Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. december 12., vasárnap 3. VISSZA A TÁRSADALOMBA Pártfogók és pártfogoltak Beszélgetés az Igazságügyi Minisztérium főmunkatársával A közvélemény rendszerint helyesléssel és megnyug­vással fogadja azokat a híreket, amelyek egy-egy ve­szélyes bűnözd felelősségre vonásáról, szigorú megbün­tetéséről tudósítanak. A bűnözés elleni harc azonban nem érhet véget a büntetéssel. Az elkövetőknek bün­tetésük kiállása után vissza kell térniük a társadalom­ba. És ha ehhez az úthoz nem kapnak kellő támoga­tást, nagy a veszélye annak, hogy ismét bűncselek­ményt követnek el. E gondolatokkal kezdtük a beszélgetést Onozóné dr. Wenner Margittal, az Igaz­ságügyi Minisztérium bíró­sági főosztályának főmunka­társával. — A szabadulók többségé­ben megvan az elhatározás a javulásra, a becsületes életre — mondja a minisztérium főmunkatársa. — De a szán­dék önmagában sajnos, nem mindig elegendő. Az újrakez­déshez szükségünk van pél­dául szállásra, munkára, s nem kevésbé bizalomra, lel­ki ösztönzésre. A pártfogói felügyelet ilyen „mindenna­pi” segítséget nyújtva köny- nyíti meg a börtönből szaba­dultak beilleszkedését, s ez­zel, valamint bizonyos ma­gatartási szabályok megköve­telésével szolgálja az alapve­tő célt, a bűnmegelőzést. Az elmúlt hat évben, ami­óta a bíróságok feladata az utógondozás, mintegy húsz­ezer volt az utógondozottak, köztük tizenkét-tizenhárom- ezer a pártfogoltak száma. S míg a visszaesők aránya az összbűnözésben meghaladja a 30 százalékot, addig a párt­fogói felügyelet alá helye­zetteknek csupán 15—17 száza­léka követ el újabb bűncse­lekményt. — Kik kerülnek pártfogói felügyelet alá? — Kezdetben a visszaesők­kel és a súlyos bűncselek­ményt elkövetőkkel szemben rendelték el, akik hosszú időt töltöttek börtönben. Há­rom esztendővel ezelőtt ki­terjesztették a pártfogói fel­ügyeletet, most mód van rá kisebb súlyú bűncselekmé­nyek esetén is. Ma a törvény szerint kötelező párfogói fel­ügyelet alá helyezni azokat, akiket szigorított őrizetből ideiglenesen bocsátottak el. ök, kivétel nélkül, többszö­rös visszaesők, irányításukat és felügyeletüket a társada­lom védelme indokolja első­sorban. Minden más esetben bírói mérlegeléstől függ a felügyelet elrendelése. A bí­róság az elítélt személyiségé­nek vizsgálata után dönti el, hogy szükséges és célszerű-e pártfogói felügyelet alkalma­zása. Ennek megítélésére már kialakulóban van az egységes bírói gyakorlat. A jogintézménnyel szemben eleinte nagy volt az ellenál­lás az elítéltek részéről. S bár népszerűnek ma sem mond­ható, mind többen ismerik fel, hogy rászorulnak segít­ségre, gyakorta maguk kérik a pártfogói támogatást. A bíróság, az elítélt szemé­lyiségétől függően, a legkü­lönbözőbb magatartási sza­bályokat írhatja elő. A köz- veszélyes munkakerülő szá­mára például meghatározza, hol dolgozzék. Az alkoholis­tát gyógykezelésre kötelezhe­ti, eltilthatja a nyilvános he­lyen való szeszesital-fogyasz­tástól. A hivatásos és a tár­sadalmi pártfogók ellenőr­zik a szabályok betartását, nevelik pártfogoltjaikat, la­kást, munkát keresnek szá­mukra, tanácsokat adnak hi­vatalos és magánproblémáik megoldásához. ■— Milyen a pártfogók fel- készültsége? Hogyan oldják meg sokrétű feladataikat? A hivatásos pártfogók egyetemet vagy főiskolát végeztek, főként pedagógu­sok, jogászok, pszichológu­sok. Tervünk, hogy képesíté­süket _ kiegészítő, speciális jellegű továbbképzésekre vonják be őket. A társadalmi pártfogók többsége kiváló szakmunkás, de van közöttük termelésirányító, mérnök, or­vos, sőt háziasszony is. Fel- késztésük TIT-tanfolyamo- kon történik, egyelőre csak a fővárosban. A jövőben sze­retnénk országosan kiterjesz­teni a képzést. Nagy gon­dunk, hogy a hivatásos párt­fogók, bár számuk hat év alatt csaknem megnégysze­reződött, kevesen vannak. Akad olyan megye, így pél­dául Borsod vagy Szabolcs, ahol száznál több személy jut egy-egy pártfogóra. En­nélfogva a nevelés, sajnos, háttérbe szorul, mert nincs rá elegendő idő. A pártfogók tevékenysége mindinkább átcsúszik az irányító, ellenőr­ző, szervező munkára. — A társadalmi pártfogók, tudomásom szerint, igen ha­tékonyan segítik a hivatáso­sokat ... — Így igaz. Rendkívül so­kat köszönhetünk nekik. Ma már mintegy négyezren van­nak. önként, harcolva az előítéletekkel, egyengetik az elítéltek útját. Különösen nagy jelentőségű a munkahe­lyi pártfogói tevékenység. Tapasztalataink szerint az az elítélt, aki rendszeresen dol­gozik, aki munkájának értel­mét látja, és a munkahelyén beilleszkedik, a magánélet­ben is boldogul, és nincs ve­le baj. Nem is tudnék emlí­teni olyan megyét, ahol ne működne kiválóan a társa­dalmi pártfogói hálózat. An­nál több kívánnivalót hagy maga után az a — sok mun­kahelyen uralkodó szemlélet, amely egyrészt a társadalmi pártfogói tevékenység értéke­lésében, másrészt — és fő­ként! — az elítéltek iránti túlzott bizalmatlanságban jut kifejezésre. A pártfogók szűkebb s tágabb környeze­tükben nagy tiszteletnek ör­vendenek ugyan, fontos tár­sadalmi munkájukért azon­ban nemigen kapnak elisme­rést. — Nemegyszer gondot okoz a szabadságvesztésből szabadultak munkába állítá­sa. A jogszabály kötelezővé teszi, felvételüktől mégis el­zárkózik számos munka­hely ... — Szerencsére mind több, szám szerint harminchárom vállalattal működünk együtt. Az üzemek sorában találjuk például a Csepel Autógyárat, a Bács, a Győr, a Zala me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatot, a Mecseki Szénbá­nyákat. Sokat ígérő közös munka alakult ki a bíróságok és az üzemek között Fejér, Csongrád, Komárom, Szol­nok, Vas, Heves, Bács-Kis- kun és Pest megyékben. Az együttműködési megállapo­dások nem csupán a munká­ba helyezést segítik elő, ha­nem sokirányú támogatást biztosítanak a börtönből szabadultaknak. Kívánatos, Ijogy valamennyi megyében létrejöjjön hasonló együtt­működés. A munkahelyi kol­lektívák, különösen a szo­cialista brigádok az eddi­gieknél is többet tehetnének a szabadultak sikeres újra­kezdéséért. Vállalhatnák pél­dául egy-egy büntetett, ám javulni szándékozó ember patronálását. Közreműködé­sükkel bizonyára' még keve­sebb volna a visszaesők szá­ma. Vagyis a kollektíva által megelőlegezett bizalomra, egy szélesebb pártfogói kö­zösségre van szükség, hogy a pártfogói felügyelet célja megvalósuljon. Kende Katalin Szarvaskő felől, szép hegyek lábalnál. Munkában a géplánc Jól, pontosan, szépen - mint az Apolló Pályán vannak Síneken. Vasúti pályán. Az egész országban. Most: a festői szépségű Szarvaskő alatt, útban — munkában — Eger felé. Há­romszáz méteres óránkénti sebességgel. A hideg hegyek lábainál nagy ívben kanya­rodik a vágány, a vágányon fura „vonatok” várakoznak — de késés nincsen ezúttal. A pataktól néhány méter­nyire mai krampácsolők munkálkodnak, megerősítik, biztonságosabbá teszik a pá­lyát. Csákány és súlyos kala­pács már rég feledett fo­galmak, szokatlan masinák kerültek a helyükre. BLASSER elnevezésű, oszt­rák gyártmány, a MÁV mis­kolci építési főnökségének tulajdona. Annyit tud ez a csodava­lami, hogy arra száz krarn- pácsoló képtelen lenne. A helyéről elmozdult sín mind mélységében, mind széles­ségében helyére kerül, s a kövék, a nélkülözhetetlenek a töltésen, a betonból való talpfák közt úgyszintén. Infravörös vezérléssel, há­rompontos szintezési elvvel működik, és az erő, amely a sínmezőket a kellő helyre segíti, 160 atmoszféra. A cél, — mint Sterbinszky Ernő, rangjára nézve: gép- láncvézető elmondja —, ai elméleti vágánytengelybe he­lyezni a sínmezőket. Ehhe2 nagy pontosságú és érzé­kenységű szervószelep áll rendelkezésükre, s hogy ép­penséggel nem semmiség, ar­ról csak annyit, hogy ilyen műszert használtak az Apol­ló űrhajóban a kormányla- pátok vezérlésére. Most itt található mife­lénk, Szarvaskő szép határá­ból tart Eger felé. Dolguk a most itt dolgozóknak, hogy Bélapátfalva és a megye­székhely között kiváló vas­úti pálya legyen, s ez már meg is történt — részben: az optimális eredményt meg­közelítő teljesítménnyel kö­zelednek Egerhezi, s csak lát­szólag paradoxon, hogy a nagyszerű technika ellené­re végeredményében a mai „krampácsolők” is igen ne­héz munkát végeznek. A vibrációs és zajártalmak mi­att például a nehézgépkeze­lők óránként váltják egy­mást, és munkatársaiknak sincs okuk panaszra. A jó, az eredményes munka felté­tele, hogy itt mindig, min­denki, mindenkor munká­ban legyen. Azaz: sínen. B. Kun Tibor Roppant „vasszoknya” tereli helyükre a töltés köveit igaz, nem az Apolló — de nagyon olyan... (Fotó: Perl Márton) Bővülő kínálat a szocialista országok fogyasztási cikkeiből Az idén a Konsumex Kül­kereskedelmi Vállalat mint­egy tízmillió rubel értékben hoz be a szocialista országok­ból olyan fogyasztási és tar­tós használati cikkeket, ame­lyeket korábban tőkés orszá­gokból importált. Számos olyan termék sze­repel az importlistán, ame­lyet a partner országok vál­lalatai valamilyen külföldi licenc alapján készítenek. Például mintegy ötmillió rubelért érkeznek lengyel rádió- és magnókészülékek, amelyek gyártását amerikai licenc alapján végzik. Az üzletekben kapható lesz svájci licenc alapján készí­tett bolgár gyümölcscentri­fuga, csehszlovák és NDK- gyártmányú konyhai robot­gép. Szintén a tartós hasz­nálati cikkek választékát bővítik a Szovjetunióból több mint hárommillió ru­belért vásárolt különféle hűtőgépeket is. Emellett a Konsumex több mint egy­millió rubelért importál ro­mán, koreai, szovjet és NDK- beli evőeszközöket. A kisebb tételek között Csehszlová­kiából zsebkéseket, szifont, csaptelepeket, a Szovjetunió­ból fürdőszobai és előszobái keretes tükröket, Bulgáriá­ból szeget és autós lábpum­pát, az NDK-ból pedig kvarc ébresztőórás és porcelán készleteket importálnak. A termékek egy része már jelenleg is kapható a hazai üzletekben, a további szál­lítmányok a napokban meg­érkeznek, hogy a termékek a karácsonyi ünnepek előtt az áruházak és a szaküzletek polcaira kerülhessenek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents