Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. január 29., szombat 13 Korunk találmányainak kiemelkedő feje­zetét adja a számítástechnika, ezzel össze­függésben a mikroelektronika. Megannyi termelési folyamat segítői a komputerek. A gazdaságban, az oktatásban ma már nél­külözhetetlen tartozékok, melyeknek újabb és újabb típusai jelennek meg. A mikro­elektronika fejlesztésére hazánkban is nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen erre vonatkozó­an a Minisztertanács kiemelt állami fejlesz­tési programot hagyott jóvá a VI. ötéves tervidőszakra. Mai összeállításunk a számí­tástechnika, a számítógépek világába ka­lauzolja el olvasóinkat. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: MENTUSZ KÁROLY Nyomtatott áramkörök és a jövő Nagy előrelépést jelentett a rádió- és televízió techni­kában és még sok más te­rületen a nyomtatott áram­körök bevezetése. Kisebbek lehettek a méretek, keve­sebb hibaforrás adódhat, de a javítás is kényelme­sebbé vált. A készülékekből eltűntek a különböző színű és hosszúságú huzalok, ame­lyek között az eligazodás és a hibakeresés bizony nem volt könnyű. A tömeggyártással gyár­tott elektronikus készülékek ma már szokásos — az al­katrészek (elektroncsövek, transzformátorok stb.) ösz- szekötésére szolgáló — alap­eleme a nyomtatott áramkör. Általában vékony, szigetelés nélküli fémszalagokat he­lyeznek szigetelőlapra. Az alkatrészek elhelyezését úgy tervezik meg, hogy az össze­köttetéseik ne keresztezzék egymást. Az áramvezető fémszalagokat többfélekép­pen viszik rá, „nyomtatják rá” a szigetelőlapra. Az egyik eljárás során a szige­telőlapot vékony vörösréz fóliával vonják be, utána a felesleges részeket megfelelő sablonok segítségével eltá­volítják. A másik eljárás alapja az, hogy a sablonon át a szigetelőlapra fémszó­rással viszik rá a vezető­szalagot, amelyet azután galvanoplasztikai úton vas- tagítanak. A harmadik szo­kásos eljárásnál a vezető­szalagot fotokémiai úton vi­szik rá a szigetelőlemezre. A nyomtatott áramkör ké­szítésének technológiájával bizonyos áramköri elemeket is előállítanak, pl. kis me­netszámú indukciós teker­cseket, kondenzátort, illetve villamos ellenállásokat. A varsói Híradástechnikai Intézet munkatársai célul tűzték ki a nyomtatott áramkörök további fejleszté­sét és az importanyagok hazaiakkal való helyettesí­tését. Mágneses papír A számítógépfejlesztők és a mikrozárványok előállítá­sának szakemberei közös munkával mágnesérzékeny papírt készítettek. A papír­ra felhordott mágnesérzé­keny réteg mikroszkópi mé­retű átlátszó hólyagocskák- ból áll, amelyek — egy olaj­hoz hasonló folyadékban úszó — lapos, fekete mág­nesrészecskéket tartalmaz­nak. E parányi mágnesko­rongocskák először úgy he­lyezkednek el, hogy keskeny oldalukat, élüket fordítják a szemlélő felé: a tiszta papír világosnak látszik. Ha most egy mágnesmező a koron- gocskákat úgy fordítja el, hogy széles oldalukat, lapju­kat látjuk, akkor a papír sötétnek látszik. Ez a feke­tedés alkalmas mágnestérrel bármikor törölhető. Tízéves fejlesztési program Jön az ötödik generáció A japán kormány egyre több pénzt ad a számítógépek legújabb nemzedékének kifejlesztésére. Az 1990-es években „megszületendő” új generáció tagjai több nyelven írnak és olvasnak majd; szervezettségük bizonyos értelemben az emberi agyéhoz lesz hasonló. Az új fejlesztési program 1982-ben indult és 10 évre szól. Az áprilisban kezdődő 1983- as pénzügyi évre 12 millió dollárt kap a program, ez hét­szer több, mint amennyit a megelőző évben szántak „az ötödik generációs komputernek” elkeresztelt gép kifejlesz­tésére. Az első generáció szoba­nagyságú monstrumait elek­troncsövekből és bonyolult huzalozásé áramkörökből építették. A kisebb másodi­kat már tranzisztorokból, a még kisebb harmadikat in­tegrált áramkörökből. A sor eddig utolsó generációjának tagjai már nagyfokú integ­ráltságé áramkörökből ké­szültek. Japán komputer­mérnökök szerint az 5. ge­neráció képviselői még na­gyobb integráltsági fokú áramkörökből épülnek, me­móriájuk a jelenlegi gépe­kénél 10 ezerszer nagyobb, gyorsaságuk az előttük lévő generációénak ezerszerese lesz. Az ötödik generáció ki- fejlesztésének fő célja egy olyan számítógép — és a számítógéppel való párbe­szédhez szükséges terminál létrehozása, mellyel bárki, szinte bármely nyelven szó­ba elegyedhet. A billentyű­zet szerepét a mikrofon ve­szi át, vagyis a terminálokat olyan személyek is használ­hatják, akiknek a legcseké­lyebb fogalmuk sincs a kó­dokról, programokról és ma­gának a számítógépnek a működéséről. A japán számítógépfej­lesztő tudósok azt szeret­nék, hogy az új modellek tudjanak japán és kínai írásjegyeket olvasni, reagál­janak a színekre, érzékeljék a kiejtési eltéréseket, és en­gedelmeskedjenek a mate­matikai utasításoknak is. Az új gépeknek képeseknek kell lenniük arra is, hogy kiele­mezzék tulajdon meghibáso­dásaik okát. A legfontosabb persze az, hogy olcsóak le­gyenek. Tavaly októberben egy nagy számítógépgyár, a Fudzsicu nyilvánosságra hoz­ta, hogy az emberi beszéd értelmezésére és az elmon­dott szöveg, idegen nyelven történő leírására is alkalmas komputer létrehozásán fára­dozik. Sikerült létrehozniuk egy számítógépes rendszert, mely a cég nemzetközi je­lentéseit japánról angolra fordítja. Szótára egyelőre mindössze 7000 szóra és ki­fejezésre korlátozódik. To­vábbi cél a memória jelen­tős kibővítése és a beszéd- felismerő szerkezetnek a szövegkiíró rendszerrel tör­ténő összekapcsolása. Az ötödik generáció kifej­lesztésével birkózó tudósok most a gépi fordítás problé­májának megoldásán dolgoz­nak. Az ezután következő lépés az lesz, hogy a számí­tógépeket felruházzák a logi­kus gondolkodás képességé­vel. Addig meg kell oldani a számítógéphez kapcsolódó személyes jogok védelmét, a számítógépnek a különböző televíziós rendszerekkel, táv­közlési vonalakkal és mű­holdas továbbítási rendsze­rekkel való összeházasítását, és ki kell zárnia a számító- gépes bűnözés lehetőségét. Ha a tízéves terv eléri cél­jait, akkor az elkövetkező évtizedben, feltehetőleg egy országos oktatási rendszer keretében Japánban beveze­tik az új számítógépeket. A diákok ekkor már nem könyvtárakba járnak, ha­nem termináljuk segítségé­vel egy központi adatbank­kal lépnek kapcsolatba. „Memória“ az iskolában A modern pedagógia szó­szólói úgy vélik, hogy a szá­mítógépeknek feltétlenül he­lyet kell kapniuk az oktatás­ban. Nem a tanár helyette- sítőjeként, hanem kisegítője- ként szánnak szerepet a komputernek az iskolákban. Űjszerű feladat vár rá te­hát, nem a tananyag átadá­sában, hanem annak minél jobb megértésében kell segí­tenie. Emellett egyfajta „ed­zőként” is szolgálhat a szá­mítógép: programjai segítsé­gével példák egész sorát ad­hatja fel a megjelenítő kép­ernyőn a diáknak, s ha a megoldás hibás, akkor a meg nem értett részleteket újra felidézi a tanulónak. A végtelenül türelmes számító­gép nem haragszik, nem unatkozik, nem veszti el fi­gyelmét akkor sem, ha hibás feleleteket, megoldásokat kap. Az iskolai számítógép arra is alkalmas, hogy memóriá­ban tárolja a diákok tanul­mányi eredményeit, elfogu­latlan, pártatlan összesítést készítsen előrehaladásukról. kimutatva, hogy melyik ta­nuló milyen jellegű buktató­kon akad fenn rendszeresen. Ez a pontos elemzés abban is segíthet, hogy minden ta­nuló akkora lépésekkel ha­ladjon előre, amekkorákra túlterhelés nélkül képes. Persze ma még a leggaz­dagabb országokban sincs mindenütt iskolai használa­tú számítógép. Még kisgé­pekre sem nagyon telik. Ke­zeléséhez mindössze két nyo­mógomb szükséges: az indí­tó gomb és a program kivá­lasztására szolgáló billentyű. Fontos része a hanglemezhez hasonló lemezes tároló, amelyhez két forgatómű áll rendelkezésre, valamint a billentyűzettel rendelkező képernyős adatmegjelenítő. Az íróasztalnál nem na­gyobb méretű, kerekeken gu­rítható, mindössze 70 kg sú­lyú gép tárolókapacitása 32 ezer jel. A lemezek tára ösz- szesen mintegy 256 ezer jelet foglal magában, ami kb. 100 oldalnyi szövegnek felel meg. (KS) Számítástechnikai boutique Egy szeszesital-üzlet és egy bár közé ékelődve San Fran­cisco üzleti negyedének szé­lén található a legújabb ke­reskedelmi jelenség egyik legreprezentásabb képviselő­je, a számítástechnikai boutique. A legnagyobb ilyen típusú kereskedelmi hálózat, a Cumputerland egyik üzleté­ről van szó (jelenleg 90 üz­lete található az USA-ban). A boutique név ellenére, amely a szórakozást juttatja eszünkbe, az üzlet nem árul játékokat — kivéve néhány információs sakkjátékot —, hanem számítástechnikai egységeket, elemeket forgal­maz, ezeket olyan cégek ál­lítják elő, amelyek néhány évvel ezelőtt még ismeretle­nek voltak. így pl. kapható Cromenco központi egység, Dynabite memóriakártya, Hazeltime tv-monitor, vagy North Star tárcsaegység. Ezek a rendszerek természe­tesen olcsóbbak és a mikro­processzorok megjelenésének eredményei. A számítástechnikai bou- tique-ok ügyfelei főleg a kisebb vállalatok szakembe­rei és a számítástechnikát hobbiként űzők közül kerül­nek ki. Az utóbbiak néha vagyonokat áldoznak arra, hogy kielégítsék szenvedé­lyüket. A kisebb vállalatok közt nagy számban találha­tók biztosító társaságok. A Computerland az egyet­len független, az egész USA-ra kiterjedő hálózat. Léteznek még olyan hálóza­tok is, amelyek egyetlen gyártól függenek, mint pl. a Perfect-től, a Texas Instu- ments-től vagy az IBM-től. Ez utóbbi 22 központjával élénken figyeli a piacot. A mulatság megéri az árát, ha az eredményeket vesszük. San Diegóban a Cumputer­land havi 55 ezer dollárt for­galmaz, ennek 70 százalékát- kisvállalatokkal. És minden remény teljesülhet, ha ki­bontakozik a „házi” számító­géppiac : automatikus fűtés­szabályozás, családi költség- vetés, vagy a kijárati ajtó irányítása számítógéppel!... ha a macska távozni óhajt. Autót tervez a számítógép Az autóipar az Egyesült Államokban új forradalmat él át: az energiatakarékos­ságra, a levegőszennyezésre és a biztonságra vonatkozó kormányzati előírások az autógyártókat arra kénysze­rítik, hogy teljesen átszer­vezzék típusaikat. Az autógyárak 1985-ig 60 milliárd dollárt költenek a fejlesztésre, ez több mint az első ember Holdra küldésé­nek a költsége. A Ford-gyár 30 milliárd dollárt tervez be, míg a Chrysler ötéves fejlesztési programba kez­dett, amely 7 milliárd dol­lárba kerül. Az autótervezők valóságos technikai kihívással állnak szemben: egyidejűleg kell csökkenteniük az üzem­anyag-fogyasztást, a környe­zetszennyezést, növelniük á biztonságot, és mindezt úgy, hogy ne menjen a kényelem rovására. Az autóipar mindennek el­lenére a legjobb úton halad, hogy megnyerje a játszrpát, s mindez a számítástechnika nagymérvű felhasználásának köszönhető. A detroiti Chrys­ler igazgatója szerint számí­tástechnika nélkül ez a munka sohasem készülne el. Az autóipar óriásai ezért növelték számítástechnikai felkészültségüket; ennek legfőbb nyertesei az IBM és a Control Data. Tény, hogy a számítógépes autótervezés nélkülözhetet­len eszköz lett: a számító­gép a képernyőn megjeleníti az első tervet, majd ezt különböző vizsgálatoknak vetik alá, melyek a terhe­léseket és feszültségeket szimulálják. Egy fénypont jelenik meg a képernyőn azokon a helyeken, ahol a törési vagy a sérülési ve­szély a legnagyobb. Ezután már könnyű a modell hi­báit kijavítani. A készülékekkel meghatá­rozzák az autó alkatrészei­nek optimális alakját, és segítenek kiválasztani az al­kotóanyagokat is: a Chrys­ler pl. jelezte, hogy egyik kísérleti prototípusának al­vázát, kormányszerkezetét, kerekét grafitszálból építette fel. A grafit alkotórészek ugyanolyan ellenállók, mint a titán, de háromszor köny- nyebbek. 1985-ben a futó típusok súlya 30 százalékkal kisebb lesz. Az időnyereség jelentős, a tervezés több fázisa át­ugorható; a tervezők sokkal inkább az alkotói munkával foglalkozhatnak, amelyek teljesen új megoldások ku­tatását jelentik. Férfi segédmunkásokat nyersbőr munkásnak felveszünk. Kétm ŰSZakoS Jelentkezni lehet: BIVIMPEX Nyersbőrgyűjtő , — telepe Gyöngyös, Karácsondi út. mUn kaidobCOSZtaS. Telepó Gusztáv telepvezetőnél. EVILL Vállalat felvételt hirdet egri és vidéki munkahelyeire villanyszerelő, gépkocsivezető, szállító-rakodó és segédmunkás munkakörökben. JELENTKEZÉS: Eger, Trinitárius u. 1. a munkaügyi előadónál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents