lően hő- és fényelnyelő üvegből készültek. Az uta­sok biztonságát gyorsan nyitható vészkijárati abla­kok. műanyaghabbal borított kapaszkodójú ülések szolgál­ják, a jegykiadással is fog­lalkozó gépkocsivezető mun­káját 25 fokkal elfordítható vezetőülés könnyíti meg. Apró, bársonypuha, hófehér, örül aki adja, boldog aki kapja: egy darabka tavaszt kapott az enyhe januárban (Fotó: Perl Márton) Tavasz­hírnökök A Mátra alacsonyabb részein, mintha egy hóna­pot ugrott volna az idő, már a tavasz jegyei mu­tatkoznak; a fák rügyei erősen megduzzadtak, több helyen kifeslettek a fűzfák barkái. Az erdők aljnövényzete sarjadásnak indult, zöldellő fű élénkí­ti az avart, és a védettebb helyeken kinyíltak az idei első vadvirágok. Gyöngyösön és Egerben, a piacon és az utcákon már árusítják a csokorba kötött barkás ágakat.

Next

/
Thumbnails
Contents