Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-02 / 283. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 2., csütörtök 5. SZOVJETUNIÓ Észak kis népei A leningrádi Herzen pedagógiai főiskolában Galina Bator- kina evenk és Larisza Munyina ulcsa nemzetiségű hallgatók irodalomórán Az 1917-es szocialista forradalom az orosz birodalom népeit a társadalmi-gazdasági és kulturális fejlettség különböző szántjein érte. A legalacsonyabb fokon az óriás északi és szibériai területeken elszórtan élő kis népek — csukcsok, korjakok, evenkek, nyenyecek, hantiki és manysik — álltak, alak vándorló, vagy félig vándorló életmódot folytattak. Már a 20-as évek elején törvényt hoztak a Szovjetunióban a kis népek életkörülményeinek javítására. Bentlakásos iskolákat, kórházakat, kulturális létesítményeket alakítottak ki még a legtávolabbi nemzetiségi körzetekben is. 1929- ben a Távol-Északon elsőként megalakult a nyenyec autonóm körzet. Rövidesen újabb 93 kerület és nemzetiségi körzet kapott autonómiát. (1030-ban Leningrádban megnyílt az Északi Népek Egyeteme. Az első diákok — a kis népek képviselői, valamint a nyelvüket elsajátító első orosz tanárok, a tudósokkal közösen 1932-ig 14 szovjet nép és nemzetiség írásrendszerét dolgozták ki. A szótárak és tankönyvek kiadását követően megkezdődött az irodalom terjesztése. Petropavlovszk-Kamcsatsz- kijban egészségügyi technikumok, Anadirban, Csu- kotkán pedig pedagógiai főiskolák nyíltak. A haba- rovszki orvosegyetemen külön- előkészítő évfolyamot szeveztek. Ma a távoli településeken már helybeli tanárok tanítanak, az iskolai oktatás anyanyelven folyik. A kórházakban helybeli’ orvosok gyógyítanak, s az ipart, mezőgazdaságot nem ismerők unokái gyárakat, szovhozokat, kolhozokat irányítanak. Fejlett Csukotka bányászata, élelmiszer- és építőipara, valamint közlekedési hálózata. Bilibinóban pedig felépült az ország legészakibb atomerőműve. A hagyományos foglalkozási ágakat ma modem körülmények között folytatják, így a halászatot, vadászatot, prémfeldolgozást is jól képzett helyi szakemberek irányítják. Helikopter hozta a postát és kőnyvújdonságokat a Tajmir- félszlget rénszarvastenyésztőinek (Fotó: SZP—APN—KSj JUGOSZLÁVIA A „zöld terv“ Az élelmiszer mindig jelentős szerepet játszott Jugoszlávia külkereskedelmi mérlegében. A most folyó tervidőszak (1981—85) „zöld terve” azonban minden eddiginél nagyobb exporttörekvésekről ad számot. Az is igaz, hogy az agrár-ipari kombinátok növekvő élelmiszer- termelése erre megadja az alapot. Érdemes azt is megemlíteni, hogy évekkel ezelőtt Jugoszlávia az. élelmiszerekért még főleg gépeket és technológiákat vásárolt. Manapság a TAKOVO, a PODRAVKA, a VITINA, a FRUKTAL, stb. élelmiszer- ipari termékei mellett kínálatként már ott szerepelnek a jugoszláv gépek, az új élelmiszergyártási technológiák is. A nagy kombinátokban a legkorszerűbb gyártósorok ontják az élelmiszer- ipari és élvezeti cikkeket. A „zöld terv”-ben megszabott cél, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés exportja ez évben elérje az egymilliárd 65 millió dolláros értéket, 1985-ben pedig már a kétmilliárdot. A szakemberek véleménye szerint ez az elképzelés semmiképpen sem túlzott, sőt szerény. Az ország 14,3 millió hektáros szántóterületéből jelenleg csak 10 millió hektárt művelnek meg. Ezenkívül a traktorgyárak összesen 400 000 darabos termelése is fokozatosan nő. Nagy reményekre jogosítanak az 1985-ig tervezett beruházások, amelyek összege 4 milliárd dollár. Ezt főleg a mezőgazdasági kombinátok fejlesztésére fordítják. Jelenleg 67 nagyüzem foglalkozik Jugoszláviában élelmiszer-termeléssel. 140 nagy teljesítményű hűtőgyár biztosítja a termékek jó minőségének megőrzését. Az almás- és szőlőskertek, a zöldségtermő táblák kiváló termése, a nagygazdaságok és a kistermelők jó együttműködése, a kombinátok és a kereskedelmi vállalatok munkájának összhangja — megannyi biztosíték, hogy Jugoszlávia megőrzi helyét a külföldi piacokon, és még szélesíti is kapcsolatait. A mezőgazdasági dolgozóknak minden bizonnyal sikerül teljesíteniük a hús- és hústermékek 438 millió dolláros, a szőlő és a bor 90 millió dolláros, a zöldség és a gyümölcs 300 millió dolláros exporttervét. Ugyancsak jelentős tétel az exportlistán a — főleg fejlődő országokban értékesített — gyártási technológiák sora. (BUDAPRESS—TANJUG) A gazda hivó szavára az ölyv visszatér (Fotó: ORBIS—KS, Jozef Múlik felv.) A kelet-szlovákiai Szilágy mezőgazdasági szövetkezetében dolgozó napraforgó-termesztők már-már kétségbe estek. Néhány hét leforgása alatt megpróbáltak alkalmazni minden lehető ismert és ismeretlen módszert, hogy a madarakat elriasszák a csírázó napraforgótáblákról, de hiába. Nem használt sem a madárijesztő, sem a technika, de még a vadászok puskalövése sem. A - varjak, csókák, galambok és más kisebb madarak „pusztító hadjárata” folytán kénytelenek voltak a földeket kétszer is újra szántani és a sok-sok hektárnyi területet újból vetni. A kár már így is nagy volt, és semmi kilátásuk sem volt arra. hogy a bevetett területet be is tudják majd takarítani. A telhetetlen madársereg szinte minden egyes kikelt csírát kicsipegetett a földből. Meglepő kérés A harmadik vetési kísérlet előtt valaki azt tanácsolta nekik, forduljanak a solymárokhoz. Az elszemtelene- dett, falánk madarakat csak természetes ellenségeiktől, a ragadozó madaraktól való félelmük űzheti el a mezőkről. A szövetkezeti agro- nómus, Koloman Soós megtudta, hogy e ritka és különleges hobbi legaktívabb képviselői Rozsnyó városában élnek. Felkereste hát a solymárokat és segítségüket kérte. A Szlovák Solymárok Klubjának elnökét, Ivan Marosit kissé meglepte a szilágyiak kérése. A sólyomnevelésre még az apja tanította. A klub mostani elnöke már fiatal korában is több sérült sólymot, ölyvöt, sőt még egy kőszáli sast is megmentett. Ma már hivatásszerűen foglalkozik a természetvédelemmel. De hogy mezőgazdasági növényekkel és azok terméshozamával... ? Azért megpróbálhatják... A napraforgó megmentői A nagy, fekete kesztyűbe bújtatott öklükön e „különleges fegyvernemet” tartó férfiak körülfogták a beláthatatlan napraforgóföldeket és megkezdték munkájukat. A sólymok gazdáik utasítására percenként le-lecsap- tak a magpusztító madarakra. A gazda hívó szavára azonnal visszatértek megszokott helyükre, a jutalom- húsdarabot tartó kézre. Pár nap múlva már látható volt az eredmény. A kiűzhetetlen madársereg szárnyra kelt, s végre vala- hára elhagyta a földeket. A csírázó magot már semmi sem fenyegette, a napraforgó zavartalanul növekedhetett. S a solymárok beavatkozásának végeredménye? A betakarítási veszteség még egy százalékot sem tett ki, bár a norma öt százalékot engedélyez. Ez 1975-ben történt. A Szlovák Solymárok Klubja azóta sokszor nyújt segítő kezet a rászorulóknak. Különösen a napraforgó- és szőlőtermesztők veszik igénybe. Hasznos hobbi „A solymászatnak valóban nem csupán sport jellege van” — mondja Ivan Marosi. „A mezőgazdaságon kívül egyre inkább érvényesül a repülőterek védelmében, ahol a madarak tudvalévőén gyakran fenyegetik a repülőiorgalmat. A soly- mászat segít a madár- és vadállomány szabályozáséban és a természet egyensúlyának fenntartáséiban is.” (a) NDK Áll a vásár Drezdában LAOSZ A hetedik évfordulón Ma ünnepli a laoszi nép a Népi Demokratikus Köztársaság megalapításának 7. évfordulóját. 1975. december 2-a történelmi fordulópont az ország életében. A francia gyarmatosítók, majd az amerikai imperialisták ellen sok évtizedes áldozatos politikai és fegyveres küzdelem meghozta gyümölcsét: Laosz független lett, népe megszabadította magát a feudális kizsákmányolástól, és megindulhatott a jobb élet, a szocializmus felé vezető úton. A feladat óriási volt: meg kellett szabadulniok az évszázados elmaradottságtól, gondoskodni mindenekelőtt a lakosság élelmiszer-ellátásáról, le kellett rakni az ipar alapjait és elindítani a kulturális forradalmat, mindenekelőtt felszámolni az írástudatlanságot. S bár hét év nem nagy idő egy nemzet életében, a szabaddá lett laoszi nép elért eredményei máris csodálatra méltóak. A Laoszi Forradalmi Néppárt vezetésével a parasztság egyre nagyobb területeket vett művelés alá, az öntözés terjedésével elérték, hogy a legfontosabb élelmicikkből, a rizsből úgyszólván önellátókká váltak. Jelentősen nőtt az ország állatállománya, erdeik tervszerű kihasználásával pedig évente 100—200 ezer köbméter értékes trópusi faanyagot exportálhatnak is. Az iparban megindult a szétszórt, a fejletlen kisüzemi termelésből a szocialista nagyüzemi termelésre való áttérés, új iparágakat hoztak létre, erőmüveket, utakat, hidakat építettek. Megszokszorosódott az általános- és szakiskolákba járók száma, sok hallgatót küldtek a szocialista országok felsőoktatási intézményeibe. A következetes antiimperialista külpolitikát folytató Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság mindenkor számíthatott és számít a két szomszédos indokínai ország, Vietnam és Kambodzsa, és a többi szocialista ország, mindenekelőtt a Szovjetunió sokoldalú támogatására. A nagy földrajzi távolság ellenére igaz barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki a magyar és a laoszi nép között. Nemzeti ünnepükön köszöntjük őket, és kívánunk további sikereket országépítő munkájukhoz. Fél évezredes hagyománya van immár a híres-nevezetes drezdai Striezelmarktnak, a négyhetes karácsonyi vásárnak. A kellemes vidámság a Télapó és számtalan hívének fölvonulásával kezdődik: a földíszített villamos végigcsöngeti a fél várost, majd megérkezik az Elba- parti nagyváros szivébe, az Altmarktra. Itt már napokkal ezelőtt fölállították a 30 méter magas, 111 esztendős fenyőfát, ágain éjjel-nappal színes villanykörték hirdetik messziről, hogy áll a vásár. Mi kell még a Striezel- markthoz? Először is a magyarázat, hogy mit jelent a Striezel? Nálunk otthon fonott kalácsnak mondanák. Hivatása az ünnepet jelképezi, miután a régi időkben legtöbbször csak ilyenkor, leginkább szenteste jutott kalács az átlagember asztalára. A vásár persze azért vásár, hogy ott venni is lehessen egyet s mást. Van itt sokféle karácsonyfadísz, nép- művészeti ajándéktárgy, ruházati cikk, röviden: a dugóhúzótól a nagykabátig minden kapható. És leginkább a gyerekek örömére: vattacukor, frissen pörkölt mandula, kandírozott alma, ropogósra sült csirke és üdítőital. És hol . marad a kalács, amiről a vásár a nevét kapta? Van belőle bőségesen! Lehet válogatni a szebbnél szebb, rendkívül ízletes, világszerte híres drezdai „Stolleból”, amely ízben leginkább a mi püspökkenyerünkre hasonlít. Tonnaszám készül a finom kalács nagyüzemben, maszek péknél egyaránt, mert nem csupán itt, Drezdában veszik szívesen, hanem szerte az NDK- ban, sőt külföldön is, miután keresett exportcikk. A Stolle az újszülött, bepólyázott Jézust szimbolizálja, a tetejére szórt vaníliás porcukortól olyan édes-hamvas. Receptjét hivatalosan nem sikerült megszereznem (állítólag a pékek üzleti megfontolásból titokként kezelik). Egy tapasztalt háziasszony viszont, aki ilyenkor, az adventi időszakban nyolc-tíz Stollét szokott sütni, elárulta, ezért itt szívesen közreadom: Végy 75 deka lisztet, 25 deka vajat, 8 deka margarint, 45 deka mazsolát, 8 deka citronátót, 12 deka édes mandulát (aki szereti, egy kevés keserű mandulát is tehet bele), fél deka citromhéj reszeléket, egy picurka kardamómot (Elettaria car- damomum néven kérhető a Herbáriánál), 15 deka kristálycukrot, csipetnyi sót. Oldj föl kb. 4 deka élesztőt tejben, majd készítsd el a tésztát, amelyet alaposan meg kell dolgozni. Célszerű a mazsolát csak a legvégén hozzáadni. A formába, tepsibe tett nyers kalácsot a tetején hosszában néhányszor vágjuk be és kenjük meg egy kis tojásfehérjével. Miután megsült, vaníliás cukorral jól hintsük meg. Ha néhány napig áll, még ízlete- sebb a drezdai karácsonyi kalács. Most már csak az van hátra, hogy jó étvágyat kívánjon hozzá a drezdai tudósító : Kulcsár László BULGARIA Új diétás A Bolgár Konzervipari Kutatóintézet és a Bolgár Táplálkozástudományi Intézet kutatói tizenkét új, al- mapektinnel gazdagított élelmiszert kísérleteztek ki. Az új élelmiszerek jól vizsgáztak a klinikai tesztelés során. A sárgabarackból, sárgarépából, birsalmából, almából, körtéből, tökből, őszibarackból álló, csekély cukortartalmú gyümölcspü- rék és italok ki csépelt gabonamagvak, aszkorbin- és citromsav hozzáadásával készültek. konzervek Az új cikkeket, amelyeket elsősorban az anyagcsere- zavarokban szenvedőknek ajánlanak az orvosok, szívesen fogadták a betegek. Fogyasztásuk jó " hatással van a kezdődő érelmeszesedésre, a krónikus és akut bél-, epe- és májbetegségek megelőzésére, továbbá a szívinfarktuson átesett betegek közérzetére. Az aszenovgradi Brigada és a pervomaji Partizanin konzervgyár rövidesen megkezdi az almapektines diétás készítmények tömeges gyártását. ROMANIA Nehézgépgyártó kombinát Romániában az utóbbi másfél évtized alatt több mint hétezer ki- sebb-nagyobb ipari objektumot létesítettek, köztük olyan nagyüzemeket is, mint a Republica Nehézgépgyártó Kombinát. A bukaresti nagyüzem az ország jelentős fémipari központja. A kombinát közelmúltban üzembe helyezett részlegében a csőgyártásra rendezkedtek be. Az új részlegben — kapacitása évi 40 ezer tonna áru — rozsdamentes csővezetékeket és ötvözött acélalkatrészeket állítanak elő. Így Franciaország és az NSZK után Románia is azon európai országok sorába lépett, amelyek az ipari és energetikai berendezésekhez nélkülözhetetlen elemeket gyártanak.
