Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIV. évfolyam 22. szám ARA: 1983. január 27,, csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Új Domus-raktár lesz Egerben Korszerű gépek, modern tárolók Országszerte javuló feltételek a kereskedelemben Még mindig a Balaton az első Számítanak a mezőgazdasági turizmusra is Program: gyógyszállókra Idegenforgalmi törekvések az új szezonban A felét Vállalom a megbotrán- koztatás vádját. Olyan megállapítást akarok megfogalmazni, amely nem mindenkinek nyeri el a tetszését. Bár ebben sem vagyok biztos. Elképzelem naivságomban, hogy „elvileg” szinte mindenki egyetért velem. Legfeljebb akkor kezdenek el tiltakozni és engem felelősséggel vádolni, ha úgy érzik, a végén rajtuk csattan az ostor. Mert ilyenek vagyunk: minden ésszerűséget helyeslünk és szorgalmazunk egészen addig, amíg annak kedvezőtlen hatása csak „másokat” érint. Miről is van szó? Nem másról, mint arról, hogy — ha rajtam múlna — én minden második íróasztalt kipakolnék minden irodából. Csak így egyszerűen. Micsoda gyerekesség, gondolhatják. Már régen túl vagyunk azon a szemléleten. amely szerint azok, akik papír fölé hajlanak naponta, és annak a segítségével végzik el a rájuk szabott feladatokat, azok »nem dolgozók”. Magam is nevetek ezen a szamárságon. Jól tudom, hogy az íróasztalnál is keményen meg kell verejtékezni a sikerért. Ha van ott munka, akkor az munka. Mint ahogy, ha nincs mit csinálni, az ipari csarnokban is semmittevés a kényszerű ácsorgás. De... ! Sehogy sem tudom magamnak megmagyarázni, mi szükség van arra a rengeteg papírra, amit egy kisebb irodában kilószámra Hét méter magasan egymásra rakott állványok, rajtuk katonás rendben sorakozó alkatrészek, az állványok közti folyosón sínen közlekedő hatalmas gépek, amelyek ki-berakják az árut. A sínek végén nyomógombos telefonok, amelyeken a raktári dolgozók számítógép segítségével lehívják a megrendelésen feltüntetett árut, amelyet az okos rakodógépeknek továbbítanak. A termékek szinte az emberi kéz érintése nélkül derülnek a szállító konténerekbe — ez a látvány fogadja a belépőt Budaörsön a Mobil Kereskedelmi Vállalat raktárában, ahol a kétéves üzemszerű munka tapasztalatait a Belkereskedelmi Minisztérium szakembereivel közösen értékelték. A modern raktárbázis — ahonnét 18 000-féle cikket szállítanak hétszáz helyre, s naponta kétmillió forint értékű árut továbbítanak — jelentős mértékben hozzájárult az alkatrészellátás javításához. Fennállása óta csupán Budapesten több mint száz 50 —60 négyzetméteres, kisméretű, korszerűtlen raktárt tudtak megszüntetni. A gépekkel, valamint a számító- gépes nyilvántartással a megrendelés kézhezvétele után mindössze három nap telik el a szállításig, de szükség esetén 24 óra leforgása alatt is teljesítik a megrendelést. Hasonlóan látványos a Mobil-raktár melletti Amfora-bázisraktár is, ahol tízezer négyzetméternél nagyobb területen tárolják a 6—8 ezer féle, átlagosan mintegy 85 millió forint értékű cikket. A korszerű raktározással a vállalat csak a törési veszteséget évente 2,5 millió forinttal mérsékelte. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékeseinek tájékoztatása szerint országosan is sokat javult a nagykereskedelmi vállalatok raktárhelyzete az elmúlt években. Jelenleg mintegy 4,8 millió köbméter légtérben és egymillió négyzetméter alapterületen tárolhatják az árut, s a raktárak többségét -felszerelték korszerű gépekkel is. Az országban 850 ezer rakodólap, 42 ezer konténer, négyezer kézi hidraulikus targonca, 1500 emelővillás elektromos targonca, s a raktárakon kívül 400 dízelüzemű targonca segíti a kereskedelmi raktározás munkáját. A legnagyobb előrelépést a magasraktárakban alkalmazott állványkiszolgáló gépek jelentik, ezekből jelenleg 99 van az ország különböző városaiban. Legnagyobb mértékben az iparcikk-kereskedelem raktárhálózata fejlődött, szakmánként azonban nem egyenlő mértékben. Így például az Amfora Budaörsön, Győrben, Pécsett, Szegeden és Szolnokon egyaránt korszerű raktárakkal rendelkezik, a PIÉRT-nek viszont a fótin kívül egyetlen jól felszerelt raktára sincs. A vas-műszaki szakmában a Vasért és a Ravill gépesített raktárakat létesített, a szakmában azonban nagyon sok még a régi, elavult tárolóhely. Az élelmiszer-nagykereskedelemben is változatos a kép. A legnagyobb gondot Borsod megye jelenti, ahol évek óta húzódik a korszerű raktár létesítése. A budapesti FŰSZERT munkáját jelentősen segíti majd az idén elkészülő Kondorosi úti bázisraktár, amely napi 600 tonna élelmiszer kiszolgálására lesz alkalmas. A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egyetlen raktározási gondja is megoldódik a közeljövőben. Ma még a Domus Áruház Kerecsenden bérel egy hatezer négyzetméter alapterületű raktárt, s a távolság alaposan megnehezíti a szállítást. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat a közelmúltban 9 millió forintért Egerben vásárolt egy épületet, amelyben korszerű raktározási feltételeket teremtenek. Az emeletes, rakodólapos tárolás megvalósítására 4 millió forintot szánnak, s ez év második negyedévében lehetővé teszik az emelőtargoncás szállítást is. „Az új szállodák megnyitása, a kedvező devizapolitika, s az általában megfelelő áruellátás jó tapasztalatokat hozott tavaly idegenforgalmunkban. Mintegy 20 százalékkal növekedtek konvertibilis bevételeink, s a szocialista országokból az utazási irodák által szervezett, többnyire csoportos látogatások is sikeresnek mondhatók.” — így összegezte röviden az elmúlt év eredményeit szerdán délelőtt a Magyar Sajtó Házában Kállai Oszkár, az OIH vezetője az újságírókkal történt találkozása alkalmával. Most már azonban, az új szezon tennivalóin a sor! Továbbra is elsőrendű feladat a. tőkés országokból hazánk felé irányuló forgalom növelése, s ennek elősegítésére a szórakoztatóbb, színvonalasabb vendégfogadás. Föltétlenül bővíteni kell az idegenforgalmi kínálatot, változatosabbá, színesebbé tenni az ajánlott, a választható programokat. Ha nem is sokat, mindenesetre lényegeset jelenthet ebben a két év után újra rendelkezésre álló, s megpályázható lFA-támogatás, de a helyi erőforrásokkal is lehet okosabban, célszerűbben gazdálkodni. Az eddiginél jelentősebb szerepet vállalhatnak a turizmusból például a mezőgazdasági üzemek — termelőszövetkezetek, állami gazdaságok — Losonczi Pál Loscmczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házába látogatott el. A vendéget Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Eleki János, a TOT főtitkára fogadta. A vendég is, amelyek egyrészt alkalmasak a különféle szakmai bemutatókra, másrészt pedig számos kikapcsolódást, felüdülést biztosító időtöltésre. Nagyobb kedvet teremtene a belföldi utazásokhoz, ha általánosabbá, rendszeresebbé válnának például a Volán és az idegenforgalmi hivatalok közös megegyezéseivel már eddig is jól bevált olcsóbb programok legalább évi egy-két alkalommal. Központi támogatással az idén elsősorban a Balaton déli partjának, illetve Nyu- gat-Dunántúlnak ellátását kívánják javítani. A további — nagyobb — tervek között szerepel Budapesten a Belvárosi Kávéház szórakoztató központtá fejlesztése, a Béke- és a Szabadság-szállók rekonstrukciója, s a Dajka Gábor utcában egy alacsonyabb kategóriájú hotel létesítése. Szeretnék például Sárváron és Bükön is újabb nívós elhelyezések biztosítását, mert a jelenleg ren- * delkezésre álló mintegy ezer ágy országosan kevésnek bizonyul. Külföldi idegenforgalmunk növelésére eddig kevésbé érdeklődő területeken is folynak már a piackutatások. A szakemberek éppen mostanában fr&ncia, skandináv vendégek megnyerésén fáradoznak. látogatása találkozott a TOT elnökségének tágjaival és meghallgatta Szabó István tájékoztatóját a szövetkezeti mozgalmat foglalkoztató fontosabb kérdésekről, az elmúlt év gazdálkodásának tapasztalatairól, továbbá "az idei tervekről. A Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában gyártanak naponta, egy nagyobb üzemben már a mázsát súrolja ez a mennyiség, egy valamire való vállalatnál pedig a tonnát is elérheti. Kaptam már „egyszerű” írásos beszámolót postán úgy, hogy csak csomagnak volt hajlandó elfogadni a kézbesítő hivatal. Fizetnem is kellett érte nyolc forintot. Képzelhetik mekkora lehetett. Kosárszám cipelik olykor a hivatalsegédek a „napi postát” az üvegablak elé. Ennek egy része „ajánlott”. Hogy miért? Ki tudja? Egy része „szigorúan titkos”. Hogy miért? Ki tudja? A legtöbb esetben a leghétköznapibb dolgok vannak ezeken a mások orra elől nagy igyekezettel dugdosott íveken. Nézem a névtáblákat az egyes ajtókon. Jól emlékszem, tíz évvel ezelőtt még csak öt jelzés díszelgett rajta. Ma már... ? Olyan, mint egy kiöregedett világbajnok, aki a búcsúztató ünnepségre magára aggatta I összes érmét. Egy tenyérnyi szabad rész nincs a mellén. Miért áraszt el nálunk mindertt a papírgyártás? Hány embernek ad naponta komoly elfoglaltságot a P *'őbb rendelkezésre elké- ett kimutatás, jelentés, n-olyan írásos program, gyéb? Ki ellen kell így nztosítani magunkat? nagunk ellen? zért rakatnám ki az íróiatok felét az irodákból. G. Molnár Ferenc Csupa fény, csupa öröm az új tornaterem, ahol Borics Angelika játszik társaival. Sok városi iskola is irigyelheti a siro- ki óvodások tornaszobáját v (Kőhidi Imre képriportja) Ha a gyár a zsebébe nyúl... Osztályon felüli! Mármint a siroki óvoda, a Mátravidéki Fémműveké! A csaknem harmincéves egykori felvonulási épület, majd óvoda, már megérett a felújításra. A mátrabal- lai Üj Barázda Tsz építőbrigádja új szárnyat épített a régihez, most pedig a konyha újjáépítése folyik — hárommilliót megközelítő költséggel. Ez sincs mindenütt: logopédiai, beszédjavító foglalkozás. Nemcsak az Egerből kijáró szakember képes rá, hanem Birta Istvánné óvónő is megszerezte az ehhez szükséges képességet. De a test bajait is helyben istápolják: a gyári üzemorvos minden reggel az óvoda betegszobájában kezdi a napot A siroki óvodások a műszakba járó szülök életrendjéhez igazodva korábban ebédelnek: ezért is fontos a konyha újjáépítésének mielőbbi befejezése, amelyen Nagy Lajos és Fejes Béla serénykedik A 390 négyzetméteres új szárny cső porta zo- bályának felszerelése is vadonatúj