Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. január 16., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK Gyakori a fiaskó?! így is megfogalmazhattam, volna a címet: Valóban oly sokszor fiaskózunk? A válasz mindkét kérdésformára: igenlő. Illetőleg nem is any- nyira a fiaskó és fiaskóz szavak mögött bujkáló, meghúzódó valóságra vonatkozik az igenlő válasz, mint inkább arra a nyelvhasználata jelenségre, hogy a fiaskó olasz eredetű szóalakot a kelléténél is gyakrabban használjuk szóban és írásban egyaránt. Bár ma már szinte közkeletűvé vált ez az olasz jövevény, s így nemigen zavarja a megértést, de mégsem örülünk a feleslegesen gyakori használatának, mert jelentéstartalmát, használati értékét több jó és kifejező magyar szóval, nyelvi formával is meg tudjuk nevezni. Persze, ismemi illik ezeket a magyar megfelelőket, s nem is könnyű feladat a beszédhelyzetnek és a szövegösszefüggésnek jól megfelelő rokon értelmű szónak a megtalálása. Próbát is ajánlok olvasóimnak. Figyeljük meg ezeket a szövegrészleteket: „A vállalkozás fiaskóul végződött” (Egy felszólalásból). — ,.Fiaskómentes kisvállalkozáshoz társakat keresünk” (Egy hirdetés szövegéből). — „Azután jött a jugoszlávok elleni fiaskó” (Népsport, 1982. dec. 20.) — „Kevésbé koncentráltak a játékosok, így nem is maradhattak el a fiaskók” (Népújság, 1982. dec. 19.) — „Érthetetlen asztaliteniszcsa- ■pat-fiaskók” (Népszava, 1982. dec. 18.). — „Következtek az újalbb fiaskók, — valameny- nyi idegenben” (Népújság. 1982. dec. 14.). Bár nem kívánjuk teljesen kdrekesztenl nyelvhasználatunkból a fiaskó jövevényt, de a mondanivaló és az elérendő cél érdekében tanácsoljuk, hogy bátrabban válogassunk ezekből a rokon értelmű magyar szavakból, -nyelvi formákból is: kudarc, balsiker, felsülés; bukás, vereség; sikertelenség, eredménytelenség, meghiúsulás; vesztés, hiábavaló munka stb. A humor, a tréfa kedvéért helyettesíthetik a fiaskót a felsülés, a baklövés, a melléfogás, a rajta vesztés, a ráfizetés, a pórul járás szavak és nyelvi formák. Népünk szóláSkincse is gazdag olyan szólásszerű kifejezésékben, amelyekkel a siker- télen, az eredménytélen cselekvéseket, kezdeményezésekét, kísérleteket igen szemléletesen és érzékletesen minősíthetjük. Még ma is hallhatjuk pl. az ebül jár, a kudarcot vall, szókapcsolatokat is. Ezt a sort még bővíteni is lehetne. Dr. Bakos József Visszatért a Remény Az egri főszékesegyház kupolás, kéttornyú épülete megsínylette az idők múlását. Tavaly tavasszal el is kezdte a felújítást a főegyházmegyei hatóság műszaki csoportja. Az építményt díszítő szobrokat ugyanakkor a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szobrászai vették gondozásba. Valamennyit Budapestre szállították. A Hitet, a Reményt, a Szeretetet. Az egyik, a Remény pénteken már visszaérkezett. Részletekben. De még így is megizzasztva, alaposan próbára téve a rakodó munkásokat. Hogy hová kerül? A jobbszélső talapzatra. Visszavárva társait: a Hitet és a Szeretetet. A főszékesegyház külső tatarozása nem olcsó, nem rövidtávú munka. Húszmillió forintba kerül, és 1987-ben fejeződik be. Ami ugyanekkor a tennivalók egyéb szakmai részét illeti, helyszíni konzultációk alapján segített az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség is. (Fotó: Szabó Sándor) Egy panelkapcsolatról A szürkék hegedőse... Kitűnő szociális érzékenység, erőtlen rendezői alkat. Röviden így lehetne összefoglalni azt, milyen érzésekkel is kel fel a néző székéből Tarr Béla új filmjének megtekintése után. Családi tűzfészek, Szabadgyalog, s most a Panelkapcsolat ... Minden eddigi munkájának témája jelenünk unalmas hétköznap sorának egy-egy kivágása. Mintha azt mondaná a rendező, én igenis a szürkék hegedőse leszek. A kicsik, az elesettek, a jelentéktelennek tartott figurák kisszerűnek tűnő nyomorairól beszél, mintegy felkiáltójelezve, vigyázat, ők is emberek. A Panelkapcsolatban megszokott módszeréhez folyamodik. Ha nem két kitűnő színészünkkel játszatná a „történetet”, azt hihetnénk, dokumentumfilmet látunk. Metszetet arról, hogyan szenved, gyötrődik — ritkán —, örül egy átlagházaspár az emberi kapcsolatokat szinte szükségszerűen elsivárosító környezetben, egy mai lakótelepen. Történet szinte nincs. Képsorokat látunk arról, miként viselkednek, veszekednek a házassági évfordulójukon, a strandon, a gyári bálon, az ágyban. A gyújtópontban mindig ugyanaz: az asz- szony már nem bírja a bezártságot, a férfi — aki napközben egy modem üzemben unatkozik — nem hajlandó megérteni őt. Aki akárcsak pár hónapig is nevelt már otthon kisgyereket hasonló körülmények közt, aki gyerekkel a karján várt már haza feleséget, egy perc miatt is hisztériázva — nyugodtan biccenthet, mi is pont így voltunk. Kérdés azonban, elég-e mindössze ennyi, hogy műalkotásról beszélhessünk. Vajon van-e mozgósító, megdöbbentő, lelkesítő, vagy dühöt kiváltó hatása annak, ha a valóság egy tetszőleges szeletét egyszerűen lefényképezzük? Aligha. A Panelkapcsolat című film legalábbis nem válik élménnyé. A katarzis kiváltásához (legalábbis a régiek szerint) olyasmire is szükség van, mint művészi sűrítés, tömörítés, az egyedi és az általános föltérképezése után a különös felmutatása! Tarr Béla azt szeretné mondani: íme a valóság. Ám még az sem sikerülhet neki, hogy munkáját a jó dokumentumfilmek kategóriájába soroljuk, hisz színészekkel játszat. Ez igy tehát már álvalóság ... Emiatt is kívülállóként figyeljük, hogy zokog a nő, hogy csomagol a férfi. Érdektelen, hogy vállal-e a családfő külföldi, munkát avagy sem. Erőtlenül peregnek a tragédiájukat közvetíteni igyekvő, szürkített képsorok. És nincs meghökkenés, amikor sorsukat végül is egy új mosógép megvásárlásával vélik megoldani. Summa summárum, unatkozik a néző. S ez annál nagyobb kár, mert érezni, fontos, amiről szólni szeretne a rendező, csak — legalábbis egyelőre — eszközei nincsenek hozzá. Németi Zsuzsa Egy egri könyv országos sikere A munka nyíregyházi vitája A Heves megyei Levéltár gondozásában, a levéltár tudományos munkatársai tollából, Bán Péter szerkesztésében két vaskos kötet jelent meg: a Magyar történelmi fogalomgyűjtemény. A kb. 2 ezer címszót tartalmazó enciklopédia nagy visszhangot keltve, országos sikert aratott. Tavaly hagyta el a sajtót Kriveczky Béla Történelmi fogalommagyarázó szótára is. A két rokonmunka nyilvános vitáját a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, a TIT Szabolcs- Szatmár megyei Szervezete, valamint a Szabolcs-Szatmár megyei Továbbképzési Kabinet Nyíregyházán rendezte meg, történészek, történészpedagógusok bevonásával. Benda Kálmán akadémiai osztályvezető tudományos szempontból értékelte az egri levéltár munkáját. Jónak minősítette a címszavak tartalmi kifejezését; csak egyes esetekben túlzottan részletezőnek tartotta a fogalmak történeti hátterének kifejtését. Szabolcs Ottó, a történelmi társulat főtitkára szerint jól egészíti ki a mű a megjelent magyar történeti névtárat és a kronológiát. A három munka a történelmi fogalommagyarázó szótárral igen értékes egységet képez, s ez is indokolja, hogy a Heves megyei Levéltár magyar történelmi fogalomgyűjteményét a Tankönyvkiadó is kiadja. Az egri levéltárosok munkája nemcsak a középiskolás diákoknak nyújt segítséget, de főiskolásoknak, egyetemistáknak, sőt a pedagógusoknak is. Nagy-nagy eredményként az tükröződött a hozzászólásokból .is, hogy sem tartalmában, sem pedig szerkesztési elvében lényeges hibára nem találtak a szigorú kritikusok sem. Mindenki kiemelte, hogy a magyar történetírásban ma szereplő vitatott kérdések, problémák is helyet kaptak, de az egri szerzők nem hallgatták el saját álláspontjukat sem. Bohony Nándor az egyes történelmi szakterületek fogalmainak egymáshoz viszonyított arányát vizsgálta, s kiderült, hogy a címszavak egynegyedét gazdaságtörténeti témák alkotják. Bizonyos mértékű arányeltolódások a magyar történettudomány jelenlegi kutatási irányainak belső arányait tükrözik. A Magyar történelmi fogalomgyűjtemény az utolsó kötetig gazdára talált, dé még mindig érkeznek újabb és újabb megrendelések, melyeket már nem tud kielégíteni a Heves megyei Levéltár; a nyíregyházi vita eredményeképpen szükségesnek mutatkozik az értékes, hasznos és hiányt pótló mű újbóli kiadása, lehetőleg a Tankönyvkidó gondozásában. Kissé keserű szájízzel adunk hírt a Heves megyei Levéltár országosan elismert könyvsikeréről, mert annak gyümölcsöző megvitatását Egerben sgnki sem érezte feladatának, a messzi Nyíregyházán azonban átérezték a munka semmiképpen sem elhanyagolható szakmai jelentőségét. Sugár István Az ítél \ letet végrel Bűnügyi riportsorozat (VIII/6 lajtottél ) k Már-már úgy tűnt, hogy a város lakóinak egy része Köhányi Ferencet sajnálja, sőt, majdhogynem fel is menti. Sokan legszívesebben az anyát látták volna a rács mögött. A lelkileg és fizikailag megrokkant asszonynak az egyetlen életben maradt és idegileg megroppant kisfiával valósággal el kellett menekülnie a saját lakásából. A három kis áldozatot utolsó útjára elkísérte az egész város, sőt a megye különböző helységeiből is sokan érkeztek, hogy kifejezzék részvétüket, hogy együtt búcsúztassák Annát, Attilát, Istvánt... A gyászszertartás perceiben egyesek volósággal szították a tüzet az asszony ellen. — Ez anya... ? — Még ő sír...? — Az asszonyt' is a földbe kellene rakni... A temetésre kivezényelt rendőrök gondoskodnak Boros Anna védelméről... — Az emberek egy része rendkívül elítéli az asszonyt, amiért elhagyta a családját — mondja töprengve a hadnagy. — Nem vagyok abban biztos, hogy Boros Anna a részeges, garázda férjétől való megszabadulásának a legokosabb módját választotta. Amíg Hollai hadnagy keresi a gondolatokat, amelyekkel alátámaszthatná kétségeit, az alezredes kitölti • a csendet: — Te is tudod, hogy a törvény a gépkocsivezető számára is kötelezővé teszi, hogy a mások által előidézett veszélyhelyzetet a tőle elvárható módon meg kell akadályoznia. .. Számomra mindig igen szimpatikus volt a törvénynek ez a meghatározása, hogy a „tőle elvárható miódon...” kell az illetőnek cselekednie. Ez egyebek 'között azt is jellemzi, hogy ha például éjszaka vezetsz az országúton, közben veled szembe érkezik egy másik gépkocsi, te is kénytelen vagy a reflektorodat tompí- tottra kapcsolni és ezzel egy- időben csökkenteni a sebességet. A te sápodban, az úttesten fekszik, mondjuk egy sötét ruhás részeg férfi, amire nyilvánvalóan nem számíthatsz. Teljesen természet- ellenes ez az akadály ... Tovább fékezel és közben meg- kísérled a kikerülését. Nem sikerül... Minden tőled elvárhatót megtettél a baleset megakadályozására, mégis megtörtént a baj. Ha még lassabban hajtasz, nem gázolod el... — Értem a példabeszédet, de azért ebben a Kohányi- ügyben az asszonytól esetleg több is elvárható lett volna — vitázik a hadnagy. — Mondd, te az életben minden problémádat a legjobban oldottad meg? — Nem ... Azt hiszem, nincs is olyan ember ... — Minden embernek a teljesítményét, döntését a saját képességéhez viszonyítva kell mérni, olyan ez, mint a karate. Ebben a sportban minden teljesítményt a küzdő egyéni ügyességéhez, teherbíró képességéhez viszonyítanak. Ezért nincs a karatéban korhatár. — Ügy érted tehát, hogy ez az- asszony erre a döntésre volt rrttndössze képes? — kérdezi érdeklődve Hollai. — Igen... Pillantsunk csak bele az asszony életébe! Már az iskolában veszélyeztetett gyermekként kezelték. Az általános iskola négy osztályát hét év alatt végezte el. Az apja iszákos, többször büntetett. Az anyja rokkant, teljesen kiszolgáltatva részeges, durva férjének. — Erre nem is gondoltam. .. — Vettem a fáradságot és utánanéztem. hogyan, milyen körülmények között nőtt fel Anna. Az apja züllött élete kihatott természetesen a családra is. ' Rendkívüli szegénységben ... szegénységben? Annál rosszabbul, nyomorban éltek. Az apja, amikor felöntött a garatra, rendszeresen verte a feleségét. Időnként még a kést is előkapta ... — Hát, sok gyengédséget nem tapasztalhatott a szerencsétlen — mondja der- medten a hadnagy, aki most érzi igazán, hogy mennyire követésre méltó dr. Gábor Ferenc alezredes sziszifuszinak tűnő munkája. A vizsgálótisztnek milyen sokoldalúan kell tájékozódnia, a részletet csak az egészhez viszonyítva szabad és kell értékelni. — Nemhogy gyengédségről, , de lényegében még emberségről sem lehet beszélni a lány gyermekkorának környezetében — folytatja fejtegetéseit az alezredes. — Nos, tehát Boros Anna, aki írni-olvasni is alig tud, a világban teljesen tájékozatlan, mert még azt sem lehet mondani. hogy a nagyvárosi élet valamiféleképpen hat rá, ugyanis Miskolc környéki, ta- nyavilágszerű környezetben él, még alig 16 éves, amikor másállapotba kerül Kohá- nyi Ferenctől, aki elveszi feleségül. A szegényes lakodalmon Anna apja nem vehet részt, hiszen éppen soros büntetését tölti. A fiatal féri részéről már az is gyengédségnek számít, ha nem veri meg az asszonyt. Anna fiatal életében azt látja és tapasztalia, hogy a családban a nőnek nincs szava, ki kell szolgálni az erősebbet, a férfit. Kohányi is ezt követelte meg tőle, tehát... fel sem merült benne a lázadás gondolata. Schmidt Attila
