Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 16., csütörtök AZ ÉVVÁLTÁS KÜSZÖBÉN: Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Mint azt már lapunk első oldalán közöltük, kibővített ülésen vitatta meg a Heves megyei pártbizottság azt a jelentést, amely gazdasági életünk országos és megyei helyzetéről szólt, valamint azt, amely az állami oktatás megyei eredményeiről és a jövő tennivalóiról adott számot, egyben alkalmat a széles körű vitára is. A gazdaság eredményei, gondjai, A gazdasági életről szóló beszámoló, a szóbeli kiegészítés és a felszólalók — Pintér László, az egri Fi- nomszerelvénygyár pártbizottságának titkára, Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára, Malinóczki István, a káli termelőszövetkezet elnöke, Földi Ferenc, a hatvani cukorgyár pártbizottságának titkára, Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű vezérigazgatója, Bágyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Kó- rózs Miklós, a bélapátfalvi cementgyár pártbizottságának titkára. Fodor Sándor, a gabonái orgalmi vállalat igazgatója, — egyöntetűen fogalmazták meg, hogy 1982-ben a külső körülmények tovább növelték a népgazdaság és benne Heves megye teljesítőképességével szembeni követelményeket. Emiatt még \ az előrelátotthoz képest is nagyobb erőfeszítésre volt szükség. A gazdaságpolitikának és a, gazdaságirányításnak figyelemreméltó eredménye, hogy az elmúlt év végére sikerült a legfontosabb gazdaságpolitikai célokat teljesíteni. A pártbizottság ülésének felszólalói részletesen elemezték, hogyan alakult Heves megyében az ipar termelésének a helyzete, külön is vizsgálva a nehézipar, a gépipar, a köny- nyűipar, az építő- és építőanyag-ipar területén tapasztalható előrelépést, de az esetenkénti visszaesés okát is a termelés ütemét illetően. Bi A mezőgazdaság termelése Heves megyében az előirányzatnak megfelelően mintegy öt százalékkal emelkedett az elmúlt esztendőben, s ez különösen akkor figyelemre méltó — hangoztatta a beszámoló és a felszólalók többsége is —, ha nem feledjük, hogy igen aszályos volt az elmúlt év. S ez nemcsak a kalászosok termés- eredményét mérsékelte, de károsította többek közt a kukoricát és a zöldségtermesztést is. Az országos átlagnál magasabb mezőgazdasági termelési növekedés a termelés számos ágazatában tapasztalható mennyiségi felfutás mellett a javuló költség gazdálkodás eredménye. A vitában megfogalmazódott, hogy Heves megyében is a párt-, állami és társadalmi szervek munkájában központi feladattá vált az elmúlt esztendőben a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának elősegítése. A párt- és állami szervek kezdeményezésére Heves megye vállalatai és szövetkezetei mintegy ötmillió dollár többletexportra és ugyanilyen nagyságú import megtakarítására tettek felajánlást. S ezt a felajánlást annak ellenére is 90 százalékot meghaladó szinten tudják teljesíteni, hogy az előreláthatónál nagyobb arányban romlottak a piaci körülmények, a nemzetközi értékesítés lehetőségei. Szó esett a beszámolóban, a szóbeli kiegészítésben és a vitában is az életszínvonallal i összefüggő gondokról, problémákról is. Ügy fogalmazott a testület, hogy a lakosság feladatai bér- és bér jellegű bevétele 1982-ben is, bár kisebb arányban, tovább emelkedett, de ez sajnos nem volt összhangban a teljesítmények alakulásával. Ugyanakkor megelégedetten állapították meg a pártbizottság tagjai, hogy a lakosság áruellátása összességében kiegyensúlyozott volt az év eddig eltelt részében és ez összehasonlítható árakon két-há- rom százalékkal haladja meg a megelőző esztendőt. Megfogalmazódott az is a testület tanácskozásán, vázolva mindazokat az intézkedéseket, amelyek az eltelő esztendőben a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megjavítását, a jövő stabilitását kívánták biztosítani, hogy helyes volt-e ennyi erőfeszítést tenni párt- és kormányzati szinten, a megyei erők koncentrálása területén? A válasz egyértelműen az „igen” volt. Mert mint hangsúlyozta a pártbizottság beszámolója: az erőfeszítéseink döntően olyan tényezőkre épültek, mint pártunk 25 éve folytatott politikája, s ennek eredményeként a Magyarországon megvalósuló szocializmusról idehaza és külföldön kialakult kedvező kép. E politika szellemében emelkedett a megye párt-, állami, társadalmi és gazdasági szerveinek gazdaságirányító munkájának színvonala. A pártszervek és szervezetek aktív politikai munkájának jelentős szerepe volt abban, hogy az erőfeszítések mellett és azokon belül a gazdálkodó egységek döntő többségében reális tervek születtek. A pártmunka konkrétsága folyamatosabbá vált s az agitációs. valamint a propagandamunka, a gazdasági helyzet, illetve a tennivalók jobb megértésére irányult. A megyei pártbizottság a továbbiakban tételesen is megvizsgálta a megye gazdasági élete minden szférájának tevékenységét, értékelte az ott elért eredményeket, ejtett szót a gondokról, a gazdasági és a pártmunkában egyaránt. Mindezek alapján vált csak lehetővé — fogalmazódott meg a testület ülésén —, hogy reálisan mérve ,fel a következő év tennivalóit, készüljenek fel a párt-, az állami, a gazdasági szervezetek, Heves megye kommunistái is az 1983-as év ideinél aligha kisebb gondjainak megoldására, a tennivalók megszervezésére. Hangsúlyt kapott az ülésen, hogy az 1978-ban kialakított és a XII. kongresszus által megerősített gazdaságpolitikai irányvonal a vezérfonala továbbra is a munkának. Ám e munka sikeréhez, a bármily szerény eredmények eléréséhez is nagy erőfeszítésekre van szükség. A jövő évi terv végrehajtásának, a népgazdaság stabilitásának, ezen belül Heves megye, s az itt élők életének alakulása alapvetően az ipar és a mezőgazdaság termelésétől, az export alakulásától függ, — fogalmazódott ez meg ka- tegórikusan a pártbizottság ülésén. Természetesen nem általánosságokban szabták meg a tennivalókat, hanem a beszámoló, a vita folyamán konkrét számok, konkrét tények kaptak hangsúlyt a tennivalók sorában. E konkrét tényeket általánosabb elvi indoklás summázta, amelyben külön is szerepet kapott az a gondolat, hogy a megye ipara, rugalmasabban igazodjon a piac változásaihoz. Szó esett arról is e téma keretein belül, hogy képezze a következő időszak alapvető feladatát a megye energetikai lehetőségeinek jobb kihasználása, s ennek érdekében minden olyan fejlesztési, korszerűsítési elgondolás megvalósítását támogatni kell, amely biztosítja a helyi erőforrások fokozottabb igénybevételét a népgazdaság energiaszükségletének kielégítésében. Hangsúlyozta a testület, hogy a megye gazdálkodó egységei és intézményei kísérjék folyamatosan figyelemmel az .energia- gazdálkodás helyzetét. Törekedjenek, a helyi adottságoknak megfelelően, az energiafogyasztás ésszerű csökkentésére, ha kell, a fogyasztási struktúra gazdaságos változtatására, s nem utolsósorban a takarékos energiafelhasználást biztosító szemlélet kialakítására. Az ipar mellett a mezőgazdaságban is körvonalazták a felszólalók, s természetesen a beszámoló is, azokat a tennivalókat, amelyek az idei év alapján elvárhatóak egy nagy termelési ágazat jövő évi eredményeit illetően. A realitásokból indul ki az a követelmény, hogy a megye mezőgazdasági termelékenységének növelése 1983-ban, ha. kismértékben is, de haladja meg az országos előirányzatot, elsősorban a még indokolatlanul alacsony termésátlagok javításával. Javuljon tovább a költséggazdálkodás, az eszközök kihasználtsága, mérséklődjön és legyen racionálisabb az anyag- és energiafelhasználás. Külön is aláhúzta a vita is, a beszámoló Tízesztendős a Központi Bizottság határozata és a végrehajtást célzó megyei pártbizottsági állásfoglalás az állami oktatásfejlesztést illetően, s ma már bízvást megállapítható, hogy mindkettő kedvezően befolyásolta megyénk közoktatásának fejlődését. A pártszervek és-szervezetek a korábbinál rendszeresebben foglalkoztak a közoktatás fejlesztésének feladataival, erősödött a társadalmi összefogás, az oktatáspolitikai tennivalók megvalósításában. A működési feltételek javításán túl, a nevelési feladatok megoldásában is részt vállaltak a társadalmi szervezetek, vállalatok, üzemek, szövetkezetek, munkahelyi kollektívák. Az elmúlt évtized legjelentősebb eredménye a közoktatás egészét jellemző iskolázás kiterjesztése volt, ami minőségi javulást idézett elő a lakosság általános és szakmai műveltségében, — állapította meg az e kérdésről a testület elé beterjesztett jelentés. Nemcsak a jelentés, de a vitában felszólalók is — Jenei Artúrné, a Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó vezetője, Káris, milyen fontos, hogy folytatódjon a mezőgazdasági nagyüzemek indokolatlan differenciáltságának az idén elindult mérséklődése, és az alacsony jövedelmű termelő- szövetkezetek felzárkózása a jól gazdálkodókéhoz. A megyei pártbizottság ülése külön is megszabta a pártszervek és pártszervezetek gazdaságpolitikai tevékenységének főbb tennivalóit, irányvonalát. Hangsúlyozta, hogy e szervek és szervezetek segítsék a politika eszközeivel már az éves tervek készítését is, és érvényesítsék azokban az ésszerű takarékosság megvalósulását a termelés minden szintjén és területén. Külön is kiemelte a beszámoló, hogy milyen komoly feladat hárul továbbra is a pártszervekre a népgazdaság helyzetének és az ebből adódó feladatok őszinte megismertetésében és megértetésében. Az a feladata minden pártszervezetnek, hogy tudatosítsa: az előrehaladás alapja nem lehet más, mint a jobb munkaszervezés, a fegyelmezettebb munka, ennek alapján a gazdálkodás hatékonyságának javítása, az export bővítése, az import mérséklése. Megfogalmazást nyert a vitában is a társadalmi szerveknek, s mindazoknak az intézményeknek, s az ott dolgozó kommunistáknak a felelőssége a közös célokra való mozgósításban, az erőforrások föltárásában. páti Lajos alezredes, kollégiumi igazgató, dr. Nagy An- dorné, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium igazgatója, Szűr-Szabó Gusztáv, a hatvani Lenin Termelőszövetkezet elnöke, Kővári Tibor, a Központi Bizottság alosztályvezetője, Révészné Bőgős Zsuzsanna megyei úttörőtitkár, Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei titkára —, gazdag tényanyag alapján mérték fel az állami oktatás kétségtelen sikereit, gondjait és a jövő feladatait. Alaphangként fogalmazódott meg, hogy az iskolának az egész ember nevelése, formálása a feladata, ám ezen belül, erre építve fontos tennivalója a gazdaság, a társadalom, jelenlegi és távlati igényeinek szolgálata is. A felszólalók külön-külön, de együtt is megelégedetten szóltak, számadatokkal is illusztráltan arról, a fejlődésről, amely a megye óvodahálózatában, az általános iskolákban, a középfokú oktatásban, sőt a felnőttoktatásban is végbement az elmúlt esztendők alatt. Az óvodába járó gyermekek aránya, nem utolsósorban a társadalmi erőik összefogása nyomán is, 54 százalékról kereken 85 százalékra emelkedett és ez meghaladja az országos átlagot. A 146 általános iskolában ma hétezerrel több, — kereken negyvenezer — gyermek tanul, mint tíz esztendővel ezelőtt. A tankötelezettségi törvény végrehajtása eredményesen folyik, a tankötelesek 88,5 százaléka 16 éves koráig sikeresen befejezi az általános iskolát, ez az arány tíz évvel ezelőtt hét százalékkal volt alacsonyabb. Az is örvendetes tény, hogy az általános iskolákban tudatosan és tervszerűen hajtják végre a fizikai dolgozók gyermekei nevelésével, oktatásával összefüggő feladatokat. A beszámolóban, a szóbeli kiegészítésben, de a felszólalásokban is egyértelműen fogalmazódott meg, hogy az elért eredmények továbbvitelének alapja a Központi Bizottság idevaló állásfoglalásának lényege: a közoktatás tartalmának javítása. Ennek fő eszköze, hogy az oktatási intézményekben végig kell vinni a már megkezdett korszerűsítési folyamatot. A folyamatos korszerűsítésről van szó! Ám ez nem értelmezhető sem valamiféle lassító műveletnek, de nem szolgálhat reformellenes, konzervatív németek megőrzésére sem. Megállapította a testület a tények, a tapasztalatok alapján, hogy a korszerűsítés kedvező körülményeket teremt a sokoldalú személyiség kialakítására, olyanéra, akiben a természettudományi és a társadalomtudományi ismeretek egységes műveltséggé ötvöződnek. Nem lenne azonban helyes elhallgatni azokat a gondokat sem, amelyek az állami oktatás továbbfejlesztését nehezítik, — szövegezték meg az ülésen. És nem elsősorban a tárgyi feltételekről van szó, bár e téren is szükség van még jelentős előrelépésekre. Gondot okoz megyénkben is, hogy a pedagógus hivatás veszített társadalmi presztízséből. A pedagógusok közérzetét kedvezőtlenül befolyásolja az iskolát és a „tanítót” egyoldalúan elmarasztaló, helyenként felerősödött közhangulat, melyet időnként a tömegkommunikáció is táplál. Tény, hogy a pedagógus pálya tekintélyének csorbításához a munkájukat rosszul végző, elavult módszereket alkalmazó, a pályára alkalmatlan pedagógusok is hozzájárulnak, ám egészében véve Heves megyében is az önfeláldozás, a rátermettség, a hivatás iránti elkötelezettség jellemzi az új dokumentumok szellemében dolgozni akaró pedagógusok munkáját. Különösen érvényes ez azokra a kommunista pedagógusokra, és a pedagógus pártalapszervezetekre, akik, illetve amelyek élenjárnak az oktatáspolitikai célkitűzések megvalósításában, a tantestületek eszmei, politikai, cselekvési egységének fejlesztésében. A vitában is elhangzott, a beszámolóban is megfogalmazódott a következő évek feladatai a korszerűsítési folyamat végrehajtását érintően is, hogy az elkövetkező években is a munka középpontjában az általános iskola áll. Ugyanakkor meg kell kezdeni a középfokú oktatás intenzív fejlesztését. Ki kell dolgozni egyrészt a megye munkaerő-szükségleteihez jobban alkalmazkodó képzési struktúrát, másrészt a növekvő tanulólétszám középfokú képzésével összefüggő konkrét teendőket. Széles terepet kapott a vitában az ifjúság pályaválasztási orientálása, a fakultáció szerepe és helye a középiskolai oktatásban, az iskola és az élet, a gazdaság és az oktatás kapcsolatrendszere, s nem utolsósorban az olyan gondolatkör, mint a pedagógus feladata és szerepe az iskola, az oktatás, a pedagógus presztízsének továbberő- sítésében. Határozott hangsúlyt kapott az is, hogy az oktatás fórumainak fejlesztése, az oktatáspolitika következetes megvalósítása, széles körű társadalmi összefogást igényel. El kell érni — hangsúlyozta a megyei pártbizottság ülése és fogalmazódott meg a határozatban —, hogy társadalmi méretekben az iskola munkáját támogató közszellem alakuljon ki, hogy mindenki elvégezze azt, ami az ifjúság nevelésével kapcsolatban reá hárul. S ez mindenekelőtt a pártszervek és pártszervezetek elsőrendű feladata. Itt azonban — mutatott rá a vita, a szóbeli kiegészítés is — nemcsak a pedagógus párt- szervezetekről, pártcsoportokról, testületekről van szó, hanem az élet minden szférájában a gazdaság, a társadalom minden intézményében dolgozó pártszervek feladata, hogy politikai eszközeivel elősegítse a színvonalas oktató-nevelő munkát a nyugodt, . kiegyensúlyozott légkört a ma ifjúsága, a holnap felnőtt társadalma neveléséhez. Az állami oktatás fejlesztése és feladatai Ülésezik a megyei pártbizottság (Fotó: Kőhidi Imre)
