Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. december 1., szerda 3, A megyei tanács vb tárgyalta Cipészek kerestetnek •••! A lakossági ipari szolgáltatásokról — Igények és hiányszakmák — A kisvállalkozások jövője AZ ÉVTIZED LEGNAGYOBB TERMÉSE VOLT Szervezett szüret - eredményekkel Már 1981 nyara előre vetítette az Idei nagy szüret le­hetőségét. A vesszők Jól beértek, és megerősödve men­tek a télbe, melyeket a nagy hideg sem károsított. Az Idei tavasz késett és egy héttel lemaradt a szőlő fej­lődésében, miután a szokásosnál nehezebben fakadtak a rügyek. Azután változott a helyzet és az ültetvények fejlődésére Igen kedvező száraz, napfényes időjárás következett. így a fejlődésbeli lemaradást behozta a szőlő. Sok lett a fürtkezdemény, melyeket a nyár során sem rovar, sem gomba nem károsított. A védekezésnek meglett az eredménye. Így nagy termés szüretelése elé nézhettek a gazdaságok. A diákkezek nélkül nem boldogult volna a bőséges termés­sel az Egri Csillagok Termelőszövetkezet sem. Képűnkön a Kereskedelmi és vendéglátóipari Szakközépiskola tanulói szüretelnek ... és fodrászok, valamint méretes ruhakészítők és még olyan ősi szakmák művelői, akikből meglehetősen kevés van megyénk — főként ki­sebb — településein. Keres­tetnek, mert szükség lenne a tudásukra, a munkájukra, hogy maradéktalanul — de legalábbis a mostaninál job­ban és színvonalasabban — kielégíthessék a lakosság ipari szolgáltatási igényeit. Az ellátási, javítási szolgál­tatás iránt ugyanis ugrás­szerűen megnövekedett az igény: a lakossági megren­deléseknek a teljesítéséből pillanatnyilag a szocialista szolgáltató szektor 45, míg a kisipar 55 százalékban veszi ki a részét. Annak ellenére, hogy 1981 első hat hónapjá­ban 538 kisipari működési engedélyt adtak ki a taná­csok — a kisiparosok szá­ma jelenleg megközelíti a 4200-at —, még mindig van­nak hiányszakmák... — ál­lapította meg a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a tegnapi ülésén, ahol a napi­rendi vitában feltett kérdé­sek és a hozzászólások egy­értelműen azt állapították meg, hogy fejlődött, javult a szolgáltatási helyzet. A jövő azonban többet kíván: a járható út az igények jobb kielégítésére a szolgál­tatók — legyenek azok szö­vetkezetek vagy kisiparosok, kisvállalkozók — közötti egészséges kohkurrencia ki­alakítása, a versenyszellem növelése. Ezt a célt szolgál­ták azok a kezdeményezé­sek, amelyek szorgalmazták megyénkben is a kisvállal­kozások, a gazdasági munka- közösségek létrehozását. Az útkeresők jó irányba indul­tak el: jelenleg 39 gazdasági munkaközösség és 29 válla­lati gazdasági munkaközös­ség működik településeinken. A legtöbb Egerben, a leg­kevesebb a hevesi járásban. S a tapasztalat az, hogy a kisszövetkezetek, a szövet­kezeti szakcsoportok, vala­mint az említett gazdasági munkaközösségek főként az építési, szerelési igényeket elégítik ki a környezetük­ben, illetve — a személyi szolgáltatások, valamint a textiltisztítás kivételével — szinte valamennyi szolgálta­tási ágazatban megtalálha­tók. Ennek tudható be egye­bek között — állapították meg a vb-tagok —, hogy 1980—82. között a lakosság részére végzett ipari szol­Hatékony és egységes irá­nyítás. Ha egyetlen mondat­ban kellett volna összefog­lalnia egy esztendő mérle­gét jelentő beszámolóját a F i n ums zerélvény gy ár komp­resszorgyáregysége pártve­zetőségének, bizonyára így sűrítette volna mondaniva­lóját. Hovatovább közhely­számba megy ma már azt hangsúlyozni, hogy a kül­piaci problémák, a gazdasá­gi válság hatása, mégsem le­het; megkerülni e témát, amikor egy gyár, vagy ép­penséggel egy kisebb gyá­rat kitevő gyárrészleg egész évi munkáját summázzák. Az állandóan változó, és tegyük hozzá nem kedvező­en változó pénzügyi hely­zetek ugyanis eléggé nehéz­zé tették ebben az évben is gáltatások teljesítményér­téke várhatóan 18—19 szá­zalékkal növekedik. Érde­kessége az új szervezeti formák létrejöttének, hogy az aggodalmaskodókkal el­lentétben : nem „szipkáztak el” az üzemekből minden jó szakembert. Akik viszont elmentek, azok az új mun­kaközösségekben, a szolgál­tatások egy-egy eddig elha­nyagolt területén megdup­lázták a korábbi „termelési értéküket”. Tehát — s ebből a lakosság húzott hasznot —, érdekeltté váltak a jobb, színvonalasabb és gyorsabb munkát követelő üzleti vál­lalkozásokban. A lépésváltás azonban nemcsak a kisvállalkozásban jelentkezett, hanem a me­gyei szövetkezeti, üzemi kö­rökben is. Köztudott, hogy a GELKA-szervizek — a gyöngyösi kivételével — eg­ri, illetve hatvani központ­tal tanácsi kisvállalatként működnek tovább január­tól. Ugyancsak három kis­vállalattá alakul át az AFIT eddigi megyei hálóza­ta. Ami a textiltisztítást il­leti: a Patyolat a túrajárat fejlesztésével újabb 38 tele­pülést kapcsolt be a hálóza­tába. Hasonló kezdeménye­zés történt a cipőjavítás ügyében is. Az úgynevezett műhelyépítő és -fenntartó szövetkezetek létrehozásá­val alakul ki a hatvani és a gyöngyösi kisipari mű­helysor, hasonlót terveznek Egerben és Hevesen is. És még egyszer a hiány­szakmákról: a vb-ülésen el­hangzott, hogy az ipari ta­nulók megfelelő beiskolázá­sával várhatóan megoldódik majd a jövőben a cipészek, fodrászok, méretes ruha­készítők és más hiányzó szakemberek oktatása Gyön­gyösön, ahol például nagy hagyományokkal rendelke­zik a cipőipar. A Technolux Szolgáltató Szövetkezet Hat­vanban és Gyöngyösön nyit újabb fodrászüzleteket, sza­lonokat, ahol ugyancsak ter­vezik a nagyobb arányú szakemberképzést. Ezek után már csak a leendő tanulók kerestetnek, hogy a szakma fortélyainak elsajátítása után — munká­ba állásukkor enyhítsenek a ma még meglevő gondo­kon. S hogy mind kevesebb fehér folt legyen a megyei szolgáltatóhálózatot jelző térképen. a munkát. Többször kellett módosítani gyártási előirány­zatokat!, néhány éves kiha­gyás után, éppen a rapszo- dikusabb piaci megrendelé­sek miatt időnként újra je­lentkeztek a hóvégi hajrák. A pártvezetöség beszámoló­jának egy része éppen ezek­kel a problémákkal foglal­kozott, de mint kiderült az elmondottakból, a vezetőség — a gyárrészleg kommunis­tái — a gazdasági vezetők­kel és az egész kollektívá­val együtt úrrá tudott lenni a nehézségeken. Hogy meny­nyire, azt beszédes számok bizonyították: a gyáregység teljesítette árbevételi tervét, illetőleg egy-egy gyártmány­nál túlteljesítés is van. Volt erejük és energiájuk arra, hogy az év közben csökke­nő megrendelést más árufé­Cseh József, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának ker­tészeti szakfelügyelőié a tapasztalatokat összegezte: — Nagyon száraz, aszályos volt a nyár. Augusztusban már esőre lett volna szük­ség, mivel a szárazság je­lei a szőlőkben is megmu­tatkoztak. Ekkor volt a termésbecslés a gazdaságok­ban, amely kicsit megté­vesztette a szakembereket. A szeptember eleji csapadék ugyanis módosított a hely­zeten. A könnyűsúlyú für­tök gyorsan megteltek ned­vességgel, s a gazdaságok minőségi javulást vártak. Így a nagy szüret szeptem­ber 20-a után kezdődött. A 27 szőlős gazdaság, vala­mint az Eger—Mátra vidé­ki Borgazdasági Kombinát jól felkészült a betakarítás­ra. Az újbóli becslések azon­ban már az évtized legna­gyobb termésére utaltak. A szüretben több mint húsz­ezer diák segített szervezet­ten, a tervezettnél nagyobb teljesítménnyel. Köszönet ezért nekik, valamint a munkában részt vett peda­gógusoknak is. Hogy a várt­nál lényegesen több lett a termés, az annak a céltuda­tos munkának az eredmé­nye, hogy az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kom­(Tudósítónktól) Hogyan alakult a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melésének helyzete, milyen tényezők segítették elő a kis­üzemek termelő munkáját a füzesabonyi járásban? Erre a kérdésre kerestek választ a füzesabonyi járási népi el­lenőrök a közelmúltban. Az összegző jelentést Papp Jó­zsef vizsgálatvezető előter­jesztése alapján a járási NEB -ülése is megtárgyalta. Az 1821 kistermelő mun­káját összesen 24 termelő­leségből pótolják. És mind­ezeket úgy hajtották végre, hogy jelentős lett az ener­giamegtakarítás, jelentékeny mértékben csökkent a selejt, s ezzel egyenes arányban ja­vult a minőség. Az egész évi, könnyűnek egyáltalán nem mondható munka motorjai a gyáregy­ség kommunistái voltak. Szám szerint ugyanez a cso­port az összdolgozóknak 10 százalékát alig haladja meg, de lendülettel, személyes példamutatással valóban aZ élre tudtak állni. Jellemző­je volt e pártszervezet mun­kájának, hogy magukkal tudták vinni a pártonkívü- liekel, s ennek egyik titka a helyes és jó propaganda- munka, mely életk özeiből adott választ a dolgozók kérdéseire. bínát irányításával a gaz­daságok az ötödik ötéves tervidőszakban csaknem 2500 hektár új ültetvényt telepítettek. A bikavérprog- ram megvalósítására az idén már a kékszőlőtelepitések többsége termőre is fordult. A nagy mennyiségű termés átvétele azonban rendkívüli erőfeszítéseket követelt a borkombinát vezetőitől és dolgozóitól, melyekért a leg­nagyobb elismerésünket fe­jezzük ki. Szervezett mun­kájuknak köszönhető, hogy átmeneti jelleggel sikerült szükségtárolókban elhelyezni a bort, biztonságos körülmé­nyek között. A szüret mind­végig ideális időjárási vi­szonyok között haladt, hi­szen mindössze két fél nap szakították meg a munkát rövid esőzések miatt. Bőven akadt dolguk a borkombi­nát dolgozóinak az őszi he­tekben, hiszen az egri Ar- nyékszala utcai főpincében például naponta 550 tonna szőlőt dolgoztak fel. Zavar­talan volt az átvétel a Gyöngyös—domoszlói Álla­mi Gazdaságban is. Ennek köszönhető, hogy minden megtermelt szőlőt felvásá­roltak, és tulajdonképpen november 10-re befejezték a szüretet. Miután a szőlős­gazdaságok látták, hogy a szövetkezeti szakvezető segí­ti. Az elmúlt évben jelentő­sen növekedett a kistermelők részére értékesített termé­nyek és tápok mennyisége, értéke. A nagyüzemek ele­gendő szemes takarmányt és szénaféleséget biztosítanak a kistermelők részére. Füzesabonyban és Porosz­lón sokan foglalkoznak szarvasmarha és sertés bér­hizlalásával. A mezőszemerei Rimamente Tsz a régi, nagy­üzemi állattartásra alkal­matlan épületeit adta ki bér­Minden túlzás nélkül mondhatta el munkájáról a vezetőség — s ezt megerősí­tették a hozzászólások is —, hogy ki-ki a maga terüle­tén tudása javát igyekezett nyújtani. Egységes volt a párt- és gazdasági vezetőség, a szakszervezet feladatainak betöltésével segítette a gaz­dasági munkát. A töretlen pártirányítás és ellenőrzés azt jelentette, hogy a gyár­részleg kommunistái, ki-ki a maga helyén megtette, ami tőle telhető volt. A gyáregységi munka ter­mészetesen nem volt telje­sen egyértelműen hibamen­tes, s hagynak még a szín­vonalemelkedés ellenére is kívánnivalót a pártvezetőség munkamódszerei, de hogy a gárda tovább fejlesztheti az kedvező őszi időjárás még tovább javíthat a késői éré­sű fajtákon, főleg az olasz- rizlingen, a hárslevelűn, a kékfrankoson, a piros tra- m.tin, így vártak a szedés­sel, és néhány helyen kiváló minőségű bomakvalót szü­reteltek. összességében a szakemberek elégedettek, hiszen az évtized legnagyobb termését szedték le, jó kö­zepes minőséggel. A bor- kombinát végül is a terve­zett mennyiségnél 30—35 százalékkal több szőlőt vett át, Heves megye két törté­nelmi borvidékéről például csaknem ötezer tonnát vásá­rolt. Elismerés ezért mind­azoknak, akik idejüket, ere­be kistermelőknek. A járás­ban működő két áfész is megfelelően segítette a kis­üzemi termelést. A két szö­vetkezet összesen 20 szak­csoportot működtet 1983 tag­gal. A szakcsoportok közül kilenc nyúltenyésztéssel, négy sertéshizlalással, három pedig zöldségtermesztéssel foglalkozik. Növekedett az áfész által felvásárolt és ér­tékesített termékek mennyi­sége, a szövetkezetek pedig megfelelő mennyiségű mű­trágyával és növényvédő szerrel látták el a kisterme­lőket. eredményeket, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a taggyűlés képes volt kritikusan szemlélni idei eredményeit. Magasabbra szabta önmaga számára a követelményeket. Az egy évről számot adó beszámoló taggyűlés egyben meghatározta éppen a fel­merült hibákat elemezve a további teendőket is, melyek között nagyon is hangsúlyo­san szerepel a pártépítés, a minőség még tovább javítá­sa, a napi feladatok még alaposabb megbeszélése a munkásokkal. Az éves beszámoló tag­gyűlés mindig egy-egy ha­tárkő a pártalapszerveze c életében. Értékelő és útmu­tató. - A kompresszorgyár­egység pártszervezetének be­számolója ilyen volt, s az ilyen és ehhez hasonló őszin­te számvetések biztosítékot is jelentenek egyben a to­vábbiakra. — deák —t (Fotó: Kőhidi Imrej jüket nem kímélve fáradoz­tak a nagy szüret sikeréért. A közös gazdaságokban a vártnál nagyobb szőlőtermés lehetővé tette az árbevétel növelését, bár az idei szüret gondjai még inkább ráirá­nyították a figyelmet arra, hogy a céltudatos szőlőtele­pítések után, éppen az ül­tetvények termőre fordulá­sát követően több tárolótér­re, valamint feldolgozóra van szükség. Ennek megva­lósítására törekszik az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombinát, ahol jövő­re már zavartalanabb körül­mények között veszik át a November 7. Erőmű Gőzt is termel A villamoserengia-terme- lés mellett megkezdte a gőz­szolgáltatást is az inotai No­vember 7. Erőmű. A most elkészült hat kilometer hosz- szú távvezetékrendszeren át Várpalota háromezer laká­sának fűtéséről gondoskod­nak és gőzt szállítanak a veszprémi szénbányák bri­kettüzeméhez is. A gőz elő­állítása miatt 5—10 százalék­kal csökken az erőmű villa- mosenergia-termelése, ez a veszteség azonban gazdagon megtérül a hőszolgáltatás ré­vén, Várpalota lakásait ugyanis eddig részint a már elavult, gazdaságtalan városi kis erőmű, részint pedig gáz­olajkazánok fűtötték. A No­vember 7. Erőmű gőzterme­lésével, amellett, hogy egyenletessé, biztonságossá teszik a lakások fűtését, évente kétezer tonna olajat takarítanak meg. A megnövekedett gőz mennyisége lehetőséget te­remt arra is, hogy a szénbá­nyák megkétszerezze brikett- gyártását. Több hullámlemez A tavalyinál kétmillió négy­zetméterrel több, 13 millió négy­zetméter hullámlemezt készíte­nek az év végéig a Nyergesúj­falui Eternitgyárban, s ebből 12 millió négyzetméternyit már el Is szállítottak a megrendelőknek. Az elmúlt hónapokban várat­lanul megnőtt az Igény az ilyen termék iránt. A nyergesújfaluiak gyorsan igazodtak a megválto­zott kereslethez: az egyik gép­sort — amin eddig sík lemezt készítettek — felszerelték kü­lönféle I ^egészítő berendezések­ké s így alkalmassá tették a huliámlemez gyárosára is. Meg­kezdték a másof ,yártógépsor átalakítását; saját erőforrásból, csekély költséggel. Szilvás István Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Úrrá lettek a nehézségeken szőlőt. Mentusz Károly ABONYBAN ÉS KORNYÉKÉN Jól fizetett a háztáji

Next

/
Thumbnails
Contents