Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-12 / 292. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 12., vasárnap 3. VISSZA A TÁRSADALOMBA Pártfogók és pártfogoltak Beszélgetés az Igazságügyi Minisztérium főmunkatársával A közvélemény rendszerint helyesléssel és megnyugvással fogadja azokat a híreket, amelyek egy-egy veszélyes bűnözd felelősségre vonásáról, szigorú megbüntetéséről tudósítanak. A bűnözés elleni harc azonban nem érhet véget a büntetéssel. Az elkövetőknek büntetésük kiállása után vissza kell térniük a társadalomba. És ha ehhez az úthoz nem kapnak kellő támogatást, nagy a veszélye annak, hogy ismét bűncselekményt követnek el. E gondolatokkal kezdtük a beszélgetést Onozóné dr. Wenner Margittal, az Igazságügyi Minisztérium bírósági főosztályának főmunkatársával. — A szabadulók többségében megvan az elhatározás a javulásra, a becsületes életre — mondja a minisztérium főmunkatársa. — De a szándék önmagában sajnos, nem mindig elegendő. Az újrakezdéshez szükségünk van például szállásra, munkára, s nem kevésbé bizalomra, lelki ösztönzésre. A pártfogói felügyelet ilyen „mindennapi” segítséget nyújtva köny- nyíti meg a börtönből szabadultak beilleszkedését, s ezzel, valamint bizonyos magatartási szabályok megkövetelésével szolgálja az alapvető célt, a bűnmegelőzést. Az elmúlt hat évben, amióta a bíróságok feladata az utógondozás, mintegy húszezer volt az utógondozottak, köztük tizenkét-tizenhárom- ezer a pártfogoltak száma. S míg a visszaesők aránya az összbűnözésben meghaladja a 30 százalékot, addig a pártfogói felügyelet alá helyezetteknek csupán 15—17 százaléka követ el újabb bűncselekményt. — Kik kerülnek pártfogói felügyelet alá? — Kezdetben a visszaesőkkel és a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel szemben rendelték el, akik hosszú időt töltöttek börtönben. Három esztendővel ezelőtt kiterjesztették a pártfogói felügyeletet, most mód van rá kisebb súlyú bűncselekmények esetén is. Ma a törvény szerint kötelező párfogói felügyelet alá helyezni azokat, akiket szigorított őrizetből ideiglenesen bocsátottak el. ök, kivétel nélkül, többszörös visszaesők, irányításukat és felügyeletüket a társadalom védelme indokolja elsősorban. Minden más esetben bírói mérlegeléstől függ a felügyelet elrendelése. A bíróság az elítélt személyiségének vizsgálata után dönti el, hogy szükséges és célszerű-e pártfogói felügyelet alkalmazása. Ennek megítélésére már kialakulóban van az egységes bírói gyakorlat. A jogintézménnyel szemben eleinte nagy volt az ellenállás az elítéltek részéről. S bár népszerűnek ma sem mondható, mind többen ismerik fel, hogy rászorulnak segítségre, gyakorta maguk kérik a pártfogói támogatást. A bíróság, az elítélt személyiségétől függően, a legkülönbözőbb magatartási szabályokat írhatja elő. A köz- veszélyes munkakerülő számára például meghatározza, hol dolgozzék. Az alkoholistát gyógykezelésre kötelezheti, eltilthatja a nyilvános helyen való szeszesital-fogyasztástól. A hivatásos és a társadalmi pártfogók ellenőrzik a szabályok betartását, nevelik pártfogoltjaikat, lakást, munkát keresnek számukra, tanácsokat adnak hivatalos és magánproblémáik megoldásához. ■— Milyen a pártfogók fel- készültsége? Hogyan oldják meg sokrétű feladataikat? A hivatásos pártfogók egyetemet vagy főiskolát végeztek, főként pedagógusok, jogászok, pszichológusok. Tervünk, hogy képesítésüket _ kiegészítő, speciális jellegű továbbképzésekre vonják be őket. A társadalmi pártfogók többsége kiváló szakmunkás, de van közöttük termelésirányító, mérnök, orvos, sőt háziasszony is. Fel- késztésük TIT-tanfolyamo- kon történik, egyelőre csak a fővárosban. A jövőben szeretnénk országosan kiterjeszteni a képzést. Nagy gondunk, hogy a hivatásos pártfogók, bár számuk hat év alatt csaknem megnégyszereződött, kevesen vannak. Akad olyan megye, így például Borsod vagy Szabolcs, ahol száznál több személy jut egy-egy pártfogóra. Ennélfogva a nevelés, sajnos, háttérbe szorul, mert nincs rá elegendő idő. A pártfogók tevékenysége mindinkább átcsúszik az irányító, ellenőrző, szervező munkára. — A társadalmi pártfogók, tudomásom szerint, igen hatékonyan segítik a hivatásosokat ... — Így igaz. Rendkívül sokat köszönhetünk nekik. Ma már mintegy négyezren vannak. önként, harcolva az előítéletekkel, egyengetik az elítéltek útját. Különösen nagy jelentőségű a munkahelyi pártfogói tevékenység. Tapasztalataink szerint az az elítélt, aki rendszeresen dolgozik, aki munkájának értelmét látja, és a munkahelyén beilleszkedik, a magánéletben is boldogul, és nincs vele baj. Nem is tudnék említeni olyan megyét, ahol ne működne kiválóan a társadalmi pártfogói hálózat. Annál több kívánnivalót hagy maga után az a — sok munkahelyen uralkodó szemlélet, amely egyrészt a társadalmi pártfogói tevékenység értékelésében, másrészt — és főként! — az elítéltek iránti túlzott bizalmatlanságban jut kifejezésre. A pártfogók szűkebb s tágabb környezetükben nagy tiszteletnek örvendenek ugyan, fontos társadalmi munkájukért azonban nemigen kapnak elismerést. — Nemegyszer gondot okoz a szabadságvesztésből szabadultak munkába állítása. A jogszabály kötelezővé teszi, felvételüktől mégis elzárkózik számos munkahely ... — Szerencsére mind több, szám szerint harminchárom vállalattal működünk együtt. Az üzemek sorában találjuk például a Csepel Autógyárat, a Bács, a Győr, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalatot, a Mecseki Szénbányákat. Sokat ígérő közös munka alakult ki a bíróságok és az üzemek között Fejér, Csongrád, Komárom, Szolnok, Vas, Heves, Bács-Kis- kun és Pest megyékben. Az együttműködési megállapodások nem csupán a munkába helyezést segítik elő, hanem sokirányú támogatást biztosítanak a börtönből szabadultaknak. Kívánatos, Ijogy valamennyi megyében létrejöjjön hasonló együttműködés. A munkahelyi kollektívák, különösen a szocialista brigádok az eddigieknél is többet tehetnének a szabadultak sikeres újrakezdéséért. Vállalhatnák például egy-egy büntetett, ám javulni szándékozó ember patronálását. Közreműködésükkel bizonyára' még kevesebb volna a visszaesők száma. Vagyis a kollektíva által megelőlegezett bizalomra, egy szélesebb pártfogói közösségre van szükség, hogy a pártfogói felügyelet célja megvalósuljon. Kende Katalin Szarvaskő felől, szép hegyek lábalnál. Munkában a géplánc Jól, pontosan, szépen - mint az Apolló Pályán vannak Síneken. Vasúti pályán. Az egész országban. Most: a festői szépségű Szarvaskő alatt, útban — munkában — Eger felé. Háromszáz méteres óránkénti sebességgel. A hideg hegyek lábainál nagy ívben kanyarodik a vágány, a vágányon fura „vonatok” várakoznak — de késés nincsen ezúttal. A pataktól néhány méternyire mai krampácsolők munkálkodnak, megerősítik, biztonságosabbá teszik a pályát. Csákány és súlyos kalapács már rég feledett fogalmak, szokatlan masinák kerültek a helyükre. BLASSER elnevezésű, osztrák gyártmány, a MÁV miskolci építési főnökségének tulajdona. Annyit tud ez a csodavalami, hogy arra száz krarn- pácsoló képtelen lenne. A helyéről elmozdult sín mind mélységében, mind szélességében helyére kerül, s a kövék, a nélkülözhetetlenek a töltésen, a betonból való talpfák közt úgyszintén. Infravörös vezérléssel, hárompontos szintezési elvvel működik, és az erő, amely a sínmezőket a kellő helyre segíti, 160 atmoszféra. A cél, — mint Sterbinszky Ernő, rangjára nézve: gép- láncvézető elmondja —, ai elméleti vágánytengelybe helyezni a sínmezőket. Ehhe2 nagy pontosságú és érzékenységű szervószelep áll rendelkezésükre, s hogy éppenséggel nem semmiség, arról csak annyit, hogy ilyen műszert használtak az Apolló űrhajóban a kormányla- pátok vezérlésére. Most itt található mifelénk, Szarvaskő szép határából tart Eger felé. Dolguk a most itt dolgozóknak, hogy Bélapátfalva és a megyeszékhely között kiváló vasúti pálya legyen, s ez már meg is történt — részben: az optimális eredményt megközelítő teljesítménnyel közelednek Egerhezi, s csak látszólag paradoxon, hogy a nagyszerű technika ellenére végeredményében a mai „krampácsolők” is igen nehéz munkát végeznek. A vibrációs és zajártalmak miatt például a nehézgépkezelők óránként váltják egymást, és munkatársaiknak sincs okuk panaszra. A jó, az eredményes munka feltétele, hogy itt mindig, mindenki, mindenkor munkában legyen. Azaz: sínen. B. Kun Tibor Roppant „vasszoknya” tereli helyükre a töltés köveit igaz, nem az Apolló — de nagyon olyan... (Fotó: Perl Márton) Bővülő kínálat a szocialista országok fogyasztási cikkeiből Az idén a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat mintegy tízmillió rubel értékben hoz be a szocialista országokból olyan fogyasztási és tartós használati cikkeket, amelyeket korábban tőkés országokból importált. Számos olyan termék szerepel az importlistán, amelyet a partner országok vállalatai valamilyen külföldi licenc alapján készítenek. Például mintegy ötmillió rubelért érkeznek lengyel rádió- és magnókészülékek, amelyek gyártását amerikai licenc alapján végzik. Az üzletekben kapható lesz svájci licenc alapján készített bolgár gyümölcscentrifuga, csehszlovák és NDK- gyártmányú konyhai robotgép. Szintén a tartós használati cikkek választékát bővítik a Szovjetunióból több mint hárommillió rubelért vásárolt különféle hűtőgépeket is. Emellett a Konsumex több mint egymillió rubelért importál román, koreai, szovjet és NDK- beli evőeszközöket. A kisebb tételek között Csehszlovákiából zsebkéseket, szifont, csaptelepeket, a Szovjetunióból fürdőszobai és előszobái keretes tükröket, Bulgáriából szeget és autós lábpumpát, az NDK-ból pedig kvarc ébresztőórás és porcelán készleteket importálnak. A termékek egy része már jelenleg is kapható a hazai üzletekben, a további szállítmányok a napokban megérkeznek, hogy a termékek a karácsonyi ünnepek előtt az áruházak és a szaküzletek polcaira kerülhessenek. (MTI)
