Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-03 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 284. szám ÁRA: 1982. december 3., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A diákok az országért KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. december 1-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikái Hivatal elnöke, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és a központi sajtó vezetői. (Az ülésről kiadott közleményt lapunk 3. oldalán közöljük.) A FŰRÉSZPORBRIKETT SIKERE Exportcikk - egy ötlet nyomán Amikor a hulladékhasznosítás az egész népgazdaságban sem megoldott, nehéz olyan üzemi példát találni, ahol még a hulladék hulladékát is hasznosítják. Mi kellett ehhez a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gyöngyösi parkettaüzemében? Ez a megoldás azonban csak apasztotta a fűrészpor- hegyeket, de felszámolni nem tudta. A fűtés csak télen igény, és az almozásra, a Jászság fóliasátraiba, a füstölőkbe, a járdák szórására alkalmilag vásárolt fűA Minisztertanács a közelmúltban összegezte az iskolai tanulók termelésben való foglalkoztatásának tapasztalatait. Méltán állapíthatták meg hazánk vezető emberei, hogy a tizenéves fiatalok szünidei és szorgalmi időben végzett munkája jelentősen hozzájárul a népgazdaság idényjellegű munkaerő- szükségletének kielégítéséhez. _ A dicséretes tény elsősorban annak köszönhető, hogy a korábbi évekhez képest sokat javult az előkészítő munka, az irányító szervek a kellő időben összehangolták feladataikat, és a vállalatok, üzemek döntő többsége alaposan felkészült a diákok fogadására. Ugyanakkor az utóbbiak is átérez- ték munkájuk társadalmi jelentőségét, fontosságát. Az elmúlt év őszén például több mint 546 ezer fiatal szüretelt a gyümölcsöskertekben, segített a mezőgazdasági termények betakarításában. Az a 16,4 millió munkaóra, amelyet teljesítettek, csaknem 85 ezer dolgozó egyhavi teljes munkaidejének felel meg. Gondot okoz azonban, hogy csökkentek a foglalkoztatási lehetőségek. Tanítási időben szinte kizárólag csak a mezőgazdaság őszi betakarítási munkájában vesznek részt a gyerekek. Az ötnapos munkahét miatt pedig még az ehre fordítható idő is rövi- debb lett, ráadásul a szabályozók sem ösztönzik megfelelően a pedagógusokat arra, hogy a felügyeleten túl termelésirányító feladatokat is ellássanak. Köztudott, hogy szünidőben a diákok közül sokan vállalnak munkát. Ennek azonban gátja az, hogy az oktatási intézmények nem vállalnak részt — Hevesben sem — munkájuk megszervezésében, így az elmúlt tíz évben a vakáció egy részében dolgozó diákok száma 173 ezerről 80 ezerre csökkent. Nyilvánvaló: a jövőben az a cél, hogy az újjászerveződő munkaközvetítő irodák aktívabban foglalkozzanak a diákok egyéni munkavállalásának, pontosabban léhetőségeinek megteremtésével. Hiszen az iskolának, a családnak, és a fiataloknak egyaránt érdeke, hogy minél több munkakört ismerjenek meg tanulmányi idejük alatt. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a tanulók foglalkoztatására csak azok a vállalatok kapjanak engedélyt, amelyekben Valóban hasznosan tevékenykedhetnek. A fentieket figyelembe véve szögezték le a miniszterek, hogy a továbbiakban is szükséges a foglalkoztatás hatékonyságának javítása, a gazdálkodó szervek, az oktatási intézmények, valamint az ágazati, területi irányító szervek jobb együttműködése. Az érvényben levő jogszabályok ehhez megfelelő jogi és szervezeti keretet biztosítanak. A jövő egyik legfontosabb feladata ezek megismertetése és végrehajtásuk megszervezése. A gyöngyösi parkettagyár négy erdőgazdaság társulásának eredményeként már eleve a fafeldolgozás hulladékának hasznosítására létesült. Gömbfát egyáltalán nem kap, és a beérkező bükk, tölgy, cser fűrészáru minősége is mind III. osztályú. Nem kevés: évi 10 ezer köbméter ilyen fűrészáru érkezik ide, és ehhez még további 4 ezer köbméter fríz, azaz nyers parkettaléc kerül feldolgozásra. Miután pedig a kéreg nem számít e térfogatba, a valóban beérkező anyag még ennél is több. Aminek igen jelentős része a feldolgozás után is csak hulladék marad. A csaphornyos parketta készítésekor ez a leeső maradék az egész anyagnak csak 30 százaléka. De a bútoralkatrészeknél ez az arány már 50, a mozaikparketta készítésénél pedig 65 százalék! Tehát ez utóbbinál kétszer annyi térfogatú fahulladék és fűrészipor képződik, mint a késztermék maga! Fahulladék: a dolgozóknak, fűrészpor: csak- úgy... A hulladék hulladéka tehát hegyekké halmozódna: évi 3 ezer köbméter fahulladék, és 3 ezer 500 köbméter fűrészpor képződik Gyöngyösön. Másutt is, hiszen hasonló faüzem nem egy és nem kettő van az országban, De ahol úrrá is tudtak lenni a környezetvédelmi gondokon — a szél messze hordja a fűrészport! — és a problémák forrása a haszon forrásává vált — olyan üzem csak ez; egyelőre... Erdészek és erőművesek A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jó gazdasági környezete a kisüzemnek ebből a szempontból. Eddigi eredményeik elismeréseként, a bizalom jeleként ők kapták feladatul a hulladékmentes, komplex erdő- gazdálkodás megoldását. Amiben benne foglaltatik a vágási hulladékok feldolgozása éppúgy, mint az, hogy mivel fűtsön egy erdőgazdaság? A kezdeményezőkészség jellemzi a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot a parkettagyárban is. Ezt az üzemet például, elsőként, már eleve úgy építették, hogy a parketta szárításához szükséges hőt a fűrészpor elégetése adja számára. És a fűtésre sem kell költeni ott, ahol az pazarlás lenne. részpor is csak télen kisebbíti a parkettaüzem gondjait. Ezerháromszáz köbméter fűrészpor marad egy évben a portán — ha nem hordják szemétre. Pénzért? Pénzért! Igen; pénzért is eladható az eddig csak nyűg fűrészpor! „Csak” ki kell pattannia az ötletnek, hogy briketté kell sajtolni azt, „csak” rá kell beszélni egy nyugatnémet céget a BNV-n a gépe „itthagyására”, „csak” keresni kell egy nagyobb teljesítményű Spänex gépet az importvisszafogás idején, — először a szakiroda- lomban, mert hazánkban még nincs ilyen. És ma már exportcikk, már 52 dollár tiszta bevételt hoz tonnánként az a fűrészporbrikett, amely eddig — semmi volt, értéktelen semmi. A svéd, az osztrák export azonnal beindult, a tőkés piacon azonnal léphetett a parkettagyár. Az első szállítás 80 tonnája pontosan a kétszeresét hozta dollárban a sajtológép vételárának ... A magyar piac? Ott még nem tartunk... Mert a tonnánkénti 2 ezer forintos ár itt — sok. És noha a fűtőolaj literje 6 forintos, a szén ára pedig 200 százalékos dotációt tartalmaz, az ezek kiváltására szolgáló fűrészporbrikett ártámogatásáról még tárgyalások folynak... ★ ízléses nylonzsákokban, nyolc-tíz kilÓ6 csomagokban már láthatók a fűrészpor- brikett-hurkák. Tudjuk róla, hogy hagyományos szénkályhákban elégethető, csak felülről kell begyújtani, hogy tüze lassúbb a fatűznél, hogy hamutartalma alig egykét százalék, hogy tiszta, hogy jó — és hogy jó, hogy kitalálták. Csak egyet nem tudunk: miért kell rá várni? Kőhidi Imre Készül az exportcikk, a fűrészporbrikett Szentkirályi Sán- dorné és Király Gyula keze nyomán. A TÜZÉP-nek? Még nem.... Új műszer a bánya biztonságáért Magyar! Erika laboráns próbamérés közben (Fotó: Perl Márton) Országos szinten is egyedülálló talajmechanikai vizsgálóberendezést helyeznek üzembe rövidesen a vi- sontai Thorez-bányaüzemnél. Emlékezetes, hogy két évvel ezelőtt igen nagy, milliós károkat okozó rézsűcsúszás történt Visontán. Hasonló eset megakadályozására, valamint a folyamatos széntermelés biztosítására és a gépek kapacitásának teljes kihasználására nyílik így lehetőség. A vizsgálóműszert a bánya talajmechanikai laboratóriumában helyezik üzembe NDK-s szakemberek irányításával, akik mellett a helybeli szakemberek is elsajátítják a vizsgálati módszert. Élelmiszertermelésünk szerepe tovább növekszik az exportban Tájértekezlet Gödöllőn a jövő évi feladatokról Élelmiszergazdaságunk idei eredményeiről, a jövő évi tervfeladatokról és a közgazdasági feltételekről tartott tájértekezletet Heves, Nógrád, Pest, Komárom és Fejér megye, valamint Budapest párt- és állami vezetőinek, továbbá a mezőgazda- sági üzemek, az élelmiszeripari vállalatok vezetőinek részvételével csütörtökön délelőtt Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A tanácskozás munkájában részt vett dr. Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A nagy érdeklődéssel kísért konferenciát Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára nyitotta meg. Ezután dr. Villányi Miklós, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára tartott tájékoztatót. Elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, melyek közepette a nehezedő közgazdasági környezetben is elért élelmiszergazdaságunk. 1982-ben mezőgazdaságunk 4 százalékkal növelte termelését, mely- lyel nemzetközileg is elismerést szerzett! Kimagasló eredmények születtek kalászosokból, különösen búzából és kukoricából. Jó volt a cukorrépa, a burgonya, és a szőlőtermés is. Kiegyensúlyozott ágazatnak bizonyult egész évben az állattenyésztés. Az 1983-as tervről szólva az államtitkár aláhúzta, hogy élelmiszergazdaságunk szerepe tovább növekszik exportban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének _ javításában. Tovább fokozódik az élelmiszerkivitel szükségessége, amely mégnagyobb feladatokat, felelősséget ró a nagy és kisüzemekre. Kiemelt cél a gabonaprogram megvalósítása, az állattenyésztésben pedig különös tekintettel a sertéstenyésztés, valamint a takarmánygazdálkodás színvonalának javítására. Szólt a jövő évi termelés közgazdasági feltételeiről, a változó szabályozó rendszerről is, amely fenntartja az üzemek érdekeltségét, a termelőmunka javítására, a termelés növelésére, természetesen sokkal szigorúbb keretek között. A piaci igényeknek megfelelően a nagyobb teljesítményekhez igazítják a bérpolitikát, amely az alkotó kezdeményezéseket helyezi előnybe. A tájékoztatást követően felszólalt dr. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A párt és a kormány nevében köszönetét mondott az élelmiszergazdaságban dolgozók idei helytállásáért. Kiemelte, hogy a világpiaci követelményekhez igazodva 1983-ban az agrárágazatokban is tovább kell csökkenteni a költségeket. Fizetőképességünk megőrzésére, még nagyobb teljesítményekre lesz szükség, melynek során az élelmiszergazdaság bizonyítóképessége ismét középpontba kerül. Ez alapvető társadalmi érdek! A tájértekezlet Cservenka Ferencné zárszavával ért véget. Mentusz Károly
