Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. január 26., szerda 3» Kiegyensúlyozott pénzgazdálkodás — keményebb feltételek A megyei tanács vb napirendjén: Kis települések, kis boltok — nagy gondok t (Folytatás az 1. oldalról) ban a múlt évinél nagyobb kiviteli többlet elérése. Emellett nem csökkennek a magyar bankszervezet feladatai sem- A hitelpolitika fő célja, hogy a fizetési mérleget javító fejlesztéseket, az exportképes és gazdaságos termelést támogassa. Ugyanakkor bankszerű eszközökkel, a hitelnyújtás követelményeinek növelésével hozzájáruljon ahhoz, hogy a vásárlóerő a tervezett keretek között maradjon. A beruházási hitelnyújtás alapvető feltételei 1983-ban nem változnak. Ugyanakkor a bank az eddiginél szigorúbban ellenőrzi a hitelszerződésben kikötött feltételek teljesülését, és ha elmaradásokat tapasztal, él a szerződésben foglalt jogaival és szankciókat alkalmaz. A beruházási hitelnyújtás kiemelt területe továbbra is az exportnövelő, illetve az importot gazdaságosan helyettesítő fejlesztések finanszírozása. 1983-ban a Magyar Nemzeti Bank hitelfolyósítási lehetősége e téren 8,1 milliárd forint, amelyből eddig már 6,8 milliárd forint hitelre vállalt kötelezettséget. Ezekből a hitelekből a vegyipar 3,5 — ezen belül a kőolajipar 2,7 —, a bányászat 1, a gépipar 0,9, az élelmiszeripar 0,8, a kohászat 0,5, a könnyűipar pedig 0,1 milliárd forinttal részesül. Tímár Mátyás beszámolt arról, hogy az elmúlt két év során az iparban és az élelmiszer-gazdaságban energiaracionalizálásra több mint 5 és fél milliárd forint hitelt folyósítottak. A tervezett energiamegtakarítás évente mintegy 187 ezer tonna fűtőolajnak felel meg. 1982-ben 136 beruházáshoz több mint 2 milliárd forint beruházási hitelt engedélyeztek. A hitelpolitikai irányelvekben 1983-ra az energiaracionalizálási beruházásokra 1,4 milliárd forintot irányoznak elő. A VI. ötéves terv hulladék- és másodlagos nyersanyag-hasznosítási programja részeként a Magyar Nemzeti Bank eddig összesen 35 beruházáshoz 4,4 milliárd forint hitelt nyújtott. Az idén A vállalatoknak, intézményeknek és szövetkezeteknek ebben az évben a tavalyihoz képest 10 százalékkal csökkenteniük kell reprezentációs költségeiket a pénzügyminiszter rendelete alapján. A jogszabály előírja azt is, hogy a reprezentációra fordítható összeg mire használható fel. Az előírások szigorúbbak a korábbinál: belföldiek részére szervezett hivatalos tárgyalásokon például ezentúl csak üdítő ital szolgálható fel. A belföldi vendégeknek nem szabad ajándékot adni. A gazdálkodó szervek saját dolgozóiknak a részesedési alap vagy a jutalomkeret terhére vásárolhatnak ajándékot: például törzsgáTda-tagság elnyerésekor, nyugdíjazás alkalmából. Társasutazásokra azonban nem fizethetik be őket. Nem vonatkozik a tilalom azokra a reklámcélú szóróajándé- kokra, szakmai vetélkedők, versenyek díjazására, amelyeket a kiskereskedelmi, illetve a szolgáltató vállalatok a lakosságnak reklámcélokra adnak. Ezek a szóróajándékok sem használhatók fel azonban reprezentációs célokra. A jövőben kiállítások alkalmával nem adható fogadás, s a tárgyalásokhoz kísérőprogramok sem szervezhetők, nem számolhatók el sem reprezentációs, sem egyéb költségként. a legfontosabb feladat: a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezése. A pénzügyi lehetőségek függvényében a tervezett fejlesztések közül a leghatékonyab- bak, illetve a leggyorsabban megtérülők kezdhetők meg: Az MNB elnöke beszámolt arról, hogy a gazdaságos anyagfelhasználási és technológia korszerűsítési kormányprogram végrehajtása során pályázati felhívást adtak ki. A felhívásra érkezett 12 pályázat alapján a vállalatok együttvéve több mint félmilliárd forint értékű beruházást akarnak megvalósítani, s a fejlesztések eredményeként előreláthatólag mintegy egymilliárd forint értékű — jelentős mértékben importból származó — alapanyagot takarítanak meg A benyújtott hitelkérelmek elbírálása, versenyeztetése jelenleg még tart. A hitelfelvevőknek érzékelniük kell a megszerezhető külföldi források költségének változását is — mondotta Tímár Mátyás —, ezért a banknak rugalmas kamatpolitikát kell folytatnia. Ehhez a hitelpolitikaiirányelvek 1983. évi módosítása megteremtette a kereteket. Ha a nemzetközi kamatszint tartósan mérséklődik, elképzelhető, hogy ennek megfelelően a továbbiakban a Magyar Nemzeti Bank is csökkenti a legmagasabb kamatlábakat. A továbbiakban az MNB elnöke arról szólt, hogy a forgóeszköz-hitelezésben az eddiginél szigorúbban jár el a bank azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek készletgazdálkodása nem megfelelő. Indokolt esetben a bank javaslatot tehet a vállalatok forgóalapjának csökkentésére, ösztönözve a gazdálkodókat a felesleges készletek felszámolására. Ugyanakkor az exportjukat dinamikusan bővítő, vagy nagy összegben exportáló vállalatok termelésükhöz a szükséges mértékben forgóalap-megelőlegezési hitelt vehetnek igénybe. Az exporthoz felvett rövid lejáratú forgóeszközhiteleknél a kamatvisszatérítés mértéke 5 százalékkal emelkedik. A rendelet előírja, hogy a vállalati, intézményi ünnepségeken, brigádkitüntetések alkalmával felszolgált ételek, italok költségét szintén nem reprezentációként, hanem a részesedési alap, illetve a jutalomkeret terhére lehet csak elszámolni. A hivatalos tárgyalásokon, kiállításokon felszolgált üdítő ital költsége személyenként és naponta legfeljebb 30 forint lehet, a részesedési vagy jutalmazási alap terhére szervezett ünnepségeknél' pedig a vendéglátási költségek személyenként nem haladhatják meg a 300 forintot. , A rendelet megszabja, hogy a vállalatok, szövetkezetek és intézmények alapításuknak csak minden ötvenedik évfordulóját ünnepelhetik meg. A külföldiekkel folytatott hivatalos tárgyalásokon csak üdítő ital, feketekávé, tea szolgálható fel. A hivatalos tárgyalások alkalmából — a külföldiek itt-tartózkodási időtartamától függetlenül — legfeljebb egy fogadást lehet adni. Könnyíti a kongresszusok, konferenciák szervezését, hogy azok költségei — a vendéglátási kiadások kivételével — a jövőben • nem a reprezentációs keretet terhelik, hanem költségként számolhatók el. (MTI) A címben feltett kérdéssel kapcsolatban rögtön megnyugtathatjuk az olvasót: olyan nagy gondok azért nincsenek. Mert annak ellenére, hogy akadnak szép számmal problémák, mégis az mondható el, hogy Heves megye kis településeinek bolti ellátottsága jobb az országos átlagnál. Mint a megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén megfogalmazódott: a szám szerint 33, ezer vagy annál kevesebb lakost számláló kisközségben a megye lakosainak 6,1 százaléka él. Megyénk településhálózatában a kisközségek az országos átlagnál jóval alacsonyabb részarányt képviselnek. Az említett községek közül — az elmúlt években — alig néhánynak csökkent a lélekszáma, többé viszont növekedett, s a települések népességmegtartó képessége megmaradt. Hiba lenne ezt egyedül véve a kereskedelmi ellátásnak tulajdonítani, az viszont tény, hogy a boltok kírfá- lata, a kiszolgálás és még sok egyéb kereskedelmi tényező is hozzájárul ahhoz, hogy jól vagy kevésbé jól Régi porta Tófaluban a Széchenyi utca 27. szám alatti. A gazda büszkén vállalja a családi örökséget, hiszen egykoron a nagyapja is itt nevelkedett. Igaz, azóta sok víz lefolyt már a Tárnán, s a kis ház is alaposan megváltozott. Az öreg falak többször megfiatalodtak, s mint a parti fecskék fészkei, úgy tapadt a már meglévőek mellé egy-egy újabb szoba, hogy lakóinak modem kényelmet biztosítson. A ház mögötti kert állandó elfoglaltságot jelent a nyugdíjas gazdának, aki rendszeresen végigpöfög kistraktorával a mintaszerűen gondozott szőlősorok között, máskor a finom házibort érlelő hordók birodalmában tevékenykedik, azután ellátja az éhes hízókat, az aprójószágot. Az esztendő minden egyes napján, s szinte percre azonos időbeosztással. — Talán csak a hétfő kivétel — mondja vendéglátónk, Pocsai János —, mert akkor nincs újság. A napi életritmushoz ugyanis hozzátartozik a szőlőmetszés, az állatgondozás, a házimunka szüneteiben az olvasás. Éppúgy, mint az esti újságlapozgatás. Azzal a kényelmes kis sétával kezdődik ez, amikor Jani bácsi odaballag a zöldre festett vaskapuhoz, hogy kivegye a Hivatalos honosítási eljáráson esett át a külföldön ismert Hereford-fajtájú szarvasmarha, amelyet nagy hústermelő-képességéről ismernek és arról, hogy igen jól tűri a mostoha időjárást. Az első tenyészállatokat 6— 7 évvel ezelőtt hozták be az országba és a kisebb klimati- zálódási nehézségek után végül is kialakult az a törzs- állomány, amely alapját adta a további nemesítésnek, az -állomány szaporításának. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben az ország legkülönbözőbb vidékein tartott húsmarhák tenyésztői nemrégiben kaptak „zöld utat”; az orszáNagyúton a Magyar—Bolgár épített kisboltot érzik-e magukat a lakóhelyükön az emberek. Megyénk kis községeinek bolti ellátására többnyire az jellemző, hogy egy faluban egy bolt van, s az sem túl nagy. Átlagosan mintegy 60 négyzetméter. E területen szükséges biztosítani a napi tejet, kenyeret, húsféleségeket, — s mindezen túl a legszükségesebb iparcikkeket is többnyire. Mindez nem kis feladat, különösen nem, ha azt is hozzátesszük, hogy az hol korábban, hol későbben érkező lapokat: o Népújságot, a Magyar Hírlapot, a Népszabadságot, a Szabad Földet és a Képes Üjságot... — Megszokásból alakult ki, hogy mindig a Népújsággal kezdem a „sajtófélórákat” — veszi kézbe lapunkat, s mindjárt hozzáteszi, hogy egyáltalán nem udvariasságból mondja ezt. — A megyei lappal még akkor ismerkedtem meg, s lettem hűséges olvasója, előfizetője, amikor az aldebrői Áfész mezőgazdasági felelőse voltam. Később, mint tsz-tag, majd elnökhelyettes, illetve tófalui községi párttitkár már szervezője, terjesztője is lettem a Népújságnak. Mingos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács a hazánkban ismert állatfajták hivatalos listájára felvette a Herefor- dot, ezzel államilag elismerte ezt a szarvasmarha-fajtát, mely rosszabb minőségű legelőkön is megél, így például a Nagybereki Állami Gazdaságban szinte lápi környezetben él és olyan füveket fogyaszt szemmel látható élvezettel, mint amilyent más fajtákkal nemigen tudnak etetni. A Hortobágy szikes legelőin szintén elboldogulnak vele, ott ahol korábban csakis a juhokat, vagy — régebben — a magyar-szürke fajtát járatták. (MTI) Barátság termelőszövetkezet (Fotó: Szabó Sándor) elmúlt években a kis boltok karbantartása, fejlesztése egy kissé háttérbe szorult. A fő figyelem inkább a kiemelt, ipari vagy idegenforgalmi szempontból jelentősebb területek bolti fejlesztésére irányult. Napjainkban viszont egyre fontosabb, hogy a kis községek népességmegtartó szerepe is megmaradjon, vagy fokozódjék — ezért tűzte napirendjére e területek kedig azt tartottam, s ezzel érveltem is sokszor, amikor húsz-huszonkét új előfizetővel, vagy leendő újságolvasóval beszélgettem: illik tudni a megye, a szűkebb haza dolgairól. Arról, hogy mi történik az utcánkban, a falunkban, a járásunkban, s a megyénkben, ahol annyi ismerősünk él és dolgozik a különböző munkahelyeken. Hát, bizony jó érzés volt olvasni róluk. — önt, mint szakembert, párttitkárt, illetve sok-sok új olvasó szervezőjét, miként segítette a munkájában a lap? — Elsősorban abban, hogy tájékozott legyek, naprakész Az idei enyhe tél eddig nem okozott lényeges kárt a szőlőkben, nem fagytak le a rügyek, s nem volt olyan magas sem az átlag- hőmérséklet, hogy a mélynyugalmi állapotban lévő növényben idő előtt megindult volna a tavaszi nedvkeriin- gés. Ezt mutatják a rügy- vizsgálatok is. A szakemberek szerint már csak egy hirtelen beálló, s több napig tartó 15—20 fokos hideg ártana komolyabban a növényeknek. A mikroszkóreskedelmi ellátásának helyzetét a végrehajtó bizottság. Nem titkolván azt a szándékát, hogy mind a megyei tanács osztályainak, az illetékes tanácsi szerveknek, de a kereskedelmi vállalatoknak is felhívja a figyelmét a kis települések boltjainak fokozottabb karbantartására, esetleg felújítására, vagy, ahol akad egy kis pénz, ott új építésére. Éppen ezért rövidesen programtervezet készül, amely települések és boltok szerint is felméri a jelen helyzetet és a fejlesztési lehetőségeket. Az ellátás természetesen nem csupán a boltok állagától függ, hanem más tényezőktől is. Például a boltvezető személyétől, kereskedelmi készségétől, a nagykereskedelmi vállalatok szállítókészségének gyakoriságától, vagy például a különböző érintett szervek, cégek együttműködésétől. A végrehajtó bizottság ülésén megfogalmazódott az is, hogy a magánkezdeményezésnek is nagyobb ösztönzést'kellene adni. Mindezt a lakók jobb, színvonalasabb és választékosabb ellátásáért. a megyei eseményeket illetően. Amikor párttitkár lettem, az agitációs munkához adott konkrét segítséget, de mindig nagy figyelemmel olvastam arról is, hogy miként dolgoznak más termelőszövetkezetekben. Tanulni, új ismereteket szerezni soha sem szégyen, az újság meg mindig kéznél volt... — Nyugdíjasként bizonyára jobban van ideje átlapozni a Népújságot is. Véleménye szerint mi hiányzik a most 25 éves napilap hasábjairól? — Ritka az a ház itt, ahová nem jár a lap. Van kivel megbeszélni a cikket, időnként kritizálni is az újságot. Nos, ami nekünk hiányzik: a háztáji gazdálkodással, a kisgépek alkatrészellátási gondjaival, a kiskertek vegyszeres gondozásával kapcsolatos cikksorozat. Vagy másként mondva: egy hobbioldal, amelyből minden kis- kerttulajdonos újabb ismereteket szerezhetne... De most, a 25. születésnapon ne kritizáljunk, én szeretem az újságot, s jó lenne megérni ennek a szép nyomású lapnak a negyedszázados évfordulóját is. És ezt kívánom maguknak, szerkesztőknek is... — Köszönjük szépen... pos vizsgálattal azt is megállapítják, hogy mennyire termékenyek az ép rügyek, vagyis hány fürtkezdemény van bennük. A vizsgálatot fajtánként végzik el, ekként — ismerve egy-egy fajta teherbíró képességét — meghatározhatják, hogy metszés esetén hány rügyet célszerű meghagyni a tőkéken. A gazdaságok igy biztonságosabban, eredményesebben végezhetik el a fontos télí-ta- vaszi munkát. (MTI) Ünneplés: ötvenévenként „Kevesebb repi...” Tárgyalásokon — csak üdítő italok (kaposi) 1983. FEBRUÁR 1.: 25 ÉVE NAPILAP A NÉPÚJSÁG A mindennapos vendég (Fotó: Perl Márton) Szilvás István Zöld út a Herefordnak Rügyvizsgálat másodszor Nincs (agykár a szőlőben
