Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-23 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 19. szám ÁRA: 1983. január 23., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MUNKÁSŐR EGYSÉGGYŰLÉSEKRÖL JELENTJÜK A megye legjobbjai a hevesiek A serleg, amely a legjobbaknak jár (Fotó: Perl Márton) — Egységgyűlés fel! Vi­gyázz! Jobbra nézz! — har- sant a vezényszó. Ekkor lé­pett a terembe Vaskó Mi­hály, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Farkas Sándor, a munkásőrség me­gyei parancsnoka. — Parancsnok elvtárs! Ta­tai József, a hevesi járási Dózsa György Munkásőr- zászlóalj parancsnoka jelen­tem, a zászlóalj állománya az egységgyűlésre együttáll. — Jó napot, elvtársak! — Erőt, egészséget — visszhangzott a terem. Ezzel a jelentéstétellel kez­dődött tegnap délután a he­vesi művelődési központban a járás munkásőreinek ünnepi egységgyűlése. A kiemelkedő eredményt elért munkásőrö­ket, parancsnokokat, vala­mint a vendégeket Lukács József, a járási pártbizottság osztályvezetője köszöntötte. Külön üdvözölte Vaskó Mi­hályt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első tit­kárát, Gulyás Sándort, az MSZMP KB tagját, a hevesi Rákóczi Tsz elnökét, dr. Pe­tényi Györgyöt, a munkás­őrség országos parancsnok­ságának osztályvezetőjét, Nagy Károlyt, a járási párt- bizottság első titkárát, vala­mint a járás és a nagyköz­ség állami és tömegszerve­zeti vezetőit, a dolgozó kol­lektívák képviselőit. A Himnusz elhangzása után került sor a járási munkásőr-zászlóalj elmúlt évi munkájának értékelésére, s az idei esztendő teendői­nek meghatározására. Tatai József parancsnok a beszá­molójában egyebek között hangsúlyozta: — Ezen az egységgyűlésen, ugyanúgy, mint a pártmeg- bízatásokat értékelő taggyű­léseken, a tisztelet és elis­merés hangján szólunk azok­ról, akik e fontos feladatot a párt, a dolgozó nép szol­gálatában önként és fárad­hatatlanul teljesítik... Elöl­járóink értékelése alapján megállapíthatjuk, hogy állo­mányunk derekasan helyt­állt és eredményesen tevé­kenykedett, erősödött a po­litikai nevelőtevékenység, fo­kozódott a munkásőri szol­gálat harcfeladatkénti értel­mezése, felelősségteljesebb ellátása. Hatékonyabbá vált a kiképzés, tovább fejlődött az állomány felkészültsége, az előírt feladatok végrehaj­tására. Egységűnk nevében ígérem, hogy az idei felada­taink végrehajtásakor úgy tevékenykedünk, hogy egy év múlva büszkén tekinthessünk vissza a végzett munkára, eredményeinkre... Ezután került sor a kitün­tetések, elismerések átadásá­ra. Emlékezetes aktusa volt az eseménynek, amikor Far­kas Sándor átnyújtotta Tatai József egységparancsnoknak azt a díszes serleget, amely a Megyei parancsnokság leg­jobb egysége címmel jár. Amikor a parancsnok az egy­ség felé fordult, s felmutat­ta az eredményes munkával, nehéz kiképzéssel, állandó helytállással kiérdemelt ser­leget, a munkásőrök katonás fegyelemmel köszönték meg az elismerést: — Hurrá! Hurrá! Hurrá! — harsogott. Ezt követően a kiemelke­dő munkát végző munkás­őrök kitüntetésére került sor. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kapta Tatai József parancs­nok, az ezüst fokozattal Bu­dai Péter parancsnokhelyet­test tüntették ki. A Szolgá­lati Érdemérem 25 éves fo­kozatát Gacsal János tisza­nánai, a 20 éves fokozatát pedig Tóth Lajos ugyancsak tiszanánai munkásőr vehette át. A 15 év után járó kitün­tetést 23-an, a 10 évi szolgá­latot elismerő fokozatot pe­dig tizennégy munkásőr kap­ta meg. Munkásőr Emlékjel­vényt az egység húsz, a Mun­kásőr Emlékérmet 14 tagjá­nak nyújtották át. Kilencen érdemelték ki a Kiváló Munkásőr, öten pedig a Ki­váló Parancsnok kitüntetést. Az Országos Parancsnokság Tatai József paracsnokl be­számolóiját tartja jutalmát Kós István parancs­nokhelyettes kapta meg. A Zászlóalj legjobb százada a 2. század, a Zászlóalj leg­jobb szakasza a kömlŐi lett. A megye legjobb egységé­nek, s a zászlóalj kitüntetett munkásőreinek elsőként Nagy Károly, a járási pártbizott­ság első titkára gratulált, majd tolmácsolta a pártbi­zottság és a területen mű­ködő gazdasági egységek, in­tézmények, valamint a járás lakosságának üdvözletét. Az ünnepség kedves szín­foltja volt a továbbiakban, amikor a hevesi 3. számú Általános Iskola tanulóinak képviselői, a piros nyakken- dős pajtások köszöntötték a kitüntetett egység munkás- őreit. A bensőséges percek után került sor az újonnan kiképzett munkásőrök eskü­tételére, majd a fegyver át­adására. A leszerelő és a tartalékállományba vonulók nevében Garamvölgyi István alapító munkásőr búcsúzott a fegyverétől, amelyet a fris­sen esküt tett társai nevében ifj. Barta István vett át. Az ünnepi állománygyűlés az lnternacionálé hangjaival fejeződött be. Tovább nőtt a munkásőrök aktivitása az egri járásban Verpeléten, a fegyveres erők művelődési házában rendezték meg tegnap, szom­baton a Balázs Ignácról el­nevezett egri járási munkás- őregység ünnepélyes évzáró­évnyitó gyűlését. Az elnök­ségben helyet foglalt Németh László, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Bódi La­jos, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese. Habéra László, az egri járá­si pártbizottság első titkára, Bodnár János, a munkásőr­ség megyei parancsnokának helyettese, dr. Varga János, az egri járási hivatal veze­tője, valamint a társ fegyve­res erők, testületek képvise­lői, a járás üzemeinek, gyá­rainak, szövetkezeteinek ve­zetői. A jelentéstétel és Himnusz elhangzása után Kalmár Imre, az egri járási pártbi­zottság titkára mondott meg­nyitó beszédet, majd Majo­ros István egységparancsnok adott számot a járás mun­kásőreinek múlt évi tevé­kenységéről és ismertette az ez évi feladatokat. A pa­rancsnok a nemzetközi hely­zet alapos áttekintése után hangsúlyozta, hogy az egri járás munkásőrei az 1982-re meghatározott feladatukat teljesítették, eredményesen végrehajtották. Egész évi munkájukat a 25. évforduló jegyében végezték, s ez ser­kentően hatott a kiképzési tervek kiváló teljesítésére is. Tovább szilárdult a személyi állomány erkölcsi, politikai állapota, fegyelmi helyzete, tovább nőtt a munkásőrök aktivitása. Az állományépí­tés feladatát az előírt szin­ten teljesítették. Azt is hang­súlyozta a parancsnok, hogy az egység személyi állomá­nyának 78 százaléka tagja a pártnak, s év közben több munkásőr is felvételt nyert az MSZMP-be. Eredménye­sen valósították meg a fiata­lok körében végzett munkás­őri, politikai munkát is, amelynek eredményeképpen a megyei és országos szintű versenyeken jó helyezéseket értek el Ifjú Gárda szak­alegységeikkel. A járás mun­kásőrei emellett jelentős tár­sadalmi munkát is végeztek. Többek között részt vállal­tak a megyei parancsnokság új bázisának és új lőterének létrehozásában, valamint az egység bázisépületeinek épí­tésében, javításában, karban­tartásában. Természetesen élen jártak az egység tagjai a munkahelyeiken végzett társadalmi munkában is. A részletes elemzés után a parancsnok ismertette az idei esztendő legfontosabb teen­dőit, amelyben jelentős sze­repet kap a politikai és szakmai munka további ja­vítása, a készenléti, tartalé­kos munkásőrökkel való fo­kozatosabb foglalkozás, az al­egységgyűlések tartalmasab­bá tétele és nem utolsósor­ban a szocialista verseny­mozgalom erősítése. A beszámoló elhangzása után a szocialista verseny­ben elért eredmények ismer­tetésére, kitüntetésések és dí­jak átadására került sor. Az egység legjobb szakasza cí­met a pétervásáriak nyer­ték el, míg a század legjobb raja címet a bélapátfalvaiak, recs­kiek és a pétervásáriak sze­rezték meg. Kiváló parancs­noki kitüntetésben részesült Bajzáth Bálint (Bélapátfal­va), Földi Zoltán (Pétervásá- ra), Kékesdi Endre (Parád- sasvár), Kovács László (Sí­rok), Fülöp Sándor (Parád- sasvár) és Már István (Sí­rok). Kiváló munkásőr jel­vényt tizenöten vettek át. A Szolgálati Érdemérem 25 éves fokozatával Barcza Jó­zsefet (Recsk) és Borics Ba­lázst (Sírok) jutalmazták. E kitüntetés 15 éves fokoza­tát tizenheten, tízéves foko­zatát pedig nyolcán kapták. Ezt követően Habéra Lász­ló, az egri járási pártbizott­ság első titkára méltatta a munkásőrök tevékenységét, minősítette az egység tavalyi tevékenységét, majd felmen­tette a leszerelő munkásőrö­ket pártmegbizatásuk alól, s fogadta az új munkásőrök eskütételét. A leszerelők ne­vében a fegyvert Oroszi László (Sírok) nyújtotta át Ármán László (Verpelét) új munkásőmek. NINCS A VETÉSEKEN FEHÉR HÓTAKARÓ - OKOS KIS NÖVÉNYI KOMPUTEREK - NEMCSAK DISZNÓÖLÉSHEZ KELL A HIDEG Kellett ez nekünk...?! Kíváncsi körtelefon és rá a felelet Igen, ezúttal ez a kérdés. Kellett nekünk az eddig volt, s meglehet, a jelenlegi lehűlés után tovább tartó, inkább tavaszra, semmint télre emlékeztető időjárás ? Nekünk, értve ezen most a mezőgazdaságot. Mielőtt a leginkább érdé-, kelteknek, a termelőszövet­kezetekben dolgozó szakem­bereknek adnánk át a szót, elöljáróban csak annyit a teljesség kedvéért az elmúlt napokban egy kis magánköz- vélemény-kutatást végeztünk e témakörben, meghallgatva hozzáértőket, s laikusokat is. Különösen utóbbiak közül jó néhányan úgy vélték, aligha lehet egészséges dolog az, hogy a természet becsapja a természetet, az időjárás a növényi kultúrákat. Mert ha tavaszt éreznek, bizony, rü­gyet fakasztanak a fák, a bokrok, a virágok, mind a növényi vegetáció, aminek viszont igencsak kellemetlen következményei lehetnek. A növények komputere Hozzáértők szerint nem kell ettől félni, mondván: okosabb a növények külön kis beépített komputere, semmint becsapni hagynák magukat a csalfa időtől. Jól tudják azok, minek mikor jön el az ideje, s csak akkor kezdenek éledezni, érzékeny kis rügyeket duzzasztani, amikor eljön, beköszönt az igazi tavasz. ★ Halljuk hát ezek után, mit mondanak a kérdésben leg­inkább érdekeltek, a mező- gazdaságban dolgozó szak­emberek. — Nem hiszem, hogy na­gyon panaszkodhatnánk az idei télre. Ellenkezőleg, bizo­nyos vagyok benne, hogy az egész országnak jó ez így, mezőgazdaságnak, iparnak, szolgáltatásnak, lakosságnak, mindenkinek. így nekünk is — állítja egyértelműen Ko­vács Antal, a kiskörei ter­melőszövetkezet főmező­gazdásza. — Ha csak annyi hasznunk lenne belőle, hogy rengeteg olajat megtakarí­tottunk, már akkor sem pa­naszkodhatnánk. De en­nél többről van szó: segítette az enyhe idő a ka­lászosok fejlődését, megerő­södését. Más kérdés, hogy a növényi kártevők szintén örülhettek — nem pusztított köztük igazi kemény tél. Ennek ellenére összességé­ben jól jött nekünk ez az időjárás. Az ősziekből 1370 hektáron vetettünk búzát, árpából és repcéből pedig 490, illetve 250 hektár vetés- terület az, amiről remélhet­jük, hogy majd nem csaló­dunk. Más kérdés a szántás — ami ugyan minket már nem érint, hiszen december­re végeztünk vele —, hogy ahol netán csúsztak ezzel a munkával, azok számára a lemaradás behozására alkal­mat adott az idő. — Köszönetét mondhatunk tehát az eddigi enyhe tél­nek? — összességében igen. De ugyanakkor az is«-igaz, hogy teljes mértékben azért még­sem végezte el a dolgát, mert a fagynak komoly fel­adatai vannak a földdel; hogy úgy mondjam: meg kell törnie, porhanyÓ6sá gyúrnia, s ez eddig elma­radt. Emellett nem ártana a vetésekre egy jó kis hótaka­ró. Mert a csapadék bi­zony nemigen kényeztetett el bennünket — de ez bizonyá­ra máshol is így van ... Hol a hó, a takaró? Lévén szó körtelefonról, tovább dobjuk a labdát„ nem nagyon messzire, csak a tarnamérai termelőszövetke­zetbe. — Jól jönne ott is egy kis hótakaró? — Mi itt amellett vagyunk — feleli Sallai Sándor, a Le­nin Tsz pártbizottságának titkára —, hogy minden év­szaknak megvan a maga dolga. így a télnek is, még­hozzá nem kevés: a mezőgaz­dásági kultúra kiteleltetése, már persze, a mi szempon­tunkból. Jó lenne tehát egy jó havazás a 3100 hektár búzánkra és az 500 hektár őszi árpánkra, ha meg a talaj­szerkezet meggyúrására, a vegetáció pihentetésére. — Kiskörén csapadékként is igényelnék a havazást... — Nálunk is, mert sajnos, nem tudott csapadékot tá­rolni a talaj, annál is in­kább, mert nagyon kevés volt az eső: a föltétien szük­séges 550 milliméter helyett tavaly itt csak 360 millimé­ter eső esett... De persze, nem panaszkodunk, mert megvannak az előnyei is az enyhe télnek. Nálunk már megy a metszés, a gyümölcs­fák tisztítása, a trágyaterí­tés. Mindent pl lehet végez­ni, nincs egy talpalatnyi föld, ami meg ne lenne munkálva minálunk. Szóval, ilyen te­kintetben bízvást lehetünk elégedettek, de annyi azért mondhatok: nemcsak disznó­öléshez kell a téli hideg. Nem szenvedtek a vetések Dr. Gál Lajos, a kömlői termelőszövetkezet főmező­gazdásza. — Hogyan vélekedik az enyhe télről? — Télről? — tél nem is volt. főleg pedig a csapadék kevés. Nálunk a 300 millimé­tert sem érte el 1982-ben, pe­dig nagyon kellett volna .. Ha viszont már ilyen száraz­ra sikerült ez a tél, még jó szerencse, hogy nem voltak kemény hidegek, így a veté­sek nem sokat szenvedtek, s jelenleg jobbak is, mint ta­valy ilyenkor voltak. Ez pe­dig egyáltalán nem lényegte­len, nálunk ugyanis 1341 hektár búzáról és 224 hektár őszi árpáról van szó, és ezek szépen megerősödtek. És mi­vel az időjárás lehetővé tet­te, megkezdtük a fejtrágyá- zást is a búzán, a mínusz 5—6 fok ugyanis jó talajál­lapotot teremtett ehhez. ★ Hárman tehát így látják közelről. Kérdés ezek után: lehet-é kérdés igazán, hogy vajon kellett az eddigi eny­he tél nekünk...? Nos, talán elmondhatjuk: a tudni vágyás indokolt, de a válasz, az — igen. Nem baj, inkább jó az, hogy enyhe volt eddig a tél. B. Kun Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents