Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. január 25., kedd !• JOHANNA VAROSA Műemlékek Orleans-ban ',' *5 1 ‘ > JL ímmm® FI jetiin Atfff 9B 1 0 f 1 i É A helyreállított Cabu-palota Párizstól délre, 120 kilo­méterre fekszik Orleans, Franciaország geometriai középpontjának közelében. Ez a város a régi római idő­ket, Jeanne d’Arc-ot, a francia történelem nagy alakját és a reneszánsz idő­ket egyaránt felidézi. A vá­rost a III. században még Aureliands-nak hívták, ké­sőbb lett belőle Orleans. Kulturális szempontból nagy múltú város, egyetemét még- 1305-ben alapították. Orleans a múzeumok vá­rosa is. A Crénaux-palota ad helyet a Szépművészeti Múzeumnak. Anyagában nagy értéket képviselnek azok a festmények, amelyek a XVII. és XVIII. századi francia iskolák anyagait foglalják magukba. A reneszánsz időket idézi a híres Cabu-palota, amely­nek termeiben történeti és régészeti gyűjteményt he­lyeztek el. A második világ­háborúban leégett az épület, és csak a hetvenes évtized­ben fejezték be restaurálását. A múzeum büszkeségét a római—gall művészet ritka emlékei jelentik: 1861-ben került a felszínre több bronz­szobor az ásatások során. A csaknem természetes nagy­ságú szobrok, amelyek vad­disznót, lovat, szarvast áb­rázolnak, valószínűleg egy­kori római templom díszí­tését szolgálták. A Cabu- palota középkori anyaga is gazdag, ezek között említést érdemel egy Szent György- fej. Orleans igen gazdag vá­ros volt a reneszánsz idők­ben, és ezt számos múzeumi emlék és tárgy is dokumen­tálja. Jeanne d’Arc emlékét múzeumi anyagok őrzik, va­lamint a város szívében egy szobor, amely lóháton ülve ábrázolja Johannát. Aforizmák A politikusok és funkcionáriusok szaknyelve kísérlet ar­ra, hogy eltitkolják a katasztrófákat. És mivel az emberek érzik, hogy eltűnt a valóság ebből a nyelvből, már nem fo­gadják be az ilyen szavakat. (Peter Turrini) ★ Mit ér számunkra egy vegytiszta Elba, ha csak munka- nélküliek fűrödnek benne? (Egy hamburgi SPD-képviselő) ★ A modern ultimátumnál nem háborúval, hanem segéllyel fenyegetőznek. (George F. Kennan) ★ Amerikában minden gazfickó elnök lehet, és úgy vélem, ez azoknak a kockázatoknak az egyike, amelyeket vállal. (Adlal Stevenson) ★ Látom a jövőt, amikor a számítógépek táplálják majd az embereket. Akkor végre minden pontosan történik a világon. (Engen Gfirster) ★ Az egyetlen szabadság, amellyel az ember egész életé­ben szüntelenül rendelkezik: módja van rá, hogy bármikor eldobja az életét. (Stefan Zweig) ★ A tengerészek Ideális férjek, feltéve, hogy kétévi távol­iét után elismerik apaságu kát. (Maud Shield) ★ Adjatok nekem hat sort a legeslegbecsületesebb ember­től, és én találok benne valamit, hogy fel lehessen akasztani. (Richelieu) ★ Az ifjúság csodálatos dolog. Milyen kár, hogy a gyerme­kekre pazarolják. (G. B. Shaw) ★ Minden újságíróból lehet államtitkár, de nem minden ál­lamtitkárból lehet újságíró. (Bismarck) KEZELIK A RETTEGÉS ATYJAT Veszélyben a Szfinx? A Szfinx homlokán töredékben maradt Ureusz-kígyó a ki­rályi hatalom egyik jelképe volt (Fotó: Elekes Éva felvétele — KS) A titokzatos mosolyú Szfinx éppúgy összeforrt az egyiptomi fővárossal, mint ahogy az Eiffel-torony Pá­rizzsal, vagy a Colosseum Rómával. A gizehi pirami­sok tövében levő, több mint négyezer esztendős, a fel­kelő nap irányába néző al­kotás a Kairóba özönlő tu­risták egyik fő célpontja, kedvelt látványossága. Ért­hető hát az aggodalom, amely a közelmúltban a szo­bor állapotának fokozatos romlását kísérte. Számos szakértő — s még több szen­zációra éhes hírlapíró — kongatta meg a vészharan­got: veszélyben a Szfinx, pusztulás fenyegeti a „Rette­gés Atyját!” (így nevezték el az arab hódítók a hatal­mas, 57 méter hosszú, 20 méter magas kolosszust.) Jókora beomlás keletke­zett 1981 végén a Szfinx bal hátsó lábán — 120 tégla om­lott le a védőborításból —, most pedig a szobor mészkő­anyagának poriadása gyor­sult fel. A régészeti intézet szakértői csoportjának meg­állapítása szerint a sivatagi szél, az éles homokszemcsék koptató hatása mellett^ a ta­lajvíz kezdte ki igazan az óriási fekvő oroszlánalakot, amelynek emberi arca a fel­tevések szerint Khephren fá­raót ábrázolja. A homok egyébként állandó elnyelés­sel is fenyegeti; utoljára 1925—26-ban tisztították meg a környéket. A rombo­lásba „besegítettek” persze az emberek is az évszázadok során: az orr megrongálása például a szoborra ágyúval lövető mameluk uralkodók számlájára írható, a hiányzó szakállat pedig az angolok vitték el a British Múzeum­ba. (Nemrég az egyiptomi kulturális miniszter szólalt fel a töredék visszaszerzé­séért.) A Szfinx orvoslásáról a tudósok heves vitát folytat­tak. Elhangzottak szélsőséges vélemények is, például, hogy temessék ismét vissza tel­jesen a konzerváló homokba, vagy hogy borítsák be ha­talmas üvegburával. Mások befecskendezéssel akarnák erősíteni a kőanyagot, ame­rikai régészek pedig vá­kuumos eljárást javasoltak. Ezzel állítólag el lehetne tá­volítani a Szfinx sziklata­lapzatából a sót, amely a talaj- vagy esővízzel felszi­várog a szobor testébe, majd az elpárolgás során kikristá­lyosodik annak felületén. Megoldást hozhatna az is, ha vízszívó téglák helyett a nedvességgel szemben ellen­álló kövekkel borítanák a Rettegés Atyját. A kezelés első lépéseként a szobor nyakára kent különleges iszapréteggel szeretnék fel­szívatni a mészkövet pusz­tító ásványi sókat. A mód­szer remélhetőleg sikeres lesz, hiszen a Szfinx nem­csak Egyiptom, hanem az egész emberiség egyik féltett •kultúrkincse. (szegő) H eti umor ét elején — Megfigyelted, hogy ma éppen olyan idő volt, ami­lyet a meteorológusok jelez­tek? — Hát istenem, ők is té­vedhetnek! ★ A házaspár élete első autó­jával utazik. Egyszerre csak leáll a motor. — Biztosan a gyertyákkal van valami baj — mondja a férj. — Valószínűleg — mond­ja az asszony. — Nem lá­tod, milyen erős szél fúj kint? ★ — Borzasztó, ami ezzel a szegény Napóleonnal tör­tént! — mondja a pszichiát­riai intézet egyik betege a másiknak. — Miért, mi történt vele? — Képzeld, egyszerre csak kijelentette, hogy ő Matus Háslik, és most hazaküldik. ★ — Tessék mondani, hol van az a kép, a hat mezte­len nővel, amelynek a címe: A hat nimfa? — kérdezi a teremőrt az egyik múzeum- látogató. — Most a másodikon van. Mindig máshová tesszük, hogy egyformán kopjon a szőnyeg... ★ — Miért csinálsz ekkora ügyet abból, hogy elrepült a kanári? És ha én hagyná­lak itt? — Te talán szereztél há­rom díjat a nemzetközi ki­állításon? ★ MADÁRPIHENŐ IS Utazás a Rhőne mentén Franciaország fontos fo­lyója a Svájcban eredő Rhone. Franciaországi szakaszá­nak hossza 550 kilométer. Vízgyűjtő tere 99 000 négy­zetkilométer. Ez az ország legbővízűbb folyója. Lobba­nékony melléknévvel illetik a franciák, jelezve, hogy né­ha megvadul és kiárad. A Rhone partján virágzó szőlők, gyümölcsöskertek, de vízi erőművek is láthatók. A Rhőne-völgvben. Vienne és Velence között, valamint Avignon és Orange között húzódik a Cote du Rhőne kiváló szőlőtermő vidék. Né­hány remek borfajta érle­lődik itt: a Cote rotie, G rillet, a Tavel, a a Condrieu, a Chateau St. Joseph. Erről az utóbbi­ról írják a francia gasztro­nómiai könyvek, hogy a..ki­rályok és költők bora”. Vic­tor Hugónak valóban ez volt a kedvenc nedűje. Állítólag pisztrángra fehér St. Jo- seph-et kell inni, a vöröset inkább vadhús után kínál­ják. A Rhőne hatalmas kiter­jedésű deltatorkolattal öm­lik a Földközi-tengerbe. Itt fekszik két egykori mocsár­vidék, a prérik és a pusz­ták romantikáját idéző Ca- margue. és ettől keletre a Crau, ahol az öntözés jóvol­tából ma zöldség- és gyü­mölcskertek virulnak. Ca- margue vidékén állatte­nyésztéssel és rizstermesz­téssel foglalkoznak. Itt te­rül el Franciaország legna­gyobb madárrezervátuma, amely átmeneti pihenőhelyet nyújt az Afrika és Európa között vándorló madarak­nak is. A Rhőne-delta vidékén, a tengerparton fekszik Sain- tes Maries de la Mer kisvá­ros, amely néhány műem­lékével nemcsak a régi idők építészetét őrzi. hanem lo­vaspásztorok hagyományait is. — Ha rajtam múlna, én az összes borosüveget a fo­lyóba üríteném! — Maga antialkoholista? — Nem, búvár vagyok. Átütő erő és erős idegek „Sarlatáif-találkozé Spanyolországban A dél-spanyolországi, földközi-tengeri Alicante tartomány Orihuela város­kájában a piaci kikiáltók vagy mozgóárusok — akiket Spanyolországban „sarlatá­noknak” neveznek — évente egyszer találkoznak azért, hogy „megvívjanak” a „leg­jobb kikiáltó” címért. A végső döntésben a húsz leg­sikeresebb résztvevő ver­seng a szigorú zsűri kegyei­ért. A lelkes publikum előtt minden versenyzőnek öt perc ideje van arra, hogy bebizonyítsa, ő a „legjobb”, ő tudja igazán, „hogyan” kell eladni. Emellett nem játszik szerepet az, hogy az eladásra kínált áru létfon­tosságú-e vagy sem. S mindegyik nagy beszédkész­séggel, majdnem művészi előadásokkal, trükkökkel és ügyes szójátékokkal igyek­szik feladatát teljesíteni. E „foglalkozás” — vélik a piaci kikiáltók — ismer­tetőjegyei az átütő erő, az erős idegek, és természete­sen a jó beszédkészség. A városka arénájában Camargue lovaspásztorai lovasjátékot mutatnak be EGRI Centrum Áruház A MEGLEPETÉSEK ÁRUHÁZÁBAN január 24—29-ig MINDEN — ffl, női, bakfis, kamasz és gyermek télikabátok (nemes szőrme kivétel) — női, ffl-, lányka- és gyermekcsizmák, bundaclpők — kesztyűk, sálak, sapkák és flanelllngek — kártolt szövetek — egyes ffl-, női és gyermekpulóverek 40% ENGEDMÉNNYEL ÁRUSÍTUNK. . VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT!

Next

/
Thumbnails
Contents