Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
!• NÉPÚJSÁG, 1982. december 8., szerda —( Külpolitikai kommentárunk )— MX-zsarolás FOKOZNI A FOKOZHAT ATLANT — talán így lehetne a legjobban érzékeltetni az Egyesült Államok példátlan méretű fegyverkezését. Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter hétfői beszédében a többi között elmondta: a második világháborút követő 35 évben az USA kétbillió dollárt költött katonai célokra, ugyanakkor 1983 és 1987 között már 1,6 billió dollárt irányzott elő fegyverkezésre. Olcsó fogás lenne azt ecsetelni, hogy korunkban mi mindenre — szükségesebb, halaszthatatlan célokra: éhezők, nyomorgók világméretű segélyezésére, az egyes földrészeken mind nagyobb mérvű ivóvízhiány megszüntetésére, az emberiséget alattomosan támadó betegségek megfékezésére — lehetne fölhasználni e tömérdek pénzt. Az efféle érvek a nukleáris elrettentés hívei körében rendszerint úgyis süket fülekre találnak. Ott még az sem hat meggyőzően, hogy — mint a szakértők szárazon fogalmaznak —, a világ az overkill, vagyis a túlgyilkolás állapotába került. Ha pedig egyetlen — ma már sajnos nem is jelképes — gombnyomásra a földkerekség többszörösen is elpusztítható, akkor ezzel az új ténnyel szükségképpen szembe kell nézni. Érdemes kiragadni a tömegpusztító fegyverek közül az MX-rakétákat. Száz ilyen eszközt szándékoznak telepíteni az USA-ban. Egy-egy MX-et tíz robbanófejjel láttak el. S a robbanófejek egyenként tizenhét- szer akkora pusztításra képesek, mint a Hirosimára ledobott amerikai atombomba. REAGAN elnök döbbenetes cinizmussal azt állítja, hogy minderre egyrészt a Szovjetunió állítólagos katonai fölénye, másrészt az eredményes leszerelési tárgyalások miatt van szükség. Már a Fehér Ház környezetében is akadnak szakértők, akik hibásnak, tévesnek — egyes amerikai lapok megfogalmazásában hazugnak — minősítik ezt az okoskodást. Miközben ugyanis a hivatalos amerikai propagandagépezet szüntelenül kizárólag a Szovjetunió és az Egyesült Államok földi telepítésű, közép-hatótávolságú rakétáit veszi számba, szántszándékkal „megfeledkezik” az előretolt állomásoztatású amerikai fegyverrendszerekről. A genfi értekezleten ebből a helytelen kiindulásból próbál az Egyesült Államok előnyöket teremteni a maga számára, arra törekedve, hogy a szovjet nukleáris eszközök megszüntetését kiharcolja. Nem most először, Usztyinov honvédelmi miniszter beszédében, és bizonyára nem is utoljára hangzott el a szovjet álláspont: minden próbálkozás hasztalan, amely arra irányul, hogy az USA számára egyoldalú előnyöket biztosítson, s a meglevő erőegyensúlyt fölborítsa. A Szovjetunió képes rá, hogy az amerikai kihívásra, a Pentagon zsarolására megfelelő módon válaszoljon. AZ VISZONT senki előtt nem lehet kétséges, hogy az igazi megoldás: a tárgyalás. S az időtényező sem elhanyagolható. Moszkva részéről minden ésszerű javaslatot mérlegelnek — ez derül ki valamennyi szovjet állásfoglalásból. Csakhogy ilyen amerikai javaslatokról egyelőre szó sincs. S a világ joggal aggódik: az Egyesült Államok őszinte és komoly tárgyalási készsége iránt ugyanis alaposak a kételyek. Gyapay Dénes Washington szándéka, hogy megbontsa az erőegyensúlyt Usztyinov-interjú a TASZSZ tudósítójának M itterrand—Koh I A kereskedelem deficitje veszélyezteti a frank pozícióját LENGYELORSZÁG Urban a szükségállapot felfüggesztéséről A szükségállapot felfüggesztésével kapcsolatos intézkedések kidolgozása még tart — közölte szokásos keddi sajtóértekezletén Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője. Mint elmondotta, a megfelelő lépések kialakításában részt vesznek a szejm egyes bizottságai is. A tervezett intézkedéseket az államtanács terjeszti majd — a kormány javaslatára — a szejm elé. A végső döntéseket a parlament hozza meg, de hogy ezek konkrétan mik lesznek, és hogy a döntéshozatalra pontosan mikor kerül sor, arról még korai lenne beszélni — mondotta a szóvivő. Figyelemre méltó, hogy Urban a külföldi újságírók kérdéseire adott rövid válaszaiban mindvégig a szükségállapot felfüggesztése kifejezést használta, tehát nem a rendkívüli intézkedések megszüntetéséről beszélt. A kormányszóvivő elmondotta, hogy a Hazafias Nemzeti Űjjászületési Mozgalom (PRON), a vajdasági tanácsok, illetve néhány esetben újonnan bejegyzett vállalati szakszervezetek kérésére fokozatosan szabadon engedik az internáltak jelentős részét Urban hangsúlyozta, hogy folyamatról van szó, ezért megközelítő adatokat sem kíván közölni arról, hányán vannak, illetve hányán maradnak az elkülönítő intézményekben. Annyit mondott csupán, hogy az internálásból elengedett személyek magatartásáért a szabadon bocsátást kezdeményező szervezet, illetve testület egyfajta társadalmi kezességet vállal. (Lengyel sajtójelentések alapján ismert, hogy eddig tíz vajdaságban döntöttek a helyi illetőségű internáltak, vagy azok egy részének elengedéséről. Legutóbb éppen a sajtóértekezlet napján a varsói fővárosi rendőr-főkapitány döntött úgy, hogy szabadon bocsátanak 32, Varsóból, illetve a varsói vajdaságból internált személyt, többségükben munkásokat.) Az ország politikai helyzetéről a szóvivő rámutatott, hogy a föld alatti, úgynevezett belső ellenzék tevékenysége jelentősen csökken, és hogy a stabilizálódást egyebek között az internáltak fokozatos szabadon bocsátása is bizonyítja. 400 ezer közalkalmazott sztrájkol Izraelben Izraelben kedden 400 ezer közalkalmazott kezdett kétnapos sztrájkot. Az állami hivatalok, a kórházak, a bíróságok, a rádió és a televízió, az óvodák és az iskolák dolgozói munkabeszüntetésükkel azt szeretnék kiharcolni, hogy a havonta 10 százalékot meghaladó infláció ellensúlyozására emeljék fel fizetésüket és új munkaszerződésben szavatolják az áremelkedések rendszeres ellensúlyozását. A sztrájkot szervező Misz- tadrut szakszervezeti szövetség szóvivője elmondta, hogy a dolgozók mindenütt részt vesznek a munkabeszüntetésben. A kormány képviselői hétfőn este a sztrájk megakadályozása érdekében 6—8 százalékos béremelést ajánlottak fel a közalkalmazottaknak, a szakszervezet képviselői azonban kitartottak 12 százalékos követelésük mellett. Izraelben az ez évi infláció már most meghaladja a 130 százalékot, Francois Mitterrend francia köztársasági elnök kedden az Elysée-palotában reggelin látta vendégül Helmuth Kohl nyugatnémet koncellárt, aki a nyugateurópai kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő „Európai Néppárt” Párizsban folyó kongresszusán vesz részt. A francia elnök és a bonni kancellár néhány nap leforgása alatt már másodízben találkozott, hiszen mindketten részt vettek a múlt hét végén Koppenhágában tartott közös piaci csúcs- értekezleten. Az Elysée-palotában lezajlott keddi „munkareggeli” után Michel Vauzelle, az elnöki hivatal szóvivője közölte, hogy Mitterrand elnök és Kohl kancellár „kifejezésre juttatták nagyon világos együttműködési akaratukat”. A szóvivő szerint az elnök és a kancellár „meglepetéssel olvasta az újságokban azt, hogy nézet- eltérések vannak közöttük”. A köztársasági elnök és a kancellár közötti megbeszélés egyik fontos témája volt a francia—nyugatnémet kereskedelmi forgalomban mutatkozó egyensúlyhiány Befejezéséhez közeledik a Szaljut 7.—Szojuz T—7. űrkomplexum két lakójának útja — Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev megkezdte a földre szállás előkészületeit. A két kozmonauta kedden már 208. napját töltötte a világűrben. A még hátralevő tudományos kísérletek mellett napi programjukban egyre nagyobb szerepet kapnak a különleges tomagya- korlatok, amelyekkel a súlytalansághoz hozzászokott szervezetüket felkészítik a visszatérésre, az újból jelentkező földi nehézségi erő könnyebb elviselésére. Ezért öltik magukra egyre gyakrabban a különleges vákuumöltözetet is, amely a súlytalanságban is biztosítA szovjet—amerikai katonai erőegyensúlyról, az Egyesült Államok új fegyverkezési terveiről nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Usztyinov felhívta a figyelmet arra, hogy az MX- rakéták telepítése durván megsértené a szovjet—amerikai megállapodások egyik legfontosabb előírását, azt, amelynek értelmében egyik fél sem hoz létre újabb, interkontinentális rakéták indítására alkalmas berendezéseket. Ezt a kötelezettségvállalást rögzítette a SALT— I. megállapodás és a SALT— II. szerződés is. Az MX-rakétáknak az Egyesült Államokban, illetve a közepes hatótávolságú rakétáknak Nyugat-Európában történő telepítésére vonatkozó tervek lényegében nem jelentenek mást, mint a meglevő katonai erőegyensúly felszámolására, a Szovjetunió fölötti globális és regionális méretű erőfölény megszerzésére irányuló washingtoni kérdése. A kétoldalú forgalomban ugyanis már évek óta nagy a francia deficit, és az idén várhatóan eléri a 12 milliárd nyugatnémet márkát. Ez a nagy deficit veszélyezteti a frank pozícióját a közös piaci pénzügyi rendszeren belül, ezért Párizs azt szeretné, ha a bonni kormány arra intené a nyugatnémet exportőröket, hogy mérsékeljék a Francia- országba irányuló kivitelt. Kohl kancellár a megbeszélés után ezzel kapcsolatban azt mondotta, hogy a francia külkereskedelmi deficit „nehezen megoldható probléma”, mert különbség van a két ország gazdasági szerkezete között. Nyugatnémet források szerint a megbeszéléseken szó volt a francia állami tulajdonban lévő Thomson-válla- lat és a nyugatnémet Grun- dig-cég közötti fúzióról is. Kohl kancellár, az Elysée- palotából távozva, nem volt hajlandó bővebben nyilatkozni erről. Az újságírók kérdéseire csak azt válaszolta, hogy a fúzió még nem került a bonni kormány elé, mert meg kell várni a nyugatnémet szövetségi kartellhivatal döntését. ja a lábak, a test alsó részének jobb vérellátását. A következő napokban Berezovoj és Lebegyev fokozatosan automatikus üzemmódra állítja át az űrállomást. Konzerválják a Szaljut 7. tudományos berendezéseit, a hazahozandó műszereket átszállítják a Szojuz T—7 fedélzetére, és ellenőrzik az űrhajó visszatérő egységén levő fedélzeti rendszerek működőképességét.. Szerdán — ugyancsak a földre szállás előkészületeinek részeként — ismét módosítják az űrkomplexum pályáját. Ehhez a néhány hete felbocsátott Progressz 16. automatikus teherszállító űrhajó hajtóműveit használják fel. programot. A Szovjetunióra és más szocialista országokra nézve veszélyesen megváltoztatná a hadászati helyzetet, ha megvalósítanák a NATO terveit, és elhelyeznék Nyugat-Európában a mintegy hatszáz új amerikai közepes hatótávolságú rakétát. Egyre inkább kételkedünk abban, hogy az Egyesült Államok őszintén és komolyan, kölcsönösen elfogadható megállapodást akar elérni a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről Genfben folytatott tárgyalásokon — mondotta Dmitrij Usztyinov. Akaratlanul is arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy az amerikai fél a tárgyalásokon az úgynevezett „nullamegoldással” leplezve szándékait, valójában új rakétáinak Európába telepítésére törekszik. Az amerikai kormányzat nem tudja megijeszteni a Szovjetuniót a „szuperbiztos” MX hadászati rakéták létrehozásával, valamint a Pershing—2. rakéták és a robotrepülőgépek Nyugat- Európába telepítésével. Ha a Shultz az NSZK-ban Az alapvető nézetazonosság mellett érezhető hangsúlykülönbségek is tapasztalhatóak voltak az amerikai és a nyugatnémet álláspontban George Shultz amerikai külügyminiszter bonni látó gatásának első napján A keddi, közös bonni sajtóértekezleten mind Shultz, mind Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter azt mondotta, hogy kizárólag a Szovjetunió magatartásától függ: sikerül-e előrelépést érni el a fegyverzetellenőrzési és -korlátozási tárgyalásokon. Shultz elégedetten nyilatkozott Genscherrel megtartott tárgyalásairól. Közölte: megvitatták a kelet—nyugati viszony egész témakörét és megerősítették, hogy kitartanak a NATO 1979-es kettős határozata mellett. Kiemelten foglalkoztak annak a közös nyugati stratégiának a kidolgozásával, amelynek célja a tőkés országok elképzeléseinek összehangolása a kelet—nyugati kereskedelem jövőjét illetően. Genscher szerint minél gyorsabban meg kell kezdeni a kelet—nyugati kereskedelmi kapcsolatok átfogó „elemzését”. Bonni megfigyelők ebből azt a következtetést vonták le, hogy ezen a téren változatlanul ellentétek vannak a két ország között, s a szocialista országokkal folytatandó gazdasági együttműködésben sokkal inkább érdekelt NSZK szemmel láthatólag időnyerésre törekszik. Shultz külügyminisztert kedden fogadta Karl Carstens államfő, majd Helmut Kohl kancellár. Robbanás Ballykellyben Az észak-írországi Ballykellyben a mentőosztagok kedden délben megbizonyosodtak arról, hogy élő ember nincs az előző éjszakai robbanás romjai alatt. A tragédia nem végleges mérlege: 16 halott és 66 sebesült. Az ismeretlen terroristák 15 kilós pokolgépet robbantottak fel egy vendéglőben és hozzátartozó táncteremben. A terem födémje beomlott. a bent szórakozók nagyobbik része a romok között rekedt. Fehér Ház jelenlegi vezetése a józan ész ellenére és a népek békeakaratát figyelmen kívül hagyva kihívást intéz hozzánk, és megkezdi az MX- rakéták telepítését, akkor a Szovjetunió válaszul e lépésre ugyanilyen osztályú, és műszaki jellemzőit tekintve az MX mögött semmiben el nem maradó, új, interkontinentális ballisztikus rakétát telepít. A Szovjetunió — ha szükség van rá — hatékonyan és idejében válaszolni tud Washington más fenyegetéseire is — hangsúlyozta Dmitrij Usztyinov. Mi azonban ellene vagyunk a katonai versengésnek. Ezért felszólítjuk az Egyesült Államokat: mondjon le a nukleáris fegyverkezés fokozására irányuló terveiről, és ne sértse meg a kialakult erő- egyensúlyt — hangsúlyozta Usztyinov. Usztyinov marsall emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi amerikai vezetés megkérdőjelezte az előző amerikai kormányzatok által elismert, s a SALT—II. szerződés által gondosan szabályozott szovjet—amerikai hadászati egyensúlyt. Emögött Washingtonnak az a szándéka húzódik meg, hogy megbontsa ezt az egyensúlyt. Usztyinov marsall felhívta a figyelmet: a közvélemény félrevezetését szolgálja minden olyan érv, amely csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok földi telepítésű, közepes hatótávolságú rakétáit veszi figyelembe. Mivel az Egyesült Államok az utóbbi két évtizedben különböző okok miatt nem rendelkezett Nyugat-Európában ebbe az osztályba tartozó fegyverekkel, Washington gondolatmenete szerint a Szovjetunió* nak is fel kellene számolnia saját rakétáit. Ugyanakkor érintetlenek maradnának az előretolt állomásoztatású amerikai fegyverrendszerek. Az Egyesült Államok ezt nevezi „nulla-megoldásnak”. Az igazság ezzel szemben az, hogy a Szovjetunió közepes hatótávolságú rakétái és bombázói ugyanilyen típusú, Európában elhelyezett nukleáris fegyverzetekkel állnak szemben — hangsúlyozta a szovjet honvédelmi miniszter. Ezek közé tartoznak a nyugat-európai országok légitámaszpontjain elhelyezett, nukleáris fegyvereket hordozó amerikai repülőgépek, az Európa partjai mentén cirkáló amerikai re- pülőgép-anyahajókon levő, nukleáris fegyvereket hordozó repülőgépek, a földi és tengeri telepítésű közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, s Anglia és Francia- ország bombázógépei. Dmitrij Usztyinov végezetül szólt a hagyományos fegyverzetek terén a Varsói Szerződés és a NATO között kialakult erőviszonyokról is. Megállapította, hogy egyes hagyományos katonai eszközökből a Varsói Szerződés, másokból a NATO rendelkezik többel. A NATO katonáinak összlétszáma és harcra kész hadosztályai tekintetében felülmúlja a Varsói Szerződést. Tankelhárító eszközökből is többed rendelkezik. A tüzérségi és a páncélostechnikai eszközök meny- nyiségét tekintve viszonylagos egyensúly van a két katonai tömb között. A Varsói Szerződésnek valamivel több harcászati rendeltetésű repülőgépe van. Mindezeket figyelembe véve a hagyományos fegyverzetek terén is viszonylagos erőegyensúly áll fenn. A szembénálló erőknek ebben az egyensúlyában mi a két fél egyenlő biztonságára vonatkozó elv megvalósulását látjuk — hangsúlyozta befejezésül Dmitrij Usztyinov. Berezovoj és Lebegyev rekordja Leszállás előtt az űrkomplexum
