Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. december 28., kedd Napirenden a szuverenitás helyreállítása Izraeli—libanoni tárgyalások Libanoni hivatalos körök­ben, vasárnap este megerő­sítették : az izraeli—libanoni tárgyalások kedden megkez­dődnek a Bejrútitól délre le­vő Khalde városkában, a Libanon Beach szállodáiban. A bejrúti értesülés szerint az első tanácskozáson átte­kintik a megvitatandó kér­déseket és megállapodnak a következő, csütörtöki ülés napirendjében. A második tanácskozás az észak-izraeli Kirját Smonában lesz. Eflie Szaiem libanoni kül­ügyminiszter vasárnap azt mondita, hogy Libanon „po­zitív szellemben fog részt venni a tárgyalásokon, ame­lyek célja a teljes’ izraeli ki­vonulás az ország területié­ről és Libanon szuverendtá- sánlak helyreállítása”. A kül­ügyminiszter azt is közölte, hogy „más libanoni küldött­ségekét” is összeállítanák, amelyek a szí riad és a pa­lesztin erők kivonását vizs­gálják majd meg. Safi'k Bl-Vazzan miniszter­elnök, vasárnap kijelentette: „Libanon nem mond le jo­gairól és nem veti alá ma­gát az (izraeli) követelések­nek. Álláspontunk változat­lan: ragaszkodunk a függet­len és szuverén Libanonhoz, amelynek területén nincs helyük külföldi csapatoknak” — mondotta. Ezek a nyilatkozatok nem cáfolták Ariéi Sáron izraeli hadügyminiszternek a vasár­napi minisztertanácson el­hangzott ismertetőjét. El­mondta, hogy a hét végén ismét találkozott Bejrútban általa nyilvánosan meg nem nevezett libanoni személyi­ségekkel, s azt állította, hogy a libanoni fél ezúttal is el­fogadta a tárgyalások Izrael által előterjesztett napirend­jét — bár az ezt igazoló do­kumentumot a libanoniak nem akarták aláírni. Az iz­raeli napirend a két ország viszonyának „normalizálá­sát”, az Izrael által követelt „biztonsági intézkedéseket” — főként a Libanon terüle­tén „ideiglenesen’1 hátra­hagyni óhajtott megfigyelő pontokat — helyezi előtérbe, s csak harmadsorban szól az izraeli erők kivonásáról. MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere a Német Szövet­ségi Köztársaság kormányá­nak meghívására, 1983 janu­árjának második felében hi­vatalos látogatást tesz a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban — jelenítették be va­sárnap Moszkvában. MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere, hét­főn, Moszkvában fogadta Claude Arnaud-1, a Francia Köztársaság moszkvai nagy­követét. A találkozót a fran­cia diplomata kérte. A meg­beszélésen alapvetően az európai nukleáris fegyverze­tek korlátozásáról és csök­kentéséről volt szó azoknak az új javaslatoknak a fé­nyében, amelyet Jurij And­ropov, az SZKP KB főtit­kára terjesztett elő nemrégi­ben elhangzott beszédében. Kínai üdvözlet TEHERAN Teheránban hétfőn, garáz­da elemek egy csoportja, amelyet bizonyos körök szerveztek és irányítottak, szovjetellenes megmozdu­lást szervezett a teheráni szovjet nagykövetség épületé mögött — közölte a TASZSZ. A szovjet távirati iroda hangsúlyozza, hogy a meg­mozdulásra az iráni hatósá­gok nyilvánvaló szemhunyá- sa mellett került sor. VAT1KÁNVAROS II. János Pál pápa szom­baton, a Szent Péter székes- egyház erkélyén, elmondta szokásos karácsonyi üzene­tet — urbi et orbi, azaz Róma városának és az egész világnak. A beszédben töb­bek között, az általa meg­hirdetett és a jövő év már­cius 25-én kezdődő szent év méltó megtartására szállítot­ta föl a hívőket. ROTTERDAM Hétfőn Rotterdam közelé­ben egy expresszvonat ösz- szeütközötti egy személyvo­nattal. Az összeütközés okát egyelőre nem közölték. A legfrissebb jelentések szerint, a szerencsétlenségnek eddig három halálos áldozata van. A két vonat roncsai között tovább folynak a mentési munkálatok. Kína népeinek nevében forró üdvözletünket és jó­kívánságainkat küldjük á Szovjetunió népeinek a Szov­jet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége megalakítá­sának hatvanadik évfordulója alkalmából — hangzik ab­ban az üdvözletben, amelyet a Kínai Népköztársaság or­szágos népi gyűlésének ál­landó bizottsága és az állam­tanács küldött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségéhez és a Miniszterta­nácshoz a Szovjetunió meg­alakulásának évfordulóján. Kína őszintén reméli, hogy fokozatosan normali­zálódnak a két ország kap­csolatai és kialakulnak a jó­Párizsi robbanás Robbanás történt Párizsban, Empain báró egyik üzletében. A francia rendőrség most azt vizsgálja, van-e összefüggés a milliomos elrablóinak folya­matban levő pere és a rob­banás között. Empalnt 1978 januárjában elrabolták és 63 napig fogva tartották. A ké­pen az üzlet a robbanás után (Fotó: AP—MTI—KS) szomszédi kapcsolatok a kí­nai és a szovjet nép hagyo­mányos baráti kapcsolatai­nak fejlődése, az ázsiai és az egyetemes béke érdekeinek megfelelően. Mindkét félnek gyakorlati lépéseket kell tennie, hogy az ellentéteket konzultációk útján hárítsák el. E cél eléréséhez közös erőfeszítésekre van szükség — hangzik az üdvözletben. A szovjet állam megalaku­lásának évfordulója alkal­mából rendezett ünnepi ülés óta a szovjet sajtó folyama­tosan közli a külföldi ven­dégek nagygyűlésen elhang­zott beszédeit, valamint a szovjet vezető testületek címére érkezett üdvözlő táv­iratokat. COLORADO Újabb heves hóvihar Karácsony másnapján, va­sárnap, újabb heves hóvihar söpört végig az Egyesült Államok közép-nyugiatii Co­lorado államában. Egy meg­rekedt autós az állam fővá­rosától, Denvertől keletire a dermesztő hidegben fagyha­lált szenvedett. A hőmérsék­let a derült éjszaka, mínusz húsz fokra süllyedt, amihez hasonló hideget 1916 óta nemi mértek a környéken. Denverben mintegy hat- száz tartalékos katona te­repjárókon, teherautókon menti a betemetett autókat. VILÁGGAZDASÁG ’82 Gondok és remények A tőkés gazdaság második világháború utáni legsúlyo­sabb válsága már eddig is igen nehéz helyzetet terem­tett. A nyugati világ leg­több országában az 1929— 33-as nagy világválság je­lenségei kísértenek. A mun­kanélküliek száma megha­ladja a fejlett nyugati or­szágokban a 32 milliót, és tovább nő, 1983 közepére el- érhetiei a 40 milliót. Az ipar 60—70 százalékos kapaci­tással működik. Hétről hétre gyárak tucatját zárják be. ' Jelentős nagyvállalatok mentek tönkre vagy jutot­tak a csőd széfére, s csak az állami segítség rántotta vissza őket. Csökken az ipari termelés. Esnek a nyers- anyagárak. Érdekkülönbségek - konfliktusok A mai világgazdasági vál­ság súlyossága mindenek­előtt azzal függ össze, hogy olyan hosszú távú változá­sok talaján bontakozott ki, amelyek eleve zavarokat okoztak a világgazdasági fejlődésben. A gazdasági növekedés a világ vala­mennyi országában lassúb­bá és ellentmondásosabbá vált az 1970-es évek közepe óta. Az államok gazdaság­politikája egyre nehezebben képes a felmerült belső problémákkal megküzdeni. A nemzetközi együttműkö­dés messze nem bizonyult elegendőnek. Nem elég ha­tékonyak a nemzetközi szer­vezetek és nem segítik kel­lően az egyes államokat problémáik megoldásában. Emellett az országok száma megnőtt és helyzetük is rendkívül egyenlőtlen. A világon ma létező 160 állam döntő többsége nagy­mértékben függ a világgaz­dasági viszonyoktól, gazda­ságuk sebezhető, és világ- gazdasági környezetüket formálni nem képesek. Az országok egy része viszont — amelyek a világgazdasági fejlődés fő tendenciáit meg­határozzák —, nem vagy alig vannak tekintettel a többiekre. Túl súlyos belső zavarokkal küzdenek és fő erőfeszítéseiket ezek meg­oldására összpontosítják, nem a nemzetközi gazdasági viszonyok javítására, ame­lyet esetenként figyelembe sem vesznek nemzeti gazda­ságpolitikájuk meghatáro­zásában. A világgazdasági érdekkülönbségek — a ne­héz gazdasági viszonyok, a stagnáló vagy hanyatló ter­melés, a stagnáló világke­reskedelem körülményei kö­zött — igen súlyos nemzet­közi konfliktusok kialakulá­sához vezetnek. Élesebbé válik a verseny, amelyben a minőség és a technikai szint szerepe különösen nagy a piacon maradás szemszö­géből. Fizetési gondok Az 1979—80 óta tartó vál­ság a nemzetközi pénzügyi viszonyok súlyos problémái­val is párosul. Ezek nem­csak az elmúlt esztendőben kialakult magas amerikai kamatláb következményei. Általánosak a likviditási gondok. Miután a fejlődés lassult, sok ország kénysze­rült importjának csökkenté­sére. Az exportot növelni a keresletcsökkenés és az éles verseny feltételei mellett nehéz vagy szinte lehetetlen. Azok az országok, amelyek a korábbi időszakokban, fő­leg a 70-es években jelen­tős nemzetközi hiteleket vettek fel, számottevő gaz­dasági fejlődésre és kiviteli lehetőségékre számítva, sú­lyos fizetési gondokkal küz­denek és sokan közülük a fizetésképtelenség határaira jutottak. Jelentős államok kényszerültek adósságaik tör­lesztésének átütemezésére és újabb hitelek felvételével is nehezen képesek az ese­dékes kötelezettségeiknek eleget tenni. Üj hitelek fel­vétele sok ország számára csak igen kedvezőtlen felté­telekkel lehetséges. Mindezekhez járulnak a ko­rábbi években kialakult strukturális zavarok. A tar­tós ipari túltermelés, amely ma bolygónk ipari szekto­rainak mintegy negyedré­szét sújtja, hihetetlenül ne­héz feltételeket teremtett sok fontos iparágban és or­szágban. E problémák meg­oldásában sem a fegyverke­zés, sem pedig az egyes te­rületeken folyó gyors mű­szaki fejlődés nem segít az adott feltételek közepette. Nem egyszerű, hagyomá­nyos ciklikus túltermelési válság tehát a jelenlegi, mert sajnos, különböző, egymással szorosan össze­fonódó tényezők hatására alakult ki. A válság sújtja bolygónk valamennyi orszá­gát és a köztük intenzívebbé vált kapcsolatok közvetíté­sével láncreakciók sorozatát váltja ki a gazdasági élet különböző területein, egy­szersmind súlyos társadalmi megrázkódtatásokat idéz elő. Eltérő lehetőségek Mikor változnak meg, válnak kedvezőbbé a világ- gazdasági fejlődés tenden­ciái ? A fellendülés közvet­len közeledtét az elmúlt hó­napok során sokan és sok­szor jósolták a nyugati vi­lágban. Ez azonban nem kö­vetkezett be. A kormányok­ra ma növekvő belső és nem­zetközi nyomás nehezedik a vezető nyugati országokban azért, hogy a gazdasági éle­tet élénkítő politikát folytas­—( Külpolitikai kommentárunk )— Kivonulás-feltételekkel KARÁCSONY ELŐESTÉJÉN TEL AVÍVBAN 3TÖSIKREKET SZÜLT EGY ASSZONY, karácsony­kor pedig, a ciszjordániai Betlehemben, a biblia sze­rint Jézus szülőhelyén Beitritt! jeruzsálemi pátriárka vezetésével megtartották az éjféli misét, A jászol- hangulatú hírek megtéyesztőek: Betlehemben és tá- gabb kornyékén a béke és szeretet ünnepén sem honolt béke és szeretet az olajfák alatt. Názáret arab vezetői a bejrúti mészárlás áldozatainak emlékére, például lemondtak minden hivatalos rendézvényt. Igaz, az ünnep alatt megcsillant az előrelépés remé­nye a Libanoniból történő izraeli kivonulás ügyében. Többszöri halasztás után, úgy tűnik: kedden reggel % libanoni Khalde városban megkezdődhet az izraeli —libanoni tárgyalásak első fordulója. MIELŐTT EGY PILLANTÁST VETNÉNK E MEG­BESZÉLÉSEK TÉTJÉRE, érdemes emlékeztetni arra, hogy — éppen Khalde térségiében — újba fellángol­tak a falangista milíciák és a drúz fegyveresek kö­zötti harcok. Ez baljós jel; a politikában ritkák a véletlenek. A fálangisták teljes szinkronban tevé­kenykednek Tel- Avivval, támadásuk tehát nyilván­valóan két motívumra vezétJhető vissza. Egyrészt az összecsapások nyugtalanító tényével akarják igazolni, hogy a. helyzet „még nem érett meg” a csapatkivo­nulásra, másrészt Izrael — ha mégis megszületne va­lamiféle egyezmény, akkor — a Bejrút déli bejára­tát ellenőrző kh'aldei háromszög birtokában — a ko­rábbinál jobb katonapolitikai pozíciókra szeretne szert tenni. Ez is érzékelteti, hogy a megbeszélések kez­dete önmagában nagyon halvány reményt jelent. NYILVÁNVALÓ, HOGY A KÉT FÉL EGÉSZEN MÁST AKAR: Libanon a megszállók kivonulását és szuverenitása helyreállítását, Izrael viszont, úgymond „átfogó rendezést”. Ez azt jelenti, hogy Tel- Aviv az esetleges kivonulásért szeretné a lehető legmagasabb katonai és politikai ellenértéket megkapni. Vagyis, hogy Libanonnal folytatódjék a „Camp David-i fo­lyamát”, azaz Egyiptom után Libanon legyen a má­sodik, Izraellel különbékét kötő ország. Gemajel el­nök, tisztában van e követelés veszélyeivel és azokat jobbára Washington segítségével akarja elkerülni. A kibontakozás fő kérdése így az, hogy a fiatal államfő megkapja-e a tengerentúlról ,a remélt segítséget. Harmat Endre Gromiko - Hartman találkozó Andrej Gromikó, az SZKF KP Politikai Bizottságainak tagja, külügyminiszter pén­teken fogadta Arthur Hart­man!, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. Az amerikai diplomata kérésére létrejött megbeszélés során a szovjet—amerikai kapcsola­tok számos kérdése mellett érintették a Genfben a ha­dászati fegyverzet csökken­téséről folyó tárgyalásokat. Gromiko hangsúlyozta azok­nak a konstruktív békekez­deményezéseknek a jelentő­ségét, amelyeket Jurij And­ropov tett a Szovjetunió meg­alakulásának 60. évfordulója alkalmaiból rendezett moszk­vai ünnepségeken. sanak. Ehhez lehetőségeik azonban eltérőek és feltéte­leik esetenként kedvezőtle­nek. Valószínű, hogy az Egyesült Államokban külön­böző tényezők hatására 1983 során a gazdasági tevékeny­ség valamivel élénkebbé vá­lik. Ez 1984 körül szélesebb, a fejlett ipari tőkés országok többségére kiterjedő bizo­nyos, mérsékelt fellendülés kialakulásával is párosulhat. Ennek hatását a világ többi része azonban csak késéssel érzi majd, s nincs kizárva az sem, hogy az országok többsége előbb fogja érzé­kelni a fellendülés esetleges kedvezőtlen következményeit és csak később élvezi majd kedvező hatásait. A szocialista országokban is csak hosszabb távon hat­nak azok az intézkedések, amelyeket gazdasági helyze­tük javítására, problémáik enyhítésére hoznak. Az együttműködés — létfeltétel Az olyan típusú országok számára, mint Magyarország, mindez nem sok biztatót je­lent a következő egy-két esztendő során a fejlődés külső feltételeit illetően. Ilyen helyzetben is „talpon kell maradnunk”, s arról sem szabad lemondanunk, hogy hosszabb távú problé­máink megoldásában előre­lépjünk a lehetőségek sze­rint. Most különösen arra kell törekedni, hogy a rend­kívül nehéz világgazdasági környezetben az éles nemzet­közi verseny feltételei mel­lett a tőlünk függő minőségi szervezeti és más feltétele­ket úgy alakítsuk, hogy ked­vezően hassanak belső és nemzetközi gazdasági helyze­tünkre. Fokozottan kell vigyáz­nunk arra, hogy egyre ne­hezebben biztosítható kivite­lünket ne zavarják minőségi problémák vagy olyan határ­idős túllépések, amelyek be­tartása elsősorban tőlünk függne. Jelentős erőfeszíté­seket kell tennünk más szo­cialista országokkal közösen a KGST keretei közötti együttműködés hatékonysá­gának növelésére és annak érdekében, hogy az jobban segítse valamennyi szocialis­ta ország belső és nemzetközi problémáinak megoldását. Keresnünk kell az együttmű­ködést mindazokkal az or­szágokkal, amelyek számunk­ra elfogadható feltételekkel új kapcsolatok kiépítését ajánlják. Rugalmasabban, aktívabban kell kezdemé­nyeznünk a nemzetközi együttműködés formáit te­kintve is. A tapasztalatok arra utalnak, hogy még ilyen nehéz világgazdasági viszonyokban sem reményi télén az olyan országok helyzete, amelyek képesek ügyesen, gyorsan és rugal­masan alkalmazkodni, s ahol a közvélemény megérti a gondok súlyosságát, és a vezetéssel közösen keresi a kiutat. Simái Mihály akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese

Next

/
Thumbnails
Contents