Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 285. szám ARA: 1982. december 4., szombat 1,80 FORINT Az országgyűlés kulturális bizottságának napirendjén AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tartalom és forma Elegáns boltok a korzó-hangulathoz — Aranykezű mesterek utcája Profi/rendezés az egri üzletnegyedben fl művelődési ágazat 1983-as tervei Ha minden területen —, így az oktatási, kulturális, művelődési szférában is — hatékonyabban gazdálko­dunk, akkor segíthetjük nép­gazdaságunk fejlődését, ez­által életszínvonalunk vé­delmét — mondotta egyebek közül Óvári Miklós, az or­szággyűlés kulturális bizott­ságának elnöke a testület pénteken, a Parlamentben tartott ülésén. A képviselők tanácskozásukon a művelő­dési ágazat, valamint annak intézményei jövő évi költség- vetési tervéről tárgyaltak. Övári Miklós bevezetőjében vázolta, milyen kül- és bel­gazdasági körülmények kö­zött vizsgálandók népköztár­saságunk 1983-as tervének, költségvetésének jellemző adatai; majd Hörcsög And­rás, művelődési minisztéri­umi államtitkár szólt ar­ról : tulajdonképpen milyen irányelvek nyomán alakultak ki a tervszámok. Elmondta: a költségvetési előirányzat inkább gazdasági helyzetün­ket tükrözi, mint a kulturá­lis terület valamennyi és teljes igényét. Mindebből az következik, hogy az e terü­letre fordítható anyagiakkal az eddiginél is megfontoltab­ban kell gazdálkodni. Ki­emelt cél, hogy a költségve­tési intézmények jövőre is megfeleljenek feladataiknak, az adott — általában az idei­nél nem nagyobb — anyagi keretek között. Egerben ma délelőtt: döntő Megemlékezések a szovjet állam jubileumáról Valljuk meg: mezőgazda- sági termelőszövetkezete­ink egy részében amolyan felesleges tehernek, nyűg­nek tekintik a közművelő­dés ügyét. Senki sem vi­tatja, hogy első a termelési, a forinttermő gazdálkodás, de a kultúra sem lehet mostohagyerek, hiszen az ismeretgyarapításra áldo­zott pénz idővel busásan megtérül a magasabb szin­tű tájékozottságban. Erre azonban sok helyütt nem gondolnak, s az a gyakor­lat dívik, hogy a különbö­ző fórumokhoz küldött jelen­tésekben, beszámolókban valaminek tüntetik föl a majdhogy semmit. E kóros szemlélet következménye az, hogy a szocialista bri­gádok ilyen jellegű válla­lásai rendszerint sablono­sak. Egyikből sem marad­nak el a divatossá vált közös kirándulások, ország­járások, külföldi utazások. A mecénások nem hiányoz­nak, ugyanis a tsz-ek ve­zetői készséggel felkarol­ják, támogatják ezeket a vállalkozásokat. Azzal azonban már ke­vésbé törődnek, hogy az egy-, két. vagy több napos programok milyenre sike­rednek. Elszomorító, de tény, olykor vásárló „kör­menetekké”, borozgató ösz- szejövetelekké torzulnak az annyira várt együttlétek. Tévedés ne essék: nem azt ! kifogásoljuk, hogy ilyesmi is színesíti a túrákat, ugyanis vidámság, önfe­ledt öröm nélkül aligha képzelhető el az élet. A baj csak az, ha kizá­rólagosak ezek a jellemző jegyek, azaz a joggal köz­kedvelt formát nem töltik meg igazi tartalommal, holott erre mindenütt mód adódik. Szerencsére — erre is vannak példák. Több gazdaságban már arra tö­rekszenek, hogy sokrétű ajánlatlistával rukkoljanak ki. Nem nagy dolgokról van szó, hiszen ha az ilyen utakon a résztvevők felke­resik a különböző múzeu­mokat, megtekintik az itt látható kiállítások anyagát, ha megnéznek egy színházi előadást, ha elidőznek a nevezetes műemlékeknél, akkor már eleget tettek en­nek a közérdekű követel­ménynek. Tudjuk, az egy­szeri élmények még nem rögződnek mélyen, arra azonban mindenképpen jók, Sokan kifogásolták — la­punk is szóvá tette —, hogy az egri belvárosban irodá­nak, raktárnak használnak számos jobb sorsra érdemes bolthelyiséget, több üzlet pe­dig méltatlan a népes, nagy forgalmú megyeszékhelyhez. Jogos volt a felháborodás, a panasz, s a helyzet javí­tása — mint tapasztalható — napirendre került. Költözött már iroda és raktár is in­nen, s időközben jó néhány kereskedelmi, vendéglátó egységet korszerűbbé, csino- sabbá tettek. Mindezek azonban — mint értesültünk — csupán a kez­deti lépések, a törekvések tovább folytatódnak. Az el­múlt hónapokban a tanácsi szakemberek gondos, alapos felmérései alapján — ami­lyenre eddig nem volt pél­da — térképre került már a teljes üzletnegyed, hogy az adottságok, lehetőségek pon­tos mérlegelésével tervezhes­sék a jövőt, kidolgozhassák, megvalósíthassák a profil- tisztítás, a fejlesztés straté­giáját. Az a cél, hogy a meglevő vagy felépíthető lé­tesítmények az eddiginél jobban alkalmazkodjanak a közismerten élénk turizmus­hoz is, s ellátásuk, üzemel­tetésük a legkevesebb gondot okozza a gyalogbelvárosban. Másrészt szeretnének bizo­nyos hálózati aránytalansá­gokon is változtatni. Nem­csak a belső terek kialakí­tására, berendezésére, ha­nem most már a portálokra is jobban ügyelnek. Nem en­gedik meg, hogy a kedves, szép házakat kevésbé meg­felelő, vagy éppenséggel visz- szaíétsző kirakatok, vitrinek, cégtáblák csúfítsák. Ami pedig a részleteket il­leti: többnyire velük kapcso­latban is megvannak már az elképzelések. Természetesen a Széchenyi utcai „korzón” lesznek a legelegánsabb üz­letsorok. Ha a régi helyén befejeződik az épületfelújí­tás, kiköltözik mostani ott­honából a képcsarnok, s va­lamelyik iparvállalat bemu­tatóterme váltja. Kiviszik in­nen a jelenleg még itt-ott található javító műhelyeket, szóba került a drinkbár bő­vítése, a Dobó gimnázium mellett valamilyen mintabolt nyitása, a GELKA-szalon alkatrészárudával való bőví­tése. A posta mellé a koráb­binál tágasabb, reprezenta­tívabb hírlapbolt kerül a tervek szerint, s ide jön va­lószínűleg a totó-lottó áruda is. A Moziüzemi Vállalat ál­tal jelenleg használt egykori patikahelyiségben — o régi, patinás berendezés vissza- költöztetésével — „igazi” drogéria lesz. Szeretnék, ha profilbontással csak az ék­szerbolt maradna a mostani helyén, az óra és az ajándék árusítását pedig másutt, eset­leg a Vörös Rák Étterem mellett folytatnák. A belvá­ros rekonstrukciója után a Széchenyi utca 5-ben való­ságos „keleti bazár” csillog~ hat. Talán már a jövő tavaszra bővül a Dobos cukrászda, a villamoésági szaküzlet helyén — a Napsugár Áruház osz­tályával nagyobbá váló — méterárubolt dolgozhat, a Juventus az átellenben levő sarokra viheti gyermekcipő­részlegét. Az ÁB kárrendező irodáinak helyiségeit valószí­nűleg háziipari szövetkeze­tek árudájának engedik át, s ugyancsak a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcába — a 17. számú házba — kerül a hangszer­bolt, udvari részén — rak­tárak helyén — bemutatóte­remmel. Profilcserére készül az áfész is a vetőmagboltban — lehet, hogy divatbutik lesz itt —, az Imbiszt a Panorá­ma Szálloda és Vendéglátó Vállalat átengedi a Heves megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi V., Zalér u.-i húsbolt­jának, falatozójának, cseré­be a „kis Dobó-téri” hentes­áruda helyiségeiben kialakít­ható hidegkonyhai bázisért. A volt Delikátesz és belső­ségbolt örökébe 150 négyzet- méter alapterületű tej ivó léphet. A Panakoszta-ház elé török kávézót szánnak, s to­vábbi kereskedelmi, vendég­látóipari egységekkel adnak a mostaninál másabb karaktert a hangulatos terecskének. A Líceum mögé alighanem a Parádi Üveggyár rangos el­árusító helye kerül Hungar- hotels-üzletekkel, színesítvén a kibontásra, összenyitásra kerülő újabb tömbbelsőt, hogy az elképzelésekből csu­pán néhányat említsünk. Ugyanekkor tervezik az „aranykezű mesterek” utcá­jának kialakítását is a Dó­zsa György tér, a Kossuth Lajos és a Hibay Károly ut­cák háromszögében feltáran­dó sétatömbben, a Valida Szultána romjainak szom­szédságában. A megyei ta­nács szolgáltatásfejlesztési alapjából nyújtható, összesen kétmillió forintos támoga­tással 20 romantikus kis mű­hely elhelyezéséhez látnak már a jövő évben a kivá­lasztott kisiparosok, ősi szak­máik hírének további öreg­bítésére. A vár elé, a térre és a Dobó utcába gasztronómiai negyedet álmodtak. Legin­kább kedves kis fogadókat, panziókat, szeretnének „egy bokorban” látni és sajátos ízeket, kiszolgálást kínáló kisvendéglőt, falatozót, boro­zót, cukrászdát vagy presszót, bárt hosszú sorban. Min­dennel, mi a szemnek, száj­nak ingere. Mindez, persze — egyelőre még leginkább csak amolyan elképzelés, terv — ám így is föltétlenül biztató. Előbbre lépést jelent, ha ennyi min­dennek csak egy részét si­kerül is valóra váltani. Őszinte örömet valamennyi egrinek s a város minden vendégének! Gyóni Gyula A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai — a társadalmi és tömegszerve­zetek bevonásával — or­szágszerte megemlékeznek a Szovjetunió megalakulásá­nak 60. évfordulójáról: a szovjet állam sokoldalú fej­lődését egyebek között kiál­lításokon, előadásokon és fó­rumokon mutatják be. Decemberben a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza ad otthont annak a nagy­szabású kiállításnak, amelyen korabeli fotók és eredeti korhű tárgyak, do­kumentumok adnak kereszt­metszetet a Szovjetunió hat évtizedes eredményeiről. Egy nap barátaimmal cím­mel egész napos programot szervez az MSZBTésa KISZ Központi Bizottsága a Bu­dapest Sportcsarnokban. A nonstop gyermek- és ifjú­sági műsorban — amelyre szovjet politikai és kultú- rális delegációt várnak ha­zánkba — politikai kaszinó, író-olvasó találkozó éppúgy szerepel, mint könyv- és plakátkiállítás, balettbemu­tató vagy szovjet termékek vására. A Pataky István Művelő­dési Központ is bekapcso­lódik a jubileumi rendez­vénysorozatba : a Szovjet­unió életének fontosabb ese­ményeit megörökítő plakát­kiállítás mellett a kulturális centrumban húsz kőbányai nagyüzem szovjet testvér- kapcsolatát dokumentáló tárlatot is nyitnak. Ugyancsak a magyar és a szovjet nép barátságát ápol­ja az MSZBT és a SZOT közösen meghirdetett Távoli városok — közeli barátok című vetélkedője. A játékba mintegy nyolcezer ipari és mezőgazdasági üzem MSZBT- tagcsoportja nevezett be, közöttük a Heves megyeiek is, s a versenyzők e hetek­ben már a megyei döntőkön adnak számot arról: meny­nyire ismerik a testvérme­gyék életét, eredményeit. A megyeszékhelyen, Egerben egyébként ma délelőtt a Megyei Művelődési Köz­pontban lesz a városi vetél­kedő döntője, a zsűriben ott lesz többek között például Szérgej Dargikin, az Izvesz­tyija magyarországi tudó­sítója is. Az MSZBT szerve­zésében Heves megye többi városában és a falvakban is fórumokat rendeznek, ame­lyek témája a Szovjetunió hat évtizedes fejlődése, bél­és külpolitikájának alakulá­sa, a világpolitikában ját­szott szerepe. A fiatalabb korosztály ré­szére rendezik meg — a Ma­gyar Rádióval és a Magyar Úttörők Szövetségével kar­öltve — A barátság postásai című több fordulós, körkap- csolásos játékot, amelyben az úttörők környezetük, köz­vetlen lakóhelyük szovjet­unióbeli kapcsolataikról ad­nak képet. (MTI) Só, salak - akad elegendő Ha Hevesben igazi tél lesz... ... sem jön zavarba a KPM helybeli közúti üzemmérnök­sége. A napokban megtartott gépszemle legalábbis ezt ígéri. Hóekékben — amelyek mind méretben, mind minőségben megfelelőek — nincs hiány, valamint sóban és salakban sem, bár utóbbiakkal természetesen takarékoskodni igyekeznek, ami persze nem mehet az utak, a közlekedés rovására (Fotó: Perl Márton) hogy befolyásolják az ér­deklődést és felkeltsék a figyelmet olyan ismeretkö­rök iránt, amelyek koráb­ban egyáltalán nem foglal­koztatták az embereket. Az ígéretes próbálkozás hosszabb távon minden­képpen beválik, a kezde­ményezés meghozza gyü­mölcsét. A népművelők egy-egy kirándulás kap­csán olyan szellemi funda­mentumot teremthetnek, amelyre idővel bízvást építhetnek. Nemcsak a ma­guk örömére, elégedett­ségére, hanem a kétkezi munkások javára is. (P. I.)

Next

/
Thumbnails
Contents