Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

/ NÉPÚJSÁG, 1983. január 20., csütörtök f. BULGARIA Két esztendő a mérlegen A bolgár Ipar kiemelkedő eredményeket ér el a számítás­technika területén. Képünk az észak-bulgáriai Silistra vá­rókban levő „ORGTECHNIKA” üzemben készült. A gyár leg­újabb terméke, az „ELKA—98” elnevezésű pénztárgép. Az „ELKA—98” nagyobb memóriaegységgel rendelkezik, mint a korábbi, „ELKA—88’-as modell. Az információkat 500 órán át tárolja és az adatok menet közben, mindenkor ellenőriz­hetők (Fotó: BT A—MTI — KS — O. Popov felv.) SZOVJETUNIÓ Télálló rozs Nem dől meg a vetés — Magyarországon is kipróbálják Az új esztendő küszöbén Bulgáriában is értékelték a végzett munkát és felvázol­ták a következő hónapok tennivalóit. Oj vonásként — más szocialista országoktól eltérően — az 1982-es esz­tendőt nem önmagában vizs­gálták, hanem a legfonto­sabb mutatókban két eszten­dő teljesítményét minősítet­ték. Ez — mint ahogy arra bolgár közgazdászok rámu­tatnak — reálisabb értéke­lésre ad módot A bolgár statisztikai hivatal jelentése szerint a nemzeti jövedelem az ötéves tervidő­szak első két esztendejében összesen tíz százalékkal, az ipari termelés körülbelül 49,8 százalékkal, míg a mezőgaz­dasági 10,4 százalékkal nőtt. Ezek a mutatók azt jelzik: a számottevő növekedés ellené­re — amely különösen akkor jelentős, ha figyelembe vesszük a nehéz világgazda­sági helyzetet, amely Bulgá­riát is nagymértékben érinti — egyelőre elmaradás ta­pasztalható az 1981—85-ös évekre elfogadott népgazda­sági terv fő irányzataitól. Az idei esztendőre össze­állított népgazdasági célokat — mint Sztanis Bonev mi­niszterelnök-helyettes, az Ál­lami Tervbizottság elnöke jellemezte — a realitások jel­lemzik. A tervkészítők ab­ból indultak ki, hogy Bulgá­riában is végérvényesen be­fejeződött az extenzív növe­kedési szakasz, az ehhez szükséges valamennyi terme­lési tényező gyakorlatilag kimerült. Éppen ezért az idei esztendőben előtérbe kerül a tartalékok teljesebb kihasz­nálása, köztük az anyagr és energiagazdálkodás javítása, a munkaszervezés és a mun­kafegyelem erősítése. Figye­lemre méltó hogy például a nemzeti jövedelem 3,8 szá­zalékkal tervezett bővülését — ez összegszerűen mintegy egymilliárd leva lesz — tel­jes egészében a munkater­melékenység növelésével kí­vánják elérni. Az ipari ter­melés 4,8 százalékkal, a me­zőgazdasági termelés pedig a terv szerint 2,7 százalékkal bővül 1982-höz képest. Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításában nagyon sokat várnak Bulgáriában a tavaly bevezetett átfogó gaz­dasági-irányítási reform ki­teljesedésétől. Az intézkedé­sek a korábbinál nagyobb önállóságot biztosítanak a vállalatoknak és lényegesen módosították a minisztériu­mok feladatait, illetve hatás­körükért. Ami a vállalatokat illeti: az idei esztendőtől kezdve a korábbi több száz mutató he­lyett mindössze hét tervmutatót kapnak. Kötelezően előírják a vállalatok alaptevékenységé­re vonatkozó értékesítés mennyiségét, nyereséget, a valutabevételt, a műszaki fejlesztés teendőit, az új be­ruházásokat a hazai, illetve az importból származó anya­gok és félkésztermékek fel- használásának felső korlá­táit. A vállalatok ' számára megadott mutatók kötele­ző érvényűek. (Azt tervezik egyébként, hogy a vállalati tervezési munka javítása ér­dekében a későbbiek során öt évre előre rögzítik a mu­tatókat.) A vállalatok a jövő­ben önállóan dönthetnek majd, hogy a kötelezően elő­írt termékeken felül mit gyártanak és azokat milyen piacokon értékesítik. Ezzel összhangban módosul a vál­lalati elbírálás-értékelés is: a termelési erőforrások maximális kihasználásával a minél nagyobb nyereség el­érése a cél. Az 1983. évi terv különle­ges figyelmet szentel a tu­dományos-műszaki fejlesz­tésnek, a fejlett szocializmus­nak megfelelő anyagi-mű­szaki bázis további építésé­nek. Hangsúlyozza a beru­házások összpontosításának, az állóeszközök gyorsított üzembe helyezésének, a be­fejezetlen építkezések csök­kentésének szükségességét. Döntő jelentőségűnek tekin­ti a XII. pártkongresszus ha­tározatai alapján az új közgazdasági szemlélet, az új gazdasági mechaniz­mus elvének következetes alkalmazását. (Ezek az intéz­kedések — ahogy azt bolgár közgazdászok megállapítják — elősegítik, hogy az ország gazdasága a következő években is kiegyensúlyozot­tan, gyors ütemben fejlőd­jön. Faragó András A földművesek régóta ál­modoznak olyan gabonafaj­tákról, amelyek nem dőlnek meg. Ez a probléma izgatta a baskiriai Szabirzjan Kunak- bajev növénynemesítőt is. Már a harmincas években a moszkvai Tyimirjazev Me­zőgazdasági Akadémia elvég­zése után új mezőgazdasági növényfajták kinemesítésé­vel foglalkozott. A tudós egy sor magas terméshozamú, télálló őszi búzafajtát, hajdi­nát és más gabonafajtákat nemesített ki. Kunakbajev fő figyelme azonban az őszi rozs szelek­ciójára összpontosult. Több évtizedet szentelt ennek a munkának. A kísérletek eredményeképpen új, rövid szárú, intenzív típusú rozs­fajtát sikerült előállítania, amelyet Csulpannak nevezett el. — A Csulpan — mondja Nazif Bahtyizin, a Baskír Mezőgazdasági Tudamányos Még az elmúlt év végén megkezdődött a rendszeres kitermelés az új lublini szén- medence első bányájában. A gazdag szénlelőhely nagysá­gában és jelentőségében a felső-sziléziai kőszénmeden­ce után következik a rang- soriban. A keleti országrész­ben elhelyezkedő bányavidék nyersanyag-tartalékait a hat­vanas években vizsgálták Jan Samsonowicz profesz- szor feltételezése alapján. A kiváló tudós már 1932-ben állította, hogy Lulblin kör­nyékén jó minőségű „feke­te gyémántot” rejt a föld mélye. A luiblini lelőhely feltérké­pezett szénfcincse 40 millá- árd tonna, s ebből 9 milliárd tonnára tehető a jelenlegi körülmények között kifize­tődőén kibányászható meny- nyiség. Az itteni széntarta- lék többsége magas kalória- értékű, minősége megközelí­Kutatóintézet igazgatója — a világon páratlanul álló fajta. Nagy terméshozamával, tél­állóságával, szárazságtűrésé­vel tűnik ki. A fajta jól alkalmazkodik a külön- böző termelési körülmények­hez, az intenzív földművelés valamennyi követelményé­nek megfelel. A baskír rozs terméshozama a kísérleti parcellákon eléri a 80 má­zsát hektáronként, a közter­mesztésben — az 55 mázsát. A Csulpak rozsfajtát jelen­leg a KGST-tagországokban — így Magyarországon is — kipróbálják. A lipcsei Agro— 81 kiállításon díszoklevéllel tüntették ki. A 80 éves tudós Szabirz­jan Kunakbajev, tovább foly­tatja nemesítő munkáját. Nemrég új, rövid szárú rozs­fajtát adott át állami fajta­minősítésre, a Csulpan—3 fajtát, amely még jobban el­lenáll a megdőlésnek, s fo­kozottabb mértékben télálló. Sajnos, kevésbé kedvező a szénmező geológiai elhelyez­kedése. Ez az oka. hogy a hetvenes évek közepén kés­lekedett a megkezdett beru­házások átadása. A szénmedence területén jelenleg két bánya épül, s már megkezdték a harma­dik alapmunkálatait is. Az első bányának, a bogdankai- nak mér 1980-ban elkészült 'kért aknája, de ezeket várat­lanul elöntötte a víz. Ezért az építkezés során át kellett helyezni a fejtési szinteket és a berendezéseket. A fej­tő-, felvonó- és szállítóbe­rendezéseken kívül szivaty- tyú'kkal is el kellett látni a bogdankai és a másik épü­lő bányát. A szivattyúk pró­baüzemelése után a bogdan­kai bányában megkezdődött a termelés. A második bá­nyáit a tervek szerint két év múlva helyezik üzembe. Alekszandr Jevreinov LENGYELORSZÁG A lublini szénmedence A második legnagyobb lengyel szénlelőhely - Megkezdődött a kitermelés — Épül a má­sodik és a harmadik bánya ti a felső-sziléziai szénét. VIETNAM Vietnami porcelán A vietnami Kerámia-, Por­celán- és Üvegipari Egyesü­lés segítségével az utóbbi év­ben 10 új kerámia- és por­celánüzem épült fel az ország északi területein. Ezekkel az üzemekkel 50-re emelkedett a vietnami kerámia- és üvegipar termelő egységei­nek a száma. A kerámia- és üveggyárak túlnyomó többsé­ge — mintegy 80 százaléka — kisipari szövetkezet. Az 50 kerámia-, porcelán- és üveggyár mindegyike évente 20—60 ezer darab ét­készletet, poharat, vázát és más hasonló használati tár­gyat készít. 1982-ben össze­sen 4,5 millió kerámia-, por­celán-, vagy üvegkészletet és edényt termeltek, körülbelül félmillióval többet, mint az előző évben. JUGOSZLÁVIA A fa- és bútoripar Jugoszlávia területének több mint egyharmadát er­dők borítják. A dús erdők kincséből, az értékes fa­anyagból 360 gyár — köz­tük 200 bútorgyár — készít különféle cikkeket, amelyek között a méltán híres ju­goszláv bútorok mellett elő­re gyártott házak, szálloda- felszerelések és megannyi más késztermék is megta­lálható. A gyárak saját ter­vezőirodákkal rendelkeznek, de szívesen teljesítik a ve­vők egyéni kívánságait, elképzeléseit is. A gazdasági egyesülésekbe tömörült üze­mek közül nem egynek a márkajele ismert és keresett a világ minden részén. A szarajevói SIPAD, vagy a belgrádi JUGODRVO­KOMBINAT mellett az or­szág minden köztársaságá­ban korszerű fafeldolgozó és bútorkészítő kombinátok működnek. A jó piackutató munká­nak, és nem utolsósorban a termékek kiváló minőségé­nek tulajdonítható, hogy az iparág készítményei a világ 70 országában keresettek, a Szovjetunióban ugyanúgy, mint az Egyesült Államok­ban, az NSZK-ban, Francia- országban, Svédországban, Csehszlovákiában, Kuvait- ban, Irakban és más álla­mokban. Az export dinamikus nö­vekedését jelzik az utóbbi évek adatai. 1980-ban 760 millió dollár értékű készter­méket exportáltak a faipari vállalatok, 1981-ben pedig már több mint egymilliár­dos volt az exportbevételük. Jósé Marti, a lánglelkű kubai forradalmár (Fotó—KS) Jósé Marti - emlékmű a Forrada­lom terén, Havannában (A szerző felv. — KS) KUBA Az Apostol „Egyenes derékkal jöttem, Onnan hol nőnek a pálmák, Mielőtt meghalok, lelkem Venekben osztja el álmát!” Fiatalok és idősebbek ének- lik-dúdolják szerte a vilá­gon a forradalmi jelképpé lett kubai dalt, a Guantana­mórót. Am azt már keveseb- * ■ben tudják, hogy verssorait egy lánglelkű költő-forradal­már, Jósé Marti vetette pa­pírra, „Egyszerű versek” cím­mel, még a múlt század vé­gén. Marti emlékét nemcsak a Guantamaméra őrzi. Eszméi, gondolatai ma is érvényesek, ma is hatnak egész Latin - Amerikában. Most, születé­sének 130. évfordulóján a emlékezik meg az „Apostol­ként” emlegetett hazafiról. Jósé Marti 1853. január 28-án született a havannai kikötőnegyedben, egy spa­nyol bevándorló család első gyermekeként. A vékony ter­metű, ragyogó tehetségű fi­út vonzza az irodalom, a költészet, de leginkább a hazájában folyó szabadság­küzdelmek lelkesítik. Már 17 éves korában szembekerül a spanyol gyarmati hatóságok­kal. Hat év börtönre ítélik, megismeri a kényszermunka poklát, majd száműzetésbe Spanyolországba küldik, ahol jogi- és bölcsészdiplomát sze­rez. Szenvedélye és elhiva­tottsága azonban egyetlen cél felé vezérli: felszabad!* tani Kubát a gyarmati el­nyomás alól. Rövid életének nagyob­bik része száműzetésben te­lik -el. Akárhová kerül, Me­xikóba, Guatemalába, az Egyesült Államokba, minde­nütt keményen dolgozik. Köl­tő. drámaíró, éles tollú pub­licista, nagy hatású szónok. kubai nép nagy szeretettel, széles körű ünnepségekkel Szervezi, aktivizálja emig­ráns honfitársait, a felszaba­dító harc döntő szakasza elő­készítésének szellemi atyja. A függetlenség kivívását azonban már nem érheti meg. Második hazatérése után né­hány hónappal fegyverrel a kezében hal meg, a harcté­ren éri az ellenséges puska­golyó. Csupán 44 éves volt. Verseinek, gondolatainak ma- gától értetődő tisztasága, hő­si halála nekünk, magyarok­nak Petőfit juttatja eszünk­be. Jósé Marti Latin-Amerika történelmének egyik legje­lentősebb gondolkodója volt, aki sok mindent előre meg­őrzött a kontinens jövőjéről. Felismerte, hogy a hanyat­ló spanyol birodalomnál ve­szedelmesebb a közeli szom­széd, az Egyesült Államok. Figyelmeztetett a monokul­túra, az egyoldalú gazdasá­gi szerkezet, az Egyesült Ál­lamokhoz fűződő egyoldalú külkaipcsola/tok veszélyei­re. Valódi függetlenséget kí­vánt Kuba szálmára, nem pedig azt, hogy gazdát cse­réljen. Jól sejtette meg a veszélyeket. Halála után nem sokkal Washington egyenlőt­len szerződéssel láncolta ma­gához a cukorszigetet. Csak hat évtized múltán, Fideí Castro és a felkelő hadse­reg katonái teljesítették be Marti álmát: kivívták Ku­ba második függetlenségét. Az Apostol egységre, kö­zös fellépésre buzdította La- tin-Almerika, — ahogyan ö fogalmazott: „a mi Ameri­kánk” — népeit. Szavai akár ma is elhangozhatná­nak a falklandi háború után ismét összefogásra hajló kontinensen: „Itt az ideje, hogy számiba vegyük erőin­ket, egymáshoz igazítsuk lépteinket és szilárd tömböt alkossunk, mint az ezüst aa Andok méhében”. (elekes) összeállította: Gyurkó Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents