Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. december 2., csütörtök 5. SZOVJETUNIÓ Észak kis népei A leningrádi Herzen pedagógiai főiskolában Galina Bator- kina evenk és Larisza Munyina ulcsa nemzetiségű hallgatók irodalomórán Az 1917-es szocialista for­radalom az orosz birodalom népeit a társadalmi-gazda­sági és kulturális fejlettség különböző szántjein érte. A legalacsonyabb fokon az óri­ás északi és szibériai terü­leteken elszórtan élő kis né­pek — csukcsok, korjakok, evenkek, nyenyecek, hantiki és manysik — álltak, alak vándorló, vagy félig ván­dorló életmódot folytattak. Már a 20-as évek elején törvényt hoztak a Szovjet­unióban a kis népek életkö­rülményeinek javítására. Bentlakásos iskolákat, kór­házakat, kulturális létesít­ményeket alakítottak ki még a legtávolabbi nemze­tiségi körzetekben is. 1929- ben a Távol-Északon első­ként megalakult a nyenyec autonóm körzet. Rövidesen újabb 93 kerület és nemze­tiségi körzet kapott auto­nómiát. (1030-ban Leningrádban megnyílt az Északi Népek Egyeteme. Az első diákok — a kis népek képviselői, valamint a nyelvüket elsa­játító első orosz tanárok, a tudósokkal közösen 1932-ig 14 szovjet nép és nemzeti­ség írásrendszerét dolgozták ki. A szótárak és tankönyvek kiadását követően megkez­dődött az irodalom terjesz­tése. Petropavlovszk-Kamcsatsz- kijban egészségügyi tech­nikumok, Anadirban, Csu- kotkán pedig pedagógiai fő­iskolák nyíltak. A haba- rovszki orvosegyetemen kü­lön- előkészítő évfolyamot szeveztek. Ma a távoli tele­püléseken már helybeli ta­nárok tanítanak, az iskolai oktatás anyanyelven folyik. A kórházakban helybeli’ or­vosok gyógyítanak, s az ipart, mezőgazdaságot nem ismerők unokái gyárakat, szovhozokat, kolhozokat irá­nyítanak. Fejlett Csukotka bányászata, élelmiszer- és építőipara, valamint közle­kedési hálózata. Bilibinóban pedig felépült az ország legészakibb atomerőműve. A hagyományos foglalkozási ágakat ma modem körül­mények között folytatják, így a halászatot, vadászatot, prémfeldolgozást is jól kép­zett helyi szakemberek irá­nyítják. Helikopter hozta a postát és kőnyvújdonságokat a Tajmir- félszlget rénszarvastenyésztőinek (Fotó: SZP—APN—KSj JUGOSZLÁVIA A „zöld terv“ Az élelmiszer mindig je­lentős szerepet játszott Jugo­szlávia külkereskedelmi mér­legében. A most folyó terv­időszak (1981—85) „zöld ter­ve” azonban minden eddigi­nél nagyobb exporttörekvé­sekről ad számot. Az is igaz, hogy az agrár-ipari kombi­nátok növekvő élelmiszer- termelése erre megadja az alapot. Érdemes azt is meg­említeni, hogy évekkel ez­előtt Jugoszlávia az. élelmi­szerekért még főleg gépeket és technológiákat vásárolt. Manapság a TAKOVO, a PODRAVKA, a VITINA, a FRUKTAL, stb. élelmiszer- ipari termékei mellett kíná­latként már ott szerepelnek a jugoszláv gépek, az új élelmiszergyártási technoló­giák is. A nagy kombinátok­ban a legkorszerűbb gyártó­sorok ontják az élelmiszer- ipari és élvezeti cikkeket. A „zöld terv”-ben megsza­bott cél, hogy a mezőgazda­ság és az élelmiszer-termelés exportja ez évben elérje az egymilliárd 65 millió dollá­ros értéket, 1985-ben pedig már a kétmilliárdot. A szakemberek véleménye szerint ez az elképzelés sem­miképpen sem túlzott, sőt szerény. Az ország 14,3 mil­lió hektáros szántóterületé­ből jelenleg csak 10 millió hektárt művelnek meg. Ezenkívül a traktorgyárak összesen 400 000 darabos ter­melése is fokozatosan nő. Nagy reményekre jogosíta­nak az 1985-ig tervezett be­ruházások, amelyek összege 4 milliárd dollár. Ezt főleg a mezőgazdasági kombinátok fejlesztésére fordítják. Jelenleg 67 nagyüzem fog­lalkozik Jugoszláviában élel­miszer-termeléssel. 140 nagy teljesítményű hűtőgyár biz­tosítja a termékek jó minő­ségének megőrzését. Az al­más- és szőlőskertek, a zöld­ségtermő táblák kiváló ter­mése, a nagygazdaságok és a kistermelők jó együttmű­ködése, a kombinátok és a kereskedelmi vállalatok munkájának összhangja — megannyi biztosíték, hogy Jugoszlávia megőrzi helyét a külföldi piacokon, és még szélesíti is kapcsolatait. A mezőgazdasági dolgo­zóknak minden bizonnyal sikerül teljesíteniük a hús- és hústermékek 438 millió dolláros, a szőlő és a bor 90 millió dolláros, a zöldség és a gyümölcs 300 millió dolláros exporttervét. Ugyancsak jelentős tétel az exportlistán a — főleg fej­lődő országokban értékesített — gyártási technológiák so­ra. (BUDAPRESS—TANJUG) A gazda hivó szavára az ölyv visszatér (Fotó: ORBIS—KS, Jozef Múlik felv.) A kelet-szlovákiai Szilágy mezőgazdasági szövetkezeté­ben dolgozó napraforgó-ter­mesztők már-már kétségbe estek. Néhány hét leforgása alatt megpróbáltak alkal­mazni minden lehető ismert és ismeretlen módszert, hogy a madarakat elriasszák a csírázó napraforgótáblákról, de hiába. Nem használt sem a madárijesztő, sem a tech­nika, de még a vadászok puskalövése sem. A - varjak, csókák, galambok és más kisebb madarak „pusztító hadjárata” folytán kényte­lenek voltak a földeket két­szer is újra szántani és a sok-sok hektárnyi területet újból vetni. A kár már így is nagy volt, és semmi kilá­tásuk sem volt arra. hogy a bevetett területet be is tudják majd takarítani. A telhetetlen madársereg szin­te minden egyes kikelt csírát kicsipegetett a földből. Meglepő kérés A harmadik vetési kísér­let előtt valaki azt tanácsol­ta nekik, forduljanak a soly­márokhoz. Az elszemtelene- dett, falánk madarakat csak természetes ellenségeiktől, a ragadozó madaraktól való félelmük űzheti el a me­zőkről. A szövetkezeti agro- nómus, Koloman Soós meg­tudta, hogy e ritka és kü­lönleges hobbi legaktívabb képviselői Rozsnyó váro­sában élnek. Felkereste hát a solymárokat és segítségü­ket kérte. A Szlovák Solymárok Klubjának elnökét, Ivan Marosit kissé meglepte a szilágyiak kérése. A sólyom­nevelésre még az apja ta­nította. A klub mostani el­nöke már fiatal korában is több sérült sólymot, ölyvöt, sőt még egy kőszáli sast is megmentett. Ma már hiva­tásszerűen foglalkozik a ter­mészetvédelemmel. De hogy mezőgazdasági növényekkel és azok terméshozamával... ? Azért megpróbálhatják... A napraforgó megmentői A nagy, fekete kesztyűbe bújtatott öklükön e „külön­leges fegyvernemet” tartó férfiak körülfogták a belát­hatatlan napraforgóföldeket és megkezdték munkájukat. A sólymok gazdáik utasí­tására percenként le-lecsap- tak a magpusztító mada­rakra. A gazda hívó szavára azonnal visszatértek megszo­kott helyükre, a jutalom- húsdarabot tartó kézre. Pár nap múlva már lát­ható volt az eredmény. A kiűzhetetlen madársereg szárnyra kelt, s végre vala- hára elhagyta a földeket. A csírázó magot már semmi sem fenyegette, a napraforgó zavartalanul növekedhetett. S a solymárok beavatkozásá­nak végeredménye? A beta­karítási veszteség még egy százalékot sem tett ki, bár a norma öt százalékot enge­délyez. Ez 1975-ben történt. A Szlovák Solymárok Klub­ja azóta sokszor nyújt se­gítő kezet a rászorulóknak. Különösen a napraforgó- és szőlőtermesztők veszik igénybe. Hasznos hobbi „A solymászatnak való­ban nem csupán sport jel­lege van” — mondja Ivan Marosi. „A mezőgazdaságon kívül egyre inkább érvénye­sül a repülőterek védelmé­ben, ahol a madarak tudva­lévőén gyakran fenyegetik a repülőiorgalmat. A soly- mászat segít a madár- és vadállomány szabályozásé­ban és a természet egyen­súlyának fenntartáséiban is.” (a) NDK Áll a vásár Drezdában LAOSZ A hetedik évfordulón Ma ünnepli a laoszi nép a Népi Demokratikus Köztársaság megalapításának 7. évfordulóját. 1975. de­cember 2-a történelmi fordulópont az ország életében. A francia gyarmatosítók, majd az amerikai imperia­listák ellen sok évtizedes áldozatos politikai és fegy­veres küzdelem meghozta gyümölcsét: Laosz független lett, népe megszabadította magát a feudális kizsákmá­nyolástól, és megindulhatott a jobb élet, a szocializ­mus felé vezető úton. A feladat óriási volt: meg kellett szabadulniok az évszázados elmaradottságtól, gondoskodni mindenek­előtt a lakosság élelmiszer-ellátásáról, le kellett rakni az ipar alapjait és elindítani a kulturális forradalmat, mindenekelőtt felszámolni az írástudatlanságot. S bár hét év nem nagy idő egy nemzet életében, a szabaddá lett laoszi nép elért eredményei máris csodálatra méltóak. A Laoszi Forradalmi Néppárt vezetésével a pa­rasztság egyre nagyobb területeket vett művelés alá, az öntözés terjedésével elérték, hogy a legfontosabb élelmicikkből, a rizsből úgyszólván önellátókká váltak. Jelentősen nőtt az ország állatállománya, erdeik terv­szerű kihasználásával pedig évente 100—200 ezer köb­méter értékes trópusi faanyagot exportálhatnak is. Az iparban megindult a szétszórt, a fejletlen kisüzemi termelésből a szocialista nagyüzemi termelésre való áttérés, új iparágakat hoztak létre, erőmüveket, utakat, hidakat építettek. Megszokszorosódott az általános- és szakiskolákba járók száma, sok hallgatót küldtek a szocialista országok felsőoktatási intézményeibe. A következetes antiimperialista külpolitikát foly­tató Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság minden­kor számíthatott és számít a két szomszédos indokínai ország, Vietnam és Kambodzsa, és a többi szocialista ország, mindenekelőtt a Szovjetunió sokoldalú támo­gatására. A nagy földrajzi távolság ellenére igaz barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki a magyar és a laoszi nép között. Nemzeti ünnepükön köszöntjük őket, és kívánunk további sikereket országépítő mun­kájukhoz. Fél évezredes hagyománya van immár a híres-nevezetes drezdai Striezelmarktnak, a négyhetes karácsonyi vá­sárnak. A kellemes vidám­ság a Télapó és számtalan hívének fölvonulásával kez­dődik: a földíszített villamos végigcsöngeti a fél várost, majd megérkezik az Elba- parti nagyváros szivébe, az Altmarktra. Itt már napok­kal ezelőtt fölállították a 30 méter magas, 111 esztendős fenyőfát, ágain éjjel-nappal színes villanykörték hirdetik messziről, hogy áll a vásár. Mi kell még a Striezel- markthoz? Először is a ma­gyarázat, hogy mit jelent a Striezel? Nálunk otthon fo­nott kalácsnak mondanák. Hivatása az ünnepet jelké­pezi, miután a régi időkben legtöbbször csak ilyenkor, leginkább szenteste jutott kalács az átlagember aszta­lára. A vásár persze azért vásár, hogy ott venni is le­hessen egyet s mást. Van itt sokféle karácsonyfadísz, nép- művészeti ajándéktárgy, ru­házati cikk, röviden: a dugó­húzótól a nagykabátig min­den kapható. És leginkább a gyerekek örömére: vattacu­kor, frissen pörkölt mandu­la, kandírozott alma, ropo­gósra sült csirke és üdítő­ital. És hol . marad a kalács, amiről a vásár a nevét kap­ta? Van belőle bőségesen! Lehet válogatni a szebbnél szebb, rendkívül ízletes, vi­lágszerte híres drezdai „Stolleból”, amely ízben leg­inkább a mi püspökkenye­rünkre hasonlít. Tonnaszám készül a finom kalács nagy­üzemben, maszek péknél egyaránt, mert nem csupán itt, Drezdában veszik szíve­sen, hanem szerte az NDK- ban, sőt külföldön is, miután keresett exportcikk. A Stolle az újszülött, be­pólyázott Jézust szimbolizál­ja, a tetejére szórt vaníliás porcukortól olyan édes-ham­vas. Receptjét hivatalosan nem sikerült megszereznem (állítólag a pékek üzleti megfontolásból titokként ke­zelik). Egy tapasztalt házi­asszony viszont, aki ilyenkor, az adventi időszakban nyolc-tíz Stollét szokott süt­ni, elárulta, ezért itt szíve­sen közreadom: Végy 75 deka lisztet, 25 deka vajat, 8 deka marga­rint, 45 deka mazsolát, 8 deka citronátót, 12 deka édes mandulát (aki szereti, egy kevés keserű mandulát is tehet bele), fél deka citrom­héj reszeléket, egy picurka kardamómot (Elettaria car- damomum néven kérhető a Herbáriánál), 15 deka kris­tálycukrot, csipetnyi sót. Oldj föl kb. 4 deka élesztőt tejben, majd készítsd el a tésztát, amelyet alaposan meg kell dolgozni. Célszerű a mazsolát csak a legvégén hozzáadni. A formába, tep­sibe tett nyers kalácsot a te­tején hosszában néhányszor vágjuk be és kenjük meg egy kis tojásfehérjével. Mi­után megsült, vaníliás cukor­ral jól hintsük meg. Ha né­hány napig áll, még ízlete- sebb a drezdai karácsonyi kalács. Most már csak az van hátra, hogy jó étvágyat kí­vánjon hozzá a drezdai tu­dósító : Kulcsár László BULGARIA Új diétás A Bolgár Konzervipari Kutatóintézet és a Bolgár Táplálkozástudományi Inté­zet kutatói tizenkét új, al- mapektinnel gazdagított élel­miszert kísérleteztek ki. Az új élelmiszerek jól vizsgáz­tak a klinikai tesztelés során. A sárgabarackból, sár­garépából, birsalmából, al­mából, körtéből, tökből, őszibarackból álló, csekély cukortartalmú gyümölcspü- rék és italok ki csépelt ga­bonamagvak, aszkorbin- és citromsav hozzáadásával készültek. konzervek Az új cikkeket, amelyeket elsősorban az anyagcsere- zavarokban szenvedőknek ajánlanak az orvosok, szí­vesen fogadták a betegek. Fogyasztásuk jó " hatással van a kezdődő érelmeszese­désre, a krónikus és akut bél-, epe- és májbetegségek megelőzésére, továbbá a szívinfarktuson átesett bete­gek közérzetére. Az aszenovgradi Brigada és a pervomaji Partizanin konzervgyár rövidesen meg­kezdi az almapektines diétás készítmények tömeges gyár­tását. ROMANIA Nehézgépgyártó kombinát Romániában az utóbbi másfél évtized alatt több mint hétezer ki- sebb-nagyobb ipari objektumot létesítettek, köztük olyan nagyüze­meket is, mint a Republica Nehézgépgyártó Kombinát. A bukaresti nagyüzem az ország jelentős fémipari központja. A kombinát közelmúltban üzembe helyezett részlegében a cső­gyártásra rendezkedtek be. Az új részlegben — kapacitása évi 40 ezer tonna áru — rozsdamentes csővezetékeket és ötvözött acél­alkatrészeket állítanak elő. Így Franciaország és az NSZK után Románia is azon európai országok sorába lépett, amelyek az ipari és energetikai berendezésekhez nélkülözhetetlen elemeket gyártanak.

Next

/
Thumbnails
Contents