Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 283.-szám ARA: 1982. december 2., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. december 1-én, Ká­dár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1983. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Teljesíti tőkés exportját a Finomszerelvénygyár - Javult a szén minő­sége Visontán Vállalataink egy hónappal az év vége előtt Bár még egy hónap hátra van az esztendő zárásáig, az iparvállalatok már hozzáláttak az idei gazdálkodás eredményeinek összesítéséhez. Az Ipari Minisztérium előzetes értékelése szerint a hazai ipar a nehéz külső és egyáltalán nem könnyű belső körülmények ellenére is megközelítően teljesíti feladatait. ÁB, HNF II szabadidős balesetek csökkentéséért Jó-e a magyar bor? A világ szinte minden tájára eljutnak a magyar borok, a megtermelt meny- I nyiségnek átlagosan a fe­lét külföldön fogyasztják el. Érthető hát, hogy az export — összes követel­ményeivel együtt — meg­határozója a honi szőlé­szetnek. A régi, bevált faj­ták mellett terjednek az újak, főként a vásárlói igények kielégítése miatt. Az utóbbi időben azon­ban a szőlőterületek nagy­sága egyre csökken, s — bár gyarapodnak a hoza­mok — a visszaesést több­nyire nem követi a hek­táronkénti termésátlagok megfelelő növekedése, ami kiegyenlíthetné a kedve­zőtlen folyamatot. A ter­mesztés technológiája a kelleténél jóval lassabban javul, ami kihat a munka- folyamatok minőségére. Drága a telepítés, a nagy­üzemeknek az emelkedő költségek miatt az állami támogatással együtt sincs elég pénzük megfelelő nagyságú új ültetvények létrehozására. A feldolgozók jó része korszerűtlen. A pincebe­rendezések zöme amortizá­lódott, elegendő színvona­las tárótér hiányában meg­oldatlan a bor tartós táro­lása. A pincék szűkössége az oka annak is, hogy — tartalékokat képezve — nem tudjuk egyes eszten­dőkben kivédeni a kárté­kony világpiaci ármozgá­sokat. A jó minőségű termékek jelentős részét a külpia­con hordósborként érté­kesítjük, amelynek literjé­ért jóval kevesebbet ka­punk, mintha palackban adnánk el. Csakhogy ez is kényszermegoldás, mert kevés az igazán korszerű, magas követelményeket ki­elégítő, s kellő kapacitású palackozóüzem. És akkor a címkéről, a csomagoló­anyagról, a dugóról, a ku­pakokról még nem beszél­tünk. .. Bajok vannak a borter­melés gazdaságosságával, nagyüzemi jövedelmezősé­gével is. Ami hasznot a termelők a végterméken elkönyvelhetnek, az több­nyire a szőlészetben kép­ződik. Mindemellett ma jó és keresett a magyar bor. Európa egyik legszigorúbb bortörvénye a miénk. A közfelfogással ellentétben a pincegazdaságok nem cukrozzák, nem vizezik a boraikat. Nem teszik, hi­szen szigorú előírások ha­tározzák meg a különböző borkategóriák — asztali, minőségi, különleges mi­nőségű — kötelező kívá­nalmait a szőlő fajtájától, cukorfokától a savakon, az ízeken és az illaton át az ital szárazanyag-tartalmá­ig. Jók a magyar borok. De a borászat színvonalá­nak főként a technikai- technológiai feltételeknek a javításával, a pincegaz­daságok munkájában a mikrobiológiai nívó eme­lésével még jobb lehetne. (D. L.) A termelés — mindenek­előtt a vártnál rosszabb külpiaci értékesítési lehető­ségek miatt — a számított­nál mérsékeltebben emelke­dik. Ám a szakágazatok kö­zött jelentős különbségek mutatkoznak. Az iparban a gyors elemzések szerint a nyereség szintje a tavalyit megközelíti, az átlagosnál jobban nő a gépiparban és a bányászatban, alig válto­zik a könnyűiparban és a vegyiparban, a kohászatban viszont csökken. Az ipari vállalatok az idén elsősorban a belföldi érté­kesítést tudták bővíteni. Az ipar KGST-országokkal le­bonyolított külkereskedelmi forgalma összességében a terveknek megfelelően ala­kult, a dollárelszámolású külkereskedelmi egyenleg javítását a vállalatok nem elsősorban a kivitel növelé­sével, hanem a behozatal csökkentésével érték el. A legnagyobb gondokkal a hazai kohászati vállalatok küszködnek a szűkülő ex­portlehetőségek, valamint az emelkedő nyersanyag- és energiaárak miatt. Érthető, hogy mindenütt a termék­szerkezet-váltás gyorsításá­ra és a termelési költségek csökkentésére törekednek. A hazai szénbányászatra mind nagyobb feladatok há­rulnak az energiatermelés feltételeinek biztosításában. Az év folyamán azonban sok geológiai nehézséggel kellett megküzdeniük a vállalatok­nak. A szénbányászat októ­ber közepén még 450 ezer tonna szénnel volt elmarad­va tervétől. Azóta a hiányt 150 ezer tonnára csökken­tették, s arra törekednek, hogy az év végére mara­déktalanul teljesítsék tervü­ket. Több bányavállalat már A Szovjetunió megalakulá­sának 60. évfordulója alkal­mából ifjúsági napot rendez december 19-én a Budapest Sportcsarnokban a KISZ és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A programról a KISZ KB székházában tájé­koztatták a sajtó munkatár­sait. Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára egyebek között elmondta: a történelmi je­eddig is terven felüli telje­sítménnyel segítette más vállalatok hiányának pótlá­sát. A Mátraalji Szénbá­nyák Vállalat a többször is növelt széntermelési tervét a 11 hónap során időará­nyosan 80 ezer tonnával túl­teljesítette. A visontai bányászoknak a termelés fokozása mellett sikerült a szén minőségét is javítaniuk és így magasabb kalóriaértékű fűtőanyagot szállíthattak a Gagarin Hő­erőműbe, ahol a lignittel importból származó olajat takarítottak meg. A növek­vő széntermelés is hozzájá­rul ahhoz, hogy a kőolaj­felhasználás az energiater­melésben fokozatosan vissza­szoruljon. így már az idén az import energiahordozóból nagyobb mértékben készül­hetett értékesebb termék. Az idén elsősorban néhány gépipari vállalat tudta gyors ütemben növelni ex­portját. A Jászberényi Ap­rítógépgyár például egyhar- madával több berendezést, komplett részegységet szállít az év végéig külföldre, mint a múlt esztendőben. A kül­piaci értékesítés gyors bő­vítését az tette lehetővé, hogy az aprítógépgyár mű­szaki gárdája rugalmasan alkalmazkodik a megrende­lők igényeihez, gyorsan ké­szülnek az új berendezések tervei és rövidítették a gyár­tási időt. A vállalat jelenleg gyártmányainak megközelí­tően a felét tőkés exportra szállítja. Gyorsabb ütemű lett az árbevétel teljesítése az egri Finomszerelvénygyárban. Vígh Endre gazdasági igaz­gatótól megtudtuk, hogy a bervai vállalat november 30-ig az éves tervben rög­zített árbevétel 91,7 százalé­lentőségű esemény jubileuma újabb alkalmat ad arra, hogy a magyar ifjúság bővít­se ismereteit a Szovjetunió népeink életéről, eredmé­nyeiről, személyesen is ta­lálkozzon a szovjet kulturá­lis élet képviselőivel. A nonstop műsorban ugyan elsősorban szórakoz­tató, kulturális és sport- bemutatókat tartanak, de kát teljesítette. Az év hátra­levő időszakában, a mintegy harmincmillió forintot kite­vő dollár értékesítésű ter­mékeket legkésőbb decem­ber 10—15-e között szállít­ják ki. Ezeknek az áruféle­ségeknek jelentős részét már legyártották, csak az import alkatrészek határidőcsúszá­sa nehezíti az év végi mun­kát. A várt alkatrészek már útban- vannak, s így a vál­lalat kollektívájának kemény munkájával minden remény meg van arra, hogy minden exportáru raktárba kerül­jön, s határidőre a kiszállí­tás biztosított legyen. Az év közi gondok elle­nére, az egri Finomszerel­vénygyárban teljes mérték­ben eleget tudnak tenni a tőkés exportkötelezettsége­iknek, s úgy számolják, hogy összességében idei ár­bevételi tervüket másfél százalékkal túl is teljesítik. Az esztendő utolsó hónap­jában még nagy feladatra készül a Heves megyei Sü­tő- és Édesipari Vállalat. Mint Szipszer Imre igazga­tótól megtudtuk, a követke­ző napokban sokféle meg­rendelésnek tesznek eleget. A közelgő Mikulásra készü­lődve különböző édesipari termékeket: rúdostyát, Mátra desszertet, télapó és hóember figurákat, rétesla­pot, roládokat, valamint gumicukrokat szállítanak az üzletekbe. 1982-ben egyébként ösz- szességében egy-egy százalék­kal növelték a kenyér-, il­letve a péksütemény-terme­lést. Kenyérből például 13 félét hoztak forgalomba, melyek nagy része idei új­donság volt. Várhatóan 10 millió forinttal nagyobb ár­bevételre számítanak decem­ber végéig, mint tavaly ilyenkor. Természetesen az év utolsó hónapjában már 1983-ra gondolnak, készít­ve a tervet. Szigorúbb köz- gazdasági környezetben a minőség javítására töreked­nek és 460 milliós árbevé­telt irányoztak elő. nem hiányoznak majd a politikai rendezvények sem. Szovjet küldöttség érkezik a következő napokban Ma­gyarországra — tagjai kö­zött a Komszomol Központi Bizottsága, az űrhajósok, il­letve a művészeti ágak kép­viselői —, akik különböző fórumokon találkoznak a magyar fiatalokkal. Eléggé meglepő volt, hogy szerdán a Hazafias Népfront és az Állami Biztosító kö­zös sajtótájékoztatóra várta Budapesten az újságírókat. Aztán lapunk munkatársa, Gyóni Gyula is meggyőződ­hetett arról, hogy koránt­sem véletlen az együttes meghívás: ez alkalommal ugyanis az otthoni balese­tek szomorú tapasztalatai kerültek napirendre. S a helyzet javítása érthetően az eddiginél már nagyobb ösz- szefogást követel. A meg­előző propagandán az ÁB mellett a HNF is osztozni kíván, mint társadalmunk annyi más feladatán, gond­ján. Bizonyára sokak számára megdöbbentő amit S. Hege­dűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára és dr. Szabó Imre, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója tegnap közre­adott: amíg az üzemi bal­esetek száma világviszony­latban csökken, a munka­helyen kívülieké rohamosan nő. Hazánkban a bajok két­harmad része az otthon biztonságosnak vélt környe­zetében történik. Gyakori a gyermekeket ért szerencsét­lenség sajnos már egészen kis korban is, s számtalan kellemetlenség éri az idős embereket. A lakásban vagy a ház körül végzett tevé­kenység, de még a szórako­zás is számtalan veszélyt rejt magában. Különösen sok problémát okoz a sok­féle hobbi, aminek nem­Hazaérkezett Budapestre a Hazafias Népfront és a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság küldöttsége, amely S. Hege­dűs Lászlónak, a HNF Or­szágos Tanácsa titkárának vezetésével a jemeni népi védelmi bizottságok meghí­vására látogatást tett a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaságban. A küldött­ség tárgyalásokat folytatott a népi védelmi bizottságok vezetőivel a két szervezet Heves megye mezőgazda- sági üzemeiben 1340 felsőfo­kú : egyetemet és főiskolát végzett szakember tevékeny­kedik. Ebből 810 tagja a Magyar Agrártudományi Egyesület Heves megyei szervezetének, amely az idén is arra törekedett, hogy a tudomány újabb eredmé­nyeit minél gyorsabban el­terjessze a gyakorlatban, a termelésben. Ezt állapították meg szerdán délután Eger­ben, a Technika Házában az egyesület évzáró elnökségi ülésén. Koós Viktor megyei titkár beszámolójában rámutatott, hogy a tervezett 51 helyett 101 szakmai rendezvényt, főleg bemutatókkal egybekö­tött tapasztalatcseréket tar­tottak. Ezek közül is kiemel­kedő volt koratavasszal Eger­ben tartott gabonatermelési tájértekezlet, melyre Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye agrárszakem­bereit hívták meg. Szőlővé­delmi bemutatót is tartottak, melyen az új szereket gyártó üzemek vezetői tartottak tá­jékoztatót. A közgazdasági szabályozók hatásait, vala­mint a gazdálkodás értékelé­sének új módszereinek el­terjesztését segítette elő a számítástechnika szerepéről egyszer hozzáértés nélkül hódolnak. Már egy-egy for­matervezetlen kéziszerszám balesethez vezethet, nem beszélve a szabálytalanul földelt vagy földelés nélküli elektromos készülékekről. A mind nagyobb körben ter­jedő magánerős építkezések többnyire műszak, vagy az egyébként is kemény mun­kával töltött hét utáni pi­henőnapokon történnek. Amikor már a fáradtságtól is gyakran figyelmetlen az ember. Ilyen és hasonló felisme­rések vezették a HNF-hez már egy esztendővel ezelőtt, hogy balesetvédelmi, társa­dalmi munkabizottságot is létrehozzon és a segítségé­vel új utakat, módszereket keressen a gondok enyhíté­sére. Törekvéseinek foly­tatása, hogy a kormányzat­nál kezdeményezni fogja még szélesebb körű társa­dalmi összefogás megvaló­sítását. És sajátos eszközei­vel fokozza a felvilágosítást. Az ÁB-vel rövidesen együtt­működési megállapodást ír alá, az Állami Biztosító pe­dig a KISZ KB-vel is keresi a közös munka további le­hetőségeit. A megnyugtatóbb tapasz­talatokért hirdette most meg a népfront és a biztosító azt a pályázatot is, amely má­sok jelentkezését várja a megnövekedett szabad idő­ben óhatatlanul előforduló balesetek hatásosabb elkerü­lésére. közötti együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről. A delegációt fogadta Ali Badib miniszterelnök­helyettes, a jemeni béke és szolidaritási tanács elnöke és Szulejman Nasszer Moha­med, a népi védelmi bizott­ságok elnöke. A tárgyalások befejeztével S. Hegedűs László és Salem Abdul Wahed, a népi védel­mi bizottságok alelnöke együttműködési megállapo­dást írt alá. (MTI) tartott gyöngyösi konferen­cia. Elismeréssel szólt az egye­sület szakosztályainak arról a segítségéről, melyet me­gyénk mezőgazdaságának helyzetéről, valamint a to­vábbfejlesztés lehetőségeiről, továbbá a mezőgazdasági üzemek differenciálódásáról szóló testületi előterjesztések véleményezésében tet­tek. A jövő évi feladatokról szólva aláhúzta, hogy az egyesület aktívan közremű­ködik a februárban Egerben megnyitásra kerülő országos mezőgazdasági könyvhónap rendezvényeiben. A kormány által meghirdetett gabona­program eredményes megyei megvalósítására az új esz­tendő elején szakmai konfe­renciát tartanak. Az elnökség ezután Papp Sándornak, a Heves megyei Takarmányozási és Állatte­nyésztési Felügyelőség igaz­gatójának előterjesztésében megvitatta megyénk állatte­nyésztésének idei eredmé­nyeit, különös tekintettel a szarvasmarhatenyésztés gondjaira. Az előterjesztés és a vita vázolta azokat a ten­nivalókat, melyeket a jövő­évben az Agrártudományi Egyesület is tesz a gazdasá­gosabb állattenyésztés meg­valósításáért. Ifjúsági nap a sportcsarnokban Magyar szolidaritási küldöttség aJNDK-ban A tudomány új eredményei a termelésben Évzáró ülést tartott a MAE Heves megyei szervezete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents