Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 282. szám ÁRA: 1982. december 1., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ablakok Megyénk községeit, városait járva a házakon figyelem az ablakokat. A kapukat és a kerítéseket már „feldolgozták” az újságok és a televízió; hogy túlontúl díszesek, s a beton-vas „költemények” hovatovább státusszimbólummá váltak. A lakások tulajdonosainak mindenesetre kifejezik vagyoni helyzeteit. Nekem maradtak az ablakok. És ennek jobban is örülök, mert meggyőződésem szerint még inkább jellemzőek lehetnek egy- egy településre. A családokra, az emberekre, az életvitelre, a hovatartozásra. Hajdanán így büszkélkedett egy magára valamit is adó gazdaember vagy ház- tulajdonos: „Nekem öt ablakom is nyílik a főutcára!” Így adta a világ tudomására, hogy neki bizony akkora épülete van, hogy a helybelieknek immár másképp kell rá tekinteniük. Ezt a fajta úrhatnámságot az ablakokkal szimbolizálta. Egy tiszai faluban gyönyörű szép régi faragott ablakokat láttam. Nagyjából mindegyikből kettő nyílt az utcára. A házikók szerény és mégis nemes díszeiként. Egyszerű függönyök húzódtak meg mögöttük. Igaz, hogy belátni úgy nem lehetett, mint mondjuk a holland házaknál, ahol az utcáról még a kert végéig is eltekinthet az arrajáró, ám ez a magyar falusi élet szemérmessége, kissé zárkózott magába húzódottsága volt és nem titkolózás vagy hideg cinizmus. És ki is szereti azt, ha a szomszédok „belátnak az ember szájába”? Vannak aztán azok a hagyományos, két- vagy há- rofaszemes ablakok, melyeket hazánk bármely településén megtalálhatunk a típusházaknál. Simák, jellegtelenek, még a színük sem igen változik. A városok lakótelepeinek betontömbjeinél pedig már az ablakoknak csak a funkciója maradt. A nagy üvegtáblák a minél világosabb lakásokért vágattak. Ma nincsenek különösebb helyi építészeti jelleg, zetességek. Így kihalóban vannak a régi ablakkeretek, a nem cicomázott, csupán díszes szárnyak is. Zsalugáterekkel sem igen találkozni. Mert a hivatalos elnevezéssel nyílászáró szerkezetek arra valók, hogy beengedjük lakásunkba a napfényt, de szigeteljenek is kellőképpen. Újdonságokat is kezdtek gyártani. Fém és műanyag keretek közé szorítják az üvegeket. Ezek még praktikusabbak, s tán időtállób- bak is a fánál. Ügy tűnik azonban, hogy a hagyományos anyagokat, az egyéni ízléssel készített, fara- gott-festett ablakokat sem érdemes megvetni. Hisz ezeken keresztül is tekinthetünk otthonunkból a világra... Józsa Péter Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Az építőipar nyert vele - Lakások előbb átadva - Fagyszabadság helyett - Faházak, védőruha, védőital - Megtakarítás 15-30 százalék? „Téliesítésröl” - őszutón A rendkívül enyhe és száraz; ősz kedvezően segítette az építőipari tevéfány- séget és az energiagazdálkodást. A gyakorlatban ez idáig csak kevés helyen kellett a munkafeltételek télie- sítését megvalósítani. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál reménykednek a teljes téli foglalkoztatásban. Egyelőre valóban nem úgy néz ki, hogy tartósan mínusz 10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, amikor kötelező lenne a fagyszabadság elrendelése. A téliesítési tervük egyébként még szeptemberben elkészült, s ennek megvalósítására mintegy 3,5—4 millió forintot irányoztak elő. Ezzel biztosítva látszik a decemberre, januárra, februárra tervezett 130—150 milliós termelési érték. Vannak máris végleges fűtéssel téliesített munkahelyeik : ilyen Egerben a garzonház, a Csuvas étterem és a kórház második ütemének építkezése. Hő- légfúvással oldják meg a folyamatos termelést az épülő Széchenyi utcai orvos-nővérszállón. Fűtésre azonban novemberben csak ott kerül sor, ahol szakipari munkát végeztek. A szerkezet- építés és az alapozás viszont nem téliesíthető, ennek ellenére szeretnék befejezni a Ráchegy úti 16 tantermes iskola oktatószámyának szerkezetépítését, a kórház Baktai úti mosodájának alapozását és szerkezetépítését. Dolgozóiknak biztosi-- tott a védőruha és védőitalf felkészültek az évszakváltásra. A gyöngyösi Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet munkásai zavartalanul folytathatják az utolsó simításokat a helyi Dél- Kálvária-parti lakótelep K— 0 jelű 64 lakásos épületén, amely adottságainál fogva kedvezőtlenebb időben nehezen lett volna befejezhető. így nemcsak az épület ez évi átadása, de a lakók karácsony előtti beköltözése is biztosítható. Ugyanez mondható el a Honvéd utcai 8 lakás és a mátrafüre- di IBUSZ-üdülő rekonstrukciós munkálatairól. Téliesí- tés nélkül lehet dolgozni — válaszfalazni, vakolni — a szakmunkásképző tornacsarnokán és az Április 4-i lakótelep egy 40 lakásos lakótömbjén. A száraz, fagy-' mentes idő jó alkalom az új indítású épületek földmunkáinak, alapozásainak időbeli elvégzésére is. Tóth László főmérnök fontosnak tartotta megemlíteni: — Ipari üzemeink, szociális épületeink és irodáink fűtésénél, valamint az építőipari hőlégfúvásoknál az energiamegtakarítás pontos, számszerű adatai még nem állnak rendelkezésre, de megítélésünk szerint, a fűtési idény eltelt másfél hónapjában körülbelül 30 százalék fűtőolaj-megtakarítással lehet számolni. A Heves megyei Tanácsi Építőipart Vállalatnál eleve úgy szervezték az elkövetkező hónapok munkáját, hogy átcsoportosítások révén minden emberükre számítanak, fagyszabadság helyett a téliesített építkezéseken. A kedvező időjárás előnyeit azzal aknázzák ki, hogy . előrehoztak néhány átadási határidőt, a majdani lakók bizonyára nagy örömére: Egerben például a Pacsirta utcai 35 lakásét, valamint a Beloiannisz és Csíky Sándor utcai saroktömb egyik 24 lakásos szárnyát. Az előbbinél fél-, az utóbbi esetben negyedévet rövidítve a tervhez képest. Karácsonyra készek lesznek vele! A vállalat három főépítés- vezetőségének munkaterületén (Eger, Gyöngyös, Heves térsége) a „téliesítéshez” faházakat használnak. Hideg-meleg víz, ebédlő, konténeres mosdó, öltöző áll rendelkezésre. Teát már november eleje óta főznek a kint dolgozó munkásoknak. A zordabb évszak viszontagságait az építési területeken hat gőzfejlesztő gép és 35 különböző teljesítményű hőlégfúvó teszi majd elviselhetővé. Fűtésre mintegy 65 ezer liter olaj felhasználását tervezték, a PEVA alagútzsalus öntéshez pedig 186 tonna kokszot. Ha a tél rövid lenne, akkor a téliesítéshez felhasználni kívánt energiának 15 százalékát megtakarítanánk. Ezt a gyorsszámítást persze az elhúzódó havas, fagyos évszak keresztülhúzhatja. Budavári Sándor Bakos Béla és Bálint Miklós vasbetonszerelő puszta kézzel állítják össze az acélszerkezeteket: az idei ősz eddig kegyes volt a tanácsi építőkhöz a gyöngyösi Pacsirta-telepen is (Fotó: Kőhidi Imre) Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Csökkenőben a lakossági fehér Markovics Ferenc elnök vezetésével ülést tartott kedden Heves megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, amely ezúttal is számos, szűkebb hazánk valamennyi lakóját közvetve, vagy közvetlenül érintő kérdést vitatott meg. Ezek közé tartozik például a lakossági ipari szolgáltatások helyzete — erről Édes József, a megyei tanács ipari osztályának vezetője tájékoztatta a vb-tagokat. Külön foglalkozott a téma kapcsán a kistermelés, a kisüzemi tevékenység új formáival — a gazdasági munkaközösségekkel —, amelyeknek a belépése máris érezhetően csökkentette a lakossági szolgáltatás fehér foltjait. (Ezzel a témával kapcsolatos kommentárunk a lap 3. oldalán.) A tanácskozás további részében Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tett jelentést a tesszolgáltatás foltjai tület előtt a termelőszövetkezetek differenciálódásáról, s az alacsonyabb jövedelmű közös gazdaságok fejlődésének lehetőségeiről. Ezt követően a verpeléti nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságának beszámolóját terjesztették a résztvevők elé: szó volt a lakosság kommunális, kulturális, szociális és egészségügyi ellátásáról. Megyénk parlamentjének végrehajtó testületé a továbbiakban egyéb ügyeket tárgyalt, s tájékozódott az engedély nélküli építkezések pillanatnyi helyzetéről, valamint ezzel kapcsolatban az építésrendészeti munka tapasztalatairól. Szó esett a tegnapi ülésen arról is, hogy milyen megyénkben a versenysport utánpótlása, a fiatal sportolókkal való törődés eredményessége. A megyei tanács végrehajtó bizottsága személyi kérdések megvitatásával fejezte be ülését. Iskolaavatás Egerben Komoróczki Sándorné átadja az új intézményt (Fotó: Kőhidi Imre) Tegnap délután ünnepélyes külsőségek között avatták^ fel Egerben a Kisegítő (Foglalkoztató) Iskolát és Nevelőotthont, a mostani ötéves terv egyik legnagyobb megyei oktatási beruházását. Az ünnepségen elsőként Búzás Lajos, a megyei tanács osztályvezetője üdvözölte a vendégeket, pedagógusokat és tanulókat, majd Komoróczki Sándorné mondott -avatóbeszédet a minisztérium képviseletében. Beszédében rámutatott: az 1972-es oktatási párthatározat óta lendületesen fejlődött a kisegítő iskolák ügye is. Heves megyében olyan fejlesztés következett be, amelynek eredményeként a lehetőségek már nincsenek ellentétben a szükségletekkel. A négy önálló intézmény — Heves, Eger, Hat- —l_________________________________________ van, Gyöngyös — 52 tanuló- csoportja mellett az új komplexumban már 200 bentlakó diák talált otthonra. Nemcsak a tárgyi feltételek javultak: a tíz évvel ezelőtti 20 százalékról az országos átlagnak megfelelőre emelkedett a szakképzett pedagógusok aránya. Sikerült megteremteni a szak- rendszerű és a tantárgycsoportos oktatás feltételeit is, és Heves megye pedagógusai részt vettek az új oktatási módszerek kipróbálásában is. Az élethez közelítő tanítást jelzi az üzemi gyakorlatok növekvő aránya, és a szakmai vetélkedők megmozgatják a sérült gyerekeket is. Az ünnepi beszéd után a most átadott komplex intézmény igazgatója, Szabó Já- nosné mutatta be az épületet az egybegyűlteknek. A TOT elnökségének napirendjén Egységes folyamat — egységes színvonalon! Mintegy 10 milliárd a szőlő- és gyümölcstermelés megtermelt értéke A termelőszövetkezetekben a szőlő, és gyümölcstermelési ágazatok évente mintegy tízmilliárd forint értéket állítanak elő. A közös gazdaságok az országos termelőterületnek mintegy kétharmadát művelik, feldolgozó üzemeik teljesítménye azonban az országos kapacitásnak csak negyedét teszi ki és az összes tárolótérnek mindössze 13 százalékát adja, — állapította meg a TOT elnöksége keddi, budapesti ülésén, amelyen Szabó István elnökletével a termelőszövetkezetek szőlő- és gyümölcstermelés helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit vitatták meg. A tanácskozáson felvetették, hogy a rendelkezések egyelőre még külön választják a szőlő- és gyümölcstelepítést, továbbá a tárolást és a feldolgozást, a borászko. dást, holott végül is egységes folyamatról van szó. Ahhoz, hogy a feldolgozás viszonylagos elmaradottságát felszámolhassák, a jövőben mintegy százezer hektoliter teljesítményű borászati üzemet és tárolót kell létesíteni a szőlőtermelő vidékeken. (A szőlőszüret idei, megyei eredményeit lapunk 3. oldalán Men- tusz Károly értékeli.) Az elnökség megvitatta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek anyagi érdekeltségének új vonásairól szóló előterjesztést. Egyetértett a munkadíjazás szabályozásának továbbfejlesztésével, és azzal, hogy a tagok és a szövetkezet közötti vagyoni kapcsolatrendszert a továbbiakban még inkább elmélyítsék. (MTI)
